Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)

2003-08-23 / 229. szám

6. OLDAL HITÉLET 2003. Augusztus 23., szombat H HHH Kétágyas, zuhanyzós szobák várják az ide érkezőket A barokk egyházi építészet gyöngyszemévé varázsolták visz- sza az évszázados máriagyűdi kolostort. Vasárnap áldotta meg a munkát, adta át rendeltetésének Mayer Mihály megyés püspök. Es az első lelkigyakorlatos cso­port, a Schönstadti Közösség máris birtokba vette. A gyűdi templom bővítésével egy időben, 1739/42-ben a hívek adományaiból és a Batthyány család támogatásával a ference­sek építették. 1950-ig, az államo­sításig és elűzetésig ők voltak a kegyhely gondozói. Aztán szoci­ális otthonként működött 1990- ig. A balkáni háború idején me­nekülttábor, utána ferences nő­vérek otthona. Ferencesek minden egyház­megyében voltak. Nálunk Pé­csett, Mohácson, Siklóson, Gyűdön, Szigetváron. Végül is a rend úgy döntött, a kihasználat­lan házakat eladják. A máriagyűdit megvette az egyház­megye és visszaadta az épület ba­rokk hangulatát. Úgy restaurál­ták az egészet, ahogy az eredeti­leg volt, csak modernizálva. A 24 cellából kétágyas, zuha­nyozós szobák lettek - megőriz­ve mindenütt az egykori, kiváló ferences mesteremberek tudását és igényességét. Megmaradt a ba­rokk ebédlő is eredeti formájá­ban, a falak deszkaburkolatával. A régi ferencesek ugyanis ebéd közben a falak mentén ültek. De a konyha - modem. Lelkigyakorlatos, zarándok­háznak szánják. Negyvennyolc embert tudnak egyidőben fogad­ni, lelkivezetőről a csoport maga gondoskodik. Ha éppen nem fog­lalt, konferenciák céljára is igény­be lehet nni. Folyamatban van a gyóntató udvar és a bejárat rendezése. Pár hét múlva az is meglesz. Az igényeket a püspökségen kell bejelenteni. Ma imavirrassztás Emlékeztető Holnap, vasárnap lesz a Közép­európai Katolikus Találkozó ma­gyar nemzeti napja. Ez alkalom­ból Máriagyűdre várják az egy­házmegye magyar, német, hor- vát, roma lakosságát. A zarándoklat ma este 7 óra­kor ünnepi szentmisével kezdő­dik. Utána nyolc órakor kereszt- út, 9,10,11 órakor szentségimá- dás horvát, német és magyar nyelvep. Éjfélkor szentmise a zarándokok elhunyt hozzátarto­zóiért, majd imavirrasztás haj­nalig, jó idő esetén a Fájdalmas Szűzanya szobránál. Holnap, vasárnap 8 és 10 óra­kor lesz szentmise. Templom Közalapítvány Ibafán VASÁRNAP, holnap a Bazilika fél 10 órai gyer­mekmiséjén és az este 6 órakor kezdődő szentmi­sén Rosmer Zsolt székesegyházi káplán mutatko­zik be. A BÁRI NŐI KAR énekel holnap a Belvárosi temp­lomban fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmi­sén. Rádióközvetítés 10 órától. KAPOCS. A Pécsi Rádió vasárnap reggeli ökumeni­kus magazinjában a budapesti Mária-kongresszusról szóló tudósítás második része hangzik el, Morvay Pió atya a „Nemzeti vasárnapról” szól. (a) BÁRBAN felújították az I. világháború hőseinek em­lékművét. Holnap, vasárnap délután az 5 órai két­nyelvű szentmise után körmenetben vonulnak a te­metőbe az emlékmű megáldásához. A megemlékezé­sen közreműködik a Bári Női Kórus, a mohácsi fú­vószenekar és a bári iskolások. MAYER MIHÁLY megyés püspök vezeti a Szeged- Csanádi Egyházmegye papjainak lelkigyakorlatát au­gusztus 25-28-án Domaszéken. PÜSPÖKVÁRI Zenés Esték. 26-án, kedden este 7 órakor a Pannon Brass Quintett ad hangversenyt a püspöki palota kertjében. ORGONAKONCERT. Augusztus 29-én, péntek este 8 órakor Kovács Szüárd (orgona) és a Mecsek Fúvós­ötös lép fel a Bazilikában. GYŰDÖN a Mária Otthonban tartja lelkigyakorlatát a Pécs-Egyházmegyei Karitász 30 csoportvezetője. A lelkigyakorlatot Csizmadia Zoltán, Rómában tanuló pécs-egyházmegyés pap vezeti. A PÉCS-EGYHÁZMEGYEI németek hagyomá­nyos máriakéméndi és máriagyűdi zarándoklata szeptmber 7-én illetve 14-én lesz. Mindkét helyen Mayer Mihály megyés püspök mutatja be a szent­misét fél 11-kor. Az éneket a nagymányok-bony- hád-cikói énekkar és a nagymányoki ifjúsági fú­vószenekar vezeti. A rádió egyenes adásban köz­vetíti a miséket. Mindkét zarándoklatra különbusz indul 9 órakor a Domus-parkolóból. Jelentkezni a Lenau Házban lehet. A nyolcadik parancsolat A városháza tornyán még a vihar­vert vörös csillag éktelenkedett, amikor egy napon minden pécsi iskola igazgatója szigorúan titkos levelet kapott a Rét utcából. A vá­rosi Főelvtárs arra volt kíváncsi, hogy az iskolai könyvtárakban mekkora a marxista-leninista könyvek forgalma. A levél mel­léklete egy kérdőív volt, függőle­ges oszlopainak tetején az utóbbi három tanév dátuma állt, víz­szintes rovataiban Marx, Engels, Lenin fontosabb műveinek címei sorakoztak. A mi iskolánkban ezeket a könyveket soha senki nem olvas­ta, évek óta egy alagsori sufniban porosodtak, ha ugyan az egerek addigra már el nem fogyasztották őket. Munkatársaim azt tanácsol­ták, hogy írjunk be a kérdőívbe hasból valamit, persze ne túl so­kat és ne kerek számokat, mert az gyanús lehet. Nekem más volt a véleményem. Hazudni még a pártbizottságnak sem akartam, mert szilárd meggyő­ződésem volt, hogy a nyolcadik parancsolat akkor is kötelez, ha kommunistákkal állok szem­ben. Kollégáim viszont féltettek engem, sőt az iskolát is. Azzal érveltek, hogy óriási botrány lesz belőle, ha beírjuk a valósá­got. Nem hagytam befolyásolni magamat. Saját kezemmel töl­töttem ki a kérdőívet. Függőle­gesen is, vízszintesen is minden rovatba nullát írtam, és nulla ke­rült a jobb alsó sarokba, az ösz­szesítés négyzetébe is. Aláír­tam, rányomtam az iskola bé­lyegzőjét és elküldtem. Feszülten vártuk, hogy mikor csap le ránk a bunkó. De múltak a hetek, és nem történt semmi. Jó fél évvel ké­sőbb a Széche­nyi téren aztán váratlanul ösz- szefutottam a Főelvtárssal. Hidegen fo­gadta a köszö­nésemet, ösz- szeráncolta a homlokát, és minden bevezetés nélkül meg­rovó hangon nekem esett. „Mondhatom, gyönyörű ideoló­giai nevelőmunka folyik nála­tok...” Valami olyasmit akartam válaszolni, hogy „Tudod, egy zeneiskolában minden másként van... mi zenészek nem szavak­kal politizálunk...”, - de váratla­nul megenyhült az arckifejezé­se. Kezét a vállamra tette és na­gyon barátságos hangon így folytatta: „De te legalább az iga­zat írtad. Van fogalmad, hogy a többi igazgató miket hazudo- zott összevissza?” Legyintett, sóhajtott és búcsúzóul a kezét nyújtotta. Az iskola felé bandukolva egyre az járt az eszemben, hogy lám, az Isten tízparancsolata mégsem ment ki egészen a di­vatból, ha még egy ilyen fő-mar­xistának is ennyire imponál a nyolcadik parancs... Dobos László Különbuszokkal Eszékre A horvát Mária-év kiemelkedő eseménye lesz a Pécsi Egyház­megye híveinek eszéki zarándok­lata, a horvátországi és az anya­országi magyarok találkozója szeptember 6-án, szombaton. Eszéken a Ferencesek templo­mában 11 órakor Mayer Mihály megyés püspök mutatja be a szentmisét, a litánia 14 órakor kezdődik, a buszok 14.30-kor in­dulnak vissza Máriagyűdre, ke­resztúti ájtatosságra. Jelentkezni mindenütt a plébániákon lehet. Az eddigiek szerint autó­buszok indulnak a Pius tem­plomtól (Lőrincz Sándor espe­res), a Ferencesek templomától (dr. Varga László kanonok), Pécsszabolcs-Hirdről (Kövesi Ferenc plébános), Szigetvárról (Csorna Dezső plébános), Fel- sőszentmártonból (Nagy Nor­bert plébános), Szalánta- Németiből (Zagorácz István es­peres) és Máriagyűdről (Csibi Imre plébános). Négy ország zarándokhelyem Padova, Lourdes, Santiago de Com­postela, Fatima, Montserrat - köz­beiktatva Genovát, Lisszabont, Madridot, Barcelonát, Avignont - Délnyugat-Európa leglátogatottabb zarándokhelyeire vezet a kéthetes zarándoklat, amely szeptember 12- én Pécsről indul, 25-én a Havi-hegyi kápolnában zárul és ritka lelki el­mélyülést, felejthetetlen kulturális élményt ígér. A pécsszabolcsi plé­bánia szervezi. A csúcspont: a lourdes-i nemzet­közi közös rózsafüzér magyar nyel­vű tizeddel és a gyertyás köimenet, a két nap Fatimában Kondor Lajos kalauzolásával - esti rózsafüzér, gyertyás körmenet - és természete­sen Jakab apostol sírja Santiago de Compostelaban, a középkor legran­gosabb zarándokhelye. Az utazás klímatizált, 51 fős au­tóbusszal történik, elszállásolás 1-2- 3 csillagos szállodákban. Jelent­kezni a szabolcsi és a hirdi plébá­nián, érdeklődni a 70/516-9694- es telefonon lehet. Geresdlaki Hívogató Az Ibafáról és a szomszédos fal­vakból elszármazottak baráti köre július 6-án tartotta meg hagyomá­nyos összejövetelét. A hívek ado­mányaiból vásárolt szintetizátor szólalt meg a szentmisén - nagy örömünkre. Az 1865-ben épült műemlék jellegű templom orgonáját a pécsi orgonaépítő, Angster József készí­tette 1911-ben 3600 koronáért. Százéves jubileumára a templom teljesen felújult, gyönyörű freskói egy pécsi festő, Gádor Emü művei. A falut az egyházi pipagyűjte­mény teszi híressé. Az ország ha­tárain kívül is ismert, körtefából faragott „Papi fapipa” Gerber Béla iparművész alkotása. 2000-ben Keszthelyen, Budapesten és Deb­recenben volt kiállítva. A gyűjte­mény restaurálásra vár, hogy ere­deti helyére, Ibafára kerüljön visz- sza. A napokban a Templom Köz- alapítvány pénzéből a templom te­tőzetét javíttatjuk meg új cserép­pel. Várhatóan a jövő évben kez­dik meg a belső renoválást. Hauser Mátyásné, nyugdíjas Megjött a Hívógató Geresdlakról - az augusztusi, a negyedik. S ezt a kis „újságot”, hírlevelet, a plébá­nia lapját most is egy ültő helyben olvassuk végig. Érdemes. A/4-es lap kétrét hajtva csu­pán, de ezen kilenc rovat - tehát szerkesztett, áttekinthető, válto­zatos. És friss! Ki gondolná, mennyi minden történik négy faluban! A hírek egy részét közöltük: a Spengler- keresztet és templomhangosítást Marázán, a Reith-keresztet La­kon, illetve a geresdi három zász­lót, a máriakéméndi ifjúsági és a kétbuszos gyűdi zarándoklatot. De íme az új hír: zarándoklat in­dul szeptember 27-én Lakról Mariazellbe. Játszóház várta a gyermekeket július-augusztusban minden kedden a plébánia szer­vezésében. Templomi énekkaruk Kozármislenyben énekelt a mi­sén, szeptemberben a bajai Belvá­rosi templomba szól a meghívá­suk. És újra él régi, hagyományos szépségében az úrnapi körmenet Fazekasbodán. Erre az elszárma­zottak is hazajöttek. Olvassuk a névsorokat: kik, mi­lyen helyezéseket értek el a hittan­versenyen, kik voltak elsőáldozók, kiket bérmáltak, kik lettek az egy­házközségi képviselő-testület tag­jai? S az év eddigi halottai - születé­si évvel. A négy falu lakói tehát tud­nak egymásról - közösséggé ková- csolódnak. No de a lap elsősorban a gyerme­keknek készül. Ők szerkesztik: van szerkesztőbizottság, felelős szer­kesztő: Matkóné Kram Helga, hitta­nár. Ők terjesztik: minden házba el­viszik. pe szép ötlet! Mindenki, az is, aki csak néha-néha jut el a temp­lomba, tudja, mi történik körülötte. Nem lenne újság az újság vezér­cikk nélkül. Szemléletformáló rövid eszmefuttatások, megszívlelendő gondolatok. Csak egyet! Egy kisfiú naplója: De szeretne esténként az apukával beszélgetni, csakhogy ő mindig el van foglalva! Alatta egy vers: A két kéz így szól a kis kéz a nagy kézhez: Kedves nagy kéz, szükségem van rád, benned elrejtőzhetem. Jólesik ereznem kezed melegé, mikor reggel fólébredek, Mikor felém nyújtod a kenyeret, segítesz valamit megfogni, és támogatsz első lépteimkor. Ha mellettem vagy, nem félek, Kélek tehát, maradj közelemben! így szól a nagy kéz akis kézhez: Kedves kis kéz, szükségem van rád. Örülök ha megfogod a kezemé, ha segíthetek neked. Szívesen játszom, nevetek veled. Ketten együtt új dolgokat fedezünk fel Kérlek tehát, maradj mindig a köze lemben! Aztán a rejtvények - jutalom­mal, a megfejtők nevével. Bizony oda kell figyelni a hittanórán, ha meg akarják oldani. Megadták például a négy templom védő­szentjének nevét. Nos, ki melyik falu védőszentje? Tudták. A helytörténet állandó színfolt­ja a Hírlevélnek: „Régen volt, hogy is volt?...” Részletek a plébá­nia történetéből: „1889 május ha­vában megkezdődött a püspökla­ki új iskolaépület felépítése. No­vember 17-én be lett szentelve.... 1898 május 21-én bérmálás volt. Hetyey Sámuel pécsi megyés püs­pök összesen 499-et bérmált... (Mennyi gyerek!) 1901 március 2-8 népmisszió a plébánia temp­lomban. Tartották P. Riesz Fe- rencz és Kulcsár István jezsuita atyák. A missziós keresztet 20 le­gény vitte körmenetileg, 40-50 fe­hérruhás és koszorúkkal díszített lánykák állták körül az oltárt...” Köszönetképpen a Hívógatóért hadd mondjunk el mi is egy érde­kességet - talán újdonságot is a mai lakiaknak. A fent említett P. Riesz barátja, rendtársa volt P. Flo- dung József, „a magyar népmisszi­ók egyik legnagyobb és legkiválóbb alakja, a magyar egy­ház és szociális megújhodás egyik nagy úttörője” - ahogyan a törté­nész fogalmaz. Kiváló szónok, ma­gával ragadó, markáns egyéniség. 450 missziót tartott és lelkigyakor­latot vezetett működésének 17 éve alatt. Szinte hihetetlen teljesít­mény. Egy püspök akkor azt írta róla: „Ha napjainkban újra keresz­tes háborút kellene hirdetni, Flo- dung az a férfi, aki egymaga képes volna jó magyar népünket rövid idő alatt megmozgatni.” Püspökla­kon született 1845-ben. ■ Mária otthona Gyűdön A harmincszemélyes ebédlő A megszépült kolostorépület a templom szomszédságában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom