Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-14 / 251. szám

2003. SZEPTEMBER 14. GAZDASAG Egyre jobban dolgozunk ÉL Jó tíz éve még mindenki azt mondta, azért nem fejlődik kellő dinamizmussal a ma­gyar gazdaság, mert a ma­gyar munkások képtelenek olyan teljesítményt nyújtani, mint a nyugati országokban élő munkavállalók. Ma már ez a megállapítás nem igaz. A Business Environment Risk Intelligence (BÉRI) intézet felmérése szerint a magyar munkaerő egyre jobb minőségű. ■ A BÉRI négy szempont alapján vizsgálta az egyes országok munkaerejének minőségét. Mi, magyarok a munkaerő képzettségére kaptuk a legjobb minősítést, 66 pontot a lehetséges 100- ból. A cégvezetőket terhelő jogi korlátozások, kötelezett­ségek tekintetében sincs szé­gyenkeznivalónk, hiszen er­re 57 pontot ítéltek meg. Vi­szont a termelékenység (50 pont] és a munkamorál (48 pont) terén még van hová fej­lődni. A tanulmány készítői különösen soknak találták nálunk a néhány napos, be­tegségre való hivatkozások miatti hiányzásokat. Összes­ségében mégis büszkék lehe­tünk, hiszen 1995-ben a ma­gyar munkaerő minőségére még csak 50 pontot kaptunk, míg a mostani 54 ponttal az osztrákok mögött állunk. Adódik a kérdés: mitől ja­vult ekkorát a magyar mun­ka minősége? Deák Andrea, a személyzeti tanácsadással foglalkozó Neumann-Take It csoport magyarországi ügy­vezetője a választ abban lát­A munkaerő minősége Szingapúr Svájc : Egyesült Államok Svédország Franciaország " Németország Nagy-Britannia Spanyolország Ausztria Magyarország Lengyelország *rBT ss= 5SE= sic: *™'l. .. 0-tól 100-ig terjedő skálán, ahol 100 a legjobb minőségű munkaerő m. ja, hogy mára felnőtt egy új generáció.- A mai 35-45 évesek kor­osztálya már nyelveket be­szél, s különböző ösztön­díjak révén éveket töltött kül­földön. Számukra már nem az a fontos, mennyi időt töl­tenek a munkahelyü­kön, hanem hogy mivel töltik el ezt az időt. A többet és jobban dolgozók automatiku­san „húzzák magukkal” a társaikat is. Ők ugyanis azt érzékelik: ha nem veszik fel az új tempót, veszélybe ke­rülhet a pozíciójuk. De sokat köszönhetünk a multiknak is, akik a munkakultúrájukat is magukkal hozták.- Persze az egyes cégek között is nagy különbségek vannak - jelentette ki Deák Andrea. - Az ázsiai vállalatok a hierarchián alapuló rend­szert részesítik előnyben. Az amerikaiak, bár lazábbak, nagyon teljesítményorientál­tak, mindenkit a különböző mutatók alapján ítélnek meg. A német és osztrák cé­gek a pontosságukról híre­sek, náluk nem lehet késni. Egy japán cégnél a magyar munkások is kicsit „japánok” lesznek A franciák, olaszok és spa­nyolok napi ötször kávéz­nak, háromszor ebédelnek, ami nem jelenti azt, hogy ke­vésbé hatékonyak, csak más­képp érik el a céljukat. A multik munkakultúrája persze kihat a magyar mun­kavállalókra is: egy japán cégnél például a magyar munkások is kicsit „japá­nok” lesznek, vagyis úgy dol­• Forrás: BÉRI •£ ■ v / ' . • •>, V goznak, mint szigetország­beli kollégáik. Ez azonban nem valamiféle agymosás eredménye: az illető cégnél csak az maradhat meg, aki­nek az alaptermészetéhez közel áll az anyavállalatnál megszokott mentalitás. A magyar munka­erő első és egyik leg­nagyobb próbája a Su­zuki megjelenése volt. Baka Béla, a vállalat HR osztályának he­lyettes vezetője elmondta: a japán elvárásokhoz - a mun­kaidő maximális kihasználá­sához - való igazodás az első 2-3 évben lezajlott. Ma már elmondható, hogy a Suzuki- nál egy magyar munkás csaknem úgy és annyit dol­gozik, mint egy japán. Ezt igazolják a Suzuki belső fel­mérései is, amelyek szerint a magyar gyár hatékonyság, az egy főre jutó termelés tekintetében mindig az első ötben található. A japánok a magyar kreativitást is érté­kelik: folyamatos elvárás, hogy a dolgozók úgyneve­zett kaizeneket, vagyis újítá­sokat nyújtsanak be, ame­lyekkel hatékonyabbá tehe­tik munkájukat.- Valóban érezhető, hogy a magyar munkaerő minősé­ge előnyére változott - állítja Horváth Rita, a Unilever Ma­gyarország Kft. toborzási és képzési vezetője. Szerinte rengeteget jelent, hogy szá­mos multinacionális vállalat együttműködési megállapo­dást kötött felsőoktatási in­tézményekkel. A képzés so­rán a cégeknél eltöltött idő sok gyakorlatiasságot csem­pészett az oktatásba.- Ez azért lényeges, mert a szakmai felkészültség már nem elegendő. A feladatok menedzselése, a kommuni­káció, a csapatmunka és a jó nyelvtudás is fontos. A munkaerő minősége nagyban függ az adott or­szág képzési rendszerének szerkezetétől. A legtöbb multi a befektetési helyszí­nekről szóló döntéseit az alapján hozza, van-e az adott régióban megfelelő szakmai háttér. Ma például kifejezet­ten hiányszakmának számít a géplakatosba forgácsoló, a villanyszerelő, a ruhakészí­tő, a hegesztő, a pék, az asz­talos és a kőműves. Vagyis azok a multik, amelyeknek ezekre van szükségük, nagy valószínűséggel mostanság nem jönnek Magyarországra. Szennyvízből bioenergia ■ Csaknem 2,4 milliárd forint költségű, 1,5 megawatt tel­jesítményű biogázüzem létesítéséhez nyújt be közös PHARE CBC pályázatot Nagykanizsa önkormányzata és a badeni Ingenieur Büro. A költség 90 százalékát lehet el­nyerni, a fennmaradó 200 millió forintot az osztrák cég fe­dezi. Litter Nándor polgármester elmondta: a létesítmény a városi szennyvíztisztító telep iszapja és növényi-állati ere­detű hulladékok baktériumos erjesztésével metángázt, annak elégetésével pedig hő- és villamos energiát állít elő. Az osztrák cég nagy tapasztalatokkal rendelkezik a hason­lóan természetközeli, környezetbarát energiahasznosítás­ban, Ausztriában és Németországban több hasonló létesít­ményt működtet. A tervek szerint egy év múlva indul a be­ruházás, aminek költségei 7 év alatt térülnek meg. A bio­gáztelep által termelt áram egy részét értékesítenék, a többivel a helybeli Gyümölcskert Rt. hűtőházát működtet­nék, a többlet hőenergia pedig a Cserháti Szakközépisko­la és 40 ligetvárosi lakás fűtését szolgálná. Bankbetétek reneszánsza Kamat 500 ezer Ft 11 millió Ft lekötése esetén (%) 9,00 9,15 8,75 8,65 8,50 8,10 ■ A jegybanki alap­kamat nyári, 3 százalé­kos emelése miatt je­lenleg a pár hónapos futamidejű bankbeté­tek között nem ritka a 9 százalékos hozamú sem. Ám pénzpiaci szakértők szerint csak azok éljenek ezzel, akik tudják, mikor lesz szük­ségük a pénzükre. A bi­zonytalan ideig befek­tetni vágyók inkább vá­lasszák a befektetési alapokat, mivel a beté­teknél a tőke gyors mo­bilizálása a hozamvesz­tés veszélyével jár. HÍREK Magyar szoftverek Kínában? üt A kínai piacon a magyar informatikai vállalkozások számára elsősorban szoftverfejlesztésben és eladás­ban kínálkoznak üzleti lehetőségek - jelentette ki Kóka János, az Informatikai Vállalkozások Szövetsé­gének elnöke, összegezve a kínai tárgyalások tapasz­talatait. A kínai látogatás során megállapodás szüle­tett, hogy jövő év szeptemberében Budapesten kí­nai-magyar informatikai konferencián vitatják meg a felek az együttműködés további lehetőségeit. Járai: 2008-ban lehet eurónk ■ Van lehetőség arra, hogy az ország 2008-ban csatla­kozzon az eurózonához, az odáig vezető út azonban nehéz lesz - mondta Járai Zsigmond. A Magyar Nemzeti Bank elnöke kijelentette: gyökeres gazdaság- politikai fordulatra van szükség, különben késhet az euró bevezetése, ez pedig azzal a kockázattal jár, hogy Magyarországon bizonytalanság, befektetés­ellenes légkör alakulhat ki. Szükséges a költségvetési, az államháztartási reform, az egyensúly helyreállítá­sa, az adósságállomány növekedésének megállítása. Oroszok javíthatnak Pakson ■ A Paksi Atomerőmű Rt. és a TVEL Részvénytársaság aláírta a szerződést az április 10-11-én kialakult és az­óta is tartó üzemzavar felszámolására. Az orosz üzemanyag-szállító cég vállalási ára 4 millió 550 ezer dollár - hozzávetőlegesen egymilliárd forint a hely­reállítás időtartamát 7 és fél hónapban jelölték meg. A most aláírt szerződés egyben csattanós válasz is azoknak, akik korábban azt hangoztatták: az üzem­zavar felszámolására kiírt pályázat formaság, mivel úgyis a francia konzorcium lesz a befutó. Bajai cég szélparktervei ■ Tízmilliárd forintos beruházással szélerőműveket építene egy bajai vállalkozás Szentkirályszabadja ha­tárában. A Lennova Kft. egy öthektáros, egykor hon­védségi területet szemelt ki a szélpark létrehozására. A beruházást jórészt bankhitelből finanszíroznák, s esélyeiket növeli, hogy a helyi önkormányzat támo­gatja a projektet. Végleges döntést azonban csak a szakhatósági engedélyek megszerzése és a részletes tervdokumentáció benyújtása után hoznak. A multik már itt vannak ■ Csaknem 200 beruházásról tárgyalunk, amiből az idén 40-45 meg is valósulhat - mondta Lednitzky Péter, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejleszté­si Kht. vezérigazgatója. Kijelentette: Magyarországon a nemzetközi nagyvállalatok befejezték beruházásai­kat, ezért mostantól az 50-300 munkahelyet teremtő nyugat-európai kis- és középvállalkozások idecsábí- tása a cél. A jelek arra mutatnak, hogy ez a kör kivárja hazánk uniós csatlakozását, ezért a fellendülés első jeleit csak 2004-ben érezhetjük. Félnek a játékgépek üzemeltetői ■ A Magyar Szerencsejáték Szövetség azt szeretné, ha a játékadó tervezett emelése az ésszerű határokon be­lül maradna - jelentette ki Balatonfüredi Sándor fő­titkár. Az elmúlt három évben 170 százalékkal emel­kedett a pénznyerő automaták játékadója, s a terve­zett adóemelés a vállalkozókat arra késztetheti, hogy gépeket állítsanak le. Megnőhet az engedély nélkül üzemeltetett pénznyerők száma. A főtitkár szerint az EU-ban is szinte egyedülálló az őket sújtó extra adó. ADÓSZABÁLYOK Enyhülnek-e az eva szabályai? Egy évvel ezelőtt még sok pénzügyminisztériumi és adószak­értő tartott az egyszerűsített vállakozási adó, azaz ismertebb nevén az eva bevezetésétől. Többségük attól félt, hogy az új átalányadó kiskapukat nyit majd az ügyeskedők előtt, mások pedig a bevételkieséstől óvtak. Maguk a vállalkozások is bizal­matlanok voltak: akadt, akit a saját könyvelője beszélt le az eva választásáról, sőt, olyan rémhírek is elterjedtek, hogy az evásokra majd „rászáll” az adóhatóság. Ma már tudjuk: egyik oldal félelmei sem igazolódtak be. Az eva a rendszer- váltás utáni adópolitika legnagyobb sikertörténetévé vált. Olyannyira jól működik, hogy a pénzügyi tárca már az érintet­tek körének bővítésén gondolkodik. ■ Az evát azoknak a vállalko­zásoknak találták ki, amelyek viszonylag csekély - 15 millió forint alatti - éves bruttó for­galmat produkálnak, és mini­mális költséghányaddal mű­ködnek. Ezek ugyanis tavaly év végéig vagy saját erejükhöz mérten rengeteget adóztak, vagy pedig ilyen-olyan úton szerzett számlákkal próbálták menteni bevételükből a ment­hetőt. A 15 százalékos átalány­adó feleslegessé tette az ügyes­kedéseket, s a jelek szerint az érintettek ezt értékelték is. A 60513 evás vállalkozás ugyan nem sok - az összes vállalko­zásnak alig 7 százaléka s az eddigi két negyedévben általuk produkált 20 milliárdos befize­tés sem eget rengető, ám ha fi­gyelembe vesszük, hogy a tel­jes évi előirányzat 16 milliárd forint volt, akkor a tendencia mindenképpen figyelemre mél­tó. Sokan persze most csodálkoznak a hirtelen megja­vult adózási morálon, ho­lott ez teljesen természetes: a magyar vállal­kozók túlnyo­mó többségé­nek nem alap- t e r m é s z e te az ügyeske­dés, csupán a hétköznapi meg­élhetés érdeké­ben kényszerülnek különböző trükkök alkalmazá­sára. Ha azonban megfizethető alternatívát kínálnak fel nekik, az érintettek hajlandóak bevé­telük egy méltányos hányadát feláldozni a köz javára és - nem mellesleg - a jogkövető maga­tartás táplálta saját nyugalmuk érdekében. Társaságok Befizetés (millió Ft) Nem fizette be az EVA-t Közkereseti társaság 103 122 n Betéti társaság 3337 3142 P Kft. 940 728 5 Ügyvédi iroda 203 47 * Egyéb szervezet 14 40 OS | Összesen 4599 4079 Nem véletlen tehát, hogy a Pénzügyminisztérium több en­gedményt is tervez. Az egyik a jelenleg még elég szigorú ke­reszttulajdonlási szabályok eny­hítése lenne. Eszerint az eva- körbe tartozó vállalkozónak, il­letve vállalkozásnak nem lehet érdekeltsége más cégben. Ez a tilalom a jelenlegi elképzelések szerint megszűnne. Az evát vá­laszthatók tábora kibővülne a pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozásokkal (ilyenek pél­dául a biztosítási üzletágban ténykedők), de a kört az is szé­lesítheti, ha a mostani, 15 mil­liós éves bruttó bevételi plafon 18 millióra emelkedne - ahogy azt egyes kiszivárogtatásokban hallani. Jelentős könnyebbség lenne az is, ha a jelenlegi evá- soknak nem kellene mindig de­cember 20-áig újra és újra jelez­ni átalányadózási hajlandóságu­kat, hanem az eva-körbe tarto­zás automatikusan meghosz- szabbodna. A fentiekben alkalmazott óvatos megfogalmazás, illetve feltételes mód nem véletlen: bár a pénzügyi tárca berkein belül sokan támogatják a felsorolt elképzeléseket, a kormányzat még nem mondta ki a végső szót. Eredetileg úgy volt, hogy e hét szerdáján dönt a kérdésben a kabinet, ám a téma végül is nem került napirendre. Jövő szerdán állítólag már többet tu­dunk, ám hogy a vázolt eva- enyhítésekből mennyi válik va­lóra, azt még senki sem képes megmondani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom