Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-28 / 265. szám

2003. SZEPTEMBER 28. INTERJÚ beszélve arról, hogy a lengyel tévének annyi filmet készítek, amennyihez kedvem van. Az A csodálatos mandarinból ké­szültem nagyjátékfilmet forgat­ni, amelyhez adtak 50 millió forintot, ami nem volt elég egy filmhez. Akkoriban a Bartók- darabnak sok nagyszerű feldol­gozása jelent meg a világban, de Bartók Péter mindegyiket le­állította, mondván, csak olyan mandarinverzió jelenhet meg, amelyhez hozzájárul, mert ő ért hozzá a legjobban. Még a próbákon sem hangozhatott el a Bartók-zene. Ott ül a szobájá­ban Amerikában, és kitalálja, hogy az apja, aki zseni volt, mit akart. Miközben a librettó szer­zőjének, Lengyel Menyhértnek Rómában élő lánya támogatott bennünket. Leforgattuk A cso­dálatos mandarin című, har­mincnyolc perces táncfilmet Bozsik Yvette-tel és a kínai tán­cossal, ami egyébként a nagy­film része lett volna, és ezután Várhegyi Attila közölte, ez a táncfilm így jó, ahogy van, eh­hez nem kell játékfilm. Az ösz- szes forrás kiapadt, a kopro­dukció elúszott, nem utazhat­tunk Kínába forgatni. Magyar abszurd.- Hogy ez a koprodukció ne ússzon el, nem kérte mondjuk Hiller István kultu­rális minisztert, hogy dobjon mentőövet a filmhez?- Még az elődjének, Görgey Gábornak megmondtuk, hogy a Magyar Mozgókép Alapít­vány pénze kevés, és kértem százmillió forintot. Kétszáz­millióból leforgatjuk a filmet, de az utómunkálatokra, a gá­zsikra és sok minden másra hiányzik még százhúszmillió. A minisztérium a száz helyett adott harmincat, de az MMA is újabb összeget utalt át, ebből most utazunk két hétre Szlo­vákiába, hogy a snagovi jele­neteket leforgassuk. Majd újra leállunk, hogy azután a Hiller István által felajánlott harj mincmillióból folytassuk. Ő egyébként jövőre is támogatja a filmet. írtam a Mólnak, a Matávnak, hogy Nagy Imréről forgatok filmet, tíz-húsz millió forintot kérve, szó szerint azt válaszolták, nincs pénzük. Le­hetetlen, hogy ilyen gazdag cégek ne adjanak magyar fil­mekre pénzt. Sokaknak fon­tos Nagy Imre, amikor arról van szó, oda ülnek a portréja alá, és október vége felé hall­juk majd az ünnepi megemlé­kezéseket.- Az egykori miniszterel­nök életének mely időszaká­ban indul a film?- Történetünk november 4-én kezdődik, amikor Nagy Imréék a Parlamentből átmen­nek a jugoszláv nagykövetség­re. Kádár becsapja őket, hiába garantálja sértetlenségüket, az oroszok repülőn kiviszik őket Romániába, Snagovba. A tör­ténet a kilencvenes években fejeződik be azzal, hogyan küzdött Nagy Erzsébet apja történelmi igazságának elis­meréséért. Ami azonban a leg­döbbenetesebb, ahogyan Nagy Imrét a börtönben tartották. Kétméteres, sötét zárkába, po­loskák, csótányok, patkányok, a legborzalmasabb körülmé­nyek közé rakták. Úgy akasz­tották fel, mint egy kutyát, a konyha alatt ásták el arccal le­felé, a lábát szögesdróttal ösz- szekötve. Öt évig arra a terü­letre öntötték a moslékot... Mi­ért kellett ennyire megalázni? Úgyis felakasztották volna! Bár az oroszok nem akarták a kivégzését, miközben Kádárék ezt terjesztették. 1963-ban ki­ásták, és a Kozma utcai teme­tőben hántolták el a gyilkosok közé. A vele kapcsolatos ösz- szes anyagot Kádár utasítására elégették, vagyis el akarták tö­rölni a föld színéről is. Erről szól az én történetem. Arról a Nagy Imréről, aki Moszkvában szürke eminenciásként tervez­te agrárreformjait, tanított az ottani egyetemen, akit állan­dóan kizártak a pártból. Senki nem gondolta, hogy Nagy Im­réből egyszer hős lesz, aki kommunistaként a világon először kijelenti: nem műkö­dik a szovjet kommunizmus, meg kell reformálni. MOÓR MARIANNA színművésznő- Nagyon szeretem Mártát, akivel már koráb­ban is forgattam. Kivétel nélkül valamennyi filmjét láttam. Tiszteletre méltó, hogy roppant hűséges a színészeihez, és jó vele dolgozni, mert rendkívül empatikus, nagyon jó színészve­zető, mindig tudja, hogy mit akar. Mindenről re­mekül lehet vele beszélgetni. Közeli barátnőitől tudom, hogy milyen kellemes barát és milyen jól el lehet vele tölteni az időt. GRUNWALSKY FERENC operatőr-rendező- Egyike azoknak, akiket a legtöbbre becsü­lök. A legeredetibb és legőszintébb filmalko­tónak tartom, ami igazán ritkaság. Olyan filmrendező, akiről itthon nem is tudják, mennyire ismert és elismert külföldön. Hoz­záteszem, hogy mindez valóban őszinte megnyilatkozás és vélemény vele kapcsolat­ban, mert a mi szakmánkban nem szokás ilyeneket mondani. JANCSÓ MIKLÓS filmrendező- Világszemélyiség. Professzorunk, Radvá- nyi Géza annak idején azt mondta, az a film­rendező, aki mindig el tudja készíteni a kö­vetkező filmjét. Márta pontosan ilyen film­rendező. Jelentős, érdekes, különös, furcsa filmeket forgatott, melyeket szerte a világon ismernek. Ha bárhol a világon magyar film­rendezőket emlegetnek, elképzelhetetlen, hogy Mészáros Mártát ne említsék meg. Derűs eleganciával veszi tudomásul Mészáros Márta filmrende­ző, hogy a Nagy Imréről készülő, Temetetlen halott című játék­filmjére nincs pénz. Miközben három hét múlva sokan emlékez­nek majd fennkölt szavakkal a kivégzett miniszterelnökre, aki­nek utolsó két évét viszi filmre Mészáros Márta. A magyar köz- szolgálati televízió nem tartotta fontosnak, hogy beszálljon a produkcióba, ellentétben a lengyel és a szlovák tévével. A ne­ves lengyel színész élettársával, Jan Nowickivel Krakkóban élő filmrendezőnő fájdalmasnak tartja az ország megosztottságát, és nem szereti, ha a művészek a kormányoknak gazsulálnak. Mészáros Márta- Állítólag elfogyott a Nagy Imréről szóló filmjére szer­zett pénz, s a stáb ingyen dolgozik.- Valóban mindennapi ne­hézségekkel küzdünk. Szeret­tem volna a teljes 1956-ot fel­dolgozni, mert a múlt század magyar történelmének legcso­dálatosabb időszaka volt, hi­szen a nép spontán fölkelt. A lengyelek ebből a példából szervezték a Szolidaritást! De hát ennyi pénzből - 300 millió forintos költségvetésünkből - erre már nem vállalkozhat­tunk. A Nagy Imre-filmet a lengyel és a szlovák tévé is tá­mogatja, mindkét közszolgála­ti csatorna elnöke szeretettel fogadott, rögtön azután, hogy bejelentkeztem. Ragáts elnök úrnál nyolc hónapja ott a Nagy Imre-filmterv, de még csak vissza sem hívott. Ez nem velem, hanem Nagy Imrével szemben méltatlan. Az MTV- nek szüksége lenne arra, hogy részt vegyen a nagy hagyomá­nyokkal rendelkező magyar filmkészítésben. Tudja, meny­nyi dráma, krimi, melodráma van ebben a történetünkben? Például miután Rajkot kivé­gezték, Zöld Sándor belügymi­niszter hazament, megölte két gyerekét, a feleségét, majd ön­gyilkos lett. Kommunista volt, azt mondta, ezek után nem él tovább.- Bár a koprodukciós jel­leg lehetetlenné teszi, hogy - miként a Hídemberrel tették- majdan kurzusfilmként emlegessék e produkcióját, nem tart mégis a címkétől?- Nem foglalkozom vele. Engem mindig a történet érde­kel. Tudom, hogy ilyen embe­rekről el tudok és el is szeret­nék mondani valamit a fiata­loknak. A kétmilliárd forint­ból, amit a Hídemberre adtak, három filmet lehetett volna csinálni. Igaz, Széchenyi meg­érdemelte, hogy film készül­jön róla, nem is ezzel volt baj. Nem lehet egy országban egy filmet készíteni, és az remek­mű legyen, ez butaság. A fideszesék fiatalok voltak, nem tudták, hogy nagyszerű filmek akkor születnek, ha vannak jó kommersz produk­ciók is, évente tíz-húsz és mű­vészfilmek is készülnek.- Erről Várhegyi Attila akkori kulturális politikai államtitkárt sem tudta meg­győzni?- Együtt voltunk Kínában, s akkor érdeklődéssel hallgatta, hogyan születtek Szabó Ist­ván, Fábri Zoltán, Jancsó Mik­lós és a többiek filmjei. Azt hitte, hogy mindenki kommu­nista volt és kiszolgálta a Ká­dár-rendszert, aki pénzt ka­pott filmre. Elmeséltem neki, hogyan cenzúráztak. Az első Napló-filmem három évig volt dobozban, de csak nézett, mi­lyen érdekes...- Egyébként milyen vi­szonyban volt a Fidesszel?- Semmilyenben. Akkori­ban nálunk nemigen készültek Filmek, ezért sokat dolgoztam külföldön. Megalázó állapot­ban kellett a filmeseknek ösz- szekönyörögniük a pénzt, és én erre alkalmatlan voltam. Lengyelországban olyan hely­zetben vagyok, hogy németek­kel, olaszokkal mindig tudok koprodukciókat csinálni, nem Született: 1931. szeptember 19. Tanulmányok: Filmfőiskola, Moszkva, 1954-56 Fontosabb filmek: Eltávozott nap, Örökbefogadás, Kilenc hónap, Ők ketten, Napló-sorozat, A szerencse lányai, Kisvilma - Az utolsó napló Néhány díj: Berlini Arany Medve, chicagói Arany Plakett, Cannes-i különdíj, filmszemle-nagydíj Kitüntetések: Balázs Béla-díj, Kossuth-díj Könyv: Napló magamról, Kisvilma- Kádár János csak archív felvételeken jelenik meg a filmben. Miért?- Nagy Imre életének utolsó két évét is hatalmas feladat filmre vinni. Pénzkérdés, hogy Kádár megjelenjen a filmben, hiszen meg kell írni a szere­pét. Ahhoz, hogy Kádárt és Nagy Imrét valaki megírja, minimum egy Shakespeare kellene. Legalábbis Esterházy Péter vagy Nádas Péter, de ho­gyan tudnám megfizetni őket? Egy fillérünk sincs. Mindenki ingyen dolgozik és konzultál, utóbbiak között van Nagy Er­zsébet, Rainer M. János, Jancsó Miklós.- Ön gyermekkora óta ismeri Nagy Erzsébetet és családját. Moszkvában ta­lálkozott Nagy Imréékkel. Mit jelent mindez most, hőse alakjának megformálásá­ban?- Nem kívánom idealizálni Nagy Imre alakját. Valóban gyermekkorom óta ismerem Nagy Erszébetet és családját. Jóval később már Pesten talál­koztunk. Akkor Nagy Imre már valamilyen funkcióban is volt. Mindig kölcsönösen éreztük, hogy rokonszenv van közöttünk. Nagy Erzsé­bettel pedig gyakorlatilag a második világháború befeje­zése óta folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, még akkor is ta­lálkoztam vele, amikor ez ti­los volt.- A Napló gyermekeimnek című 1982-es filmjében vi­szont Nagy Imre jelent meg archív kockákon. Nem szár­mazott baja belőle?- Három évig dobozban ma­radt, és amikor engedélyezték a vetítését, a Berlin eleste he­lyett a Dalolva szép az élet ke­rült be, ki kellett vágnunk Nagy Imre 1953-as beszéd­részletét, és azt a jelenetet, amelyben az orosz ápolónő a kislánynak ad egy pofont. Aczél erre azt mondta: ez szimbolikus pofon, a szovjet nép pofonja a magyar nép­nek... A filmet beválogatták a cannes-i mezőnybe, mi pedig visszacsempésztük ezeket a jeleneteket. A film nagydíjas és világhírű lett. Nagy Erzsé­bet sírva nézte végig a filmet, hiszen szentségtörésnek szá­mított, hogy az édesapja fel­tűnhetett egy filmben.- Filmjében az élettársa, Jan Nowicki játssza Nagy Imre szerepét. Nehéz volt rá­venni, hogy elvállalja?- Hatvanhárom éves, Nagy Imre korában van. Megszeret­te, érdekelte, hogyan viselke­dik a börtönben, átérezte a sorsát, nagyon szép például a tárgyalási jelenet, a felkészü­lése a halálra. Égető Máriát, Nagy Imre feleségét Moór Marianna játssza, és kapott szerepet Andorai Péter, Kulka János, Cserhalmi György, Mácsai Pál, Jordán Tamás. Nagy Erzsébetet a tehetséges Horváth Lili alakítja. A forga­tókönyvet Pataki Évával együtt írtuk.- Gondolja, hogy belpoli­tikai esemény lesz a film be­mutatója Magyarországon?- Nem tudom, és nem is érdekel. Tisztességes, jó fil­met szeretnék csinálni. Felka­varó filmnek kell lennie, mert Nagy Imre alakja, a jelenség megérdemli, hogy az ország többet foglalkozzon vele, és az akkori eseményekkel, 1956-tal.- Beszélgetésünkben vé­gig derűs eleganciával ecse­telte méltatlan helyzetét, amelyben szinte kalapoz- nia kell, hogy méltó emlé­ket állítson egy korszak po­litikusának.- Annyi mindent átéltem, túléltem, csak szeretném látni, hogy ez az ország kicsit béké­ben van saját magával. Nem le­het kettéosztott országban élni. Aki a másik oldalon van, az el­lenség, aki ezen az oldalon van, az rohadt kommunista, ez egy­szerűen borzasztó! Fájdalmas látni ezt a helyzetet. A lengye­lek, akik szeretik a magyarokat, nem is értik. Annak a fiatal, te­hetséges gárdának meg kellett volna békítenie az országot, és igazságosan feldolgozni a törté­nelmet, mert ők nem keveset profitáltak a Kádár-rendszer­ből, hiszen itthoni és külföldi egyetemeken tanulhattak. Ami­kor hatalomra kerültek, elmu­lasztották az igazságos szá­monkérést. Egyébként pedig művészek ne politizáljanak, ne gazsuláljanak a kormányok­nak! Ellenkezőleg. A hatalom­nak kell gazsulálnia a művé­szeknek. Tegye mindenki a ma­ga dolgát és végezze el a felada­tát. Én ezzel a filmmel is elme­sélek egy történetet abból a korból, amiben éltem. Csontos Tibor Már Nagy Imrére sincs pénz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom