Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)
2003-10-12 / 279. szám
6 RIPORT 2003. OKTÓBER 12. Faliad magánháborúja Világszerte igyekeznek választ találni arra, hogyan került Amerika a Közel-Kelet célkeresztjébe. A jeles történész, John Lukacs szerint a Bin Laden szervezte terrorakciót részben magának köszönheti az USA, minthogy a kormányzati politika egyáltalán nem mentes a nacionalizmustól Oriana Faliad Magyarországra is betört botrányos könyvével, A harag és a büszkeséggel. A kiadó képviselője állítja: csak a pénzügyi haszon reményében dobták piacra a sokak által vitatott művet, mások mégis úgy érzik, ez felért egy drabális provokációval. Tény: az írónő könyvében szenvedélyesen szidalmazza az arab világot, amely - vélekedése alapján - romba döntheti az európai civilizációt. ■ A kötet apropójául a 2001. szeptember 11-i terrortámadás szolgált. Faliad ekkor érezte úgy, hogy szólnia kell szülőföldje, Itália, no és az öreg kontinens védelmében. Bírálói szerint elvetette a sulykot. Tamás Gáspár Miklós filozófus odáig megy, hogy rögzíti: „rendes ember nem adja ki, nem fordítja le, nem vásárolja meg a szánalmas Oriana Faliad fasiszta könyvét.” TGM azt sem rejti véka alá, hogy haragszik az írott szó honi képviselőire, akik nem kérték ki a magyar kiadás megjelentetését. Holott ezt sokan mások megtették Nyugat-Európá- ban. Igaz, sokra nem mentek vele, hiszen a könyv bestseller lett. Olyannyira, hogy immár a magyar könyvtoplistán is előkelő helyen várakozik, közvetlenül Moldova és a No- bel-díjas Kertész Imre primőr írásművei mögött. „...A világhírű sztárriporter ocsmányságokat okád óriási sikerrel, mi tagadás” - erősíti meg a bíráló TGM is, igaz, vállalt gúnnyal azt tudakolja: „Szóval van szalonképes rasszizmus, szalonképes fasizmus?” Faliad olykor tényleg bántó, hovatovább sértő megállapításokat tesz. Nagy haragjában II. János Pált is ostorozza. Könyvében egy helyütt például azon dühöng: miért kérte a Szentatya arra Allah fiait, hogy bocsássák meg a keresztes háborúkat. Faliad úgy érvel, hogy az arab világ sem kért soha bűnbocsánatot azért, mert hajdan elfoglalták a Szent Sírt. A sztárriporter arra is kitér dolgozatában, hogy ha 1490-ben Kasztílliai Izabella és Aragóniái Ferdinánd nem űzte volna el a betolakodó ara- busokat, ma alighanem Európa anyanyelve az arab lenne. De a harcias amazontól Amerika is megkapja ám a magáét. Faliad kijelenti: a mai USA területén élők soha nem kerültek köszönő viszonyba a jó modorral. A politológus, Lakner Zoltán is elismeri: egyoldalúak azok az érvek, amelyekkel Faliad operál. - Nem gondolom azonban, hogy káros volt megjelentetni a külföldön is nagy viharokat kavart kötetet. O. F. ugyanis a maga egyoldalúságával sanszot ad a vitának. Én egyébként sem hiszek a tiltásban - közli. Tamás Gáspár más véleményen van, és főként amiatt bánkódik, hogy idehaza „hivatalos szentesítést” kapott az iromány. - Nem hinném, hogy káros egy olyan könyv, amely ugyan nem eléggé tárgyilagosan, kissé talán zavarosan is, de lényegre törően igyekszik korunk kérdéseiről beszélni. Bumeránghatást kelthetne, s túlságosan felsrófolná az érdeklődést, ha (be) tiltanák - állapítja meg dr. Szilágyi Mária pszichológus. Hozzáteszi: Faliad műve amúgy is felejthető, csak ideig-óráig életképes olvasmány. Ámbátor egy könyv utóélete mindig talány, s ha vitát gerjeszt, túlélhet évtizedeket, évszázadokat is. Szilágyi egyébként maga is megtapasztalta, mennyire igazságtalanok azok a megállapítások, amelyeket Faliad tesz. - Alighanem azért neheztelnek sokan az arabokra, mert nem vásá- rolhatóak meg, és semmibe veszik a Coca-Cola mítoszát. Viszont adnak magukra, Jordániában járva magam is megtapasztaltam, milyen előzékenyek az ott élők, ráadásul a nyílt utcán történő hambúr- gerhabzsolás és a szemetelés sem elfogadott arrafelé. Az iszlám életforma egyébiránt a sziklaszilárd erkölcsiségre okít, és nemigen hagy kiskapukat; ellentétben a keresztény világgal - figyelmeztet a pszichológus. A vita tehát elkezdődött. Más kérdés, hogy vitakultúránkról sokat elárul: a lapunk által megkeresett, elithez sorolt értelmiségiek és „szakértők” túlnyomó többsége nem olvasta Faliad könyvét... Szabó Zoltán Attila Oriana Faliad szerint...- Amerika felemeli a köznépet és még csak hírből sem hallott Monsignor della Casa illemtanáról.- Az európai országok, így Itália is egy nagy családba tartoznak. Egy olyan családba, ahol polgárjogot nyert a képmutatás, a bölcsesség hiánya és a mazochizmus. Mindez a mozllm betolakodóknak kedvez.- Az arabok befészkelik magukat a civilizált világ technológiai idegközpontjaiba. Sőt, beférkőznek azon társadalmak szívébe is, amelyek befogadták őket.- A Korán ezernégyszáz éve kínozza az emberiséget.- Az arabok semmi kézzel foghatót nem alkottak a művészet terén vagy a gondolat mezején. Sőt, a tudomány, a technológia, s maga a jólét sem az erősségük.- A palesztinok első számú vezetője, Arafat rossz szagú nyálat köpdösve folyton azt kiabálja, hogy az ő kultúrájuk felsőbbrendű a miénkhez képest, mivel az ő őseik találták fel a matematikát és a számokat. Bírálói szerint az olasz sztárriporter ocsmányságokat okád óriási sikerrel Elégedetten csettintett Whoopi Goldberg, amikor arról olvasott, hogy a magyarok listavezetők a szexben. - Ha ez igaz, szeretnék fekete magyar lenni - mondta kajánul, de nyilván egyetlen percig sem gondolt arra, hogy Magyarországot népszerűsítő arc legyen. Tony Curtis, a hajdani mátészalkai szabó fia viszont felajánlotta, hogy ingyen szerepel az országunk hírét messze földre elvivő reklámfilmekben. Egy biztos, épp itt volna az ideje, hogy imázst váltsunk, hiszen még mindig Puskás Öcsi, Piroschka, a paprika és a gulyás országa vagyunk. ■ Az extravagáns Madonna nem találta kellően extravagánsnak a magyar toalett- papírt, amikor az Evita forgatásakor az októberi Budapesten járt, és távoztában ócsárolta a várost, ahol fázott, és az egyébként legdrágább fővárosi hotel lepedőjét is, amelyen aludt. Pedig az. itt forgatott amerikai filmek és szereplőik nem lennének rossz hírvivői országunknak, ráadásul pénzbe sem kerülnek. Igaz, a Budapesten készített I Spy című Eddie Murphy-film főszereplője legfeljebb Budapest by nightról áradozhatott, és azt sem tudjuk, az ugyancsak nálunk összehozott Spy game hőse, Brad Pitt, mit mesélt nejének, Jennifer Annistonnak a Du- na-partról. Nem tudjuk, mit érzékelt Magyarországból a hetvenes évek elején születésnapját nálunk ünneplő Liz Taylor vagy Richard Burton, aki megnézte Darvas Ivánt az Equus című darabban és annyit mondott: jobb, mint én. Miközben Burton ugyanazért a szerepért Oscart zsebelhetett be. Mondják, hogy az egyik legjobb országreklám, ha az amerikaiak nálunk forgatnak olyan filmeket, amelyekben a természetes díszlet valamelyik tájunk vagy Budapest. Turistacsalogató mézesmadzag lehet mondjuk a házasságmániás Gábor Zsazsa. Goldie Hawn is magyar „gyökerű”, de az igazi ász mégiscsak Tony Curtis. Manapság sajnos már nem olyan népszerű, mint az ötvenes években, amikor nők tízezrei jelentkeztek egy-egy hajtincséért, filmstúdiója pedig Nyerje meg egy hétre Tony Curtist! címmel hirdetett vetélkedőt. Mégis, ahogyan Simonyi András washingtoni magyar nagykövet említette, a filmsztár jelképes személyiség az Egyesült Államokban. Ráadásul ő maga ajánlkozott a Magyar- országot népszerűsítő szerepre - ingyen. A Mátészalkáról kivándorolt magyar szülők gyermekeként hetvennyolc éve New Yorkban született Tony Curtis az RTL Klub XXI. század című műsorának azt nyilatkozta, hogy boldogan vállalja Magyar- ország kampányarcának szerepét. Egyik lánya, Alexandra Curtis szerint azért, mert imádja Magyarországot. Fél az óceán átrepülésétől, de e hónap végén a Megbilincseltek, a Van, aki forrón szereti, A bostoni fojtogató sztárja mégis tisztetelét teszi Budapesten a Magyar Turizmus Rt. vendégeként.- Tévesen terjedt el, hogy Tony Curds lesz ezentúl Magyarország arca - mondja ■ Az október végén Budapestre érkező Tony Curtis- szel három rövid reklám- szpotot készítenek. Az egyiken Budapestet hirdeti, a másikon borvidéki-gasztro- nómiai jelenetben szerepel - talán kockás ingben és gumicsizmában szőlőt szed a harmadikban pedig a gyógyturizmust népszerűsíti. Elképzelhető, hogy iszappakolást kap majd valamelyik gyógyfürdőnkben. Mert van, aki iszappakolással szereti... Kelecsényi Ágnes, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatóhelyettese. - Csupán egy új ötlet a többi között, hogy egy ilyen világsztár, ráadásul saját kezdeményezésére remélhetően hatásosan és meggyőzően ajánlja majd Magyarországot az angolszász piacokon. Másokat is szeretnénk felhasználni Magyarországot népszerűsítő reklámfilmjeinkben, ott van például Polgár Judit, aki fantasztikusan népszerű Kínában: nagyobb címlapképeken hozták őt ottjártakor, mint az amerikai elnököt... Mindez azt is jelenti, hogy szeretnénk, ha Nickelsdorf után már nem csikósromantikás, Piroschka-partys, cigány- prímásos kép élne rólunk, amely szerint a magyarok nem csinálnak mást, mint a pusztán zabálják a gulyást, miközben könnyes szemmel baktat a szürkegulya a gémeskút felé, de kiderül, hogy kút sincs, mert az csak délibáb, miközben playbackről pattog a karikás ostor. Helyettük ott a magyar kultúra fővárosa, Budapest, a gyógyvízkincs, s persze a finom bor, a még mindig híres magyar konyha. A mindennapi élet kultúráját illetően a nyugatiak máig elismerően szólnak a Igaz, mostanában Laky Zsuzsa családjának zavaros üzleti ügyeiről írnak a lapok, de ettől Miss Európa még lehetne Magyarország arca Michelle, a hungarikum ■ A német Bild minapi címlapján Michelle Wild popójával hirdette Magyarországot, a vad csikósok társaságában hungarikumként emlegette leghíresebb pornósztárunkat. „Tüzes gulyásleves, csípős szalámi, vad lovasok, ezek az igazi magyar különlegességek” - véli a lap, amely Oscar- díjas pornósztárunkat éppen a megszokott szőke, kis kötényes Piroschka ellentéteként mutatja be, aki barna hajú, és cseppet sem szégyenlős. Szó sincs persze arról, hogy a Bild Magyarország háziasszonyaként'emlegetné pornóiparos szépségünket, de érdekes kísérlet Wild kisasszonyt a Gutes aus Ungarn, Finomságok Magyarországról kategóriájába sorolni. zacskós tej kuriozitásáról, a franciák pedig elhűlve mesélik otthon a Túró Rudiról, hogy a magyarok csokiba mártják a túrót. Rubik Ernő világot őrületbe kergető bűvös kockájának reklámhatását annak idején nem használtuk ki, Kertész Imre Nobel-díja legfeljebb a magyar irodalom népszerűsítésére alkalmas. Ezért gondoltak ebben az össznépi arculatjátékban sokan arra, hogy a Forma-1 utazó cirkuszának első magyar volánakrobatája, Baumgartner Zsolt lehetne e reklámfilmek főhőse. Ma még a versenyzéséhez szükséges kétmilliárd forint összekala- pozása zajlik, és azt sem tudni, kér-é majd pénzt a reklámszereplésért. Többen szeretnék, ha sportoló népszerűsítené országunkat. Lehet benne valami, mert ahogyan St. Martin is megjegyzi, aki a karibi szigeteken játszott évekig: minél messzebb repülünk innen, annál többen azonosítják már csak Puskás Öcsivel Magyarországot.- Örömmel vállalnék ilyen szerepet - mondja Kapros Anikó teniszező. - Gyakran tapasztalom, hogy azt sem tudják, merre vagyunk a térképen, ha mégis, a paprika és a gulyás szinonimája vagyunk. Világjáró sakkozónk. Lékó Péter szerint külföldön azt tartják rólunk, hogy a jég hátán is megélünk. Ő egyébként már Szeged „arca”, a nyugati sajtóban rendre a szegedi Lékó Péterként emlegetik. Az ötletadók Egerszegi Krisztinát is emlegetik, ő már „késő” e szerephez, Risztov Éva viszont még „korai”. Akik Kovács Kokó Istvánt javasolták, elfelejtik a Chacon-szeplőt, és azt is, hogy nem a szépségéről híres. Réz András szerint nővel kellene reklámozni magunkat, hiszen azt a világon mindenütt elismerik, hogy a magyar nők szépek, csinosak. Európában már tudják is, hiszen Laky Zsuzsát választották Miss Európának, aki a hírek szerint szívesen lenne „országlány”. Csontos Tibor Puskás Öcsi, Piroschka és gulyás
