Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-18 / 255. szám

CÍ 2003. Szeptember 18., csütörtök R I P O R T 7. OLDAL K U L T Ú R A ­A város és az egyetem Pécs jövőjét a tudásipar határozza meg Bordalfesztivál nyitott pincékben Tudományos emlékülést tar­tottak annak 80. évfordulójá­ról, hogy 1923 őszén kezdte meg működését Pécsett az Er­zsébet Tudományegyetem. Az eredetileg főreáliskolának lé­tesült Rákóczi úti egyetemi épü­let aulájában rendezték meg a PTE „80 éve Pécsett” ünnepség- sorozatának újabb programját, a tudományos emlékülést. Köszöntőjében Lénán1 László akadémikus, a PTE rektora hang­súlyozta: nemcsak azért lett „A város és az egyetem” a konferen­cia címe, mert ez szlogen, hanem azért, mert valóban a lényeget fe­jezi ki évszázadokra visszamenő­leg. Az 1367-ben alapított pécsi universitas csak néhány évtize­dig működött, de ebben a város­ban 1746 óta szinte folyamatosan volt felsőiskolai képzés. A város vezetői, a megye főispánjai, a pé­csi püspökök mindig törekedtek arra, hogy egyetemi is legyen az iskolaváros. így volt ez Trianon után is, amikor azért küzdöttek - sikerrel hogy az 1912-ben Po­zsonyban alapított Erzsébet Tu­dományegyetemet ide helyezze a nemzetgyűlés. A város épülete­ket, a fejlesztéséhez pedig telket és pénzt is adott az egyetemnek. A konferencián elnöklő Hámo­ri József akadémikus, az MTA al- elnöke, a PTE TTK professor eme- ritusa megnyitójában annak jelen­tőségére mutatott rá, hogy Pécsett sorra megszűntek a korábbi ipari bázisok, viszont épp az egyetemi integráció jelzi, hogy a város jö­vőjét mind nagyobb mértékben határozza meg a tudásipar. A konferencián Benke József egyetemi docens, a PTE ÁOK Egyetemi Múzeum igazgatója a középkori pécsi egyetem előzmé­nyeiről és példaképeiről, Ujváry Gábor, a Balassi Bálint Intézet fő­igazgatója a két világháború kö­zötti felsőoktatás-politikáról, Rozs András, a Baranya Megyei Levéltár főle­véltárosa az egyetemet be­fogadó város­ról, Méhes Ká­roly akadémi­kus, a PAB el­nöke, a PTE ÁOK professor emeritusa a pé­csi egye- tem(ek)nek a Pécsi Akadémiai Bizottság munkájában betöltött meghatározó szerepéről, Hor­váth Gyula, a PTE KTK egyetemi tanára, az MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézetének főigaz­gatója az egyetem és a regionális átalakulás összefüggéséről tartott előadást, továbbá felolvasták Ge­reon Schuch koblenzi kutató érte­kezését a pécsi egyetem (ek) 1940 és 1951 közötti történetéről. Operaénekes, népzenei együttesek közre­működésével közel tucatnyi férfikar éne­kel szeptember 26-28. között Baranyá­ban a IX. Európai Bordalfesztiválon. A ta­lálkozó újdonsága, hogy a villányi boros­pincék közönséget is fogadnak a fellépé­sek során, és összekapcsolható a bor- és a műélvezet. Jubilál a bordalfesztivál, tizedik esztendeje rendezik meg a férfikarok számára a bara­nyai találkozót. Lakner Tamás, a Pannon Volán Rt. Bartók Béla Férfikórus karnagya, a rendezvény főszervezője tegnap sajtótájé­koztatón számolt be az eddigi történésekről, az idei fesztivál érdekességeiről. Kiderült, a 10 év során négy földrész 28 országából 50 énekegyüttes érkezett ide, és több mint há­romezer énekest hallhattunk szerepelni. Ez­úttal finn, angol, alán, olasz, szlovén és orosz vendégek érkeznek, míg a baranyai színeket a Bartók Béla Férfikar, a Zengő és a Simply English népzenei együttesek, továb­bá Berecz András előadóművész és a siklósi származású operaénekes, Sólyom-Nagy Sán­dor, a Magyar Állami Operaház tagja képvi­seli. Az alánokról érdemes megjegyezni, hogy a szőlőtermelés időszámítás előtt 6 ezer évvel éppen az ő környékükön kezdő­dött, a Kaukázus lejtőin. Az olaszok medi­terrán temperamentumokkal tűnnek ki, az oroszok most nyertek Németországban dal­versenyt, szóval minden férfikarnak meg­van a maga zamata. Nagyon jól egymásra talált a bordalfeszti­válok kapcsán az üzlet és a kultúra, mert a bor a műalkotásokhoz hasonlóan ugyan­csak az emberek lelkében kel életre, fogal­mazta meg a dalestek lényegét a találkozó borász házigazdája, a villányi Szemes József. A fesztivál megnyitóját szeptember 26-án pénteken 17 órakor a villánykövesdi Bat­thyány pincében tartják, majd a település és a szomszédos Villány öt pincéjében adnak önálló koncertet a különböző együttesek. Ez a közönség számára is nyitott előadásmód újdonság a fesztiválok történetében, és a ze­nehallgatáshoz jóféle borokat kínálnak a Mollify Egy professzor emlékezete Romhányi György 1951-1976 között állt a Pécsi Orvostudományi Egye­tem Kórbonctani Intézetének élén, ám 1991-ben bekövetkezett haláláig a kollégák és a diákság egyik legin­kább elismert és szeretett mestere maradt. Úgy tűnik, az utókor sem fe­ledkezik meg róla. Amit alkotott és a szellem, amit tudományos munká­jával képviselt, a jelek szerint ma is él és hat. Ennek egyik legutóbbi jele, hogy a német Amyloid Társaság Romhányi Györgyöt most, 12 évvel a halála után örökös tiszteletbeli tag­jává választotta. (Az amyloid egy olyan vegyület, ami érrendszeri lera­kódásává ízületi és központi ideg- rendszeri bántalmakat okoz - Rom­hányi professzor is jeles kutatói kö­zé számított). ■ CSALÁDI TÁRLAT. Jól cseng a Vata név a művészetek kedvelői körében. Az édesapa (középen) hosszú éveken át volt a Pécsi Nemzeti Szín­ház díszlettervezője, fia, ifjabb Vata Emil (balról) díszletfestő a PNSZ-nél, de a művészi tehetség nem pártolt el a három leányától sem: Emő­ke (a bal szélen) kitűnően fest, Emese a hangszerek nyelvén ért (jobbról), Enikő (ő már rá sem fért a képre) pedig ruhatervező. A tehetséges család alkotásából kiállítás nyílt a pécsi Baranya Házban, mely még hetekig megtekinthető.__________________________________fotó, t. l. résztvevőknek. A fesztivá gáaestje 27-én szombaton lesz a Pécsi Nemzeti Színház­ban, de azok is megismerkedhetnek a nem­zetközi társaság műsorával, akik nem jut­nak be az előadásra, mert vasárnap 15 órától a Széchenyi téren csen­dülnek fel a bordalok. Ugyancsak ingyenes kon­certek hálhatok vasárnap délelőtt a Villány-Siklósi Borút településein, az an­golok a villányi katolikus templomban, a finnek a nagytótfáui templomban, az olaszok és az oroszok a siklósi várban, az alánok a nagyharsányi református templomban, míg a szlovének és Berecz András a pákonyai fáuházban énekelnek. A' találkozó idején kapható egy különle­ges CD is a koncerthelyszíneken. Erre a ko­rongra az utóbbi négy év bordalfesztiváljai- nak legjobb dalai kerültek föl. MÉSZÁROS B. E. Magyarul - magyarán Hogy hívnak? Babát váó csáádokban a leendő szülők fölteszik a kérdést: Mi le­gyen a neve? A választás roppant különböző. Az utóbbi évek, sőt év­tizedek névdivatja korántsem egy­séges. A közvéleményt évek óta erősen foglalkoztatja az újonnan divatba jött keresztnevek, különö­sen a rájuk vonatkozó rosszalló nyilatkozatok száma. Vannak, akiknek az olyan újabb idegen ne­vek nem tetszenek, mint az Ivett, Zsaklin; mások a régies neveket nem állhatják, mint a Dorottya, Gáspár, Kristóf; ismét mások a „magyarkodó" neveket ítélik el, mint a Botond, Csanád, Koppány. Egyesek pedig minden újszerű névadást egyformán helyteleníte­nek, akár a magyar történelemből, akár valamelyik külföldi tévékrimi­ből vagy szappanoperából merítet­ték az ötletet a névadók. Ki tud itt igazságot tenni? Rendet teremtem? A nyelvtudomány egyik ága, a névtan vállalkozott erre. Ez a tudo­mányág a nevekkel (nyelvtani szak­szóval: tulajdonnevekkel) foglalko­zik, megkülönböztetve őket a köz­szavaktól (anya, szép, három, alatt stb.) Egyik fő csoportjukat személy­neveknek hívjuk. Ezen belül most az utónevekről (keresztnevekről) esik szó. A teljes zűrzavar elkerüld se végett a Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete összeállí­totta a Magyar utónévkönyvet, amely Ladó János kollégám mun­kája. A belügyminiszter rendelkezé­se szerint csak az ebben szereplő nevek anyakönyvezhetők. De mi­lyen az ember? (Már amelyiknek a sok sem elég.) Vannak szülők, akik a saját külön választott névhez ra­gaszkodnak. Több ilyenről is tudo­másunk van. Közülük egyet emlí­tek: Csabelita mint leánynév. Szülei nem kaptak engedélyt az anya- könyveztetésére. Ezért kénytelenek voltak más nevet választani. Nomen est omen - tartja a bölcs latin mondás, amely szabad fordí­tásban azt jelenti: a név végzet (sors), intő, figyelmeztető jel. Ak­kor szokták mondani, ha valakivel olyan rossz történik, amire a neve utal. Ez esetben a legkisebb rossz, hogy osztálytársai csúfolódásának céltáblája lehet. Vagy hogy a nagy­szülők holtuk napjáig nem tudnak megbarátkozni vele. Ezenkívül nem engedélyezhető például a Ci- ni, Nívea, Esteba sem. A Magyar utónévkönyvben azonban sok, leg­alább ennyire különös név találha­tó. Mintha a logika sántítana, ami­kor a Vénusz és az Apolló bejegyez­hető, akkor miért ne lehessen egy kisfiú (vagy kislány?) Ráma Mit te­gyen a nyelvész, a névtan művelő­je? A szülőket tiltsa el a névadástól, vagy a leendő csúfolódókat világo­sítsa föl, hogy nemcsak egyfajta margarint, hanem egy indiai istent is így hívnak. A névízlés vagy -divat irányítása nemcsak a nyelvész feladata. Csak a pedagógusok közreműködésével nevelhetjük a gyermekeket nemze­ti hagyományaink ismeretére, jó íz­lésre és mások másféle ízlésének tiszteletben tartására. Rónai Béla Kölcsön, ami kinyír Eddig legfeljebb ha gyorshajtásért büntették meg, ennyi dolga volt a törvénnyel a 36 éves, a ’90-es évek közepén az egykori Jugoszlávia egyik utódállamából Magyaror­szágra települt férfinak. Korábban három kocsmája volt Pécs kör­nyékén, három éve építési vállal­kozó, százmilliós referenciamun­kákat tud felsorakoztatni. A kö­zelmúltban viszont másodrendű vádlottként egy év hat hónap, börtönben letöltendő szabadság- vesztésre ítélték. Súlyos fenyege­téssel elkövetett zsarolás bűntet­tét és más bűncselekményeket - folytatólagosan elkövetett közok­irat-hamisítást - róttak az ő és az ügyben elsőrendű vádlottként szereplő felesége terhére. Magyar származású neje egy év négy hó­nap felfüggesztett börtönt kapott. Z. - nevezzük így a továbbiak­ban - törvénytisztelő módon be is vonult, le_ is ült kereken harminc napot. Ám amire az utóbbi egy-két évtizedben nem akadt példa: kérelmére reagálva, az ügyészség javaslatára a bíróság perújítást rendelt el, és a börtön végrehajtását az új eljárás jogerős befejezéséig félbeszakította.- Megkaptam a bevonulási pa­pírt, de rengeteg munkám volt, ezért az ügyvédem kért három hónap halasztást - mondja szé­pen berendezett lakásának nap­palijában Z. - Eljött augusztus ha- todika, reggel még elvittem az embereket dolgozni, aztán be­mentem a pécsi börtönbe. Az itte­ni tíz nap borzasztó volt. Aki soha nem volt bent, nem bűnözik... Ne is tudja meg! Öt méterszer-ötmé- teres zárkában tizenhat ember, ott eszik, vécézik, alszik. Majd tíz nap Sándorházán, aztán tíz Ber- nátkúton, ahol kicsit jobb volt: többet lehetett mozogni, lehetett dolgozni is rendesen.- Közben kértük a perújrafelvé­telt - veszi át a szót az asszony. - Augusztusban majdnem végig ítélkezési szünet volt. Huszonha- todikán kezdett dolgozni a bíró­ság, három nap múlva már meg­hozták a döntést. Lehet, rájöttek, valami nem stimmel a felperessel, no meg új tanúink is vannak, akik közül az egyik már tanúskodott volna, de nem hallgatták meg. A bajok így utólag - s akkor maradjunk a család előadásánál - akkor kezdődtek, amikor az uno­katestvére ’99-ben megismertette egy horvát, Pécsett a családjával letelepedett emberrel. Idővel majdnem-barátság is szövődött köztük. A horvát már az elején - bár mindig úgy nézett ki, mint egy menő káefté-ügyvezető, mondja Z. - pár-pár ezer forintot kölcsönkért, amit meg is adott. Aztán arra való hivatkozással, hogy az üzleteihez tőkére van szüksége, több részletben német márkát és forintot, végösszegként körülbelül 4 és fél millió forintot kért kölcsön. Mindenről eseten­ként ügyvéd előtti papír született azzal, hogy Z.-éknek opciós joguk van a horvát anyjának pécsi házá­ra - ezt ajánlotta fedezetül az adós család -, s ezeket a földhivatal­nak is jelezték, ahol a tulajdoni lapra rá is vezették a bejegyzése­ket. Egy idő után viszont Z. kérte a pénzét. Nincs, mondta az adós, viszont itt a ház. Született is egy ügyvéd előtti, szabályos adásvéte­li szerződés tanúkkal és minden kellékkel, ám a horvátok nem köl­töztek ki a megadott határidőre. Sőt, hónapokig húzták, mígnem a rendőrség beidézte Z.-t, ugyanis a horvát feljelentette, hogy őt több­ször megfenyegette, sőt zsarolta. Z. felesége úgy került a képbe, hogy az ő nevére került az ingat­lan, jóllehet a férje adta a pénzt. Ám a hivatalos szervek megítélé­se szerint más részről is törvény- sértés történt, mert az - esetlege­sen - átadott pénzeket nem az in­gatlan tulajdonosa, hanem annak fia kapta. így egy polgári perben az adásvételi szerződést is ér­vénytelenítették. Mindez egy olyan időszakban történt, amikor lakásmaffia-ügyektől volt hangos az ország - érthető tehát a felfoko­zott hangulat. Nyilván valamilyen érdekkö­zösség - külföldiek vagyunk Ma­gyarországon, segítsük egymást! - kapcsolta össze őket - mondja dr. Dicső István, Z. ügyvédje. Egé­szen odáig minden rendben zaj­lott, amíg az állítólagos sértett el nem ment a rendőrségre, hogy őt életveszélyesen fenyegetik, zsa­rolják és így tovább. Amit fontos megjegyezni, hogy két egyforma fenyegetést nem tudtak felhozni. A tanújuk sem igazán támasztotta alá az elmondottakat, folytatja, egy állítással szemben volt egy ta­gadás, úgyhogy „langyosan” áll­tak az ügyhöz: megáll rendőrségi szakaszban, de még a bíróságon is bizakodtak. Az első fokú ítélet indoklásában - emeli ki az ügy­véd - ráadásul olyan meglepő ki­tétel szerepelt, hogy igaza van a védelemnek, hogy a sértetti állí­tással - őket fenyegették - és a vádlott tagadásával szemben sem­miféle bizonyíték nincs, de nem tettek volna feljelentést, ha nem fenyegették volna őket. A másodfok az ítéletet jóvá­hagyta, mondván: az elsőfokú bí­róság volt abban a helyzetben, hogy a bizonyítékokat közvetlenül észlelje. Ezek után adták be a per­újítási kérelmet, és vonult be au­gusztusban Z. Aki azért közben némi magánnyomozásba is kez­dett, és kiderítette, hogy a horvát férfit - Ivan H.-t - néhány kami­onnyi eltűnt áru kapcsán már Szlo­véniában is kereste a rendőrség. Egy 2001-es zágrábi dokumentum hiteles fordítása pedig arról szól, hogy csalás miatt körözik a horvá­tok. Miután az Interpol nyilvántar­tásába is bekerült, idén májusban „beköltöztették” a budapesti Koz­ma utcai börtönbe, ahonnan azóta kiadták Zágrábnak. A tulajdoni lapra időközben jú­niusban bejegyezték egy eddig is­meretlen magánszemély tulajdon­jogát, szeptemberben pedig az OTP Bank jelzálogjogát. Az ingat­lant ezek szerint eladták, s miután minden bizonnyal jóhiszemű ve­vőről van szó, a perújítás kimenete­létől függetlenül ez a hajó - a fede­zet - elment, mondja Dicső 1st _ji. BALOGH ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom