Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-03 / 150. szám

6. OLDAL

ÓFALU BEM UTATKOZIK

2003. Június 3., kedd

Gyökérzónás lesz a tisztító

A Keleti-Mecsek egyik völgyében megbújó falu hamar a pihenni vágyó, nyugalmat akaró emberek kedvelt színhelyévé vált. A helyi lakosok - akik döntően német nemzetiségűek - nem ismerik a munka- nélküliséget, s jól megvannak a bel- és külföldi újonnan érkezőkkel.

Itt nincs roskadozó ház, szemetes utca, gazos telek, itt minden négy- zetcentimétert megművelnek, rendbe raknak. A kis zsáktelepülés szinte minden olyan adottsággal rendelkezik, hogy a lakosság, vagy az ideiglenesen itt-tartózkodók jól érezzék magukat. Gyönyörű a mi falunk - áradozik a boltba igyekvő törzslakó -, itt minden megvan, amire szükségünk lehet, nem is vágyunk máshová. Szavait ugyan mások azzal cáfolják, hogy bizony a fiataloknak nemigen van maradásuk, a lakosok száma ugyan nem fogy, de nem is növekszik. Mert lehet itt munkát is találni, van egy kisüzem, többen bejárnak Pécsre, Bonyhádra, meg aztán az idegenforgalom is foglalkoztat az itt élők közül a falusi turizmusban résztvevőket. Ők egyre többen lesznek, már most is van néhány ház,

amely a turizmus eme dinamikusan fejlődő ágazatában találja meg boldogulását, s egyre többen vannak olyanok, akik most teremtik meg az ehhez szükséges feltételeket.

A fiataloknak ugyan nem csak munkához jutás szükségeltetik, hanem az önálló életvitelhez a lakás, meg a világra nyitottság lehetősége is, így a település ama törekszik, hogy ezen kívánalmaknak mielőbb megteremtse a közösségi támogatottságát, a szükséges beruházásokhoz meg a pénzügyi fedezetet. Közművesített telkük a családi fészek kialakítására jelen pillanatban még nincs, de szándékukban áll vásárolni olyan területeket, amelyek még mezőgazdasági művelés alatt állnak. Vállalják is az ezzel járó kiadásokat, hiszen ezzel lehetőséget teremtenek a fiatalok letelepedésére is.

Van itt minden, ami egy modem településen élők életviteléhez szükséges. Villany, víz már évtizedek óta adottság, a gázt az utóbbi években vezették be, a kábeltelevíziót csillag- pontos rendszerré alakítják át.

De a csatorna nagyon hiányzik. Az itt lakók többsége meg akar szabadulni az emésztőgödröktől. Csatornázásra már volt néhány terv, a falu pechjére Mecseknádasdhoz a magas kivitelezési költségek miatt nem tudnak csatlakozni, a többi környező település pedig azért nem jöhet számításba, mert a hegyeken átvezető szennyvízrendszer kiépítése egyetlen kivitelező társaságnak sem éri meg, hiszen nem csak a beruházás magas költségét kell viselni, hanem a fenntartásét is. így azután maradtak az egyfalus megoldásnál, a biológiai, az úgynevezett gyökérzónás tisztításnál. Ennek finanszírozására Sapard-pályázatot adnak be, 60 milliót igényelnének, a kivitelezéshez még szükséges 40 milliót a lakosság fizetné meg.________________■

A TŰZVÉDELEM az igen jelentős károkat okozó falutűz után az idén elsőrendű feladatot jelentett az önkormányzat számára. Az már eldöntött kérdés, felélesztik az önkéntes tűzoltó-egyesületet, a csapat létrejötte azonban mit sem ér technikai felszerelés nélkül. A tűzoltóautó beszerzésében segített egy svájci polgár, akinek háza van a faluban. A Bodeni-tó közelében fekvő Diessenhoffen kisváros ugyanis új tűzoltóautót kapott, a régit pedig felajánlotta Ófalunak. A járgány már meg is érkezett, a szükséges műszaki felülvizsgálat után a napokban szolgálatba is áll.___________________________________■

Ófalu

bApátvarasd

Zengővárkony > / Erdösmecske

lovászhetény cFeked

Hosszú- Pécsvápd c .

hetény V' öNagypall

A TELEPÜLÉS GAZDÁI. A

polgármester Kófiás Endre, alpolgármester Vörös Márta. A testület további tagjai: Bechli Jenő, László Zoltán, Schmieder Ádám és Treitz György. A jegyző Borha Imréné. m

Megkérdeztük; növelnék-e az idegenforgalmat?

Jó, hogy itt vannak a

Hagyományőrző fiatalok

BÚCSÚ ÉS FALUNAP. Nem

választják ketté, mindkét rendezvényre igényt tart a lakosság, így hát a takarékosság érdekében együtt rendezik meg a két összejövetelt. Az ez évi, június 8-án megtartandó falunapon és búcsún fellép a helyi, a magyarszéki és a pécsváradi ifjúsági fúvószenekar, a bólyi, a bonyhádi nemzetiségi kórus, valamint a geresdlaki, a magyarszéki és a helyi tánccsoport.

___________■

of

alu.dunantulinaplo.hu

Az összeállítást támogatta a helyi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Mecsekvidéke Takarékszövetkezet. Összeállította: Békéssy Gábor

Bechli Ádám (vállalkozó): - Én nagyon fontosnak tartom, hogy a faluban úgymond idegenek is letelepedtek, ugyanis egyrészt nyitottá, másrészt a külföld előtt is ismertté tették te- lepülésünket.

Építkezésükkel sok romos házat tettek szebbé, nem beszélve arról, még ha nem egész évben is, itt tartózkodásuk bevételhez juttatja a falut.

Kleisz Jakabné (postás): - Már most is nagyon sok külföldi vásárolt ingatlant a faluban, ami egyrészről nem baj, hiszen épül, szépül a település, öröm látni a megújuló házakat. A gond csak az, hogy az ingatlanárak emiatt igen magasra emelkedtek, s az itteniek nehezen tudnak házat vásárolni. Ez főleg a fiataloknak gond.

külföldiek

Riegl Attila (tanuló): - Én azt mondom, a fiataloknak jó lenne, ha minél több idegen jönne a faluba. Számunkra ez a világra nyitottságot jelenti, ismeretséget kötünk velük, néha se^tséget is kapunk tőlük. Éppen ezért úgy vélem, a mi lehetőségeinket ez nem csökkenti, sőt bizonyos mértékben növeli is. Mert a kapcsolat sokat segít, néha még a munkalehetőségek terén is.

A faluban mindig is a sváb lakosság volt túlsúlyban, ez mind a mai napig nem változott. Ennek természetes következménye, hogy a hagyományok ápolása, a kulturális és népi szokások megőrzése a helyi lakosság körében elengedhetetlen követelmény, hiszen ezen értékek megmentése nem csak a közösség alapvető érdeke, hanem az egész magyarországi sváb etnikumnak is.

Az ófalui fiatalok éppen ezért gondolták úgy, hogy többek között a hagyományok megőrzésére egyesületet alapítanak. A fiatalok Összefogására létrehozott közösség tavaly szeptemberben alakult. A 14-től 24 éves korig terjedő felvételi korhatár miatt jelenleg csak 30 tagja van a szervezetnek, elnökük Jung Tímea. A szervezet még nem tud felmutatni eredményt, hiszen jelenleg is a- szerveződésre koncentrálnak, a lehetőségek felmérését végzik. Céljukat úgy határozták meg, hogy elsőrendűen a nemzetiségi hagyományok ápolását tekintik fő feladatuknak, főként a tájnyelv megismertetésére koncentrálnak. Természetesen képviselik a helyi közösséget az országos rendezvényeken, s ami a legfontosabb, segítik a helyi összejövetelek, falurendezvények, kulturális seregszemlék megszervezését, lebonyolítását.

OKORVÖLGY B E M U T A T K O Z I K

Kiút a falusi turizmus

Baranya legkisebb falui közé tartozik Okor- völgy, szegények itt az emberek most is, nehéz értelmes fejlesztési elképzelést megvalósítani. A pénz csak a szükséges kiadásokra elegendő, a pályázatokhoz meg önrész is szükségeltetik. Hosszabb távon a környezet természeti értékeire alapozva az idegenforgalom fellendítését célozták meg.

Évekkel ezelőtt még az volt a legnagyobb gondja a falunak, hogyan tudják kivédeni a nyári záporok következtében elöntési veszélyt jelentő, a környező dombokról lezúduló víztömeg pusztítását. A huszadik században háromszor is elöntötte a települést az Ókor patak egyik mellékága, a mélyebben fekvő házakban még a lakórészben is állt a víz. Az utóbbi időben viszont ez a veszély már nagyjából elhárult, ugyanis rendszeresen tisztítják a vízelvezető árkokat, annak ellenére, hogy ez a hozzá tartozó terület tulajdonosának lenne a kötelezettsége. Már ha belépett volna a vízműtársulásba, amely szervezetnek az a feladata, hogy a belvízveszélyt különféle szántóföldi csatornázással megelőzze. Egyelőre az önkormányzat többnyire azt sem tudja, kihez forduljon az ároktisztításra vonatkozó kéréssel, ugyanis nem rendelkeznek pontos földtulajdonosi nyilvántartással. Ez persze nem csak a víztársulásnál okoz gondot, hanem az ez év végére kötelezően előírt rendezési terv elkészítési folyamatában is, hiszen a falu jövőbeni képét csak úgy lehet kialakítani, ha legalább az önkormányzat tudja, melyik telekkel ki rendelkezik, hol szervezhetnek új telepet, s ahhoz az infrastruktúrát hogyan tudják létrehozni.

A falusi turizmus a kivezető út a visszafejlődés megakadályozására - adja meg a jövő fejlesztési irányát a polgármester, Niesz Zsolt, aki a tavalyi választáskor került a falu első számú emberének járó polgár- mesteri székbe, hogy egy személyében is megújult testületet irányítson. Az önkormányzati képviselők is támogatják az elképzelést, miszerint lehetőséget teremtenének a csendet és a tiszta levegőt igénylőknek az aktív kikapcsolódásra. Ez persze csak távlati terv, részleteiben még nincs kibontva, ám a falu egyöntetűen arra szavaz, hogy a helyi munkalehetőség megteremtésének ez az egyedüli útja. Ha elkészül a rendezési terv, a pontosított telekhatárokkal, akkor indulhat a fejlesztési elképzelés konkretizálása. A népi építészeti technikával (vert falú vályogházak), valamint a modem életvitelhez szükséges berendezésekkel ellátott épületek a nyugalomra, a természetközeli környezetre vágyóknak nyújt majd mi- nőségi szolgáltatást.

_____________■

Le

sz ismét falunap

Utoljára akkor jött össze a falu népe (jelenleg alig százan élnek a településen), amikor a világháborús emlékművet avatták. Ez már bizony régen volt, az évekkel ezelőtti eseményre azonban sokan emlékeznek az itt lakók közül. Mostanság viszont mintha megszűnőiéiben volna az igény az együttes ünneplésre, bár erről még senki sem készített felmérést. Az említett következtetésekre azok jutottak, akik látták a május elsejei majális „részvétlenségét”, amit tulajdonképpen nem is lehet megmagyarázni, hiszen ingyen volt az ebéd a helyi boltos jóvoltából. A felújított kuglipálya is rendelkezésükre állt, mégsem jöttek az emberek. A szinte teljes egészében megújult önkormányzat úgy tervezi, hogy az idén már mindenféleképpen felújítják ezt a hagyományt - természetesen, ha a szűkös költségvetésükből a rendezésre tudnak szánni pár tízezer forintot.

A FALUSI TURIZMUS fellendítésében nagy szerepet szánnak a népi hagyományokból táplálkozó építészeti stílust képviselő épületeknek. A falusi turizmusra természetesen csak a megfelelő higiéniai, kényelmi berendezésekkel ellátott épületek alkalmasak. Erre példa- ként szolgálhat a képünkön látható tornácos családi ház.

______ ■

Jö

nnek a csendre vágyók

Megkérdeztük; elégedettek-e a közlekedéssel?

Lehetne több járat is

Hogy mi a falunak a vonzereje, erre csak azok tudják a választ, akik jártak már a kicsi, völgyben megbújó faluban. Persze a fekvés nagyon sokat számít, hiszen a település az idegenforgalomban már jól ismert Abaliget, Ma- gyarhertelend, Orfű háromszögében található aprófalu. Köny- nyen megközelíthető, bár a megyei közútkezelő kht. által fenntartott, falun átvezető út meglehetősen rossz állapotban van, kijavítására viszont - legalábbis az idén - nincs sok remény. Az infrastruktúra minimuma itt is létezik, tehát van víz, villany, viszont a földgázról, meg csatornáról álmodni sem mernek. Néhány külföldi vett itt ingatlant, jó is meg rossz is ez a falunak, hiszen az „idegenek” betelepülésével csinosodott a település, virágok kerültek az ablakba meg a ház elé. Azt azonban jobban szeretnék, ha a falusi lakosság is hozzájutna a helyi ingatlanokhoz. Érre jelenleg kevés az esélyük, hiszen az évtizedekkel ezelőtti alacsony árak ma már a kereslet növekedése miatt olyan magasra szöktek, hogy a helyiek egy átlagos családi házat a jövedelmi viszonyaik miatt már nem tudnak megfizetni.

Egerszegi Vendel (nyugdíjas): - Szerintem az itt élő idős embereknek megfelel a jelenlegi állapot. Mi már nemigen vágyunk ki a faluból, nehezen mozdulunk, ha orvosi tanácsra vagy vizsgálatra van szükségünk, akkor itt van a két háziorvos, ha meg a speciális vizsgálatra kell mennünk, a délelőtti járatokkal mindenhová időben eljutunk.

Pék Edit (kereskedő): - Kétségtelen, hogy a buszjáratok nemigen igazodnak a helyi igényekhez, de az is igaz, ha a falunak valamilyen különleges kívánsága van, akkor azt meg kell fizetni. Ez egy igen szegény település, sok a munkanélküli, de azoknak, akik munkába járnak, esetleg szükségük lehet egy újabb járatra, viszont azt a településnek kell finanszíroznia.

Majorosi Norbert (vagyonőr): - Nem azért mondom, de a jelenlegi buszjáratok egyáltalán nem igazodnak az itt élő, és még munkába járó emberek igényeihez. Ha vűa- ki például Pécsre jár dolgozni, és teszem azt 9 órakor kezdődik a munkaideje, hajnal hasadtán, öt órakor el kell indulnia, mert csak akkor van közvetlen járat. Nem lehetne például ezen változtatni?

A falu gazdái

A legutóbbi önkormányzati választáson polgármesternek a fiatal, a falu fejlesztésének elszánt megvalósítását programozó Niesz Zsoltot választották meg. Az alpolgármesteri posztra a szintén ifjú Majorosi Norbert kapott megbízatást. A testület további tagjai: Bertalan Zsuzsanna, Egerszegi János. A Hetvehelyen működő körjegy- zőség vezetője dr. Korda Gyula. ■

okorvolgy.dunantulinaplo.hu

A összeállítást az okorvölgyi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szentlőrinc-Ormánság Takarék- szövetkezet támogatta. Összeállította Békéssy Gábor.

t