Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-14 / 251. szám

2003. SZEPTEMBER 14. SZTÁROK ES SZTORIK 13 Veszélyes kanyarban Nem javaslom a kiadását - jelezte Fábry Sándor, amikor el­olvasta Ernyey Béla Curva Pericolosa című regényének kéz­iratát. Az olasz címmel, amely magyarul Veszélyes kanyart jelent, a szerző egy pesti lány történetét írta meg magyar Káma-Szutraként emlegetett kötetében. Ernyey szerint nem szexkönyv. Ez a harmadik könyve, amely a nőkről is szól. Ernyey unja, hogy csupán a női lélek tudoraként emlegetik.- Lehet-e egy regénnyel töb­bet elmondani a nőkről?- Mindenképpen. Szó esett a nőkről már az önélet­rajzi könyvemben, még in­kább a Hölgyválasz című interjúkötetemben. Amit azonban a nőkkel kapcso­latban megtapasztaltam, ta­lán jobban sikerült fikcióval kifejeznem egy mai, hu­szonnégy éves pesti lány életének bemutatásával.- Liptai Claudia úgy mi­nősítette, hogy e kötet elol­vasásáig azt hitte, egy férfi már mindent tudhat a nők­ről, és hozzátette, tévedett.- Kedves mondat, de nincs ember, aki mindent tud a nőkről. Mindig nyitot­tan éltem, sok országban megfordultam, ami miatt, több emberrel kerültem kapcsolatba, de ez nem je­lenti, hogy teljesen ki­ismertem a nőket.- Mit nem sikerült még máig megfejteni a nők lel- kületéből?- Azt a titkot, amivel a fér­fiakra hatnak. Ha erre valaki rájönne, megismernénk a kapcsolatok, a jó házasság tartósságának titkát is.- Nem zavarja, hogy az ön neve lassan már a nők tudorának szinonimája?- Unom már ezt a címkét, de része az imázsnak, és en­nek megteremtésében az éle­temmel magam is tudatosan részt vettem.- A kötetet a magyar Káma-Szutraként is emle­getik. Valóban annak te­kinthető, vagy ez csupán egy jó marketingfogás?- Inkább marketing. Nem szexkönyv, nem pornográfia. Vannak erotikus részek, de nem ez a lényeg. Egy dél­amerikai sztori megírásával szerettem volna kezdeni, de a valóságshow-őrület arra kényszerített, hogy ezzel indítsak. Elgondolkoztató, milyen mélyre tettük a mér­cét. Régi vígszínházi színész­ként sem zavart, hogy a való- ságshow-k olyan „sztárokat” termeltek ki, akiknek semmi közük a szakmához, mert ez világjelenség.- Visszatérő mondat a könyvében az, hogy el kell innen menni - mármint Magyarországról nem szabad itt maradni.- Harminc éve úgy döntöt­tem, elmegyek ebből az or­szágból, mert nem volt jó itt nekem. Most azt látom, hogy barátaim gyerekei Nyugaton tanulnak, mert az élet túl rö­vid ahhoz, hogy az ember itt próbálkozzon. Nem arról van szó, hogy bíborban, bársony­ban hazaérkeztem Bécsből, és azt mondom, rossz itt. Mindössze hallom az itthoni vélekedéseket.- Nagyon sokan szíve­sen látnák itthoni szín­padon, filmekben.- Ezzel én is így vagyok.- Mintha tudatosan kí­vül tartaná magát a ma­gyar film- és szakmán, és elutasítaná, hogy újra megmártózzon benne. Lehet, hogy ez csak lát­szat?- Ez valóban csak a látszat. Nem keres­nek a rendezők. Kevés olyan lehetőség van, mint annak idején az első produceri munkám, Az aranyifjú, amelyben én játszottam a fő­szerepet, és amelyet tizenhét nem akarnak megkeresni. Azt gondolhatják, úgysem vállalnám, biztosan túl sokat kérnék. Erről szó nincs, mert boldogan ját­szanék. mert évente készítek színész­ként néhány produkciót. Emiatt nincs pánik, de tagad­hatatlan, hogy hiányzik az itthoni színpad és film is. Csontos Tibor Született: 1942. június 10. Családi állapot: nős Tanulmányok: Színház- és Filmművészeti Fő­iskola (1961-65) Pályafutás: Győri Kisfaludy Színház, Vígszínház. 1973-ban Ausztriába szerződik, musicalsztár, majd Franciaországban, NSZK-ban él. 1992- ben az MTV-ben a Sztárleltárt, 1998-ban a Hölgyválasz című műsort vezeti. Ernyey Béla ország- - Ráadásul önnek mind- nak ad- ez igazán nem egzisztenciá- tunk el. fis kérdés. ás- - Nem csupán erről van ta- szó. Olyan visszatérési lehe­lén nem tőséget jelentene, amiért ne­mernek kém kellene fizetnem, hogy vagy játszhassak egy jó darabban. Most tárgyalok a Budapes­ti Kamara Szín­házzal egy sze­repről, de más ajánlataim nincsenek. Közben működik a német háttér, HÍREK Halász Judit madámmá érett... j ■ Halász Judit életében először fordul elő, hogy egy színdarab felújított változatában éppúgy játszhat, mint a korábbiban. Krúdy Gyula A vörös posta­kocsi című darabjában annak idején Estella volt, az új évadban pedig Steinnét játssza, aki a század- fordulón egy vörös lámpás házat vitt Pesten. Ké­szül a karácsonyi vígszínházi gyerekkoncertekre is, és szerkeszti a Mesés zenék, zenés mesék lemez- I sorozat következő darabját: Kodály Háry Jánosát. Rófusz: szerencsi le... | j H Koppintással vádolja az Oscar-díjas Rófusz Feren­cet egykori kollégája, Steve Fellner. Egy műsorúj­ságban látta meg a Szerencsi fel! című EU-rajzfilm szereplőit, s állítja, öt figurából négy az ő munkái alapján készült, kivált Szerencsynében vél azonos­ságot egyik nőalakjával. Fellner és Rófusz a 70-es években Németországban dolgozott együtt. Gát György producer humbugnak nevezi a plágium vádját: „Miért a sajtóban kezdte először verni a tüzet?!...” Az EU-s rajzfilmsorozat vetítését min­denesetre egyelőre levették az őszi programról. Macskássynál már karácsony van | ■ Macskássy Izolda festő- és grafikusművésznőnél már karácsony van: hamarosan megjelenik a kol­lázsaiból és grafikáiból 33 alkotást tartalmazó kö­tet. Lapjai mint önálló alkotások kivehetők, falra helyezhetők. Az alkotó minden egyes kötetbe kéz­zel jegyzi annak számát, s aláírásával hitelesíti. Az album bevételéből 2003 karácsonyán rászoruló gyermekeket ajándékoz meg, így annak címe mi más is lehetne, mint Szerelmetes szeretettel... Drága Antal, olcsó Anita ■ Lehet, hogy Antal Imre lekerül a tévé képernyő­jéről, ugyanis az MTV kuratóriuma több! sokba kerülő műsor, köztük a legdrágább, a 12,4 mil­lió forintot kóstáló Szeszélyes évszakok szerző- . dését is csak radikális költségcsökkentés mel­lett hajlandó meghosszabbítani. Drágáliják a napi 800 ezer forintos Navigátort is. Új produk­cióval rukkol elő viszont Medgyessy Péter kor­mányfő nevelt lánya, Tornóczky Anita. A kalo­csai női börtönben készülő riportműsora októ­berben kerül vetítésre. Katalin, a marcipándíjas... H - A férjem és a fiam na­gyon fog örülni a Paulay- díjamnak - ecseteli Takács Katalin. - A címmel együtt kaptam ugyanis egy hatal­mas marcipántortát is. Jó do­log, ha figyelmes az ember dirije. Márta Istvánnak egy­szer elmeséltem, hogy ha el- keskenyedek, egy Böször­ményi úti cukiból szoktam szedni az endorfint, vagyis az örömhormont. Mégpedig marcipántorta formájá­ban. Kedvenc helyemen azt szeretem, hogy a march pánban a mandula olyan diszkréten van jelen. Diszkréten, mégis izgatőn, mint az Új Színház­ban a bemutatás előtt álló darabban, a Roberto Zuccóban Az elegáns hölgy szerepében. Mondja, személyes találkozási pontjai vannak a figurával, ezért előre szereti. Mint ahogyan őt kollégái. A társu­lat őt választotta meg idei Paulay-díjasnak. Gyakran kérik ki, most is vendég a Katonában és a Bárkában.- A változatosság megmozgat, amire most csak lelkileg van szükségem, hiszen lakásfestéssel telt a nyári szünet. Hogy értek-e hozzá? Egy nőnek muszáj mindenhez érteni! Egyforintos Don Carlos H Gregor József negyven­éves pályafutása első rende­zésén dolgozik Szegeden. A Don Carlost állítja színre, s közben énekli benne Fülöp királyt is: 1 forintért.- Mindig a másik oldalon vol­tam - mondja. - Amit életem során összegereblyéztem, most továbbadhatom a fiata­loknak. Egyszer hadd fogal­mazzam meg a művet úgy, ahogy én látom. A Don Carlos mindig problematikus volt számomra, a hagyományos változatokat éltem meg, modemet még egyet sem láttam. Mindenki megnyugodhat, ez sem lesz az. A szükségből erény lett: tudomásul kell venni: a Szegedi Nemzeti Szín­háznak nincs pénze rendezőre. Ezért vállaltam jelké­pes egyforintos gázsiért. Szeged nekem szerelem. Negyven év köt ide. Hogy miből élek? Tizenkét éve nyugdíjas vagyok, fellépek a budapesti Operaházban és változatlanul koncertezem. Exkluzív szerződé­sem december 31-én jár le, s utána fél évre két izgal­mas szerepre elmerülök az antwerpeni operaház­ban, ahova 18 éve járok haza. Lehet, hogy jobban fi­zetnek, kedves is, de korántsem olyan, mint Szeged. fH Nagy Anna gazdag pálya­futása során sok remek szere­pet eljátszott, de mind közül legemlékezetesebb a Pacsirta. Na nem csak azért, mert el­hűlve csodálkozhattunk, hogy ki ez a már tökéletessé­gig csúnya lány. Kosztolányi remekét épp negyven évvel ezelőtt vitte filmre Ranódy László, s a magyar filmtörté­net kiemelkedő alkotását, a cannes-i fesztivál sikerdarab­ját ma este műsorára tűzi a Filmmúzeum csatorna. Nagy Annának, bár keserves időket élt, ez a legkedvesebb alakítá­sa, hiszen pályakezdőként kérték fel Pacsirtának. Meséli, 1963 élete legfájdalmasabb éve volt, egy hónap leforgása alatt vesztette el a szüleit. Legalább figyelemelterelőíil szolgált, hogy Ranódy László meghívta a film próbafel­vételére, majd mellette döntött.- Nagyon hiteles voltam. Az átéltek után le­fogyva, nyúzottan, egyre inkább hasonlítot­tam arra a csúnya lányra, akit Kosztolányi leírt. De Ranódynak még ez sem volt elég. Az öregítéshez is ra­gaszkodott. Az arcomat a sminkesek bekenték egy ráncosító, szürkítő folya­dékkal, amit azonnal beszí­vott a bőröm. Kórházba is kellett vinni, ahol csak nagy procedúra árán oldották ki az anyagot. S kiálló fogakat kellett hordanom, ame­lyeket fémkapcsokkal erősí­tettek eredeti fogaimhoz. Nem is a második fogsor el­viselése volt kínos, hanem nagyon nehéz volt így be­szélni. A tortúrákat leszá­mítva élveztem a forgatást, aminek különös hangulatot adott a helyszín, egy régi bajai családi ház. Ősi családi fotók bo­rították a falakat. Közöttük volt az édesanyá­mé is, amit a filmesek kértek el tőlem. Amikor visszanéztem a filmet, a kép láttán úgy érez­tem, mintha ő is velem lenne... (Sipka) A szomorú Pacsirta boldog éneke Nagy üzlet az endékás nosztalgia Hallei golyócskák repül­nek a színpadról; kezek százai kapkodnak az egy­kori NDK-ban nagy nép­szerűségnek örvendő prali­né után. A műsor vezetője a régi idők szocialista köszöntésével fogadja a nézősereget a ZDF Ostalgie-Show című prog­ramjának felvételén. H A folklorisztikus elemek­ben bővelkedő, negyven év munkás- és parasztállamisá­gát felidéző vidám műsor csak egy az „NDK-s show-k” sorában. A SAT1 például „friss, vicces, izgalmas” mű­sort ígért, egykori kelet­német sztárok, mint például mindannyiunk Winnetouja: Gojko Mitic, a bokszoló Axel Schulz és az énekes Frank Schöbel közreműködésével. Eredetileg Gregor Gysi is a meghívottak között szere­pelt, ő azonban inkább a né­met RTL adó NDK-s show-já- ban kápráztatja el a nézőket. Utóbbi műsor vezetésére az egykori jégkirálynő, Katari­na Witt vállalkozott, a zenei aláfestést pedig két volt ke­letnémet sztáregyüttes, a City és a Karat szolgáltatja. Nagy üzlet az endékás nosz­talgia. Furcsa összetételű ke­let-nyugati brigádok dol­goznak a sikerért a kulisz- szák mögött: az RTL műso­rának keletnémet producere van; a szintén ilyen témájú műsort készítő MDR-nél a szórakoztató műsorok fő- szerkesztője egykor a kelet­német állami tévénél volt, a SAT1 show-ját egy korábbi NDK-s tévéújság-szerkesztő rendezi. A gyártók a „Good bye, Lenin” című, páratlan kasszasikert hozó film iro­nikus világára rímelő mű­sorokat készítenek. A film huszonegy éves főhőse a berlini fal leomlása után to­vábbimitálja ágyban fekvő sadalom ismét „visszanéz­ze” azt az időszakot. Az NDK-titkosszolgálatról és a berlini falról mindenki tu­dott, kevésbé ismert azon­ban az, hogy milyenek vol­tak a mindennapok Kelet- Németországban. Mások net érzékenyen érinti azt a generációt, amelynek tagjai inkább hátra, mint előre­pillantanak. Az NDK-beli mindennapok (újra) fel­fedezését a társadalom- tudósok az időfaktorral magyarázzák; véleményük szerint az elmúlt egy év­tized megfelelő távolságot teremtett ahhoz, hogy a tár­NDK-t, s ezt a hiányt mc mindenki pótolni akarja. A készítők vidám mű­sorokat akarnak, ezért nem érdeklik őket volt el­lenzékiek, vagy a szubkul­túrák képviselőinek be­számolói, amelyek esetleg egy elnyomás alatt nyögő ország keserű mindennap­jairól regélnének. szerint a te­levízió az utóbbi tíz évben egy­szerűen el­felejtette az anyjanak a Német De­mokratikus Köztársaság mindennap­jait. A törté­Kati Witt vezetéseve újra felfedezik a Német Demokratiku: Köztársaságot

Next

/
Oldalképek
Tartalom