Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)
2003-10-30 / 296. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR Hírek Vízumkiadás Kárpátalján a nagy érdeklődés ellenére folyamatos, fennakadás nélküli a vízumkiadással kapcsolatos ügyintézés az Ungvári Magyar Főkonzulátus ungvári és beregszászi ügyfélszolgálati irodájában - közölte Szabó Ottó ungvári magyar főkonzul szerdán Ungváron. Elmondta: Kárpátalján a lakosság elkezdte a felkészülést a vízumrendszer novemberi bevezetésére. MTI Kettős állampolgárság A vajdasági magyar pártok jogi szakértői teljes jogú állam- polgárságot kértek a délvidéki magyarok számára a magyar külügyminisztérium szakmai bizottságával folytatott budapesti tárgyalásokon. Miavecz Béla, a vajdasági szakértői csoport alelnöke - akit a Vajdasági Magyar Szövetség delegált a testületbe - közölte: a hétfői budapesti megbeszéléseken a vajdasági szakértők arról tájékoztatták tárgyalópartnereiket, hogy a szerbia-montenegrói, illetve a szerbiai jogrendben semmi akadálya nincs annak, hogy a vajdasági magyarok megkapják a magyar állam- polgárságot. MTI Gázai lövöldözés Egy palesztint lelőttek az izraeli katonák szerda hajnalban Gázától keletre. A palesztint a már izraeli területen lévő Nahal Oz kibuc közelében lőtték le. Egy másik palesztint, aki a társaságában volt, megsebesítettek és őrizetbe vettek, mti Bikinis afgán A tálibok már két éve nincsenek hatalmon Afganisztánban, a nőknek sem kötelező az egész testet elfedő ruhalepel, a burka viselete, de az afgán közvélemény jelentős része komoly megütközéssel fogadta, hogy egy fiatal afgán hölgy, a 25 éves Vida Samadzai is indult az idei Miss World szépségversenyen, méghozzá bikiniben, mti Hátrál a tűz Los Angeles küszöbén kedden visszaszorították a lángokat az amerikai tűzoltók, több száz otthont mentve meg a nyugati parti nagyvároshoz tartozó San Fernando völgyben. Kalifornia állam déli részén kedden már 17-re emelkedett a tűzvész halálos áldozatainak száma, mti Iliescu Bushnál George Bush amerikai elnök kedden a Fehér Házban fogadta Ion Iliescu román elnököt, és köszönetét mondott neki országa együttműködéséért a terrorizmus elleni háborúban, mti Solana Moszkvába Az Európai Unió Mihail Hodor- kovszkij Jukosz-elnök letartóztatását orosz belügynek tekinti - jelentette ki Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán Moszkvában. Solana ezzel lényegében szó szerint megismételte Franco Frattininak, az EU-ban elnöklő Olaszország külügyminiszterének állásfoglalását, mti Halálos ítélet Kötél általi halálra ítélték szerdán az 1995-ben gyilkos gáztámadást elkövető Aum Sin- rikjo (Legfelsőbb Igazság) szekta vezetőjének orvosát, akit a merényletben való részességen kívül több más gyilkosságban is bűnösnek talált a bíróság. A negyvenegy éves Nakagava Tomomasza a tokiói bíróság ítélete szerint részt vett annak a szaringáznak az elkészítésében, amelyet a szekta a japán főváros metrójában elkövetett, tizenkét ember halálát okozó merényletben használt, mti 2003. Október 30., csütörtök Újabb merényletek Irakban Tikrít Az iraki ellenállók felrobbantottak egy amerikai harckocsit Bagdadtól északra, és rajtaütést hajtottak végre a lengyel parancsnokság alatt álló nemzetközi hadosztály katonái ellen Bagdadtól délre. A szerdára virradóra elkövetett támadásokban két amerikai katona meghalt, hét ukrán és egy amerikai katona megsebesült. Az amerikai katonák Abrams harckocsiját taposóaknával vagy út mentén elhelyezett pokolgéppel tették harcképtelenné. A 4. gyalogos hadosztály katonái egy őrhelyre tartottak, amikor a páncélost az iraki fővárostól 70 kilo- Elszállítják a roncsot méternyire fekvő Balad település közelében felrobbantották. A sebesült katonát egy németországi amerikai katonai kórházba szállították. Támadás érte szerdára virradóra a lengyel parancsnokság alatt álló nemzetközi hadosztály ukrán katonáit. Hét katona megsebesült. Az ukránok járőrszolgálatot teljesítettek a Bagdadtól délkeletre fekvő Szuvádzsran térséFOTÓ: EUROPRESS gében, amikor lesből megtámadták őket géppisztolyokkal és páncéltörő gránátokkal felfegyverzett ismeretlenek. Öt katona sérülése súlyos. Európai Unió: mellette és ellene A Római Szerződés 1957. évi aláírásakor kellett a mai Európai Uniónak először szembenéznie az alapító országok különbözőségével. A legfrissebb felmérési adatok szerint főként Írország, Spanyolország, Portugália és Görögország húzott hasznot a tagságból. A bécsi Kurier szerint a gazdagabb tagok - Nagy-Britannia, Dánia és Svédország - körében továbbra is kétséggel tekintenek a közös Európára. NAGY-BRITANNIA. Az Egyesült Királyság 1973. évi belépésekor nagyban érezték az EU gyakorlati hasznát - mint messze a legfontosabb gazdasági partner. Brüsszel ennek ellenére sehol nem annyira népszerűtlen, mint a briteknél: a népesség túlnyomó többsége nem óhajtja, hogy a nemzetállamok kárára az EU politikai közösséggé fejlődjék. A britek jó kétharmada ellenzi az euró bevezetését is; a lakosság több mint fele a legszívesebben kilépne az Unióból. Ugyanakkor a legkeményebb EU-kritikusok is úgy vélik, hogy újabb államok belépése mostantól a lassúbb összenövés és az Unió gyengülésének esélyeit növeli. ÍRORSZÁG. Mindezideig talán az írek húzták a legtöbb hasznot: 1973-ban ugyanis Írország még „Európa szegényházának” számított, mára pedig Dublinban a legmagasabbak az ingatlanárak. A munkanélküliség a ’80-as évek 15 százalékáról 5-re csökkent, épp ezért nem csoda, hogy a lakosság háromnegyede az EU-t „jó dolognak” tartja. Ugyanakkor két esztendeje épp ők késleltették a bővítést, csak második nekifutásra járultak hozzá népszavazáson a reformokat lehetővé tevő Nizzai Szerződés életbe lépéséhez. AUSZTRIA. Az ország kettős érzelmeket táplál a közösséggel kapcsolatban. Gazdaságkutatók egyértelműen kimutatják, hogy belépésük következtében a nemzeti össztermék 0,4 százalékkal gyorsabban emelkedik, s a piacnyitás hatására csökkent élelmiszeráraknak is mindenki örül. A másik oldalon viszont a Brüsz- szel hatására megszüntetett anonim betétkönyveket az osztrákok rendkívül kedvelték, és a tranzit- forgalom korlátozása is heves vitákat vált ki a közösségben. SPANYOLORSZÁG ÉS PORTUGÁLIA. Az Ibériai-félszigeten 1986-ot követően erőteljes modernizációs hullám indult el, miközben az agrárszektor sokat vesztett fontosságából. A fizetések növekedése következtében a textilipar és a gépgyártás mindinkább Kelet-Európa, sőt Ázsia irányába terjeszkedik. Az idők folyamán azonban a két ország milliárdos segélyekben részesült az EU strukturális alapjából, amivel a gazdag országok előretörését megállítani nem tudták ugyan, de a hátrányt sikerült mérsékelni. DÁNIA. Elsősorban az ország mezőgazdasága gyarapodott a belépés révén. Noha az egyébként szokatlanul gazdag dánok már hosszú ideje erősen nettóbefizetőnek számítanak, euró- ellenességük nem csökken. Koppenhágai megfigyelők szerint mindenki szívesen használja ki az EU előnyeit, de a további integráció minden formájával hadilábon állnak. FINNORSZÁG. A távoli északon elterülő ország az EU mintagyereke. Belépésekor, 1995-ben épp legsúlyosabb gazdasági válságát élte 1945 óta a maga 20 százalékos munkanélküliségével és legfontosabb partnere, Oroszország összeomlásával. Helsinkinek mégis sikerült pontról pontra teljesítenie a maastrichti kritériumokat, és szomszédaival, Svédországgal és Dániával ellentétben bevezette az eurót, amihez még népszavazásra sem volt szükség. SVÉDORSZÁG. Az EU-belépés legnagyobb szószólói a nagy konszernek voltak 1994-ben, a referendumot megelőző kampány során. Most, kilenc évvel később is az euró bevezetését népszerűsítették - ezúttal eredménytelenül, mivel az országban az EU-tagság- nak nem feltétlenül a gazdasági és szociálpolitikai előnyeu ia^ak csupán, s attól tartanak, hogy az eddig kivívott rendkívül magas jóléti vívmányok a további integrációval sérülhetnek. GÖRÖGORSZÁG. Odalenn délen politikusok és polgárok egyaránt úgy látják, hogy csak előnyük származott a belépésből: „Görögország más ország lett” - hangsúlyozzák újra meg újra. Érthető, az EU különböző alapjaiból több mint 60 milliárd euró bevételük származott. Ugyanakkor tartanak attól, hogy újabb országok belépésével Brüsszel már nem sorolja egy kategóriába az új és szegényebb kelet-európai tagállamokkal. GYULAY ZOLTÁN ÁLLÁSPONT CSATH RÓZA Bottal az iskolába Piros tintával belejavítani a szülők ellenőrző könyvbe írt levelébe bárdolatlanság. Legalább akkora otrombaság azonban, ha az édesapa e sérelmét tanárveréssel torolja meg. A nyírbéltelki eset csak újabb fejezet a pedagógusok elleni jogsértések dicstelen krónikáskönyvében. Az elmúlt négy évben több mint háromezer ügyben járt el az oktatási jogok biztosa. Sovány vigasz, hogy a több ezerből „csak” hét volt olyan, amikor a szülők vagy a diákok megütötték a tanárt. Az összes többi szóbeli agresszió, azaz szidalmazás, gúny, tiszteletlen magatartás. Ha belegondolunk, hogy ez a szám a valós töredéke, okkal tehetjük fel a kérdést: miért kénytelenek tűrni a pedagógusok a durva szót, s olykor a bántalmazást? Az ombudsman tanácsa: a tanárok ne hagyják magukat, tegyenek panaszt, ha súlyos a sérelmük, feljelentést, különben könnyen újabb atrocitás éri őket. Ennél hatásosabb fegyverük aligha lehet, hacsak nem a karizmájuk, amely önmagában tekintélyt parancsol. Az iskola mindig is az a tér volt, ahol a társadalmi, szociális és nevelési problémák lecsapódtak, ahol a szülők, a diákok és a pedagógusok véleménye óhatatlanul ütközött. Mégis, a pedagógusok többsége úgy érte meg a nyugdíjas kort, hogy egyetlen durva szóval, lekezelő megjegyzéssel sem illették. Az iskola, s az ott dolgozók minden körülmények közt érvényes védőbástyája, a tisztelet, apránként fogyott, s a hiánya mára nyilvánvaló. Az ember pirul, ha megalázott pedagógusról olvas. Nála jobban csak a bántalmazott tanár szégyenkezik. Felfordult a világ, az örök érvényű igazságok is könnyen avíttnak tetszenek. Ennél nagyobb baj, hogy amihez korábban az erkölcsi norma is elegendő volt, ahhoz most a jog is kevés. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330404 IHÁROSI IBOLYA Orvosok és minimálbéresek A Magyar Orvosi Kamara delegációja tegnap az Egészség- ügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium vezetőivel tárgyalt. Mint a közleményből kitetszik, tartalmi kérdésekről beszéltek, de az államtitkár asszony szerint „kompetenciavita” nem merült fel. Mint ismeretes, legutóbb abban sem tudtak egyetérteni, hogy miről jogosult tárgyalni a kamara, miről az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. A másik oldalról a kamara elnöke azért előrevetítette árnyékát egy újabb hatásköri vitának. De erről majd a jövő héten ejtenek szót. Most az a kérdés: igazuk van-e az orvosoknak? Mármint a kamarai követelések tartalmi oldaláról nézve. Első megközelítésben természetesen igen. A betegek érdeke is, hogy jól képzett, jól fizetett orvosok gyógyítsák őket. Érdekük továbbá, hogy az egészségügy a kor anyagi és technikai színvonalán működjön. Csakhogy a kamara elnöke másról is beszélt. Azt mondta: „Az ágazati érdekvédelem a kormányon belül szegényes”. Majd arra emlékeztetett, hogy a miniszter szerint az ágazatból 1500 milliárd forint hiányzik. Miután az egészségügyi ágazat tisztségviselői elismerik a forráshiányt - mutatott rá az elnök -, a kamarát nem érdekli, hogyan teremtik elő a többletpénzt. Utoljára Torgyán József beszélt ebben a hangnemben, de ő is csak 400 milliárdot követelt a mezőgazdaságnak, igaz, azt is képzelte, hogy ő találta fel a vidékfejlesztést. Ezek után joggal előállhatnának a mezőgazdasági termelők, a tanárok és más közalkalmazottak, hogy nekik is járnak azok a milliárdok, amelyek az optimális állapot eléréséhez szükségesek. És akkor még egy szót nem szóltunk a bányászokról, a kazánkovácsokról, a színészekről, a zenekari tagokról, a balett-táncosokról, a gyári munkásokról, a takarítónőkről, a káeftés, a bétés és a valódi minimálbéresekről. Kit érdekel, hogy nekik ki, honnan és hogyan teremti elő a pluszforrást? EGYETÉRTEK: 06-9W3M22 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Újabb bányaszerencsétlenség Véget ért az egyhetes dráma - tizenegy túlélő Öt bányász meghalt, amikor robbanás történt egy aknában az orosz Távol-Keleten. Rosztov megyében egy hét után sikerült 11 túlélőt a felszínre hozni. Vlagyivosztok - Rosztov Három bányász súlyosan megsérült az Oroszország távol-keleti részén fekvő Partyizanszk Cent- ralnaja bányájában, ahol szerdán robbanás történt. A 757 méter mélyen bekövetkezett szerencsétlenséget feltehetően metángázszivárgás okozta. A robbanás idején hetvenen dolgoztak a mélyben, negyvenegy bányászt sikerült kimenteni a betemetett aknából, de 29-en benn rekedtek. A szerencsétlenség alig egy héttel azután történt, hogy a Rosztov megyei Zapadnaja bányát talajvíz öntötte el. Ott a bányamentők szerda reggel 12 mélyben rekedt bányászt találtak, de egyikük már halott volt. Az élők sem tudtak önállóan járni, szervezetüket erősen megviselték a föld alatt, a külvilágtól elszigetelten töltött majdnem egy hét szenvedései. Egyikük állapota súlyos. Egy eltűnt bányászt továbbra is keresnek. A mentőbrigádoknak szerda reggel sikerült áttörniük annak az aknának a falát, ahol a bánya foglyai menedéket találtak a tárnák többségét elöntő víz elöl. A bányamentők egy szomszédos aknából fúrtak alagutat; mintegy hatvan méter vastagságú kő- és szénrétegen kellett áthatolniuk. Ezzel egyidejűleg a mentőalakulatoknak folytonosan küzdeniük kellett a betörő vízzel, s gondoskodniuk arról, hogy a jéghideg víz ne árassza el se a mentőaknát, se a mentővágatot, se pedig azt az aknát, ahol a csaknem egy hete lent veszteglő bányászok voltak. Ezért a mentőalakulatok több tonna követ, földet és betontömböt zúdítottak a mélybe, hogy elrekesszék a víz útját. A bányászok a múlt hét csütörtöké óta voltak a tárna a foglyai, mert egy vízbetörés elzárta előlük a felszínre jutás útjait. A szerencsétlenség bekövetkeztekor összesen 71 ember tartózkodott a bányában, huszonötnek sikerült saját erejéből feljutnia, harminchármat pedig már szombaton kimentettek. Kirándulás a köztemetőbe Becs A császárváros köztemetője Európa legnagyobb kegyhelye: 2,4 négyzetkilométeres területén több mint 300 ezer sírban 3 millió ember nyugszik - jelenti a Compress. A bécsiek szívesen látogatnak el ide, a bejáratnál sült gesztenyét, virslit lakmároznak, családostul vagy magányosan sétálgatnak a sírok között a kőbe vésett feliratokat böngészve, és még zenei élvezethez is juthatnak: gyakran ugyanis egy-egy nyitott sírnál a filharmonikusok vagy az operaház kórusa búcsúztatja az elhunytat. A bécsiek nem sajnálják a pénzt az örökkévalóságra: a hozzátartozók fele a drága, első osztályú temetést rendeli meg. A drága temetéseket már II. József megpróbálta megszüntetni. 1785-ben bevezettette a takarékos - újrafelhasználható - koporsót. Ezt alul csapóajtóval látták el, amelyen keresztül a halottat a sírba csúsztatták. Bármilyen zseniális és gazdaságos volt is azonban a találmány, a bécsiek tiltakozó felvonulásokon adtak hangot felháborodásuknak, és a császárt rendeleté visszavonására kényszerítették. A bécsi temetkezési múzeumban még megcsodálható egy ilyen „gazdaságos” koporsó. 1874-ben alapították meg Sim- meringben Bécs hatalmas, háromrészes - katolikus, evangélikus és izraelita - halotti városát. A látogató a főbejáratnál - csakúgy, mint a budapesti Kerepesi úti temetőben - kis térképet kérhet, és ennek segítségével könnyen megtalálja a híres emberek síremlékeit: Johannes Brahmsét, Beethovenét, Schubertét vagy Arthur Schnitzlerét. m 4
