Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-28 / 294. szám

6. OLDAL 2003. Október 28., kedd b- Kisharsány Nagytót- p falu Villány Siklós Siktósnagyfalu Egyházasharaszti c Alsószentmárton : Nagyiiarsány Magyarbóly Kislippó- Kistapolca £ LAPÁNCSA (Mocska0 A KÖZSÉG GAZDÁI. A 230 lel kés helység polgármestere: Kiefer Ferenc asztalosipari vál­lalkozó. Alpolgármester: Kiss Ferenc traktoros. Képviselők: Boros János hentes, Evetovics József nyugdíjas művezető, Krizsán János gépszerelő, Pető Csaba gépszerelő. Hivatalsegéd és falukrónikás: Puskás József- né kereskedő. Falugondnok: Schuller András őstermelő. A ci­gány kisebbségi önkormányzat elnöke: Kosztics László fafaragó. Tagok: Katies Lászlóné háztar­tásbeli, Petrovics Mihály állat- gondozó. Plébános: Csicsó Já­nos. Háziorvos: dr. Vágvölgyi Mária. Állatorvos: dr. Kurcz Ár­pád. Az önkormányzat címe: 7775 Lapáncsa, Fő út 66. Tel. és fax: 06-72-456-116. lapancsa. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés valamint a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János LAPÁNCSA BEMUTATKOZIK A féltett értékek A néprajzi, hely-, ipar- és egyház­történeti értékeket óvják a falu­ban a rendszerváltás kezdete óta, amióta Kiefer Ferenc a pol­gármester, aki faelemeket ké­szít és farag köztérre. Ötlet- gazdagságát di­cséri a hirdető- táblává alakí­tott felhagyott itatókút. Mind­ezt Kiss Ferenc traktoros említet­te, aki kísért a falusétánk során. Láttuk az új fedett szalonnázót a megmentett kőkereszttel. Itt haj­dan a Gyűdre tartó zarándokok pihentek meg. A fából kialakított utcai virágtartók megóvásáért a lakók felelnek. Virágosították a hősi emlékművet, a játszóteret, a tűzoltószertár és a német kitele­pítettek emlékfája melletti részt. A parknak beillő sírkertben a gazdátlan sírok fejfáit a pietá kö­zelében állították fel. A faluhoz ragaszkodást fejezi ki az a tény, hogy új házat épít Petrovics Mi­hály és Porció István, míg nyolc család tataroz. A községvezető­ség faluházat hoz létre, amely­ben orvosi szoba, teleház, nyug­díjasklub és helytörténeti gyűjte­mény is helyet kap. Felújítják a hűtővel ellátott ravatalozót, míg a templomtorony állagmegóvásá­hoz pályázat útján teremtenek elő pénzt. A hősi emlékmű körül a fenyőket megnyesik, hogy a magas kegyeleti oszlopot jól le­hessen látni. JENCZER LÁSZLÓNÉ ÉS KIEFER ÉVA az esténként kivilágított, új, fedett pihenőhelynél felújították a régi keresztet, amelynek kör­nyékét gondozzák. A község hárscsemetéket ültetett ide. A területen tollaslabdázni is lehet. ■ Újra illemiskola? Szeretnék a régi néprajzi értékű portákat védelem alá helyezni. Most is mutatós a Komm-, Kel- bert- és a Schneider-ház. Látni letéglázott udvart, míg a ház­homlokzaton mértani és virág­díszeket. Teret szépít az egyko­ri fecskendős kocsi a szertár előtt. A temetőben emlékparkba kerültek az évszázados, köztük XVIII. századi sírkövek. Kivehe­tők az egykori posta és a lóváltó szín körvonalai is, melyeket megkímélnek, miként a felha­gyott malom romos őrlőrészét is. A Malomkert egyik oldalát pedig faragott hangulatos kerí­téssel övezték. A községháza fa­lán bekeretezve és üveggel le­fedve majd 150 éves kéziratos térképet őriznek. Nincs kizárva, hogy az 1945 előtti közkedvelt illemiskolát újra szervezik. ■ Megkérdeztük a lapáncsaiakat: Alakuljanak közösségek? A közéit fáradozók Foghíjak, előadók és klub Puskás Józsefné (44 esztendős) bolti eladó: - Örülök, hogy a faluku­tatásban segít Petőné Kiefer Dóra, míg Kiefer Ferencné a történeti gyűjteménybe adott tárgyakat. Ők sikeresen ké­szítik fel a tanuló­kat a karácsonyi műsor, benne a betlehemes elő­adására. A szal­maszórás hagyo­mányát jól eleve­nítik fel a gyerekek Török Zoltán és Halász Zsolt vezetésével. Szeret­ném, ha én üvegfestményeket, Lé- vay Zoltán festményeket, míg Kosz­tics László fafaragásokat állíthatna ki. Tetszene, ha a templom állandó díszkivilágítást kapna. Schuller András (55) sofőr: - Fel­nőtt felügyelet mellett alakuljon újjá az ifjúsági klub és munkája kapcso­lódjon a teleházhoz. Tegyék rendbe a gazos foghíja­kat, hogy még szebbé váljon a falukép. Meg­óvásra javaslóm a mutatós Kempf- házat is. Nem szeretném, ha műút épülne Kis­lippó és Bere- mend irányában, mert akkor a zsák- településünk csendje, meghittsége megszűnne. Sokan előtakarékosko­dunk, hogy elegendő pénzhez jus­sunk akkor, amikor a szennyvízhá­lózat készül. Ne legyen több a por- tánkénti önrész 100 ezer forintnál! Szécsy Iván (79) nyugdíjas színész: - Hű vagyok hazámhoz és ehhez a faluhoz, ahol most élek fiammal. Külföldre települhetnék, de nem te­szem. Keresem a kapcsolatot a he­lyi emberekkel, hogy például színjátszó cso­portot vezes­sünk, előadjunk aforizmákat és verseket is. A ci­gány kisebbségi önkormányzatnak is felajánlom elő­adói segítségemet önzetlenül. Sza­valtam a millenniumi zászló avatá­sakor vagy az elszármazottak talál­kozóján is. Nekem elég, ha mind­ezért megdicsérnek. Támogatom a nyugdíjasklub szerveződését is. ■ Szécsy Iván, Kiss László és id.‘ Krizsán István kezdeményezésé­re nyugdíjasklub alakul. László bátyám szaval, Pista bácsi pedig énekel, egykor hegedűn is ját­szott. (Megjegyezzük, Pető Csaba egy zenekarban gitáros.) A gyere­kek és a felnőttek amatőr focicsa­patát Török János fogja össze. Ki­érdemelték, hogy egy kispálya épüljön. Katies Lászlóné, a ki­sebbségi önkormányzat tagja el­mondta, hogy Kosztics László gyógynövény-termesztési . és üzemalapítási céllal magán ala­pítványt hozott létre. Nyilatko­zónk gyerekeket tanít verselésre, hogy azok az ünnepeken jó mű­sort adjanak. Az induló teleház közösségét a hivatalsegéd és az egyik helybeli pedagógus irányít­ja majd. A kitelepített németek ta­lálkozóra járnak haza Schmidt Gyula vezetésével. Ők énekkart is szerveztek és őrzik a népviseleti ruhákat. A viselet egyik jellegze­tessége a fehér szín. A lelkész a fi­ataloknak nem­csak hitéleti, de önismereti lé­lektani foglal­kozásokat is tart. Szécsy Er­vin a magyar- bólyi mintára polgárőrség alapítását kez­deményezi. Kiefer Éva cukrász és Jenczer Lászlóné a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom felújítását szorgal­mazzák. Nem egy ember megdi­csérte id. Schuller Andrást, Kiss Lászlót és Kiss Ferencet, mert az említettek az utcai részt is parko­sítják. Vér Balázs tanuló madárfi­gyelő csoportot hozna létre. S Z E KELYSZABAR BEMUTATKOZIK SZÉKELYSZABAR Liptödo Kisnyárád • Máriakéménd SZÉKELYSZABAR / Monyoród \ c í ; Versend OBabarc Lánycsók Szederkény - f \ Bóly Mohács A TELEPÜLÉS GAZDÁI. A polgármester Szigyártó József, alpolgármester Háhner József. A testület tagjai: Föglein Gézáné, Gerebics Gábor, Kropp Ádám, Müller Anna, Péter József, Stang Antalné . A körjegyzőség veze­tője Scheich Gáspár. A német ki­sebbségi önkormányzat elnöke Kaiser Ferenc, tagjai: Stangné Kaiser Anikó, Háhner József. A Magyar-Német Baráti Klub elnö­ke Gáhm Miklós. ■ KÉSZÜL A SZÉKHÁZ. A falu la tóinak közel harminc százaléka székely, ők nem alakítottak még egyesületet. A német kisebbségi önkormányzat egy korábban vett ház felújítását ez év végéig tervezi befejezni. Igyekeztek a sváb építé­szet jegyeit megőrizve renoválni az épületet, ahol egy állandó kiállítást is berendeznek. székely szobor, dunantuhnapb. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. ÖsszeáUította: Berta Mária Nincs lakatlan ház Idén a németországi házaspár építtette új, tomácos hajlék készült el, Lánycsókról három kisgyerekkel telepedett le náluk egy család, az­tán az egyik öreg házat helybéli fiatalember vette meg, s már van ér­deklődő az üresen álló telekre is. Ebben az évben kilenc kisbaba szü­letett, ami örvendetes, hiszen volt esztendő, hogy mindössze egy név került az anyakönyvbe. Nagy gondot fordítottak a település csinosítására az elmúlt néhány év­ben Székelyszabar elöljárói. A fő- közlekedési út mentén amolyan rétaljból hangulatos szabadidős parkot alakítottak ki sportpályával, székely kapuval, parkosították a te­lefonközpont épülete körül a terüle­tet, mindhárom viharverte, rozoga autóbuszvárót eltüntették, s a he­lyükbe szép esőbeállót építettek. A falun átutazók nem látják már az út közelében állt düledező viskót sem, abból a környezetbe illő orvosi ren­delőt alakított ki az önkormányzat. Közben önerőből tatarozták és kor­szerűsítették a kultúrházat, javítot­ták a járdákat, burkolták a vízelve­zető árkokat, pillanatnyilag pedig egy jelentősebb beruházás kereté­ben a temetőnél szükséges munká­latok folynak.- Ez utóbbi feladatra közel négy­milliót költünk, amihez pályázattal támogatást kapott a falu. A ravatalo­zó felújítását befejeztük, még a te­mető kerítésén dolgoznak a meste­rek, a dísztéglás falba most hat urna­helyet építünk be, miután e temetke­zési mód iránt igény jelentkezett ná­lunk is - sorolta az e hónap végére befejezni szánt teendőket Szigyártó József polgármester. Aztán említi, hogy közel egymilliós költséggel a kultúrházban egybenyitották a kis- és a nagytermet, bővítették a színpa­dot, külön főzőhelyiséget és könyv­tárat alakítottak ki az épületben, to­vábbá két számítógépnek is már van helyisége, csak a gépek hiányoznak.- Nem nyert a számítógépekre beadott pályázatunk, és semmilyen visszajelzést nem kaptunk a játszó­tér kialakításához kért támogatásra. Pedig mindkét fejlesztésre számítot­tunk, hiszen örvendetesen gyarapo­dik a gyermeklétszám a faluban. Amúgy egyetlen üresen álló házunk sincs, a lakosság száma stagnáló, most 695 fő él itt, és egyre jellem­zőbb az ideköltözés, illetve a fiatalok helyben maradása - jegyezte meg a polgármester, majd hozzátette: - Jö­vőre újra pályázunk az említett esz­közökre, és a járdafelújítási, árok­burkolási munkák befejezését ter­vezzük. Ráférne valamennyi utcára az útburkolat javítása is, mert a köz­műépítésekkel mind tönkrement, de ez igen költséges beruházás. SARLÓS BOLDOGASSZONY tiszteletére az 1806-ban felszentelt templom főoltárát 1927-ben Olaszországból hozták, s a régit akkor a templom oldalfalán helyezték el. 1980-ban carrarai márványból ké­szült a szembemiséző oltára. A kálvárián egy műemlék jellegű ká- polna is van, melyet 1882-ben építettek. __________________■ Ha gyományteremtők ________________Megkérdeztük: Elég az autóbuszok száma?________________ Él etkor szerint változik az igény Évtizedek óta a falu legjelesebb ünnepe a július eleji búcsú, me­lyet a Sarlós Boldogasszony tisz­teletére felszentelt, 1806-ban épült római katolikus templo­muk védőszentjére emlékezve tartanak. Egy évtizede ekkorra időzítik a falunapot is, s így a dél­utánt kulturális programok szí­nesítik. Hagyományos rendez­vénynek számít a Hutzel Sonntag, azaz a szőlőhegyi pin­cék előtt farsangkor rakott mág­lya, mint télűző, meg a svábbál. Az elődök ünnepi szokásait meg­tartva viszont mind több vidéki vendéget odacsábítónak találták ki négy éve a tavaszi boszorkány­találkozót, de már novemberre is jut egy jeles eseményük: Márton napjához a legközelebbi hétvé­gén este az óvodások és iskolá­sok készítette lámpásokkal felvo­nulnak a faluban, s közben az imbolygó gyertyalángok mellett a kerítésekre, házak ablakába ki­tett tökmécsesek világítják be az utcákat. Aztán a menet résztve­vői, átlag százötvenen a kultúr- ház udvarán gyújtott máglya kö­ré gyűlve libazsíros kenyeret esz­nek hagymával, amihez a gyere­kek meleg teát, a felnőttek pedig forralt bort kortyolgatnak. Idén november 8-án lesz e program, amire Strakné Kern Erzsébet, az iskola, valamint Péter Ambrusáé, az óvoda vezetőjének közremű­ködésével őszi termésekből egy bemutatóval is készülnek a gye­rekek. Görföl Zoltánné kereskedő: - Hét- és tízéves fiaim még helyben járhatnak iskolába, így őket nem érinti, hogy hétköznap a reggeli autóbusz rend­szerint zsúfolt, a kisegítő járat meg többször kimarad. Idővel biztos számunk­ra is gondot fog okozni, ha ez így marad, vi­szont hiányzik vasárnapokon estefelé is egy já­rat, most ugyanis 3 óra után in­nen már csak személykocsival le­het eljutni Mohácsra. Bánovits Ferenc nyugdíjas: - Én igazán sokat utazgatok, minden szerdán és szombaton megyek a mohácsi piacra is, ott adom el a tojást, de még soha nem ma­radtam le a buszról. Semmi gondom a köz­lekedéssel, vala­mennyi ügyes- .bajos dolgát a hivatalokban is el tudja intézni az ember úgy, hogy időben haza­ér. Hétvégén meg csak akkor ha­gyom el a falut, ha a focicsapat idegenben játszik. Fülöpné Gömzsik Csilla, a kul­túrház vezetője: - Egy éve élünk a férjem szülőfalujában, és több­ször tapasztaltam, hogy nem jött a reggeli kisegí­tő busz, a me­netrend szerinti járatra pedig itt már nem fért föl senki. Bosszan­tó, hogy külön­járatba küldték. Kellene amúgy vasárnap 3 óra után is közlekedési lehetőség, így más települések kulturális programjára a fiataloknak gond eljutni. ___________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom