Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)
2003-09-27 / 264. szám
6. OLDAL BEMUTATKOZIK A PÉC 8 I TUDOMÁNYEGYETEM 2003. Szeptember 27., szombat Lectori salutem! Vannak városok a világban, melyeket egyetemükkel azonosítanak. Nem véletlenül, hiszen (Mordról, Uppsaláról és más városokról jószerével a művelt közönség is csak annyit tud (hat), hogy világhírű egyeteme van. S valóban: a város lakosságának többsége él az egyetemért és az egyetemből. Pécset már 1367 óta egyetemi városként ismerik, amelyet az is erősít, hogy a város önkormányzata a középkori egyetemet engedélyező pápai bulla évfordulóján, szeptember elsején emlékezik meg a város napjáról. Az első középkori magyarországi egyetemnek otthont adó városnak ugyanakkor évszázadokig nem volt valódi egyeteme. Trianon révén az új határokon kívülre került az 1912-ben alapított pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem, amelyet a kormányzat és a nemzetgyűlés döntése értelmében 1921-ben ideiglenesen Pécsre helyeztek, és 1923. október 14-én nyitották meg - ünnepélyes keretek között - az első tanévet. 2003-ban ennek 80. évfordulóját ünnepli a sokszorosára gyarapodott egyetem. Ünnepli a város, mely regionális szerepének megőrzését és növekedését is köszönhette az új intézménynek. A Trianon következtében perifériára került Pécs ugyanis elvesztette vonzás- körzetének jelentős részét, s ezzel korlátozódott gazdásági centrum szerepe. Az egyetem viszont ugrásszerűen megerősítette - korábban is meglévő - kulturális kisugárzását. A civitas és az universitas szimbiózisa mindkét felet erősíti. Akkor lehettek sikeresek, ha együttműködtek, ha szellemi és anyagi erőiket egymás javára kamatoztatták. Ezt szimbolizálja a közös ünnepségsorozat, s figyelmeztet egyúttal arra, hogy a város és az egyetem jövőjének is záloga az energiák egymást segítő mozgósítása. A „80 éve Pécsett” rendezvény- sorozat megemlékezik az elmúlt nyolcvan esztendő legfontosabb eseményeiről, de a jelben is meghatározza tartalmát. Az Állam- és Jog- tudományi Kar, valamint a Közgazdaságtudományi Kar ugyanis ebben a jubileumi évben költözhetett vissza megújult, a modern komák megfelelően átalakított épületébe. Az évfordulóra megemlékeznek a hagyományos októberi orvosnapokon, valamint a bölcsészkar őszi rendezvényein is. A Pécsi Tudományegyetem büszkén emlékezik 1367-re visz- szanyúló történelmére, ugyanakkor a 80 éves közelmúltra is, hiszen ebben az időszakban sikerült létrehozni az egyik legnagyobb és legsokszínűbb magyar egyetemet. Az universitas azonban nem csak a múltjából él, hanem tudatosan építi jövőjét, amelyben az oktatás, kutatás, gyógyítás minőségi felzárkóztatásával igyekszik valódi európai egyetemmé válni. Ennek a múlthoz méltó célnak legyen ugyanúgy ünnepe rendezvénysorozatunk, mint ahogyan az eltelt nyolcvan esztendő előtti tisztelgés is. Dr. Lénárd László egyetemi tanár, akadémikus, a Pécsi Tudományegyetem rektora Az új brit nagykövet a PTE-n A brit nagykövet és dr. Lénárd László rektor Első vidéki útján Pécsre, és egynapos programjának második felében a Pécsi Tudományegyetemre látogatott szeptember 24- én John Nichols, Nagy-Britannia szeptember 1-jétől kinevezett új budapesti nagykövete, aki ezt megelőzően az angol kormány mellett kommunikációs igazgatóként dolgozott. A nagykövet találkozott dr. Lénárd László rektorral, az egyetem más vezetőivel, továbbá előadást tartott a hallgatóknak az új európai diplomáciáról. Az öt nyelven beszélő John Nichols jól tud magyarul is. Eredetileg nyelvészetből és regionális tudományokból szerzett diplomát, mielőtt 1977-ben diplomáciai pályára lépett, amelynek elején három évet töltött már Magyarországom________________■ Az oldal a Pécsi Tudományegyetem támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Dunai Imre 80 éve Pécsett: a város és az egyetem Az egyetem professzorai jeles számban vettek részt az emlékülésen Az első világháború előtt eredetileg főreáliskolának létesült Rákóczi úti egyetemi épület aulájában rendezték meg a PTE „80 éve Pécsett” ünnepségsorozata keretében a Város és az egyetem című tudományos emlékülést, amely az európai universita- sok kezdeteitől napjainkig tekintette át a pécsi egyetemtörténeti folyamatot. Nemcsak azért lett „A város és az egyetem” a konferencia címe, mert ez szlogen, hanem azért, mert valóban a lényeget fejezi ki évszázadokra visszamenőleg - hangsúlyozta köszöntőjében Lénárd László akadémikus, a PTE rektora. Az 1367-ben alapított pécsi universitas csak néhány évtizedig működött, de ebben a városban 1746 óta szülte folyamatosan volt felsőiskolai képzés. A város vezetői, a megye főispánjai, a pécsi püspökök mindig törekedtek arra, hogy egyetemi is legyen az iskolaváros. így volt ez Trianon után is, amikor azért küzdöttek - sikerrel -, hogy az 1912-ben Pozsonyban alapított Erzsébet Tudományegyetemet ide helyezze a nemzetgyűlés. A város épületeket, a fejlesztéséhez pedig telket és pénzt is adott az egyetemnek. A konferencián elnöklő Hámori József akadémikus, az MTA alelnöke, a PTE TTK professor emeritusa megnyitójában annak jelentőségére mutatott rá, hogy Pécsett az utóbbi másfél évtizedben sorra megszűntek a korábbi ipari bázisok, viszont épp az egyetemi integráció jelzi, hogy a város jövőjét műid nagyobb mértékben határozza meg a tudásipar. Bár az egyetemi integráció idején megoszlottak a vélemények, hogy különféle jogcímek és hagyományok alapján mi legyen az intézmény neve - Erzsébet, Janus Pannonius, netán Lajos Tudományegyetem - jó kompromisszum volt a Pécsi Tudomány- egyetem elnevezés. A konferencián Benke József egyetemi docens, a PTE ÁOK Egyetemi Múzeum igazgatója a középkori pécsi egyetem előzményeiről, példaképeiről és közép-európai kortársairól, vagyis mindenekelőtt a Montpellier, Bologna, Padova, illetve Prága, Bécs és Krakkó egyeteméről szólt előadásában. Az alapítás sorrendjében a pécsi csak a 43. európai keresztény egyetem volt, de III. Béla veszprémi Studium generale kezdeményét is ideszámítva, a magyar felsőoktatás a kezdete alapján dobogós helyen áll. Koruk tudós hírességei közé tartozó magyar professzorok tanítottak több nagy európai egyetemen is. A három és fél évtizedig biztosan létező pécsi universitas pedig arról volt kezdetben nevezetes, hogy Nagy Lajos király bőkezűsége folytán más egyetemekhez képest itt kb. tízszeres volt a professzori javadalmazás. Ujváry Gábor, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója a két világháború közötti felsőoktatás-politikáról, Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint kul- tuszminiszerségének törekvéseiről szólt. Különösen az előbbi tekintette a felsőoktatás fejlesztését a Trianon által megcsonkított kis Magyarország kitörési pontjának. Sikerült elérniük, hogy a kultúra és az oktatás több éven át a legnagyobb részarányt hasította ki az állami költségvetésből. Ugyanakkor ahányszor csak felmerült, hogy sok három vidéki egyetem az országnak, rendre a pécsi megszüntetését kezdték el emlegetni. Még Klebelsberg Kunó is. Rozs András, a Baranya Megyei Levéltár főlevéltárosa az egyetemet befogadó városról szóló előadásában többek között arra is kitért, hogy az egyetem Pécsre települése nemcsak lelkesedést és áldozatkészséget, hanem ellenérzéseket is kiváltott bizonyos üzleti körökben, mások pedig hagyományosan a város nyugalmát féltették a felnőtt diákoktól. Pécs, amely sok áldozatot hozott - korábban más célra készült intézményépületeket adott át - az egyetem működési feltételei megteremtése érdekében, később jóval kisebb állami fejlesztési lehetőséget kapott, műit a másik két vidéki egyetem. Talán ebben az 1920-as évekbe annak is szerepe lehetett, jó hogy kormánypárt pécsi hangadói a volt rendőrkapitányt jelölték országgyűlési képviselőnek, s nem a kultuszminiszter Klebelsberg Kunót. Méhes Károly akadémikus, a PAB elnöke, a PTE ÁOK professor emeritusa a pécsi egyetem- (ek)nek a Pécsi Akadémiai Bizottság munkájában betöltött meghatározó szerepéről, Horváth Gyula, a PTE KTK egyetemi tanára, az MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézetének főigazgatója az egyetem és a regionáüs átalakulás összefüggéséről tartott előadást, továbbá felolvasták Gereon Schuch koblenzi kutató értekezését a pécsi egyetem(ek) 1940 és 1951 közötti történetéről, amely évtized során a politikai nyomás mérhetetlenül beszűkítette a lehetőségeket. A bölcsészkart 1941-be áthelyezték Kolozsvárra - később aztán tanárképző főiskola szinten került elő valamennyi - egyre több - vissza. A vizsgált időszak végére az orvosi kar önállóvá vált, az eredeti intézmény Pécsi Tudományegyetem néven egykarú lett, ahol közel negyedszázadig csak jogászképzés folyt. A jubileumi rendezvénysorozat októberi programjai Október 13-17-én: A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jubileumi rendezvényei zajlanak a kar 48-as tér 1. alatti főépületében. Október 13-1 Bén.: A Kar Hallgatói Önkormányzati Testületének rendezvényei Október 15én: Regionális perbeszédverseny. Szervező a Büntető Eljárásjogi Tanszék Október 16én: Nemzetközi tudományos konferencia -. „Jog és jogászok a 21. század küszöbén" . A konferencián szekcióülések lesznek 9 órától. Jogfilozófiai és politikatudományi szekció, jogtörténeti szekció, közjogi szekció, alkotmányjogi alszekció, közigazgatási jogi alszekció, nemzetközi és Európajogi alszekció, civilisztika szekció, polgári eljárásjogi szekció, bűnügyi tudományok szekció. A munkajogi és társadalombiztosítási jogi szekció október 10-én ülésezik. Október 17-én: Ünnepi értekezlet - „Régi Kar Új Házban". 10 órától díszelőadás: „80 év jogász- képzés Magyarországon és Pécsett”. Meghívott előadók: Benedek Ferenc, Kajtár István professzorok. A „Vinum Facuttatis" bemutatása. Díjak és kitüntetések átadása. 12 órától díszebéd, 18.30tól kari jubileumi est - koncert, bál, állófogadás - a vendégek, oktatók, dolgozók részére. Október 14-én 18 órakor: Ünnepi hangverseny az Erzsébet Tudományegyetem első pécsi tanévnyitójának 80. évfordulója alkalmából. PTE Művészeti Kar szimfonikus zenekara és a Pécsi Egyetemi Kórns koncertje a Pécsi Tudományegyetem Szigeti úti aulájában. Müsőron: Joseph Gabriel Rheinberger: Der Stern von Betlehem, John Rutter: Magnificat. Vezényel: Hamar Zsolt Liszt-díjas karmester. Karigazgató: Várdai István. A koncert nyilvános. Hódít az ECL nyelvvizsgarendszer akkreditált - fordítási és nyelvtani tesztfeladatokat nem tartalmazó - ECL nyelvvizsgát, amelyet a növekvő érdeklődésre tekintettel 2003- ban már 4 vizsgaidőszakban lehet az EU hivatalos nyelveiből, illetve magyarból, románból és lengyelből letenni. Az ECL nemcsak az EU-tagállamokban és az USA-ban, hanem az EU-tagságra készülő Magyarországon is egyre hódít. A folyamatosan bővülő hazai ECL vizsgahelyhálózatnak tagja a Pécsi Tudományegyetem is. Grazi kapcsolat Pécs és Graz testvérvárosi kapcsolatainak ápolását is szolgálva a pécsi és a grazi egyetem kétévenként közösen tudományos konferenciát rendez, felváltva Pécsett, illetve Grazban. Ezen tudós fórumok szakmai színvonalukkal mind nagyobb elismerést szereztek. A sorozat hetedik részét a hét elején Pécsett tartották meg a PTE Természettudományi Kar konferenciatermében. Az idei háromnapos nemzetközi szimpózium témájaként az anyagok kémiai összetétele megállapításának rhűszeres elemzése szerepelt. A mostani szimpózium elnöke dr. Kilár Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, a TTK kémiai intézetének igazgatója volt. A szimpózium résztvevői számára Pécs polgármestere állófogadást rendezett. A „Táncoló egyetem” Salsa táncház lesz kolumbiai vendégoktatóval és egy kis „hazai” a néptánckedvelőknek, s mindez nemcsak egyetemi polgárok számára. Negyedik évében is nyitott kapukkal várja a mozogni vágyókat a Táncoló egyetem. A sajátos kurzus ugyan kapott néhány irigy fricskát más egyetemek vaskalapos oktatóitól, de ez legkevésbé sem zavarja a pécsi hallgatókat: körükben rendkívül népszerű. 2003 őszén tehát ismét érdekfeszítő kurzusokkal és tánchétvégékkel várja a mozogni vágyó egyetemi hallgatókat, dolgozókat és a város lakosait a Táncoló egyetem, a Pécsi Sörfőzde Rt. segítségével. A 16 mozgás és tánckurzus között szerepelnek az elmúlt év slágerei és újdonságok is: boogie-woogie, latin táncok, jóga, hastánc, hip-hop, ír sztepp, jazztánc, klasszikus balett, magyar néptánc, salsa, tai-chi, tánc- aerobik, társastáncok. A nagy érdeklődésre való tekintettel ismét indítanak > tánchétvégéket, melyen a társastáncokkal és nemzetközi néptáncokkal ismerkedhetnek meg a táncolni vágyók. Az őszi program - szokáshoz híven - bemutató műsorral indul a PTE Szigeti úti aulájában szeptember 29-én este 20 órakor. Fellépnek fergeteges tánctudásukkal az előző félév kurzusainak hallgatói, illetve meglepetés vendégfellépők is szórakoztatják a mozgás művészetét megtekinteni vágyókat. Az estét különleges táncházakkal zárják, melyekkel 4. tanéve igyekeznek a kedves közönség mozgáséhségét csillapítani. A SALSA táncházat Juan Carlo Cas- tanos kolumbiai vendégoktató koordinálja, a magyar néptánc kedvelőit pedig egy kis „hazai” tánckuriózummal lepik meg Tandi Tibor és Tandiné Mosgai Andrea vezetésével. A bemutató műsorokra szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt! A kurzusokra jelentkezni lehet szeptember 29-én 19 órától a bemutató műsor ideje alatt, illetve szeptember 30-tól október 4-ig a PTE Marketing Igazgatóságán. Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b. Nem egyetemi hallgatók számára a féléves kurzussorozat térítési összege 4000 forint. További információ: www.pte.hu, illetve tel./fax (72) 251-200, (72) 501-500/2118. Az előző tanév egyik szép vizsgafeladata Pécsett ülésezik szeptember 25. és 28. között az Európai Bizottság által támogatott nemzetközi ECL nyelvvizsgarendszert működtető konzorcium elnöksége. A neves tesztszakértőkből álló testület - amelynek székhelye a PTE Idegen Nyelvi Titkársága - megvitatja az egyre bővülő nemzetközi ECL vizsgahelyhálózat további kiépítésének stratégiáját, újabb vizsganyelvek integrálását a standardizált ECL nyelvvizsgarendszerbe, értékeli a magyarországi akkreditációs tapasztalatokat, és munkatervet dolgoz ki az ECL nyelvvizsgarendszer és az Európa Tanács által kiadott közös európai referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés közötti teljes összhang megteremtésére. Az elnökség beszámolót hallgat meg azokról a sikerekről, amelyeket az Idegen Nyelvi Titkárság a Balassi Bálint Intézettel, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, valamint a külföldi Magyar Kulturális Intézetekkel közösen ért el a magyar nyelv tanulásának külföldi motiválásával, illetve ennek keretében az ECL magyar nyelvvizsga széles körű hazai és nemzetközi elterjesztésével és meghonosításával kapcsolatosan. Ami az eredményeket illeti: egyre többen választják az Európai Unió tagállamainak nyelvéből egységes elvek alapján kidolgozott, ECL nyelvvizsga úgy tűnik, nemcsak az EU-tagállamokban és az USA-ban, hanem az EU-tagságra készülő Magyarországon is egyre hódít.
