Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-26 / 292. szám

2003. OKTÓBER 26. GAZDASAG 5 Év végén drágább csirkét eszünk? Ahhoz, hogy ne omoljon össze az baromfiágazat, vissza kell fog­ni a termelést - döntött nemrég a Baromfi Terméktanács. Ezt a lépést elsősorban az uniós csatlakozást követő versenyhely­zet követeli meg, mint ahogy a termelés koncentrációjára is szükség van, hisz az EU első ötven baromfifeldolgozó cége között egy magyar sincs. Az elmúlt években egyébként a csirke ára emelkedett a legkisebb mértékben a többi élelmiszerhez képest, ám az idei aszályos év nyomán emelkedő takarmány­árak miatt év végén akár 15 százalékkal is többet kell majd adni a jelenlegi árnál a csirke kilójáért. 2002.1 -IX. hó % csirke tyúk-kakás ft pulyka kacsa Belföldi értékesítés 87 595 2507 24 665 4641 9949 Exportértékesítés 26 970 262 23105 8917 15 906 2003.I-IX. hó Belföldi értékesítés 95 128 2903 24 986 7556 13 222 Exportértékesítés 19 688 357 24 953 9853 21139 Az idei aszály miatt a sokéves át­lag alatt maradt a gabonatermés, és ez a takarmányárak jelentős növekedésével járt. Az egyik leg­nagyobb fogyasztó a baromfiága­zat, amely képtelen „lenyelni” az ebből adódó költségnövekedést.- A feldolgozókkal kötött meg­állapodás értelmében az élő csirke felvásárlási ára kilónként 163 fo­rint, de többnyire megadják a 165 forintot is - említette Popovics Tibor, az évi 1600 tonna baromfit forgalmazó Gaildorf Kft. ügyveze­tője. A csirkék hat hét alatt válnak vágáséretté, s a tápot a rossz gabo­natermés miatt napjainkban 10 forinttal drágábban mérik. A szak­ember úgy véli, a sertéshús árát követve, év végéig a csirke kilója 15 százalékkal is emelkedhet. Popovics hozzátette: a hazai baromfipiac 20 százalékát már a nagy élelmiszer-kereskedelmi lán­cok birtokolják. Velük szemben kiszolgáltatottak a termelők, fel­dolgozók, hiszen a hatalmas téte­lekben vásárló cégek szabhatják meg az árakat, s előfordul, hogy önköltség alatt kínálják a csirkét, baromfit. A jövedelmezőség hiá­nya még a jelentős forgalmú ter­melőket is veszteségessé teszi. Az uniós állatjóléti, állat-egész­ségügyi és egyéb előírások sok tíz­millió forintos beruházást igényel­nek a termelőktől, ám ezt sokan képtelenek előteremteni.- A hazai baromfitartók száma egyharmadával csökkenhet - vélte Takács László, a Baromfi Termék- tanács igazgatója. A termelőknek napi áron számolva összesen leg­alább 70-80 milliárd forintot kelle­ne az uniós előírások betartására költeniük. A követelményekhez igazodva vagy át kell építeniük a baromfitelepeket, vagy rákény­szerülnek az állomány megtizede­lésére, hogy a jószágnak legyen mozgástere. A hazai termelők 30- 40 százaléka már most megfelel az előírásoknak, további egyhar- maduknak van esélye arra, hogy megőrizze versenyképességét. A termelők mellett a feldolgo­zók is a túlélésért küzdenek. A 48 legfontosabb magyarországi ba­romfifeldolgozó-ipari cég és vágó­híd közül 2002-ben 13, idén már 18 bizonyult veszteségesnek az év első hat hónapjában. A Hercsi Hús Kft. egyelőre nem tartozik ezek közé, ám a -18 Celsius-fok alatti gyorsfagyasztott termékek iránti kereslet visszaesését - amely egyébként európai trend - ők is megérzik - állítja Oláh Ist­ván, a társaság vezetője. Hozzátet­te: terjed viszont a darabolt, elő­hűtött baromfi, amelyet általában +4 Celsius-fokon három napig is el lehet tartani. Oláh szerint bár a legfontosabb a belföldi piac, nem elhanyagolható a nyugat- és kelet­európai kivitel sem. Németország­ba, Olaszországba, Hollandiába, valamint néhány éve Svájcba első­sorban csirkemellfilét, Oroszor­szágba, Ukrajnába, Albániába pe­dig egész csirkét exportálnak.- A csatlakozást követően a mellfiié ára itthon 15-20 százalék­kal kerülhet majd többe, a comb ára ellenben valószínűleg nem drágul, sőt az európai irányzatok­nak megfelelően még csökkenhet is valamelyest - vélekedett Oláh István. Mint mondta, a hazánk­ban is egyre keresettebb mellfiié kilójáért néhány hónap múlva át­lagosan 1200 forintot is elkérhet­nek a kereskedők. A magyar baromfiágazatnak arra is fel kell készülnie, hogy az Unióban a baromfi- és sertéstar­tók, feldolgozók semmüyen kö­zösségi támogatásra nem számít­hatnak. A jelenleg évi 250 milliárd forintos forgalmat elkönyvelő iparágon belül jelentős átrendező­dés várható. Elsősorban a kis­termelők kényszerülhetnek felad­ni a versenyt, ha a hátralévő hó­napokban nem hoznak létre élet­képes termelési, értékesítési szö­vetkezeteket, amelyeket az agrár- kormányzat is támogat. I. S. HÍREK Dupla bevételt hoz idén az eva ■ A harmadik negyedévben 10 milliárd forint egyszerűsített vál­lalkozói adót (eva) fizettek be az adózók, így az év végig az eredeti előirányzat kétszerese, 32-33 milliárd forint bevétel I származhat ebből az adónemből - közölte az APEH. Az adó­zók az első negyedévben 8,5 milliárd forint, a másodikban 11,1 milliárd forint evát fizettek be. Jövőre változnak az eva szabályai: az éves árbevételi határ 15-ről 25 millió forintra nő. Albán bankot venne az OTP ■ Az OTP mellett egy osztrák pénzintézet is benyújtotta szán­déknyilatkozatát az albán takarékbank eladásra felajánlott részvénycsomagjának megvételére. Az albán pénzintézet vezérigazgatója, Adrian Kamberi kijelentette: a magyar OTP mellett az osztrák Raiffeisen Zentralbank Österreich juttatta el szándéknyilatkozatát az október 20-i határidő lejárta előtt. Elemzők szerint az albán pénzintézet 220 millió eurót érhet. Szigorodó táppénz-ellenőrzések H Jövőre mégsem változik az aktív táppénz számításának mód­ja, az továbbra is a kereset 70 százaléka lesz, a passzív táp­pénzre való jogosultságot azonban a jelenlegi 180 nap he­lyett 90 napra csökkentik. Kökény Mihály egészségügyi, szo­ciális és családügyi miniszter elmondta: a táppénz szabályo­zásával a kormány nem spórolni akar, ám az indokolatlan kifizetéseket mérsékelni szeretnék. Hozzátette: a passzív táppénz területén szigorítják az ellenőrzéseket. Bioenergia fából, iparfejlesztéssel ■ A Közép- és Dél-Göcsej erdőire alapozott faipari park hulladé­kát hasznosító energiaközpont építését tervezik a 720 lakosú Pusztamagyaródon. A beruházás költsége csaknem 500 millió forint. A projekt gazdája, a leendő faipari park és biomassza­távfűtőmű tulajdonosa 51 százalékban a pusztamagyaródi ön- kormányzati és vállalkozói tulajdonban lévő magyar-osztrák Biotherm 2000 Kht. A fafeldolgozás hulladékának hasznosítá­sával a kistérség egyik faipari bázisa, több tucat új munkahely és környezetkímélő távfűtőrendszer jöhet létre. Csúcsplaza épül Kelenföldön (elsőfélévi adatok %-ban) mm mm 12003 Hipermarket 12 16 18 20 Szupermarket 16 16 14 14 Nagy diszkont 16 15 15 16 C+C áruház 6 5 4 4 Kis bolt 35 34 36 35 Egyéb 15 14 13 11 Új lendületet kapott a plazák és nagykereskedelmi láncok terjesz­kedése. Nemrég adták át a Tesco harmincadik áruházát Pápán, épül Veszprémben a Balaton Plaza, amelynek építője, a Plaza Centers nemrég megvásárolta a Hajógyári-sziget egyharmadát. Ám a legnagyobb beruházás mégis a Savoya park, amelynek alapkövét a napokban tették le Kelenföldön. A 18 milliárd forint­ból épülő komplexum a legnagyobb ilyen típusú hazai befektetés. Nagyobb része szabadidő- és bevásárlóközpont lesz Auchan hipermarkettel, több mint 60 üzlettel, éttermekkel, fitnesz- centrummal. A beruházó francia tulajdonú GRC Hungária Kft. 3,5 milliárd forintból kiszélesíti a 6-os utat, felújítja a Leányka úti felüljárót, és meghosszabbítja a 18-as villamos vonalát, amely­nek végállomása a Savoya parknál lesz. Az új komplexum 2004 augusztusában nyitja meg kapuit. Bútorok a kastélyban /a Ha egy mai bútorkészítő be­téved a Nagytétényi Kastély- múzeumba, valószínűleg leesik az álla, és azon töp­reng, hogyan lehetett év­századokkal ezelőtt gépek nélkül Ilyen gyönyörű komó­dokat, íróasztalokat, szekré­nyeket, székeket, ládafiákat készíteni. A zseniális mester­emberek remekműveinek a főváros dél-budai részén ta­lálható Száraz-Rudnyánszky kastély ad otthont. H Ezen a területen már a ró­maiak idején is éltek. A magyar építészet nagyszerű alkotásának magva a 13. században emelt gó­tikus várkastély. A barokk kas­tély eredeti berendezéséből sem­mi nem maradt fenn, részben mert 1904-ben kiégett, másrészt! a második világháborúban sú­lyos károkat szenvedett. Államo­sítása, 1948 óta bútormúzeuim ként ismert. Az épületet lerom­lott állapota miatt 1989-ben be kellett zárni, s az 1997-ben kez­dődött felújítási munkákat köve­tően, 2000 júniusában nyitotta meg újra kapuit a nagyközönség előtt. Az Iparművészeti Múzeum műtárgyaiból nyílt „Bútorművé­szet a gótikától a biedermeierig” című állandó kiállítás egyedül­álló módon időrendi áttekintést ad az európai bútorművesség kézműves korszakáról. Megis­merteti a különböző stílusje­gyek jellemzőit, indulva a góti­kától, amikor az épületmunká­kat végző ácsmesterektől külön­váltak az asztalosok, folytatva a reneszánsszal, a manierizmus­sal, a barokkal, a rokokóval, az empire-rel, végül a biedermeier­rel, mert ezt követően a kézmű­ves technikát felváltották a gé­pek. A 28 patyolattiszta terem­ben kiállított több mint 300 bú­tor és bútoregyüttes mellett kályhák, csillárok, szőnyegek, falkárpitok, kerámia-, üveg- és ötvöstárgyak érzékeltetik a kora­beli lakókörnyezetet. Persze le­hetne írni cirádás költői monda­tokat minden egyes kiállítási da­rabról, de ezeket látni kell. Olyan ízléses, arányos, fantasz­tikus kézügyességgel díszített bútorokat állítottak ki, amelyek mindenki csodálatát kiváltják. A műtárgyakról külön tartók­ban elhelyezett fóliázott lapo­kon kaphatnak az érdeklődők - a magyaron kívül angol és né­met nyelvű - tájékoztatást. Nem túlzás, hogy a látogatók - járva a szobákat - úgy érzik, egy főúri kastély vendégei, s legszíveseb­ben azonnal leülnének a szé­kekre, pamlagokra, örömmel csukogatnák, nyitogatnák a szekrények, asztalok fiókjait. A kastélymúzeumban idő­szaki kiállításokat is rendeznek. Az újranyitást követően az ente­riőrökben elhelyezett, történelmi filmekhez készített jelmezek mutatták be a korabeli divatot. A „Korok - virágok” kiállításon vi­rágkötők készítették el a szobák stílusához illő virágkompozíció­kat. Az igen sok érdeklődő úgy érezhette magát, mint egy lakott kastélyban, amelynek szobáiba éppen akkor tettek friss növényé­ket az ott lakók. A tavalyi év szenzációja „A hiúság sze­le” című le­gyezőkiállítás volt. Az Ipar- mű vészeti Múzeum mél­tán világhírű 200 darabos kollek­ciójából hetven darabot mutattak be. A bemutató különlegességé­hez nagyban hozzájárult a belső- építészeti kialakítás, illetve a kas­tély parkjában minden szomba­ton megrendezett legyezőnyelv­bemutató, amely bepillantást en­gedett a szerelmesek e titkos kommunikációjába. A karácsonyi ünnepekre többhetes rendezvénysorozattal készül a múzeum. November 29- étől január 4-ig a szobákban el­helyezett fenyőfákat kiváló ipar­művészek díszei varázsolják ka­rácsonyfákká, emellett 19. száza­di, múlt század eleji karácsony- fadíszeket is láthatnak az ide lá­togatók. A két kiállítás egyszerre jelenti az újdonság varázsát, ugyanakkor nosztalgikus vissza­tekintés is egyben. A díszterem­ben klasszikus és régizene-hang- versenyek várják a közönséget. A Maszk Bábszínpad Betlehemi története című műsora a parkban nyújt különleges élményt a gyer­mekeknek. Iparművészeti vásár is lesz, ahol igazán egyedi aján­dékok vásárolhatók maguktól a művészektől. A most megalakult Budafoki Borút Egyesület első megjelenésének tekinthető a bor­pincék bemutatkozása a kastély díszudvarán. így mód nyílik az ünnepi asztalra szánt finom nedű megvásárlására is. A szép környezet, a forralt bor, a fahéj és a méz illata, a különleges progra­mok remek ünnepi hangulatot varázsolnak a helyszínre. A múzeum mind a karácso­nyi programok idején, mind egész évben - hétfő kivételével - délelőtt 10 és este hat között van nyitva. A felnőttek mind­össze 400, a diákok és a nyug­díjasok 200 forintért válthatnak belépőjegyet, és megkapják mellé a 28 teremből álló kiállí­tás alaprajzát is; van családi jegy is 900 forintért, amellyel két felnőtt és a hozzájuk tarto­zó gyerekek mehetnek be. A vendégek vásárolhatnak úgy­nevezett tudományos kataló­gust, 36 oldalas közönségkata­lógust, vagy lí oldalas emlék­füzetet. S rendkívül ötletes az a gyermekeknek szóló játéklap- sorozat, amely feladatokat tar­talmaz: például egy fél szőnyeg alapján ki kell egészíteni a má­sik felét, vagy meg kell rajzolni egy szekrény hiányzó fiókját. Különleges programja a mú­zeumnak a kosztümös tárlat- vezetés, amikor az utcai ruhára felvehető, nemes anyagokból készült, jelzésszerű jelmezeket maguk a látogatók vehetik fel, s tárlatvezetéssel így tekinthetik meg a kiállítást. A szombatonként 11 órakor (800 fo­rint az ára) rende­zett programra előzetesen be kell jelentkezni, de más időpontra is lehet igé­nyelni ilyen tárlatvezetést. Tár­latvezetést természetesen jel­mez nélkül is lehet kérni a ma­gyar mellett még hat idegen nyelven, legalább egy héttel az igényelt időpont előtt. S miután a kastély gyönyörű és jól ápolt parkban fekszik, külön prog­ram lehet annak megtekintése, s jó időben kitűnő hely a pihe­nésre is. Miután a múzeum kis­sé messze esik a városközpont­tól, sokan érkeznek autóval. Nekik hatalmas parkolót építet­tek, akik pedig biciklivel láto­gatnak el, azok egy tárolóban helyezhetik el kerékpárjukat. A Vendégbarát Múzeum/Muzeális Intézményi Díj 2003 kitüntetettje a 10-100 ezer évenkénti látogató kategóriájában: a Nagytétényi Kastélymúzeum «

Next

/
Oldalképek
Tartalom