Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)

2003-08-02 / 209. szám

I 2003. Augusztus 2„ szombat A B A L I G E T B E MUTATKOZ K 15. OLDAL Abaligeti barlang: gyógyír a turizmusra A dimbes-dombos Abaliget két tavá­val, a fűzfák víztükröt simogató lomb­jaival, nevezetes cseppkőbarlangjával Baranya legromantikusabb fekvésű, legfestőibb települései közé tartozik. Híre ma is megelőzi, ám a helybéliek, így Baritz István polgármester is úgy véli, hogy értékei, elsők közt a gyógy- barlangra épülő turizmus lehetőségei még kiaknázatlanok. Ismeretes, hogy Bodó-hegy lábán lévő bar­langot egy helyi molnár, Mattenheim Jó­zsef már 1768-ban fölfedezte, persze az itt talált bronzkori és a római kori leletek arról tanúskodnak, hogy ősidők óta védelmet nyújtó, lakott hely. A csónakázótó partjá­hoz közeli barlang különlegességét - cso­dás geológiai képződményein, ritka állat­fajtáin túl - az állandó, átlagosan 11 Celsi- us-fok körüli hőmérséklete és rendkívül tiszta levegője adja. Közelében az itt telelő védett denevérek életmódját, a környék bi­ológiai ritkaságait bemutató múzeum ha­zánk első denevérmúzeuma - nyitja rövi­desen kapuit. Azonban nemcsak a termé­szet különleges képződményei - szubme- diterrán növények, festőién tagolt táj, tisz­ta vizű tavak - varázsolnak el bennünket, de a barlang rendkívül alkalmas légúti be­tegségek gyógykezelésére is. Orvosilag is igazolt e jótékony hatás, tu­dom meg kalauzomtól, Baritz István pol­gármestertől. A barlang, egyedülálló klí­májának köszönhetően, már a hetvenes évek óta terápiás kezelések színhelye. Az állami mecenatúra megszűnésével ez a lendület megtört ugyan, de a baranyai Kerpel-Fro- nius Ödön Gyermekkór­ház pulmonológiai osztá­lya ma is él a lehetőség­gel: minden év augusztu­sában majd egy osztály­nyi gyerek költözik ki ide, hogy szakorvosi felügye­let mellett gyógyuljon.- Emelni kell a szolgál­tatások színvonalát; még jobban be kell mutatni azokat az értékeket, ame­lyek Abaligetet jellemzik és valóban eladhatók. Fontos, hogy befektetőkre találjunk - hangsúlyozza a polgármester. Ebben a gyógyturizmusnak kulcs­szerepe van. Régi vá­gyunk, hogy az asztmás gyerekek részére egy 50 fős kollégium épüljön. Az új, korszerű iskola bizto­sítaná számukra a tanulá­si feltételeket. Havi turnu­sokban váltanák a gyere­kek egymást. Az itt lakó A tópart a gyógybarlang közelében: van, aki panaszkodik az idei forgalomra, van, aki nem kisdiákok szülei a ven­dégkör további bővülését jelentenék. A kollégium megvalósítása csak a szaktárcák közreműködésével, kormányzati és uniós forrásokkal képzelhető el. Természetesen szívesen fogadnánk magánbefektetőket. Az így megalakuló konzorcium építené és működtetné a kollégiumot. A vendégeket ma lakókocsikat fogadó kemping, panziók, kiadó üdülőházak, mi­nigolfpálya, büfék, csónakázótó, gyönyö­rű környezet várják. Tudjuk, hogy van fejleszteni való a szolgáltatásokban is. A közeljövő további gazdagodást hoz ebben is. A falurendezé­si terv szerint a horgásztótól északra - a Rózsadomb és a faluval határos üdülőte­rület között - gondozott, sportolásra is al­kalmas szabadidőparkot alakítanak ki. Ezzel a tavak környékére jellemző zsú­foltságot is csökkenteni szeretnék. Új lakóövezetek a láthatáron A falurendezési terv szerint a 3,5 hektáros nagytótól északra egy új szabadidős pihenőpark létesül majd, és a falu két lakó­övezettel is bővül. Egyesületek, ünnepek Bázisállomást alakít ki a Pro Natura Abaliget azon kevés baranyai - hoz­zátehetjük: hazai - kistelepülések közé tartozik, ahol a lélekszám a ki­lencvenes évek második felétől nö­vekedésnek indult. A rendkívül vonzó, Pécs üdülőövezetéhez tarto­zó kisközségnek 1996-ban 643 la­kosa volt, 1998-ban 652, 2002-ben 670. A növekedés nem látványos ugyan, de tartósnak ígérkezik. A fa­lurendezési tervben már két lakó­övezet is ki van jelölve. A falutól ke­letre, részben a Várdomb utca foly­tatásában 26, hozzávetőleg 1000 négyzetméteres telek kialakítását tervezi az önkormányzat, de a köz­ség délkeleti peremén is van egy 9 hektáros terület. A kijelölt részek még magántulajdonúak, a közmű­vesítés - villany, víz, gáz - is jórészt a- következő évek munkája lesz. Mintegy 70 házhely kialakítását ter­vezik a falusias jelleg, a tágasság megőrzésével. A Rózsadomb mö­gött is van még 7,5 hektár - eredeti­leg az üdülőterületet erre bővítették volna. Azonban - ésszerűen - a környezetvédelmi szempontok mást parancsoltak: itt csak néhány valóban exkluzív, tájba illő tanyát lehet létesíteni. Fontos fejlesztés lesz a szabadidőpark kialakítása a nagyobbik tótól északra. Ez utóbbi­val nemcsak az üdülőterület növek­szik meg a szolgáltatások gazdago­dását ígérve, de a vendégforgalom sem pusztán a kis tó köré koncent­rálódik majd. A településen 198 ház van, közü­lük 8-10 számít műemléki értékű­nek. A népi építészet értékeire leg­gyakrabban gazdasági épületek közt bukkanunk, és esetenként ér­téket képviselnek a Dánomban vagy az Öreghegyen sorakozó nagyon szép pincék is. Közülük néhánynak már külföldi tulajdonosa van. A községben, talán rendha­gyó módon, az Abaligeti Nő­egylet a közösségi élet motor­ja, de egyre gyümölcsözőb­bek testvérkapcsolataik is. Az Abaligeti Nőegylet 1998 ok­tóberében tizenkét fővel alakult meg. Molnámé Szőke Ágnes a vezetője. Ez a kis létszámú, de annál tevékenyebb csapat nem kevesebbre vállalkozott, mint­hogy a falu közösségi életét is megélénkítse - Abaligetnek va­lamikor színjátszó köre, .nép­tánccsoportja is volt. A nőegylet döntően 30-40 éves fiatalasz- szonyokból áll, de ők adtak be pályázatot többlépcsős nyugdí­jasprogramra, és ők teremtettek hagyományt a falunapnak, me­lyet az idén már ötödik alkalom­mal rendeznek meg. A falu katolikus templomá­nak védőszentje, Szent Magdol­na tiszteletére a búcsú napja jú­lius 22-éhez, Magdolna-naphoz kötődik. Még az egyesületeknél ma­radva, a Tóvidék Egyesület - el­nöke Szőnyiné Kovács Adrienn ­a természet óvására, önkéntes munkák szervezésére alakult, az egyesület működteti a telehá- zat is. A nőegylet támogatásával szerveződik az ifjúsági egyesü­let is. Természetesen fiatalok al­kotják a helyi breaktánccsopor- tot, míg a hagyományápoló vo­nulatot az iskola diáktáncosai je­lentik Csesznokné Csányi Mária irányításával. A község szívesen fogadta a hírt, hogy a pécsi székhelyű Pro Natura Karszt és Barlangkutató Egyesület a régi iskola egy részét bérli - és vállalva annak átalakítá­sát ott alakítja ki bázisállomását. Ez azt jelenti, hogy az egyesület információk nyújtásával, isme­retbővítő előadásokkal az itt la­kóknak és az idegenforgalomnak is a rendelkezésére állhat majd. Végezetül s nem utolsósorban Abaliget szépségeit nem először fedezik fet festőművészek; egy sárvári és egy budapesti művész gyönyörű munkái tanúskodnak erről, akiket két éve ejtett rabul a táj , és már kiállításokat is ren­deztek a faluban. A falu iránt az érdeklődés nő: határait már a közeljövőben új telekosztások jelölhetik ki Megkérdeztük: Milyen a falu a munkája tükrében? ...mindenki jó szívvel visszaköszön” Rack Viktorné panziós: - Hét éve költöztünk ki Pécsről a férjemmel. Itt csak a falak álltak bepucolatla- nul, amikor ki­alakítottuk a Cseppkő panzi­ót. Abaliget? Gyönyörű! Visz- sza nem men­nék! Már az első évben jött hol­land, német ven­dég. Ami a for­galmat illeti, hullámhegy hullám­völggyel váltakozik az évek során. A tavalyi év katasztrofális volt, de nem panaszkodom: például az idei kimondottan jónak ígérkezik. Ma már nagyon sokan jönnek üdülési csekkel, sok a belföldi ven­dég. Az elmúlt időszakban voltam képviselő is: én úgy érzem, hogy az önkormányzat túlságosan is megengedő az elhanyagolt házak­kal és azokkal szemben, akik kien­gedik a szennyet az utcára. Nagy János Tamás rendőr: - Kilenc éve élek itt szüleimmel, az Orfű-Abaligeti Rendőrőrsön dol­gozom, február óta teljesítek itt szolgálatot. Most tettem le az éjszakait... 22 éves va­gyok, szándé­kom, hogy itt te­lepedjek le. Ami Abaliget életét il­leti, most jött egy dömping: na­gyon sok a 16-19 éves fiatal. Júni­us 5-én megalakítottuk a polgár­őrséget - fiatalok kezdeményez­ték, engem csak felkerestek, hogy segítsek. Nyáron főleg a barlang­ra, tavakra, nyaralókra kell ügyel­nünk - három hónapja nem volt gépkocsi-feltörés. Egy faház ajta­ját feszítették föl. Szeretem ezt a szép falut, jó érzés olyan helyen élni, ahol mindenki jó szívvel visszaköszön. Molnárné Szőke Ágnes család- gondozó, a nőegylet elnöke: - Magyarszékről költöztem ide 1988-ban. Fér­jem, aki belesze­retett ebbe a szép faluba, kecskeméti. Kö­zépiskolába ké­szülő lányunk, kilencéves fiunk van. Szeretjük ezt a kis falut. A munkahelyek megszűnésével kö­vetkezett be nehéz időszak az éle­tünkben... Három éve dolgozom családgondozóként. A nőegyletet azért hoztuk létre, hogy egy kis közösség alakuljon a falun belül, és ösztönözzünk szerveződésre másokat - nyugdíjasokat, fiatalo­kat is. ’ Játszóházat szervezünk, műsoros délutánokat, kiállításo­kat, a falunapot. Programjainkba igyekszünk a település lakosságát minél szélesebb körben bevonni. Kutasi Tibor vállalkozó: - Köz­gazdász vagyok, Pécsett van egy ajándék-nagykereskedésünk. Itt a tónál először csak egy kis le­pukkant büfé üzemelt, ebből csináltuk ezt az ajándékbol­tot. Ismerem Abaligetet: az el­múlt évek átla­gában a tavalyi év kiemelkedő volt: a csapadéko­sabb, hűvösebb nyár nekünk na­gyon jól jön. Alapvetően belföldi­ek jöttek - Bács-Kiskunból, Csongrád megyéből, Budapestről hihetetlenül sokan. Mégis azt lá­tom, sok érték elherdálódik itt: mennyi embert kínoz asztma, al­lergia, és senki nem gondolná, hogy a gyógybarlang mennyire kihasználatlan. A szüleim abali- getiek, Pécsett lakunk, de szóba került, hogy visszajövünk ide. Faragó Ágnes főiskolai hallgató: - Komlói vagyok, Pécsett a Comé- niusban tanulok, idegenforgalmi szakon. Nem ide­genvezetőként, hanem utazási irodában szeret­nék dolgozni, de külföldön. Nyil­vánvaló, hogy ehhez nyelvtu­dás is kell. Tulaj­donképpen gya­korlaton vagyok itt, még ezen a hé­ten maradok. A szakdolgozatomat az abaligeti barlangról írom - múlt­járól, statisztikájáról, történetéről - beleértve persze a jelenét is. A fel­nőtt barlangbelépők árai 500 forint­ról 700-ra emelkedtek az idén, so­kan ezt magasnak tarják, de szerin­tem reálisak. Nemrégiben újították föl, sok értékével, ritka állatvilágá­val vonzza a látogatókat. Most épül a denevérmúzeum is. _ ■ Aba liget • ABALIGET Vasas Kp (Mű SomogyQ Hird0 Kővagótőttős "V ,<>v ^Kóvágószőlös ^ cäk«..;-' Pte . V' Bogád y S Bpmonya ''X Y— Nagykozár Pellérdó /j k 1 KozáMsIeny \. Q, A község vezetői Polgármester: Baritz István. Al­polgármester: id. Dér Dezső. A képviselő-testület tagjai: Bodor Tibor, Csizmár Krisztián, Kalá- nyos Erika, Molnár Zoltán, Pósa István, Tarai Zoltánné, Temóczi Gyula. A Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke Kalányos Erika, tagjai: Bogdán Márton, Orsós Angéla. Abaliget önálló jegyzőség, a jegyzői állás betöltésére most ír­tak ki pályázatot. Az önkormányzat címe. 7678 Kossuth u. 87. Tel.: 498-704 illet­ve 498-655 és 498-645. A településen nyolcosztá­lyos általános iskola, óvoda, művélődési ház, idősek gondo­zóháza van. Falunap - 2003 Augusztus 9-én 8 órától a tópar­ton főzőversennyel veszi kezde­tét a falunap. 9 órakor lesz az ünnepi megnyitó, 9 óra 30-tól uniós sátor, kézműves játszó­ház, vásár várja az érdeklődő­ket. 12 óra 30-kor hirdetik ki a főzőverseny eredményét, 14 óra 30-tól magyarszéki és abaligeti táncosok lépnek fel, amit fúvó­sok térzenéje, 16 órától a Már- kuszínház produkciója követ. 17 órakor country zene lesz, 18 óra 30-kor lesz a sportversenyek eredményhirdetése. 19 órától a breaktánccsoportot látjuk, 20 órakor kezdődik a bál. A műve­lődési házban 10 órakor nyílik kiállítás Rack Barna fotóiból és az iskolai kézimunkaszakkör anyagából. A focipályán 10 óra 30-tól íjászbemutató lesz. ■ I. Magyarországi Bluegrass Találkozó A bluegrass zene neves követői adtak randevút egymásnak júli­us 19-én, szombaton este az aba­ligeti barlangnál, a rendezvényt számos helyi és környékbeli vál­lalkozó támogatta. Az esemény a bluegrass zene első hivatalos országos találkozója volt. Testvértelepülések Abaligetet több mint egy évtize­des baráti szálakon alapuló kap­csolat köti svájci Knonauhoz, ahova már közel 70 abaligeti lá­togathatott el. A németországi Dannanfeldsszel 2001 júliusá­ban szerződésben dokumentált kapcsolat létesült. abaliget. dunantulinaplo. hu Az oldal az abaligeti önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert * i i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom