Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-28 / 294. szám

HI 2003. Oktober 28., kedd RIPORT 7. OLDAL KULTUR A SZEPTEMBER 11. UTÁN. A pécsi Művészetek Házában október 27-én, tegnap nyílt Szeptember 11. után címmel Joel Meyerowitz fotókiál­lítása. A megnyitó dr. David T. Canon előadásával kezdődött, aki Fulbright-vendégprofesszorként tartózkodik Magyarországon, és a tárlat al­kalmából a terrorizmus háborúja és az Egyesült Államok polgárai szabadságának összefüggéseiről tartott előadást, amelyet követően Cristine Elder, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének kultúrattaséja nyitotta meg a fotókiállítást. A tárlat a Pécsi Tudományegye- tem és az USA Budapesti Nagykövetsége jóvoltából november 4-ig látogatható. _________________________________________d.i.-fot6=tóthl A Mura-vidék „új messiásai Göncz László regénybemutatója Pécsett A Határon Túli Magyarok XII. Fesztiválja keretében rendezték meg Göncz László szlovéniai magyar író-történész Most meg­jelent Olvadó jégcsapok című könyvének bemutatóját a Bara­nya Házban. Egy nem túl régi versében új Messi­ásokról beszél.- Kik ezek? - kérdezzük Göncz Lászlótól, a szlovéniai magyar iro­dalom jeles képviselőjétől.- A Magyarországon végzett, a szlovéniai magyarságot tevőlegesen is szolgálni kívánó értelmiségieket nevezem így - mondja. - Ma már több mint százan vannak a Mura-vi­déken. Azt a területet értjük Mura­vidéken, amelyet a történelmi Vas és Zala területéből csatoltak a dél­szláv állam szlovén régiójához. Ez az a térség, amely Trianon idején 92 ezer lakost számlált. Ebből 25 ezer­nyi volt a magyar. Ez a magyar né­pesség 30 településen élt a mai ha­tár mentén, mintegy 50 kilométer hosszú, 5-10 km széles sávban. A szlovéniai magyar író a Pécsi Tudományegyetemen védte meg PhD doktori munkáját történelem­ből. Történész. Egyben költő, re­gényíró, kultúrdiplomata. Melyik az igazi Göncz László?- A történelem alkatilag is a leg­közelebb áll hozzám - folytatja. - íróként viszont a történelmi- és csa­ládregénynek számító Olvadó jég­csapok az érzelmi háttér iránti ér­deklődésemről tanúskodik. Ez a költészetbe is átvezet néhanap. A Trianonnal leszakadt magyarság szempontjából nézve, a közösségi és egyéni történéseket, fejleménye­ket vizsgálva a történelmi-érzelmi szempontot helyeztem előtérbe. Tulajdonképpen a kisebbségi ma­gyarság sorsával foglalkozó doktori dolgozathoz végzett kutatás érlelte meg bennem a regényt. Különben eléggé konzervatív vagyok. Mik­száth, Jókai az én szememben az igazán nagy elbeszélők. A Mura-vi­déki magyar irodalomban főleg a költészet dominál. Kevés a regény. Most egy újabb köteten dolgozom, amelyben a múlt század harmincas éveiig visszanyúló mélyinterjúk lesznek. A téma ugyanaz: az itteni kisebbségi magyarság élete. A további kérdésre, hogy nem rokona-e Göncz Árpádnak, el­mondta: a volt köztársasági elnök családi gyökerei is az alsólendvai vidékben eredeznek. Megannyi Göncz nevű család él ma is arrafe­lé. Közvetlen családi kötelék azon­ban nincs a két író között. A mai szlovéniai magyarság helyzete sze­rinte jónak mondható. Á kultúra, ezen belül a könyv- és folyóirat-ki­adás 70 százalékos állami dotációt kap. Ha ma megszavaztatnák az ot­tani magyarságot a hovatartozás fe­lől, a jelenlegi helyzet mellett fog­lalnának állást. Rendkívüli-e az időjárás? Naponta hallunk időjárási ka­tasztrófákról, szélsőséges időjá­rásról, elsivatagosodásról, savas esőről, ózonlyukról, globális fel- melegedésről. Szokatlan hőség és özönvízszerű esőzések, áradá­sok, tomboló viharok híreivel rio­gatnak bennünket évek óta. Közvetlenül kihatnak egészsé­günkre az elemi csapások, a vi­zek és légkör elszennyezedőse, miközben tönkreteszik környe­zetünket a mezőgazdaságtól a la­kóházainkig. Mik lehetnek Földünk klíma- változásának okai? - teszi fel a kérdést annak az előadássorozat­nak a címe, amely október 29-én kezdődik a pécsi Dominikánus Házban. A Mindentudás Egyetemen Pécsett Dr. Tóth József geográfus pro­fesszor Kell nekünk régió? cím-. mel tart előadást 2003. október 29-én 17 órai kezdettel a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nagyelő­adójában (Molnár Kálmán elő­adóterem, Pécs, 48-as tér 1.) Az előadásról a Duna TV felvételt készít. Az előadáson való rész­vétel feltétele a www.mindentu- das.hu honlapon történő re­gisztráció. BEBESSI K. A sorozatban szó esik a globá­lis felmelegedésről s a hazai sajá­tosságokról, majd az esőerdők ki­irtásának és a Föld gleccsereinek, mint éghajlati tényezőknek a sze­repéről. Mindvégig a téma avatott tudósai tartanak előadásokat vagy vesznek részt a kerekasztal- beszélgetésben. A legizgalmasabb témának az első előadás tűnik, szerdán este 18 órakor, amikor a két népszerű meteorológus, dr. Vissy Károly és Németh Lajos arról beszélnek: rendkívüli-e az időjárás napja­inkban a Kárpát-medencében? S mik az időjárás előrejelzésének problémái a harmadik évezred elején. KBL A bunyevác blues Zigmanov Tomislav horvát köl­tő Szabadkán él, és az ottani horvát rádió stúdióvezetője. A több kötetet publikált és prózá­val is foglalkozó szerző legújabb könyvéből olvas fel néhány ver­set most megjelent Bunyevác Blues című verseskönyvéből Pé­csett, az August Senoa Horvát Klubban. Életéről, irodalmi munkásságáról, verseiről Bla- zsetin István, a'PTE horvát tan­székének oktatója beszélget ve­le a szerda este 18 órakor kezdő- dő könyvpremieren.________<bki Tv-jegyzet Ember és történelem A tv2-n a Napló egyre elegánsab- ban csomagolja könnyed hu­morba riportjait. Most Babkó Pált, a világjáró autószerelőt és sokszoros mázlistát tüntette ki figyelmével, de Boriska néni ré­vén kutatni kezdte Schwarz pa­pa rokonságát is új országar­cunk, Tony Curtis újrahonosítá- sáért. Ékelődni lehetne azon is, milyen össznemzeti egyetértés­ben ítéltük színjátéknak Chacón szenvedését, miután e kis nép legkisebb fiát győztesnek ítélték ellene. Jómagam inkább a kétrészes Göncz Árpád-portréra emlékez­tetnék, amit az mtv-n láthat­tunk. Az idén ünnepeltük talán először úgy az 56-os forradal­mat, hogy az reményt adjon régi sebek forradására. Nem kell messzire menni a múltba, és az ország lelki szétszaggatottságára tekintve is fájdalmas, hogy Göncz Árpád sem volt jó min­denkinek. Legalábbis köztársa­sági elnökként nem. Pontosab­ban ez a nemtetszés demokráci­ákban még csak természetes, de hogy az ő személye is jó alkalom legyen nemtelen indulatok kiélé­sére - az utólag is elgondolkodta­tó. Persze Göncz keményebb po­fonokat is kapott már, nem szo­rul védelemre, még kevésbé kér a hősi legendákból. Régi ismerő­sünk: most is halk monotóniával morzsolódnak elő fogai közül a szavak, ám lényegre törő pontos­sággal és őszinteséggel; azt su­gallva: ez csak egy emberélet, le­hetne a tied is. Legtöbben csak akkor vettük észre, amikor már „kötötték rá a méltóságot”, ami­kor már fönn volt a magasban. Jellemző'az is, hogy Göncz - jól ismerve a nagypolitika magasba emelő és mélybe rántó politikai hullámverését - mindjárt Kovács Bélának, a kisgazdapárt egykori legendás elnökének a példáját tolja a sajátja elé, aki már tizen­nyolc évesen községi kisbíró le­hetett szőkébb közössége bizal­mából... Említi comblövését, titkárkodását Kovács Béla mel­lett, benső eszmei rokonságát Bibó Istvánnal. Ez utóbbiak már a Petőfi Kör vitáihoz vezetnek, vitákhoz a szabadságról, egy el­képzelt harmadik útról, a Né­meth László-i Kert-Magyaror- szágról. Önáltatás nélkül tekint feladatára az írószövetség élén: „Hogy titkár lehettem, az emberi befogadás volt." Megszólal az őt mélyen ismerő és szerető feleség, felnőtt gyerekei, és a politikusok közt sorstársa, Mécs Imre is. Az effajta portréfilmek dramaturgi­ai eszköztára szűkös - az élőbe­széd felidéző erején túl arcokból, archív képek mozaikjaiból van összegyúrva. Hogy a portrétabló történelmünkről is, sokban hoz­zájárul Göncz személyisége, aki az írói, egyszersmind politikusi lét paradoxonát a sorsával is megfogalmazta: „Az én életem az örökös kívülállásról szólt." Hogy lélekben azért hazatalál­junk. ________ ____ BÓKA RÓBERT Hétvége a képernyőn H A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR OKTÓBER 25, SZOMBAT hely csatorna műsor nézettség 1. TV2 Revans (box mérkőzés) 2119 706 2. TV2 Activity 1/56 950 3. TV2 Tények 1 495 319 4. RTL Klub Heti hetes 1 456 330 5. Ml V Híradó este 1 438 53/ 6. MTV Kató néni kabaréja 1 357 837 7. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1 336 009 8. RTL Klub Survivor - a sziget (túlélő show) 1 298 891 9. RTL Klub Híradó 1 273 700 10. RTL Klub Pasik (magyar filmsor.) 1 187 038 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR OKTÓBER 26, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1 TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 2 591 043 2 TV2 Irigy Hónaljmirigy-show 2 413 816 3 TV2 Tények 2 016 627 4 RTL Klub Híradó 1 645 557 5 TV2 Walker a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 501 256 6 TV2 Jag - becsületbeli ügyek (am. filmsor.) 1 406 902 7 TV2 Terminator 2. - az itelet napja (am. akciofilm) 1 285 365 8 RTL Klub Szeress most! (magyar filmsor.) 1 283 504 9 MTV Szuperbuli 1 246 360 10 RTL Klub Sheena a dzsungel királynője (am. filmsor.) 1 194 280 Halálokok és az urbanizációs lejtő A tízezer lakosra jutó halálozások száma tavaly mind Bara­nyában, mind külön Pécsett szinte minden halálok-kategóriá­ban növekedett 2001-hez képest. A 2003-as adatok dönthetik el, hogy az életkilátások korábbi javuló tendenciái folytatód­nak-e, vagy ismét völgymenet kezdődött. Egy biztos: a statisz­tika javítására óriási tartalékok vannak az egészségesebbnek hitt falusi környezetben. A népegészségügyi program hatá­sára országosan kedvező változás következett be az utóbbi néhány év­ben az életkilátások tekintetében. A 2001-es adatok azt is mutatják, hogy a tízezer lakosra jutó halálozások számában a keringési rendszer be­tegségeinél, a daganatoknál, a sérü­léseknél és a baleseteknél a bara­nyai adatok jobbak, a pécsiek pedig sokkal jobbak az országosnál, az emésztőrendszer betegségeinél vi­szont a megye adatai már rosszab­bak, a pécsiek azonban még job­bak, a légzőrendszer betegségeinél már a pécsi adat is szomorúbb, Ba­ranyáé pedig másfélszeresen maga­sabb az országos átlagnál. A közhiedelem az egészsége­sebb életkörülményeket a termé­szethez közelibb falvakkal társítja, haláloki adatok szerint azonban a nagyobb városok lakói sokkal „egészségesebbek”, mint a falvak­ban élők. Pedig már a környezet ál­lapota sem feltétlenül előnyösebb vidéken. Sokan a jó levegőért köl­töznék falura, és előfordul, hogy pont egy távolinak hitt városi ipari kémény füstjének kihullási sávjába kerülnek. Baranyában 216 hulladék- lerakó ismert, 18 működik, de csak tíznek van működési engedélye, és csak kettő ellátott megfelelő műsza­ki védelemmel. A talajvíz tanúsítja, hogy az állattartás technológiája ja­varészt környezetszennyező, és a növényvédő szerekkel is tobzódnak a gazdák.- Mindezeken túl ahogy lejjebb megyünk az urbanizációs lejtőn, az egészségügyi ellátáshoz való hozzá­férhetőség annál korlátozottabb - mondja dr. Füzesi Zsuzsa szocioló­gus-orvos, a FACT Alkalmazott Tár­sadalomtudományi Kutatások Inté­zetének tudományos igazgatója. - A lejtő alján, a kistelepüléseken nem­Dr. Füzesi Zsuzsa csak az a gond, hogy nincs minden faluban háziorvos - a világon sehol nincs -, hanem az is, hogy esetleg a tömegközlekedés miatt nem tud va­laki eljutni orvoshoz. Ha csak egy busz van reggel | a másik telepü- I lésre, meg egy HBt vissza, akkor öt- venszer meg­gondolja magát a nehezebben mozgó idős em­ber, hogy elutaz­zon az" orvos­hoz, vagy várja a csodát, hogy segítség nélkül meg­gyógyul. A szociológiai kutatások szerint a jövedelmi viszonyok, a kommuná­lis szolgáltatások hozzáférhetősége, a népesség iskolázottsága nagyon jelentős hatással vannak az egész­ségkultúrára. A falun élők általában gyorsabban elhasználódnak, koráb­ban betegszenek meg, elhanyagol­tad az egészségi állapotuk, beteg­ségükkel későbbi stádiumban ke­rülnek orvoshoz, a halandósági ada­taik jelentősen rosszabbak.- Nem veszik igénybe a szakellá­tásokat és azokat a prevenciós szol­gáltatásokat, amelyek könnyebben hozzáférhetők egy városi lakos szá­mára. Nagyon nehezen elképzelhe­tő, hogy Dráva menti kisfaluból fel­kerekedik egy 45 éves asszony Pé­csett mammográfiát kérni. Legfel­jebb, ha a háziorvos, vagy a falu­gondnok megszervezi a vizsgálatra való utazást - példálózik a szocioló­gus, és egy érdekes hajdani kutatási eredményt említ. Évtizedekkel ez­előtt Zalában koncentrikus körök­kel ábrázolták, hogy a településeket Zalaegerszegtől mérve kilométeren­ként miként csökkent azoknak az aránya, akik szakorvosi ellátást vet­tek igénybe. Ilyen felmérés nem ké­szült Baranyáról. Ha lenne, feltehe­tően nálunk is azt mutatná, hogy a Pécstől való távolság arányában romlik az egészségügyi ellátottság a falvakban.- Ez a világon mindenütt így van. A szakirodalom szerint azonban az összes tényező között az egyén 40 százalékban felelős az egészségi ál­lapotáért, miközben az egészség­ügy csak 14 százalékban - reagál a felvetésre dr. Ruppert Ferenc, az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézeté­nek igazgatóhelyettese. - Baranya egészségügyi ellátórendszerében a háziorvosi körzetek rendelőinek műszerezettsége javult és ezzel összefüggően a szakmai munka színvonala is. A szűrővizsgálatok te­rén azonban megakadt a fejlődés fo­lyamata: sajnos érdektelenség ta­pasztalható az embereknél. A helyi önkormányzatoknak az egészségügyi alapellátás feltété- g leit kell megte­remteniük, a szakellátások nem számítanak kötelező felada­tuknak. Az utób­biakhoz nemcsak szakorvosok kel­lenek-ez ma már ritkán probléma hanem ki kell alakítani az előírtan műszerezett rendelőt is, ami nem kevés költség.- Ennek ellenére a kisebb bara­nyai kórházakban új törekvések je­lentkeznek: az önkormányzatokkal egyeztetve lakossági igényekre az utóbbi időben olyan szakellátásokat indítottak, amilyenek korábban nem voltak kisvárosi szinten. Vagy­is megindult a harc a betegekért. Egyes kisvárosi kórházaink például előretolták állásaikat: a mohácsi Pécsváradon és Villányban is tart szakrendeléseket, a siídósi Dráva- szabolcson és Beremenden. Szinte minden igényt kielégítően vannak tehát szakellátások a megyei kisebb centrumokban is, nemcsak Pécsett. Csak időben kell elmenni orvoshoz HALÁLOKOK Tízezer lakosra jutó elhunytak száma a leggyakoribb haláloki csoportok szerint Baranya 2001 fia Baranya 2002 Pécs keringési rendszer betegségei 62,8 46,4 64,7 59,7 daganatok 31,9 28,8 | 32,5 32,8 légzórendszer betegségei 6,7 5,3 6,0 6,8 emésztőrendszer betegségei 7,8 9.8 1 9,6 8,2 sérülések, mérgezések, balesetek 8,8 • 6,2 8,3 7,2- vélekedik a főorvos, és a legfris­sebb WHO-felmérésre utal, amely szerint a 20-40 év közötti magyar ál­lampolgárok életesélyei már közel azonosak a nyugat-európaiakéval. Az idősebbeké viszont sokkal rosz- szabbak azokénál. És pont a kistelepülésekre - az urbanizációs lejtő aljára - a legjel­lemzőbb a korosabb népesség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom