Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)
2003-06-25 / 171. szám
2003. Június 25., szerda R I P 0 R T 7. OLDAL K U L T Ű R A KOLOSI CSODA. A Pécsi Szabadtéri Játékok keretében Sárosi István: Kolosi csoda című szatirikus komédiáját ősbemutatóként vitték színre az Anna udvarban. A darab remek karakteralakításokra ad lehetőséget a színészeknek. Minden színpadra lépő főszereplőnek számít. A Rómeó és Júlia kulcsszereplői itt szinte a shakespeare-i hősök paródiáit játszhatják el. Az előadást Szilágyi Eszter Anna rendezte, fotó: tóth László Közös szobrászműhely Hírek A PÉCSI Csontváry Múzeum klímaberendezését hamarosan lecserélik. Erre a célra 19,2 millió forintot használhat fel a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága. A jelenlegi 22 éves klímaberendezés rendszeresen meghibásodik az évente 62 ezer látogatót vonzó múzeumban. Most olyan mozgatható klímaberendezés beépítést terveznek, amely átvihető más ingatlanba is. A berendezés cseréjén kívül a tervek szerint építészeti javításokat és festési munkákat is végeznek a Csontváry Múzeum épületében augusztustól szeptember végig. (b) BACCHANÁLIA. Pécs Közgyűlése rendeletben hagyta jóvá Rétfalvi Sándor Munkácsy-díjas, Érdemes Művész Bacchanália című szobrának köztéri elhelyezését. A barokkos lendületű, mitológia ihletésű kompozíció a bor megdicsőülését ábrázolja. A szobor a pécsi Kálvária-domb alatti pincészet, borbemutató ház előtt téren lesz felállítva, illő kertészeti környezetben^ ___ ___(B) Eg y ipari telephelyen lévő nyitott szint kapott két évre haszonkölcsönbe a Bázis Szobrász Egyesület. Az idén alakult pécsi Bázis Szobrász Egyesület tavasszal segítségért fordult az önkormányzathoz, mivel tagjai zömének nincs alkalmas műhelye, műterme a munkához. A kérést támogatva a város közgyűlése a Verseny utca 19. alatti ipari telephelyen a műhelyépületek mellett lévő 890 négyzet- méter alapterületű nyitott színt június 20- tól 2005. április 30-ig a Bázis Szobrász Egyesületnek adta haszonkölcsönbe. Az egyesületet idén márciusban hozta létre tíz pécsi szobrász: Pál Zoltán elnök, Miklya István titkár, Böszörményi István, Colin Foster, Gitta János Zoltán, Kuti László, Nyári Zsolt, Palatínus Dóra, Rezsonya Katalin, Rigó István.- Arra törekszünk, hogy tagságunk méltó módon képviselje Pécs szobrászművészetét, az itt kialakult kőszobrászati hagyományokat, értékeket. A civil szerve- ződődések, művészeti műhelyek fennmaradásához olyan jellegű segítség is kell, hogy egyáltalán a működésük tárgyi feltételeihez hozzájussanak - kommentálja a kérésüket, illetve az önkormányzat döntését Pál Zoltán. - Nagyon kevés műterem van Pécsett. Kőszobrászok számára különösképpen nehéz alkalmas helyet találni az alkotáshoz. A Verseny utca 19. szám alatti színt már korábban is használtuk. A telepről bebizonyosodott, hogy alkalmas szobrászműhelynek, egyszerre több művész számára is. Az, hogy az egyesületünk kapja meg haszon- bérletbe, a munka lehetőségét jelenti. Persze a telephellyel korántsem adott minden feltétel: a többit nekünk kell előteremtenünk. ______ D. I. Em léktábla Weöres Sándornak A pályakezdésével Pécshez kötődő költőről közterületi emléket kívánnak állítani. A megemlékezés nem jött össze a születésnapi évfordulóra, június 22-re, viszont pécsi egyetemi polgárrá válásának jubileumára, őszre megvalósulhat. Születésének idei, 90. évfordulója alkalmából emléktáblát állítanak Weöres Sándornak Pécsett. A táblaállítást a Baranya Megyei „Csorba Győző” Könyvtár szervezi. A támogatók közt van Pécs önkormányzata is. Az évforduló voltaképpen kettős, hiszen ősszel lesz 70 éve annak, hogy a költő egyetemi polgár lett nálunk. Weöres Sándor pályakezdésének évtizedét töltötte Pécsett: 1933-tól 1943-ig volt itt egyetemi hallgató, szerkesztő, könyvtárigazgató. Egy szemeszter erejéig joghallgatóként kezdte az Erzsébet Tudományegyetemen, majd másfél éven át földrajz-történelem szakos bölcsészhallgató volt. 1935-től filozófia-esztétika szakon folytatta tanulmányait. Pécsett jelentek meg első verseskötetei: 1934-ben a Hideg van, 1935-ben a Kő és az ember, 1938-ban A teremtés dicsérete. A Vers születése című filozófiadoktori disszertációját ugyancsak Pécsett védte meg 1939-ben, és a költészetpszichológia esszé itt is jelent meg nyomtatásban. Pécsi születésű a Theomachia drámai költeménye is 1941-ből. Egy időre hazatért Csöngére, majd csakhamar Pécsett kapott megbízást arra, hogy könyvtárat szervezzen. Néhány hónapig volt csak a Pécs Városi Könyvtár igazgatója, alkatához, egyéniségéhez ugyanis nagyon nem illett a vezetői, szervezői feladat. Mégis ez volt az egyetlen intézmény, amelyhez munkahelyként kötni lehet nevét. Az eredetileg tervezett időpontra, Weöres Sándor születésnek évfordulójára, vagyis június 22- re technikai okok miatt nem valósult meg az em- léktábla-avató, hanem elcsúszott őszre. Kezdetben egyébként az is kérdéses volt, hogy melyik ház falára kerülhet a tábla. Weöres Sándor kerek egy évtizedes pécsi tartózkodása idején afféle költözködő vándorlélek volt: összesen tizennégy helyen lakott a városban. Tüskés Tibor Weöres és Pécs című könyvében szerepelteti a költő összes pécsi lakcímét, a felsorolást itt mellőzzük. Az emléktábla elhelyezésénél tehát megfontolandó volt, hogy melyik épületre tegyék a tizennégy közül: netán az időrendi sorban az elsőre, vagy a 1943- as utolsóra? A leghosszabb tartózkodási idő ugyanis még kevésbe lehetne igazságos választási szempont. Kompromisszumként az a döntés született, hogy a költő egyik törzshelyén, illetve egyetlen tisztviselői munkahelyén, a megyei könyvtár épületén lesz majd elhelyezve az Weöres-emléktábla. DUNAI I. A Pécsi Balett Mexikóban A pécsi balett-társulat a mexikói Guadalajara színház előtt Fuvolás tábor immár hetedszer Idén hetedszer rendezték meg Bolyban az Országos Fuvolás Tábort. A záróhangversenyen mintegy hetven- fős alkalmi fuvolazenekar lép majd fel. Több helyszínen zajlanak a héten Bólyban a VII. Országos Fuvolás Tábor rendezvényei. Kovács Árpád, a bólyi zeneiskola vezetője, a rendezvény szervezője elmondta, hogy csaknem 70 fuvolaszakos zeneiskolás, 8-18 éves gyerek vesz részt a vasárnaptól vasárnapig tartó programban. A tanári kar művészeti vezetője Barth István Lisztdíjas fuvolaművész egyetemi tanár. Az ifjú fuvolások között vannak Győrből, Budapestről, Egerből, Kecskemétről, Szegedről és persze Pécs-Baranyából érkezettek is. A múlt vasárnapi nyitó tanári hangverseny óta nap mint nap emlékezetes események követik egymást. Ezek egyik különleges érdekessége lesz a dunai vízi zene is. Pénteken Dunaszekcsőnél Báta felől kompon ereszkedik alá a zenekar. Lampionos vízi hangversenyt adnak, majd a szekcsői kikötőben megállva folytatják a zenélést. A hangversenyt látványos tűzijáték követi. A vasárnapi bólyi záróhangversenyen alighanem a világ legnagyobb fuvolazenekara fog egyetlen együttest alkotva föllépni. Gluck csodálatos melódiáját, a Boldog lelkek táncát Barth István játssza el, majd ugyanezt a diákokból álló nagyzenekar folytatja. ________ ________ B. K. El ső alkalommal szerepelt a Pécsi Balett Mexikóban, ott is a Kaliforniai-öbölnél, Guadala- jarában és további három nagyvárosban, ahová máris visszavárják a baranyai táncosokat. A húszfős társaság május végén tíz napot töltött a csendes-óceáni tengerpartnál, s többek között Tepic város díját is elnyerték. Egy Dohnányi-műre készült koreográfiát, egy vadonatúj darabot és a Beszélő testeket mutatták be. A társulat a Nemzeti Kulturális Alap segítségével jutott ki az ott rendezett Magyar napok vendégeként, de a tánccsoport önállósodott, mert három előadást még rászerveztek a kintlétük idejére. A pécsiek vízisíztek az óceánban, ejtőernyőztek, no és táncoltak is, olyan sikeresen, hogy jövőre is meghívást kaptak az aztékok földjére. Nem lesz könnyű beiktatni a tengerentúli kiruccanást, mert a pécsi táncosoknak emellett egy prágai és egy finn fellépést is be kell tervezniük a jövő évi programba. M. B. E. „Törvénnyel korlátoznák a betegek jogait” Interjú dr. Martin Zoltán ügyvéddel, a Szószóló Betegjogi Alapítvány szaktanácsadójával Hétfőn az Országgyűlés másodszor is megszavazta a kórháztörvényként ismertté vált jogszabályt, amely az egészségügyi szakmai befektetőknek is lehetőséget ad arra, hogy résztvevői legyenek az intézmények gazdasági átalakításának - magyarán a privatizációnak. A szavazás előtt a törvény elfogadása ellen nemcsak az ellenzéki pártok tiltakoztak, hanem a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is. A MOK például azt tartotta elfogadhatatlannak, hogy profit- orientált vállalkozások működjenek a privatizált egészségügyben, illetve hogy az egészségügyi termékek gyártói és forgalmazói piacot szerezhessenek a tulajdonosváltással. A parlamenti döntés előtt a kórháztörvénnyel együtt egy másik előterjesztés, az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló is szerepelt a kormány előtt, ám erről később határoznak. Dr. Martin Zoltán pécsi ügyvédnek, a Soros Alapítvány támogatásával működő Szószóló Betegjogi Alapítvány szaktanácsadójának nem a privatizációs törvénnyel, hanem a másikkal van „baja”.- Mindenki a betegek érdekeire hivatkozik, legyen az a kormány, az ellenzék vagy a szakszervezetek. Ám a „Mari nénit” egyáltalán nem érdekli, hogy kié a kórház akkor, ha a legmagasabb szintű ellátást kapja meg. Nyilván ez az egyszerű polgár nézőpontja - más kérdés, hogy gazdasági és társadalmi szempontból egyáltalán nem mindegy, milyen hatékonysággal működik egy ilyen egészségügyi ellátó intézmény. De azzal senki nem foglalkozik, ami az állampolgárt mindebből a leginkább érinteni fogja. És itt kerül a képbe a betegjog. Az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvénytervezet formailag ugyanis egyáltalán nem érinti a betegjogi fejezetet, a másik oldalról viszont kitér az orvosok és betegellátók kötelezettségére.- Jól feltételezem, hogy az egészségügyi bbbi állhat a háttérben?- Az egészségügyi lobbi - magyarán az orvostársadalom - rendkívül erős. Az egészségügyi törvény szerint minden betegnek - a jogszabályban meghatározott keretek között - joga van az egészségi állapota által indokolt megfelelő ellátáshoz. Megfelelő az ellátás akkor, ha az megfelel a szakmai és etikai szabályoknak és irányelveknek. Itt van a kutya elásva: látszólag nem nyúlok a beteg jogaihoz, ám ott a kitétel: „a jogszabályban meghatározott keretek között...” S most ezeket a kereteket akarják változtatni. Az eddigi rendelkezések szerint bárkit, tekintet nélkül az ellátás igénybevételének a jogcímére - akár magánrendelésen, akár a közgyógyellátásban - „a lehető legnagyobb gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni.” Ezt még 1997-ben fektették le, változatlanul hagyva a korábbi, 1972-es rendelkezést. Egy állampolgárbarát, természetes szakmai követelmény eltörlésére készülnek most. Az új törvény egyszerűen ki akarja venni a legnagyobb gondosság követelményét azzal, hogy pusztán annyit mond ki: „az adott helyzetben elvárható legnagyobb gondossággal...”- A felelősség enyhítése a cél? S ha igen, ez mennyiben szűkül, ha elfogadják a törvényt? ■ - Azért szűkül a felelősség köre, mert a kártérítésekre is az vonatkozik, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Látszólag semmi más nem történik, mint hogy a Polgári Törvénykönyvben írt „adott helyzetben elvárható” magatartással azonos szöveg kerül az egészségügyi törvénybe. Csakhogy ha van az általánostól eltérő speciális szabályozás - márpedig ’72-től volt -, akkor a „legnagyobb gondosság” az elvárható.- Lemegyünk tehát egy alacsonyabb szintre...- Igen, ami azért döbbenetes, mert nézetem szerint ezzel tartalmilag a legfontosabb betegjog - hogy bárkit a legmagasabb szinten lássanak el - nem igazán érvényesül a jövőben. Ráadásul a törvény- tervezet indokolásában egyetlen szó nincs arról, hogy miért kell elvenni a betegtől a legnagyobb gondosságot. Úgy látom tehát, hogy a változtatást semmi más nem indokolja, mint az, hogyha az egészség- ügyi ellátók - az orvosok - valahol vétenek, akkor büntetőjogilag és a kártérítések tekintetében még kevésbé lehessen őket felelősségre vonni, mint eddig.- Miképpen látja: keresztülmegy ez a törvény?- Egyelőre se a kormány, se az ellenzék oldaláról senki nem emelte föl a szavát. Hiszen ez nem politikafüggő, mert ugyanúgy vannak bal- és jobboldali orvosok - miért szavaznának saját maguk ellen, BALOGH ZOLTÁN
