Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-04 / 271. szám

MÁJUS OTA ITT VARJAK A SZÁLLÍTMÁNYT Élet & Stílus Az emberi génállományban rejlik a boldogság titka? 13. oldal Sport Hazai pályán lép fel, és éhes már a pontokra a PMFC. 20. oldal A baj kezdete Baj van. Bólék Zoltán szerint nagy baj. Ugyanis a Magyar Iszlám Közös­ség iraki nép megsegítésére gyűjtött adománya eltűnt! Természetesen ők nem tehetnek a dologról. Szent életű emberekként péntekenként imádkoznak, más napokon élik hitük életét. Ha szükséges, adományo­kat gyűjtenek. Kamionjuk nincs, következésképpen a szállítmányozás­hoz nem értenek. Pénzük sincs erre. Kapóra jött tehát az Iraki Függet­len Kormány, amelynek magyar elnöke vállalta, hogy az adományt kijut­tatja Irakba a megfelelő címre. A korrekt, tisztességes, mindenre kiter­jedő, megfelelő garanciákkal megkötött szerződés ellenére azonban a cucc nem érkezett meg a kiszemelt segélyszervezethez, illetve a szer­vezet által ajánlott kórházba.- A szerződésben szerepelt a rendeltetési hely?- Konkrét intézményt nem tüntettünk fel a szerződésben. Kórházak, Bagdad, AI Ramadi, Így állapodtunk meg - válaszolja Bólék.- Akkor miért kereste a szállítmányt a bagdadi segélyszervezetben?- A szállítmány elindulása után kerültem kapcsolatba az Alad- hamiyah nevű segélyszervezettel. Amikor értesültem az illetékességi területükön tapasztalható egészségügyi állapotokról, megígértem, hogy ők is kapnak a gyógyszerekből. Erről tájékoztattam Samir Sebih Khalil AI Dulaimi urat, az Iraki Független Kormány elnökét, aki megígérte, hogy ezt a megállapodást figyelembe veszi. Kétségtelen, erről nem készült írásbeli szerződés, szóban állapodtunk meg. Később beszéltem a szállítást lebonyolító cég vezetőjével, aki kérésemet elutasította, nem velem szerződött, hanem az Energo 3000 cég tulajdonosával, Gáspár Sándorral, tehát az abban foglaltakat kell nekik figyelembe venni. Az eltűnt iraki segélyszállítmány nyomában Árad a bölcsek nyugalma Gáspár Sándorból. Úgy veszem ki szavaiból, hogy a Magyar Iszlám Közösség első számú segélyszállítmányában ő csak mellékszerepet vállalt, munkája amo­lyan koordinációs jellegű lehetett. Ab­ban már határozottabbnak látszik, mi­szerint a szállítmány Irakban van, az iraki nép javát szolgálja, függetlenül attól, hogy a kérdéses segélyszervezet­nek jutott-e abból avagy sem. Gáspár Sándor úr annak idején a szállítmány elindulásakor kitett magá­ért. Fekete öltönyben, fehér ingben, kifogástalanul megkötött nyakkendő­ben jelent meg. Szürke eminenciás szerepét különösen jól kihangsúlyoz­ta az öltönye színével harmonizáló napszemüvege. Sötétedett már, de úgy tűnt, Gáspár urat nem zavarja a sötét ^okuláré. Aggódva néztem lép­teit. Ő viszont a mindentudó emberek magabiztosságával sétált az autósmo­zi betonján. Nem félt, hogy felbukik, hiszen minden betonkockát jól ismer. Gyakorta megfordult az isten háta mö­götti intézményben. Ha kellett, jegyet, üdítőt és szendvicseket árult, és ha nem akadt megfelelő személyzet, az előadások végén nem volt rest seprűt ragadni, rendet csinálni. A kérdéses napon nem volt előadás. Még májust írtunk, szép idő volt, botránynak se híre, se hamva. A magyar anya és az iraki apa gyermeke, Samir Sabih Khalil AI Dulaimi, a Független Iraki Kormány elnöke a mozigépház előtt mondott köszönetét a magyar népnek az önzetlen segítségért, majd elsírta magát. A Tűzoltó Szövetség és a Ma­gyar Nemzetőrség tábornokai tiszte­legtek, a Szent György Lovagrend lovagja pedig megesküdött nekünk, hogy a szállítmányt életével védve cél­ba juttatja. A kamionok a határ felé indultak, én pedig haza. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy három hónappal később a téma ismét téma lesz. Bagdadban, az Awamija kerület szé­lén, egy szerény küllemű épület keríté­séhez egy rozoga bódét építettek, amelyből faszénen sült húsok ínycsik­landó illatát hozza a szél. Jellegzetes ut­cai büfé, sok van belőlük Bagdadban. A bejárat mellett a Vörös Félhold egyik kamionja parkol. Az udvaron egy gene­rátor pöfög, áramot termel. Úgy látszik, megint áramszünet van a környéken. A kissé távolabb álló épület fontos állo­máshely a Magyar Iszlám Közösség éle­tében, hiszen az itt székelő Alad- hamiyah nevű segélyszervezetnek cí­mezték a fentebb említett körülbelül 50000000 forint értékű segélyszállít­mányt. A szürke nadrágot, viseltes fehér in­get viselő, kialvatlan szemű Moham­mad Rial titkárhelyettes fogad ben­nünket.- Ide semmilyen szállítmány nem ér­kezett az önök országából - foglalja ösz- sze a lényeget. Lábait keresztbe rakja, a fekete cipő alól kivillan fehér zoknija.- De hiszen már régen meg kellett vol­na érkezni a magyar gyógyszergyárak adományainak! - csodálkozunk.- Sajnáljuk, de mi semmit sem kap­tunk Magyarországról! - állítja határo­zottan. Közben vaskos papírköteggel újabb munkatárs érkezik. Kiderül, ő Hasszán Latif, a szervezet titkára. Határidő- naplóját pontosan vezeti, a kérdéses be­jegyzést hamar megtalálja. Ennek alap­ján kiderül: július 29-én járt itt Bólék Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség vezetője. Tájékoztatást adott a külde­ményről, átadta a szállítmány tartalmá­ról szóló dokumentumokat, megadta a rakományokat szállító teherautók rend­számát, hozzátéve: a kamionok jelenleg a török-iraki határon állnak, érkezésük rövid időn belül várható.- Azóta nem érdeklődtek a szállít­mány sorsa iránt a határon? - firtatjuk.- Nem, mert nem a mi feladatunk. Nekünk csak annyit mondott Bólék úr, hogy a kamionok megérkeztetésében egy Khalil AI Dulaimi nevű úr fog segí­teni.-Ki ez az úr?- Nem tudunk róla különösebbet, csak annyit, hogy valahol Ramadiban lakik. Az Aladhamiyah nevű szervezet nem tekint nagy múltra vissza. A háború alatt alakultak meg, önkénteseket tobo­roztak, nővéreket, orvosokat. Szükség volt minden szakemberre, hiszen nagy harcok dúltak itt a környéken. Eredmé­nyeik számottevőek, jelenleg 600 orvos segíti a munkájukat. Több bizottságot hoztak létre, az egészségügy mellett a külkapcsolatokkal, kulturális és mene­kültügyekkel is foglalkoznak. Ha kap­nak gyógyszereket, azok szétosztását is vállalják. Mérnökeik a károk felmérésé­ben sokat tettek. Konkrét célként a kör­nyék siketnéma-, árvalányintézeteinek támogatását tűzték maguk elé. És ter­mészetesen a szemközti kórházét is. Borzalmas állapotok uralkodnak abban a kórházban! - memorizálom az otthon hallottakat. Az épületbe lépve döbbenek meg: piszok helyett patyolat­tisztaság és rend fogad. A kórtermek jól felszereltek.- Még az előző rendszerben egy nem­zetközi szerződés keretében az olaszok rendbe tettek itt mindent - mondja Mohammad Rial. így már értem, mit ke­resnek itt az udvaron sétáló golyóálló mellényes, géppisztolyos olasz katonák. Benézünk az egyik kórterembe. Az ágyak egy része üres. A sarokban álló inkubátorban apró koraszülött küzd az életben maradásért, anyja imádkozik mellette. Kissé távolabb egy eszmélet­len, agyhártya-gyulladásos kislány fek­szik. Mellette a Korán. Gáspár Sándor előbb nyilatkozott, majd nem járult hozzá a vele ké­szült beszélgetés közléséhez: köz­vetlenül lapzárta előtt, kézzel írott levélben letiltotta azt. „Ez a kórház egy Szaddám által tá­mogatott kórház volt annak idején” - mondja társam, Fatima, amikor már ismét az utcán vagyunk.- Hogyan talált az önök szervezetére a Magyar Iszlám Közösség? - teszem fel a kérdést Mohammad Rialnak.- Úgy tudom, egy Németországban élő iraki ember ajánlott bennünket a fi­gyelmükbe.- Ismereteim szerint Magyarországon egy újabb szállítmány összeállításán dolgoznak. Önök javasolták, hogy gyer­mektápszer legyen a tartalma?- Nem. Bólék Zoltán Bagdadból történt haza­érkezése után feljelentést tett a rendőr­ségen Semir Sabih Khalil AI Dulaimi el­len. „Megtudtam, hogy az illető Sziget­váron él, Dulaimi Attila a rendes neve, így a feljelentésben ez a név is szerepel. Azt is bejelentettem, hogy a későbbiek­ben beszerzett információink szerint nem is létezik az Iraki Független Kor­mány” - magyarázza a körülményeket a Magyar Iszlám Közösség vezetője. Az ügyben eljáró rendőrhatóság azonban Bólék Zoltán gyanúját kevésnek találta és bűncselekmény hiányában meg­szüntette az eljárást. Valóban eltűnt-e az ötvenmillió fo­rintnál többet érő szállítmány? Mi lett a sorsa a 34 MNP 09, a 34 MNP 08, a 38 KP 897, a 38 KP 946 és az ERZ 644 rend­számú kamionokban szállított külde­ményeknek? Kit tisztelhetünk Khalil AI Dulaimiben? Ezekkel a kérdésekkel hí­vom Gáspár Sándort. Ma rossz napja le­het, a szokásos kádári idézetek ugyanis elmaradnak. Szerencsére, mert így ha­marabb jutunk el a lényeghez, az idő­pont egyeztetéséhez. A mátyásföldi kúria kertjében a sza­badtéri tűzhely mellett ülve Gáspár Sán­dor erősen könnyezik a már ismerős napszemüvege mögött. Nem cicózik, belevág a dolgok közepébe, itíegosztja élete legféltettebb titkát is, talán aller­giás, ahogy nézem, a környék valóságos pollenfészek.- Tessék mondani, ön illetékes a szállítmány kérdésében vagy sem? - érdeklődöm Gáspár úrtól két orrfúvá- sa között. Válaszát és okfejtését saj­nos nem tudjuk idézni, mert letiltot­ta. Az biztos, hogy diplomáciai érzé­kéből már a mátyásföldi kúria kertjé­ben megcsillant egy keveset. Ekkor még nem tudom, hogy a szürke emi­nenciás szerepkör kibővült, hiszen Gáspár cége volt az, amely szerződött azzal a török szállítmányozóval, ame­lyik végül is célba juttatta az adomá­nyokat. A szűkszavú koordinátor mind­azonáltal lojális ember. Elárulja Dulaimi sejk műholdas telefonjának számát. Sokan híresztelik, hogy a sejk elszökött, de nem. Elérhető, nem bújt el. MAROSI ANTAL A riport második, befejező része vasárnapi számunkban, a Vasárnap Reggelben olvasható. IRAK / < unnám ttdí Mosüi* .Arbil \ As Sulaymáníyah \ *KSrkuk Sámarrá Ar Ramádí Ar Rufbah Karbalá* An Najaf An Nasíriyah' At Basrah » Umm Oasr SZAUD-ARABIA 0 SO 105km TERÜLETE: 438317 km^ LAKOSSÁGA: 22 450 000 (77,1% arab, 19%kurd, 0,8% szír, 2,1% egyéb) GDP: 59,9 milliárd USD EGY LAKOSRA JUTÓ ÉVES JÖVEDELEM: 845 USD NÖVEKEDÉSI RÁTA: 13% RÉSZESEDÉS A GAZDASÁGBÓL MEZŐGAZDASÁG: 26,4% IPAR: 10,3% SZOLGÁLTATÁS: 63,3% OLAJTERMELÉS: 110,82 mil­lió tonna OLAJFELHASZNÁLÁS: 30 millió tonna FŐ IMPORTCIKK: élelmiszer, gépipari termékek, beruházási javak FŐ EXPORTCIKK: kőolaj, datolya, pamut (Háború előtti utolsó adatok)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom