Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)

2003-08-02 / 209. szám

16. OLDAL ADFOGÁS MAG A Z I N 2003. Augusztus 2., szombat ANAK, AZ EGYHETES BÉBIELEFÁNT édesanyja enyhet adó árnyékában bújik meg élete első nyilvános sétáján a rotterdami állatkert kifutóján _________________________'____________________________________________________________________________________fotós epa Ma radandó lelki sérülés A csipkék királynője A csipkét a szakértők a rene­szánsz legderűsebb alkotásá­nak tartják. A vert és varrott csipkék sok típusa vált világ­hírűvé Itáliától a flamandok híres brüsszeli csipkéjéig, s mi magyarok is büszkék lehe­tünk, hiszen a halasi csipké­nek nincs párja, értékesebb az aranynál. Az avatatlan szemlélő szinte minden csipkét szépnek lát, a varrtat éppúgy, mint a vertet, vagy a csomózottat, kötöttet, hor­gokat, a kézit és a gépit. Mitől kü­lönlegesen értékes a halasi csip­ke? Lakner Mónika, a Néprajzi Múzeum textilosztályának mun­katársa szerint azért egyedülálló művészi értékű, mert teljes egé­szében kézi munkával készül. Klasszikus alapanyaga a különle­ges, fehérített lenfonal, előállító eszköze pedig a varrótű. A halasi leányok, asszonyok évszázados, öröklött technikával, fantáziát, szívet, türelmet, ízlést beleadva készítik e remekeket. A huszadik század kezdetétől vonta magára a figyelmet két új magyar csipke, a halasi és a cset- neld. A halasi gyorsan világhírű­vé vált, míg a háziipari jellegű csetneki most éled újra Csipke­rózsika-álmából. A halasi csipke előnye, hogy viszonylag nem nagy múltú, ezért törvényei sem.kötöttek - tudjuk meg Lakner Mónikától. Jellegzetes karakterét a vászon­kötésre emlékeztető motívumki­töltés adja, amely kis felületekre tagolt mintákat borít. Semmilyen más csipkéhez nem hasonlítha­tó! Első tervrajzait Dékáni Árpád kiskunhalasi rajztanár készítette, és Markovits Mária a tervekből élő remekműveket varázsolt. Munkáját 1902 karácsonyán az Iparművészeti Társulat kiállítá­sán nagy sikerrel be is mutatták. A keresztes, pávás és a Szentlei­ket ábrázoló kompozíciók hódító útja azóta is tart, és napjainkban már virágok, pávák, ember- és ál­latfigurák is ékeskednek a hófe­hér halasi csipkecsodákon, me­lyeknek valódiságát 1935-től véd­jeggyel - három kis hallal - is jel­zik. Technikáját, mintegy ötven- fajta öltését Markovits Mária ala­kította ki, és 1954-ben bekövetke­zett halála után tanítványai vit­ték, viszik tovább a halasi csipke művészetét. A madarak feladták a leckét A nem kívánt terhesség megszakításának számos oka lehet, közöttük lelki termé­szetű is. Ám a következményekkel min­denképpen számolni kell, többek között a kedvezőtlen lelki hatásokkal, kóros lelki állapottal. A legjobb, ha az ember nem kockáztat, aki nem akar teherbe esni, válassza a fogam­zásgátlás módszereit: a gyógyszertől az egészségügyi eszközökön és eljárásokon át egészen a gumi óvszerig, napjainkban széles e skála. Hozzátéve: korunkban a fo­gamzásgátlás alkalmazása, a védekezés a nemi kulturáltság egyik jele. A művi terhességmegszakítás nem mai keletű, i. e. 400 körül, a hippokrateszi es­kü már megtiltja az orvosoknak ezt a be­avatkozást. A magzatelhajtás, méhkapa­rás, a magzatölő szerek véres, fájdalmas és tragikus volta a középkortól napjainkig végigkísérik az emberiség útját. Napjainkban a terhességmegszakítás, a művi vetélés jogi, egészségügyi keretek között zajlik, ám mögötte szinte eltörpül, hogy az érintett személy a beavatkozás után még mindig terhet visel, azaz lelki, idegi következményekkel is szembe talál­ja magát. Nem véletlenül nevezi a köz­nyelv a terhességet másállapotnak. Az egész test felkészül a gyermek kihordásá­ra: a vérkeringéstől az anyagcserén át az összes szervig, s az élettani folyamatokkal összekapcsolódva a pszichikum változása is végbemegy. A műtét a magzatot eltávo­lítja, de aligha tud hatássaHenni a sokrétű - főleg lelki - tényezőkre. Ellenkezőleg, a megzavart folyamatok tovább fokozzák a terhesség első idejében a már közismerten létező pszichés labilitást. A terhesség alatt a progeszteronszint megnövekszik, ez pedig szélsőséges hangulatingadozás­ban, ideges tünetekben, alvási zavarok­ban, gyötrő álmokban testesülhet meg. Vagy a Bó-vitamin csökkenése, ami emésztési gondokkal jár, akár spontán, akár művi úton sza­kad meg a terhesség. A lelki megterhe­lés különböző lelki bajok kiindulópontja lehet. A nem kívánt terhesség megszakí­tása pedig ezt tovább erősíti a bűntudat ér­zésével, adott hely­zetben haraggal vagy bosszúvággyal. Á szülés után is gyako­ri az átmeneti depresszió, a levertség, fá­radtság, kilátástalanságérzés, ami a veté­lésnél is bekövetkezhet. Előfordul, hogy mindez később súlyos depresszióvá mélyül. Többféle reagálás ismert a stresszel szemben, egyik az úgynevezett menekülő módozat, vagyis amikor az illető el akar­ja hárítani, meg akarja előzni az ilyen helyzetet kiváltó problémát. Ezzel talán a bevezetőben írt mondatokhoz térünk vissza: ha lehet, a terhességet nem meg­szakítani, hanem megelőzni kell a test és a lélek védelmében. Veszélyes az első A további gyermekvállalás szempontjából az első terhesség művi megszakítása a legveszélyesebb. Az abortáló nők húsz százaléka az első terhességét szakíttatja meg. Ez az arány jóval magasabb a 25 év alatti fiataloknál. 2002-ben az abortuszon átesett tizenévesek hatvannyolc százaléka szakíttatta meg első ízben terhességét, és hetvennyolc százaléknak még nem volt gyermeke. De a 20-24 éve­sek között is viszonylag magas, harminchárom százalék volt a ter­hességét először megszakítók aránya, és mintegy negyvenhét szá­zaléknak nem volt még gyermeke. Magyarországon köztudottan alacsony az akaratlagos gyermektelenség, a fiatalok döntő többsé­ge kíván legalább egy, de inkább két gyermeket. Átlagosan 10 ezer repülésre jut egy nem várt madárláto­gatás a gép motorjában. Az adatok a veszély fokozódásá­ra utalnak. Egyre több madár látta repülő­gépeinket. Most már a damasz­kuszi gólyák és a genfi hattyúk is. A nyártól újabb országok ma­dárvilága repülhet együtt a Ma­lév közvetlen járataival. Tudatja a jó hírt a légitársaság, mintegy szárnyat adva a fantáziának a madarak sajátos kíváncsiságá­ról. Az utóbbi kapcsán az ameri­kai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) könyvet publikált, hang­súlyozva, hogy kiemelten kezeli a témát. Nevezetesen a „bird strike”-t, a madarakkal való üt­közés jelenségét. Az Egyesült Államokban átla­gosan 10 ezer repülésre esik „egy nem várt madárlátogatás a gép motorjában.” Adataik illú­ziórombolók a madarak és a gé­pek együtt repüléséről. Csupán a katonai gépek esetében 1990­től 2002-ig bezárólag 147 halot­tat és 120 tönkretett gépet je­gyeznek. Az ok: a madarakkal való találkozás. Az úgynevezett egyszerűbb esetek - ezek javítható károkat jelentenek - nagyságrendjét ér­zékelteti, hogy csupán az utolsó esztendőben a kár meghaladta a 480 millió dollárt. Az elmúlt 13 évben a hivatalosan közzétett repülőgép és madár ütközések száma 46514 volt. Az adatok emelkedő tenden­ciára utalnak - írják a jelenséget kiemelt figyelemmel kísérő szakemberek. Figyelemre méltó a következtetés az okokat illető­en is. Egyrészt az említett idő­szakban nagyobb lett a légi for­galom, gyorsabbak, tökéleteseb­bek a repülőgépek. Különösen fontos, hogy a mostani gépek kisebb zajjal re­pülnek. A leszállásnál nem, vagy későn veszik észre a gép érkezését a madarak, vagy a be­tévedő állatok. Előzzük meg a hátfájást! A hátfájást gyakran magunk idézzük elő, rossz mozgással, állással, hajolással, fekvéssel. Sajnos egyre több ember pa­naszkodik arra, hogy fáj a háta. Ennek hátterében gyakran rossz mozdulatok, rossz beidegződé­sek állnak. Ezeken többnyire könnyű változtatni. Ehhez adunk néhány tanácsot. 1. Bármit csinálunk, guggoláskor tartsuk egyenesen hátunkat. 2. Amikor nehéz tárgyat eme­lünk fel, tartsuk lehetőleg közel testünkhöz, és térdünket behajlítva emeljük fel. 3. Ha sokáig vasalunk vagy más álló munkát végzünk, egyik lábun­kat mindig tegyük egy körülbelül húsz centiméter magas dobogóra vagy sámlira. 4. Ha rövidebb ideig állunk, te­gyük lábunkat kis terpeszbe. 5. Sokan szeretnek fotelben ülni - de nem mindegy, milyenben! A fotel legyen megfelelő magasságú. Nem jó, ha alig tudunk belőle kikel­ni és teljesen belesüppedünk Na­gyon fontos, hogy vesemagasság­ban támassza meg valami a gerin­cünket. Amikor kikelünk az öblös fotelból, támaszkodjunk a karunk­ra. Munkahelyünkön is megfelelő magasságú, a hátat támasztó szé­ket válasszunk. 6. Az ágyban lehetőleg hanyatt fekve aludjunk. Hason fekvéskor a nyakat forgatnunk kell. Lehetőleg kemény legyen az ágy, ez a legjobb a gerincnek. Ébredéskor fokozato­san üljünk fel az ágyban és üljünk rövid ideig az ágy szélén. Akinek problémája van a vérnyomásával, annál nagyon fontos a fokozatos felkelés. 7. Az autóban igyekezzünk egyenes háttal ülni. Tegyen a de­reka mögé kispárnát vagy egy de­réktámaszt. Ne kapaszkodjon a kormányba, de ne is feszítse meg magát. Igyekezzen kényel­mesen ülni. 8. Kerti munkavégzés közben ne a hátunkat hajlítsuk be, ha lehajo­lunk, hanem a térdeinket. Gyomlá- láskor szabad kezünkkel támasz­kodjunk a térdünkre. Fűnyíráskor vagy talicskázásnál egyenes legyen a hátunk. 9. Sétálás közben ne erőltessük meg magunkat. A hirtelen emelke­dők megterhelik a lábszárat és a térdet. Olyan hátizsákot vigyünk magunkkal, amely nemcsak a vál- lakat, hanem a derekat is terheli. 10. Amikor sportolunk, gondol­junk arra, mennyire hasznos a rendszeres és a fokozatos terhelésű edzés. Az úszás minden izmot megmozgat és így megelőzhetjük a hátfájást. A laza felsőtesttel történő lovaglás és a görkorcsolyázás is se­gít megelőzni a kínzó hátpanaszo­kat. A RUHA, ÉS AMI ALATTA VAN. A kolumbiai tervező, Silvia Tcherassi jótékonysági divatbemutatón vonultatta fel legújabb őszi-téli kollek­cióját Cali városában. A divatshow bevételét a Cottolengo alapítvány javára ajánlották fel, amely több mint 400 idős embert támogat. A bemu- tatott kollekció megegyezik azzal, amivel a tervező a milánói divathétre készült.__________________________________________epa-fotó i i i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom