Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-18 / 255. szám

6. OLDAL DÉL-DUNÁN TÚLI RÉGIÓ 2003. Szeptember 18., csütörtök í | Pályázatok nyertesei: az élvonalba kerülve „Csak azt szabad elméletileg kidolgozni, ami gyakorlatilag is megvalósítható” A 2001-es és 2002-es Phare „tükörpályázatokat” a Dél-Dunántúli Re­gionális Fejlesztési Ügynökség Kht. menedzseli a régióban. Ennek a tevékenységnek a keretében az ügynökség nemcsak a pályázati rendszert készíti el, hanem meghirdeti, majd befogadja a pályázato­kat, végezetül pedig - a sok más részfeladat mellett - a projekt meg­valósítások koordinálását is végzi. Ez alkalommal az olvasók két olyan vállalkozással találkozhatnak, melyek kitűnőre vizsgáztak pá­lyázataik elbírálásakor. Bor, versenyképes módon Légii Ottó, a Somogy megyében, Balatonbogláron élő, ismert borterme­lő 17 millió forint támogatásban része­sült a 2001. évi Phare „tükörpályázat” keretében. A pénz felhasználásával kö­zel 27 millió forintos fejlesztést valósí­tott meg gazdaságában, zúzógép és pa­lackozó rendszerbe állításával.- Közel másfél évti­zede foglalkozom - a családi hagyományt követve - szőlőter­mesztéssel, illetve alapvetően fehérbor készítéssel - tudtuk meg Légii Ottótól. - A harminc hektáros bir­tokból hét és fél hek­tárt tesz ki a chardon- nay, négy és fél hektárt a sauvignon blanc. Ezen kívül van még olaszrizling és királyle­ányka fajta is, hogy a legjelentősebbeket említsem.- Nem kétséges, hogy a minőségi bortermeléshez gépesítésre, ebből kö­vetkezően komoly befektetésre van szükség. Erre tekintettel adta be Phare pályázatát?- Valóban evidencia, hogy a mező- gazdaságon belül a borászat milyen tő­keigényes ágazat, ugyanakkor tőkehi­ánnyal küzd. Úgy gondoltam, hogy most, az EU-s véghajrában hasznos lenne egy hosszú távon is versenyké­pes üzem alapjait megteremteni. Ez el- engedheteüen, akárcsak a rendelke­zésre álló lehetőségek kihasználása. Ezért pályáztam.- Miként zajlottak az ezzel kapcsola­tos első lépések?- A helyi vállalkozásfejlesztési iroda révén szereztem tudomást a pályázati lehetőségről, s hadd mondjam el: ko­rábbi ismereteim és tapasztalataim alapján volt némi gyakorlatom a pálya­művek terén. Korábban már négy-öt szőlőtelepítéshez hasonló módon sze­reztem támogatást. Nem egyszerű, de azért szerencsére nem bizonyult nagy ördöngösségnek az új pályázat meg­írása.- Mi lehetett az ön pályaművében az a többlet, ami alapján végül is megsze­rezhette a támogatást?- Csak arra a következtetésre tudok jutni, hogy cégünk szinte száz százalé­kig megfelelt a kiírás feltételeinek. Az­az, számunkra a pályázat afféle klasz- szikus dobbantónak felelt meg. A tech­nikai fejlesztést tekintve éppen arra volt szükségünk, amit a pályázattal megszereztünk.- A pályázókat gyakorta hozza ne­héz helyzetbe az önrész biztosításának követelménye. Ön miként tudott eleget tenni ennek a feltételnek?- Szerencsére az önrésszel nem volt gondom, az rendelkezésre állt, inkább az ÁFA okozott némi nehézséget. Ha valaki komolyan gondolja a pályázato­kon való indulást, akkor nem is sza­bad, nem is lehet figyelmen kívül hagyni az önrészt.- Milyen tanácsot adna mindazok­nak, akik ugyancsak indulni szeretné­nek pályázatokon?- Nincs két egyforma helyzet, így csak azt mondanám, hogy aki minden szinten, így a fejlesztés terén is hosz- szú távon gondolkodik, az előbb-utóbb rátalál a csatlakozási pontra a pályázatokat tekintve is.- Mit sikerült megva­lósítania az elnyert pénzből?- Világszínvonalú gépeket állíthattam rendszerbe a birtoko­mon, s ez jó pár évre előre megoldja a gondjaimat. A nagy teljesítményű pa­lackozóm révén nemcsak magam, ha­nem a környék kistermelői számára is képes vagyok biztosítani a bor üvegek­be töltését. Mindent összegezve, nyu­godtan tekinthetek előre, biztonság­ban érezhetem magam egy olyan terü­leten, a szőlészet-borászat területén, melyen amúgy nem könnyű talpon maradni, illetve az élvonalba kerülni. Szárnyakat kaptak a tervek Igazi csapatmunka: Wieszner György, az Őcsényi Reptér Kht. ügyvezetője így jellemzi azt munkát, melynek eredménye­ként a Tolna megyei kistelepülés repülőte­re 135 millió forinttal részesült a 2001-es Phare „tükörprogram­ból”. A pályázati ablak a polgári repülésre al­kalmas légikikötő fej­lesztésére vonatko­zott. Megjegyzendő, hogy a három nyertes pályázatból a másik kettő a taszári és a pogányi reptér volt.- Számtalan szak­ember dolgozott együtt, ennek kö­szönhető a siker. Mindent úgy kellett bemutatni, hogy az - számokkal is alá­támasztva - megállja a helyét, a fogadó oldalon pedig joggal várják el az össze­fogottságot, az akceptálható szöveg­részt - érzékelteti Wieszner György a pályázókra váró tennivalókat. - Konk­rétnak kell lenni, pontosan kell tudni, hogy mit akarunk és azt miképp kíván­juk megvalósítani. Mindent összegez­ve, amit leírunk, azt nemcsak a papír­nak kell elbírnia! Csak azt szabad el­méletileg kidolgozni, ami gyakorlatilag is megvalósítható.- A kötelező önrész mennyiben befo­lyásolta a terveket?- A mi helyzetünk különlegesnek tekinthető, hiszen a pályázat 90 száza­lékos támogatást nyújtott, s mindössze 10 százalékos önrészt igényelt. Persze, ne feledjük, hogy 135 millió forintnál ez az arány meghaladja a 13 millió fo­rintot... A kht. egyik tagja egyébként a helyi önkormányzat, a másik egy be­fektetőket tömörítő konzorcium, ez utóbbi biztosította az önrészt.- A hivatalos fórumokkal milyen kapcsolatot alakítottak ki a pályázat folyamatában?- Az együttműködés mindenekelőtt a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési ■Ügynökség Kht.-val valósult meg, itt történik a pályamű benyújtása. Ugyan­csak hasznos útmutatásokat kaptunk tőlük az elbírálás, valamint az elszá­molás vonatkozásában. Egy-egy ilyen horderejű pályázat esetében már az is nagyon fontos, hogy valahol lehet kér­dezni, illetve válaszokat kapni. S ugyancsak a kedvező tapasztalatok kö­zé tartozik az is, hogy a többi illetékes szervezet is pontosan, rugalmasan in­tézte ügyeinket.- Milyen önmagán túlmutató hasz­na lesz a pályázati pénzből megvalósí­tandó beruházásnak?- Az elsődleges célon, tehát a polgá­ri repülőtér létrehozásán túl több új munkahelyet is sikerül teremtenünk. S nem lebecsülendő, hogy Őcsényben a reptérnek köszönhetően jön létre az a vállalkozói övezet, mely jótékony kisu­gárzást biztosít nemcsak a település, hanem környéke számára is.- A két szomszédmegyei repülőtér, azaz Pogány és Taszár tapasztalatait milyen módon sikerült az őcsényi ter­vekbe beépíteni?- Kapcsolatunk mindkét helyszín­nel kollegiális, gyakorta informáló­dunk egymás törekvéseiről, s megfo­gadjuk a másik hasznos tanácsait. Ami a személyes véleményemet illeti, min­dig elismeréssel tekintem azt a hatal­mas munkát, amit Pogány területén végeznek. Taszárt pedig némileg irigy- li az ember, hiszen ott már van beton kifutópálya. Ezt szeretnénk megépíte­ni mi is, ebben tehát feltétlenül inspirál bennünket Baranya és Somogy két reptere. Légii Ottó fi Az őcsényi repülőtér megújult fogadóépülete Ha megnyílnak a források... Interjú Sitányi László ügyvezető igazgatóval a felkészülésről Közeledik az európai uniós csatlakozá­sunk időpontja. Az azt követő 2006-ig tar­tó időszakban a kötelező hazai társfinan­szírozással együtt közel 1000 milliárd fo­rintnyi fejlesztési forrás nyílik meg az or­szág számára. Sitányi Lászlót, a Dél-Du­nántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatóját a pénzek foga­dására való felkészülés állásáról és az Ügynökségnek a folyamatban betöltött szerepéről kérdeztük.- Milyen stádiumhoz érkezett Magyarország felkészülése?- A felkészülés több síkon zajlik. Az Európai Unió Strukturális Alapjaihoz való hozzájutás alapfeltétele, hogy az ország jól kidolgozott ter­vekkel rendelkezzen a források felhasználásá­ra. Ezért egyrészt készülnek a támogatásokhoz szükséges tervdokumentumok, amelyek a ké­sőbbiekben a pályázati kiírások keretét jelen­tik. Másrészt a sikeres lebonyolításhoz szüksé­ges szervezeti feltételek megteremtése zajlik. A Nemzeti Fejlesztési Terv és az operatív progra­mok megvalósítását a folyamat során felállított irányító hatóságok, és az ezekkel együttműkö­dő úgynevezett közreműködő szervezetek me­nedzselik. Az utóbbiak a már eddig is meglevő cégek közül kerültek ki. Az egész folyamatot a monitoring bizottságok ellenőrzik, amelyek egyben a legfőbb döntéshozó szervek is. A pénzek folyósításának a Kifizető Hatóság a leg­főbb felelőse. A kormány döntése következté­ben a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség is bekerült a közreműködő szerve­zetek közé. Harmadrészt a tényleges pályázók felkészítése, felkészülése zajlik. A cél az, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű pályázat álljon a rendelkezésünkre a csatlakozás idő­pontjában. Ezen a területen még bőven van tennivaló.-Mi a helyzet a régiónkban?- Az Európa Pályázat Elkészítő Alap meg­mutatta, hogy régiónk jól áll, köszönhetően többek közt a Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Tanácsnak és az ügynökség felkészítő munkájának. A probléma a pályázati aktivitás régión belüli egyenetlen elosztása. Vannak he­lyek, ahol a felkészülést nagyon komolyan ve­szik, már régóta pályáznak és most is aktívak, olyan tudást és gyakorlatot gyűjtve ezzel, ami a későbbiek során jelentős előnyt jelent majd ne­kik. Van olyan kistérség, ahol 15 ember dolgo­zik a folyamatban, jelentékeny hasznot hozva a településeknek. Ezért is nehezen érthető, hogy vannak helyek, ahol annak ellenére nem fordítanak kellő hangsúlyt a pályázatok elké­szítésére, hogy a befektetett összegnek akár a tízszerese is visszanyerhető. Gyakran mond­ják, hogy az előkészítés magas költségei szab­nak gátat a pályázatnak. Ez igaz, azonban a pá­lyázati dokumentáció költségei gyakran szin­tén megszerezhetők valamilyen kisebb pályá­zattal. Az EU támogatási rendszere a ver­senyre épül. Az ügynökség mindenesetre igyekszik a saját eszközeivel hozzájárulni ahhoz, hogy a pályázati aktivitás a régió­ban mindenütt nőjön, a jelenlegi különbsé­gek pedig csökkenjenek. E tevékenységünk a jövőben még to­vább erősödik, ugyanis a pályázóknál felis­mert hiányosságok miatt országos projekt- generálási kezdeményezés is indul, amely­ben a régiónkban az ügynökség kapja a kulcsszerepet.- Említette, hogy az ügynökség bekerült a Közreműködő Szervezetek közé. Minek köszönhető ez?- Az ügynökség négy Phare és négy na­gyobb magyar finanszírozású programot me­nedzselt, illetve menedzsel a Dél-dunántúli Ré­gióban. Az előbbieket más szervezetekkel együttműködve, míg az utóbbiakat egyedül. Ezek sikeressége, és az a tény, hogy a régió te­rületfejlesztésében az ügynökség rendelkezik a legnagyobb, jól felkészült, és a régió mindhá­rom megyéjében jelen levő szervezettel, tette gazdaságilag indokolttá a döntést.- Az ügynökség a Nemzeti Fejlesztési Terv tervezésében is részt vett.- Igen, az információ terjesztésének, a társa­dalmi vélemények begyűjtésének, rendszere­zésének, elemzésének és továbbküldésének a folyamatában, vagyis a megalapozottsághoz és legitimizációhoz szükséges társadalmi egyez­tetésben működtünk közre. A Regionális Ope­ratív Programban pedig ezen felül a Dél-dunán­túli Régióra vonatkozó rész tervezésének is a kulcsszereplője voltunk. Jelenleg az operatív programokban foglalt fejlesztési programokat konkrét pályázati kiírássá „lefordító” Programkiegészítő Dokumentumok és a Regi­onális Akcióterv kidolgozásában veszünk részt. Mivel a források elosztásáért a régiók közt harc van, ezért jelentős szerepe van a lob­binak, aminek az egyik terepe a tervezés.- Véleménye szerint miben kell még fejlődnie az ügynökségnek és a pályázóknak?- Most folyik a közreműködő szervezetek akkreditációja. Ennek során az év végéig elvé­gezzük azokat a fejlesztéseket, amelyek szük­ségesek, hogy jövőre a mi részünkről zavarta­lanul menjenek a dolgok. A helyzet nagyon új lesz, ezért az eddig megszerzett tapasztalato­kon felül is még sokat kell tanulnunk. A pályá­zóknál pedig fontos, hogy a projektjeiket job­ban előkészítsék. A nagy projekteknél az inf­rastruktúrához kötődő dokumentációk terén kell javulni, míg a szociális típusú kisebb pro­jekteknél a kooperáció kapja a leghangsúlyo­sabb szerepet, ezért ezeknél az együttműködé­si hálót kell tovább erősíteni. A témával kapcsolatos anyagok az ügynök­ség honlapján (www.ddrft.hu) olvashatók. Dél-Dunántúli Régió www.ddrft.hu Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült. woe­PHARE 2002-2003. Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése Újabb Phare programra lehet pályázni, mely az Integrált helyi fejlesztési akciók ösz­tönzése címen jelent meg. Most először hirdettek meg olyan településfejlesztési programot, amelyben az or­szág mind a hét régiója részt vehet. Újdonság az is, hogy összetett, úgynevezett integrált programról van szó, vagyis a teljes pályá­zat három részpályázatból állhat: településrekonst­rukcióból, a településhez vezető infrastruktúra fej­lesztéséből és a foglalkoztatást ösztönző pályázati anyagból. Közérthetőbben: az első pályázati rész­ből felújítható például egy leromlott állagú kastély épülete: a második részből a hozzá vezető utakat lehet rendbe hozni, míg a harmadik pályázati rész­re elnyert pénzből az újjávarázsolt épületet szállo­daként vagy oktatási központ céljaira hasznosíthat­ják, így az ott foglalkoztatottak csökkentik a helyi munkanélküliek számát. A célok megvalósítására a Dél-dunántúli Régió­ban közel 3 milliárd forint áll rendelkezésre. A pro­jekteket az Európai Unió és a magyar állam maximum 90 százalékban támogatja. A pá­lyázók köre igen széles lehet. A pályázatok beadási határ­ideje: 2003. november 7.16.00. A pályázat keretében az ed­digieken kívül régiónk 3 me­gyéjében még 2-2 felkészítő előadás és szakmai nap lesz a leendő pályázók felkészítésére. A Phare szabályainak megfelelően a kérdéseket a pályázatok beadási határideje előtti huszonegyedik napig, október 17-ig lehet feltenni a ddrft@ddrft.hu e-mail címen, vagy a Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Ügynökség kaposvári irodájában. A vála­szok a www.pharereg.hu honlapon olvashatók. A pályázati dokumentáció nyomtatott formában átve­hető az ügynökség" irodáiban, vagy letölthető a VÁTITFI internetes honlapján: http://teir.vati.hu/tfi/l_Programok_eves_bon- tasban/2002/2002_000_315/1 _Proj ektek/2002_00 0_315_0106/hun/index. html Közlekedési kapcsolatok fejlesztése A közelmúltban az olaszországi Goriziában jártak a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség területfejlesztési szakemberei. A kisvárosban a magyarokon kívül, a házigazda olaszok, valamint szlo­vének, osztrákok és horvátok vet­tek részt azon a megbeszélésen, amelynek témája a CONSPACE projekt volt. A projekt célja a dél-dunántúli, az észak-olasz, a dél-német, a szlo­vén és a horvát területek vasúti és közúti hálózatainak közös érdekek mentén történő összehangolt fej­lesztése, amely lehetővé teszi egy­más könnyebb és gyorsabb meg­közelítését. Régiónknak ez azért különösen fontos, mert ezekkel a térségekkel erős gazdasági kapcso­latot ápolunk, és így a termékeink sokkal egyszerűbben jutnának el a veket 2005-re dolgozzák ki. A pro- kelt térképen bejelölt úgynevezett piacukra, aminek következtében jekt a nemzetek közti együttműkö- CADSES térséghez tartozó terüle- nőne a versenyképességük. A gaz- dést támogató INTERREG IIIB tek együttműködésére kapható eu- dasági kapcsolatokat élénkítő tér- program része, amelyben a mellé- rópai uniós támogatás. ________■ n D© u: «-T Prate - m 4 ka ftezpubh j * Wien .i ' l; B«dáp>#cSít S<»íÉ.& Az INTERREG IIIB CAUSES programban résztvevő régiók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom