Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-20 / 196. szám

2003.JULIUS 20. SZTÁROK ES SZTORIK 13- Gyerekkoromtól menedék volt az írás, de e kötet ellenére sem tar­tom magam írónak. Mindig leír­tam, mi történik velem, de sosem gondoltam, hogy ebből valaha is regény születhet. Az Írás az egyet­len, gyógyírként szolgáló tevé­kenység a sült kolbász és a friss le­vegő fogyasztásán kívül.- Könnyű lehet annak, aki Ápri- ly Lajos leszármazottja.- Anyai ágon ő a dédapám. Ennyi. Emiatt nem tartom (rónak magam, in­kább a magában beszélős fiú szerepe az enyém. Egyébként maradjunk ab­ban, hogy amit Jancsó írt talán in­kább a személyemnek szólt, nem pe­dig a magyar irodalomba történő be­lépésemnek. Ennek persze a kritiku­sok sem örültek. Sokan főleg azért tá­madnak, mert mást nem vesznek ész­re a könyvből, mint azt, hogy itt egy hülyegyerek, aki hirdeti a lógást. Ami pedig az íróvá válást illeti, várjuk meg a következő könyvet.- Melyre ugye, már szerződés is kötelezi. Talán már össze is állt a fejében a második regény?- Ötéves szerződést kötöttem ki­adómmal, az Ulpius-házzal, sőt havi ösztöndíjat is kapok tőlük. Arról pe­dig, hogy miről írok a második regé­nyemben, még a családtagjaimnak sem beszélek.- Legfeljebb az érettségi megszer­zése kerülhet szóba otthon?- Nem hiszem, hogy szükségem lenne bármilyen papírra. Ha kelle­ne, nyilván képes lennék megsze­rezni, de hát egyetemre sem kívá­nok menni. Azon vagyok, hogy ki­teljesítsem magam, mindig felte­szem magamnak a kérdést, hogy mi a szar az az érettségi, vagy a munka, hol vagyok, kinek és mi­nek beszélek, ha nem én döntöm el, hogy micsodát. Csontos Tibor A sült kolbász és a friss levegő fogyasztásán kívül az írás az egyet­len tevékenység, amely gyógyírként szolgál számomra - állítja Gerlóczy Márton. Igazolt hiányzás című első kötete igazi bestseller, amelyből hamarosan filmet is forgatnak. A huszonegy éves szerző antiszociális idiótának, lázadó toalettkacsának, infantilis pubinak, az élet peremén lézengő hibának tartja magát. Aki­nek nincs érettségije, a középiskola második osztályát például három év alatt végezte el. És akit a leg­nagyobbak köszöntöttek, hogy megérkezett a magyar irodalomba.- Esterházy Pétert is megelőzte a könyves sikerlistán.- Nem foglalkoztat a siker, az a fontos, hogy minél többen kapjanak valamit a könyvemből, amelyben vol­taképpen az eddigi életemet, gyer­mekkoromat, az iskolás éveimet idéz­tem fel, zártam le. Sokat csavarog­tam, nekem tetsző dolgokat csinál­tam. Talán ezért is kérnek tőlem gyer­meknevelési tanácsokat e-mailekben, és talán emiatt jelentkezett egyik ta­nárom is, mert magára ismert az egyik figurában, és megsértődött.- Tiniregénnyel rukkolt volna elő, amilyennek sokan Salinger Ri- chárd Apám beájulna című köny­vét is tartják?- Ez nem tiniregény. Az bizonyos, hogy hasonlíthat a mai tinédzserek iskolai élményeire. Négy általános és három középiskolába jártam. Az is biztos, hogy jókedvemben írtam.- Hacsak az Angyalföld-glory- land, kispolgár-classic és a többi hasonló szóleleményekre gondo­lok, ez kétségtelen.- Ebből is látszik, hogy tényleg jó­kedvemben született a kötet.- Mintha a regénye egyetlen gi­gantikus önmeghatározás lenne, Gerlóczy Márton Született 1981. 08.18. Végzettség; két gimnáziumi osztály Önmeghatározás; nőtlen, link se gyerek, se hobbi hogy alkalmatlannak tartja ma­gát a társadalmi létre. Miért gon­dolja magáról, hogy az élet egyik hibája? Mi baja a világgal?- Képtelen vagyok elviselni a kép­mutatást, a magamutogató embere­ket. Az osztálytársaim nagyobbik része halálosan idegesített, mert ját­szotta az eszét. Egy részük az ötösre hajtott, a többiek a Jucikéra. A könyv írása közben azt csinálhattam, amit szeretek, és lehet, hogy ez sokaknak úgy tűnt, kívülálló vagyok. Végül is megtaláltam önmagam, nyugalomra leltem, de még mindig nem tudom el­dönteni, ki vagyok valójában.- Sejtésem szerint egy készülődő íróval ülök szemben, akinek Jan­csó Miklós ezt írta: Isten hozott a magyar irodalomban! A lázadó toalettkacsa HÍREK Rezső pincér nem adja fel! •• I I ■ Borbély László, az egykori szappanopera, a Szom­szédok balfék Rezső pincére 12 éve átnyergelt a S reklámszakmába, ügynökséget alapított. Rendít- heteden optimista, még egy mosóport is Mosoly- porként hirdetett, sőt nagylemezt is fabrikált e címmel. Öt évvel ezelőtt megalapította a Pozitív Gondolkodók Klubját, amit barátaival ősztől újjá- éleszt Pozitív Sorsépítők Mozgalom néven. A rek- lám mellett újra filmezik, készített egy dzsessz- lemezt, s a színpadra is visszatér. Miké igazgató - miké' nem... H Mikó István az a fajta színész, akire azt mondják, i hogy még a toaletten is színész. Egyre megy, hogy Miska pincér a Csárdáskirálynőben, Napóleon a Háború és békében. Jól állt neki a színidirektor sze­repkör is, bár az Arizóna vezetése után tavaly a Soproni Petőfi Színház élén is belebukott. Most új- § ra színigazgató lett. Ám ebből siker lesz, ugyanis | ezúttal a Madách Színház szuperprodukciójában, | az Operaház fantomjában ő a dalszínház igazgató- | ja. Rossz nyelvek szerint volt némi számítás abban, hogy éppen Mikó kapta ezt a szerepet... Vukán, a kreatív szájsebész ■ Vukán Györgynek elege lett a hagyományos zené­ből. Talán éppen azért, mert száznegyven film­zenét írt (Szikrázó lányok, a Dögkeselyű, a Hány az óra, Vekker úr?). Most megalapította a Creativ Art díjat, amellyel évente egyszer a legkreatívabb elő­adót tüntetik ki. Bár Vukán felhagy a klasszikus ze­nével, hű marad munkahelyéhez, a szájsebészeti j klinikához. - Nem fogom magam prostituálni, ha a zenéből esetleg nem tudnék megélni - mondja. Jordán és a nyári szünet ajándéka S Jordán Tamásnak, a Nemzeti Színház igazgatójá­nak, miközben katedrálist épít az ország első teát­rumában, már kezdtek súlyos színpadelvonási tü­netei jelentkezni. Mármint azon színpadé, amin ő nem játszik. „Segíts magadon, s az Isten is megse­gít!” mondhatta, majd démoni és isteni Claudius- szá alakult az első hívásra. Mert mire jó a nyári szü­net? Arra, hogy a szegény színidirektor is játszhas­son. így vett részt az új magyar dráma, a Játék az isteni Claudiusról címszerepében Szombathelyen. Nem csak a gyertyák égnek Gábor Miklós nyomán A Mosolyrend Lovagnője és a papírkincs ■ Úgy fest, Márai Sándor divatja csak nem hagy alább. Sőt! Épphogy beje­lentik, Milos Forman ősz­től sztárszereposztással filmet készít A gyertyák csonkig égnekből, kiderül, hogy a Helikon Kiadó írók, költők, irodalom címmel megjelenteti Márai esszégyűjteményét. Sikere bizonyítja, az újságíró Márai éppoly zseniális, mint az író Márai. Közben a Gyulai Várjátékokon Helyei László és a fuvolaművész Horgas Eszter A pisztoly címmel színre viszi Márai naplójának utolsó passzusait. A július 16-ai ősbemutató olyan sikert aratott, hogy a produkciót meghívták Kecs­kemétre, s országos turnéra is indultak.- Már játszottam Márai-életműmontázsokban, de a legmisztikusabb a mostani volt, Lola, a fele­ség - ecseteli Horgas Eszter. - Persze, az én nyel­vem a zene, de ezúttal énekeltem is. Nem írtam kíséretet, van egy Lola-motívumom, arra impro­vizálok. A fuvola pedig különösen alkalmas egy halott feleség megidézésére... ■ Vass Éva, a Madách és a Nemzeti színésze, Jászai- díjas, érdemes és kiváló művész öt éve él visszavo­nultan. Épp azóta, mióta pályatársa és imádott férje, Gábor Miklós a mennyei színtársulathoz szerződött. Sokan úgy tudják, ezen a napon végleg lemondott a színi pályáról. Szerdán üli 70. születésnapját, de ígéri, az őt hívó Budapesti Kama­raszínházban nem hiába várnak rá. Addig férje ki­adatlan műveit rendezi sajtó alá. Mondja, a könyv cí­me, a Nyomozok magam után gyorsan beugrott.- Bár 40 évig éltünk együtt, írásait olvasva rájöt­tem, hogy mennyi mindent nem tudtam róla - ecse­teli. - Miklós íróasztala, míg élt, tabu volt számomra. Sok mindenbe beavatott, de voltak titkai. Gábor Miklós szürke gránitból készült sírem­lékét a Farkasréti temetőben egy rajza díszíti. Hamletet ábrázolja, a Tollal című könyve borító­jára készítette. 1998 júliusi haláláig hét könyvet írt. Mivel gazdag a rajzos hagyaték is, nehéz lesz megtalálni a legkifejezőbb rajzot... ■ Janikovszky Éva a kórház­ban utolsó napjait élve úgy bánt a különböző cédulákkal, amelyekre ötleteit vetette, mint a kinccsel. Úgy tartotta, kár egy szép A4-es fehér lapot skicce­lésre összepiszkolni. Előfor­dult, hogy inkább újságpapír szélére írt. Pedig, mondta, bo­torság, hiszen szülővárosában, Szegeden, nagyszüleinek papír- és könyvkereskedése volt, s bár ott tanulta meg a fehér lapok tiszteletét, náluk igazán nem ment luxusszámba a papír... Aztán március közepén fia is papírokkal állított be hoz­zá. A borítékban két opera­házi belépő, s egy parlamenti parkolási engedély volt. Kü­lön magyarázat nélkül. A gye- reklelkek tündérkirálynője sejtette, miről van szó, de azt is, hogy elmenni már nem tud. A Kossuth-díjat néhány nappal rákműtétje után otthonában adta át neki a kulturális minisz­ter, Görgey Gábor. Janikovszky Éva első könyve, a Csip-Csup 1957-ben jelent meg. Azóta 32 műve jelent meg 35 nyelven, némelyik öt-hat kiadás­ban. Gyermek- és ifjúsági irodal­mi alkotásain túl írt még filmfor­gatókönyveket, dolgozott hetila­poknak, folyóiratoknak, s gyak­ran szerepelt rádiós és televíziós műsorokban is. Egy híján 50 évig volt a Móra Kiadó főszerkesztője. Ez sorsszerű volt életében, hi­szen szegedi üzletük állandó vá­sárlója volt Móra Ferenc. „Mesé- lős világán túl azt hiszem, tőle ta­nultam, hogy semmit sem szabad összecsapni” - vallotta egyszer. József Attila, Móra, Szent Imre, ifjúsági és gyermekekért díjak kísérik pályáját. A leg- hozzáillőbb talán mégis a Mo­solyrend Lovagja cím. Az utóbbi öt évben már felnőtteknek is írt. Maradjunk annyiban, hogy a Mosolyogni tessék!, az Ájlávjú, a De szép ez az élet! és a Ráadás köteteivel búcsúzott el tőlünk, nagy gyerektől. (sipka) Nem került meg a Tékozló koldus Ellopták Moldova György háromkötetes riportmunkáját, amit a magyar egészség­ügyről írt Tékozló koldus címmel. Sokan kezdtek örülni, hiszen botránnyal is fe­nyeget a betegügyi trilógia, de szerencsé­re az író egyéves munkájának minden mondata megőrződött a számítógépben.- Mit jelent a Tékozló koldus cím? A magyar egészségügy olyan koldus len­ne, aki az adományokat nem alapvető szükségletei kielégítésére, hanem ha­szontalan cicomákra fordítja?- Még ha legalább cicomázná magát... Ez már komoly fejlődés lenne. A hazai egészségügy egyszerűen elszórja a pénzt. Egy javíthatatlan mentőautóra például képesek rákölteni egymilliót, építkezése­ket hagynak félbe és így tovább. A mentő- állomások karbantartására egy fillér sem jut. Az állomások fele használhatatlan, csak azért működhetnek, mert az ÁNTSZ nem veszi ezt komolyan vagy jószívű. Az egészségügyi járulékot az APEH szedi be, belemegy egy kalapba, és eltűnik. Egyre kevesebben fizetnek egészségügyi járulé­kot. Kevés pénz jut az OEP-nak is.- Bár Csehák Judit írásbeli engedé­lyével járta az egészségügyi intézmé­nyeket, volt-e olyan hely, ahol nem szívesen látták, sőt akadályozták a munkáját?- A légi mentésről megjelent egy el­marasztaló újságcikk, és én szerettem volna utánajárni a leírtaknak. Megmu­tattam nekik Csehák megbízólevelét, de közölték: az egészségügyi miniszter nem azért adta ezt nekem, hogy ilyes­mikkel foglalkozzam. Csak az eredmé­nyeikről lettek volnak hajlandók beszél­ni. Tíz perc után eljöttem tőlük.- Ők bizonyára kárörömmel értesül­tek róla, hogy a minap ellopták öntől trilógiájának kéziratát. Bár én inkább az ön arckifejezését láttam volna, ami­kor rájött, hogy megfosztották egy év munkájától.- Nem ajánlom, hogy ilyen helyzetben lásson engem, mert elszánt voltam arra, hogy vér fog folyni. Másodszor hittem azt, hogy álmodom. Szerettem volna fel­ébredni és arra eszmélni, megvan a táska. A Cafe Mozartban csak néhány percig hagytam magára a táskámat, és valaki el­vitte. Az igazolványaim később megke­rültek, de a pénz, a megbízólevelek, a flopik eltűntek.- Legújabb riportkönyve hemzseg az egészségügyet elmarasztaló gondola­toktól, ezért óhatatlanul is megfordul az ember fejében, hogy miután kifigyel­ték, szándékosan vitte el valaki. A bot­rányokat megelőzendő.- Vannak feltevések, rendőr barátaim elmondták, kik foglalkoznak ilyesmivel. Nem szeretnék találgatni a szándékos­ságot illetően, de eszembe jutott, amit mondtak nekem, hogy a fegyvermaffiánál csak egy veszélyesebb van, a gyógyszer­maffia. Semmit nem tudok kizárni az egészségügy privatizációjával kapcsola­tos aljasságok miatt. Amivel ugyancsak foglalkozom a riportkönyvben. En annak örülök, hogy a számítógépben megőrző­dött a kötet teljes anyaga.- Akárhogyan is történt, volt némi reklámíze e lopásnak. Gyakori, hogy nagylemezek megjelenése előtt teljes masterszalagok tűnnek el zenészek autóiból...- Ha így lett volna, a könyv piacra dobása előtti hétre időzítem... Semmi értelme nincs majd’ két hónappal a könyv megjelenése előtt ilyesmire ve­temedni. Mindenki azt gondol, amit akar, de nem kívánok senkinek ilyen helyzetet. Két évvel az infarktusom után nem álltam messze attól, hogy még egyet kapjak. Valószínűnek tűnt, hogy a gépben benne maradt az anyag, de sakkozó vagyok, mindig arra készü­lök, hogy az ellenfél a legrosszabbat lépi. A gépírónő pedig időnként kiüríti a számítógépet.- Ha nem őrződik meg a kötet anya­ga a számítógépen, újra megírta volna?- Nem.- Sokan fellélegeztek volna az egész­ségügyben?- Feltehetően igen. Cs. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom