Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-03 / 150. szám

2003. JÚNIUS 3., KEDD KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL SZERESSÉTEK A MACSKÁT! - Egy öregember emlékirataiból címmel jelent meg a Pro Pannónia Könyvkiadó új kötete Bükkösdi Lászlótól. A tegnap esti ünnepélyes könyvbemutatón, amelyen a mű szer­kesztője, Csató Andrea faggatta az írót, zsúfolásig megtelt a pécsi Művészetek Háza. Ez nem volt meglepő, hiszen sokan ismerik lapunk szombati tárcaszerzőjét, szeretik sokoldalú egyéniségét: a költő-rendező- szexológus-szakács-kritikust, de legfőképp a népművelőt._________________________________fotó: tóth l. A jogi kultúra és a gyakorlat A nyugat-európai, amerikai, távol-keleti és az ausztrál egyete­meken folytatott kutatásainak eredményeit is hasznosítva, újabb érdekes könyvet tett az asz­talra dr. Visegrádi Anted, a Pécsi Tudományegyetem professzora, az MTA doktora. Az Aula Kiadó gondozásában megjelent, és a Jo­gi kultúra, jogelmélet, joggyakor­lat címet viselő kötetben többek között arra keresi a választ a pécsi professzor, hogy vajon létezik egységes jogi kultúra a nagyvilág­ban, avagy csupán nemzed jogi kultúrákról beszélhetünk. Kíván­csi arra, hogy mennyiben fejlő­dött a rendszerváltás óta a jogi tu­dat, melyek a bírói jogalkalmazás joglogikai problémái, s végül, hogy mennyire hatékonyak az önkormányzati rendeleteink. A kötet tematikájánál fogva nem­csak a jogásztársadalom, hanem a filozófusok, szociológusok, po­litológusok, sőt a szélesebb olva­sóközönség érdeklődésére is szá­mot tarthat. k. f. Miért bukott el Székelyföld? Avarok, hunok, vagy magyarok a székelyek ősei? Miért kaptak évszázadokon át különleges ki­váltságokat, és mi vezetett ál­landó otthonuk, Erdély elvesz­téséhez? Kik hibáztak, és mi­kor? Ezekre a kérdésekre ke­reste a választ múlt heti elő­adásában az Ifjúsági Házban dr. Andrásfalvy Bertalan nép­rajztudós. Nincs hamisabb ének, mint a szé­kelyhimnusz, mert nem a látha­tatlan végzet sodor minket ide-oda a világban, hanem bűneink ered­ményeként alakul ki a sorsunk. Annak ugyanis, hogy Erdélyt Tria­nonban elcsatolták az országtól, mi magyarok vagyunk az okozói. Saját parlamentünk készítette elő ezt a lépést 1872-ben, mondta csü­törtökön este az Ifjúsági Házban dr. Andrásfalvy Bertalan a széke­lyek történetét felvázoló előadásá­ban. A Pécsi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének vezetője ar­ra az elgondolkodtató következte­tésre jutott, hogy az úgynevezett arányosítás, az erdélyi területeken a földek vagyon szerinti újraelosz­tása juttatta oda a székelységet, hogy a XIX. század végén mind többen elhagyják otthonukat. A földközösségen alapuló társadal­muk ugyanis nem tudott mit kez­deni az új helyzettel, hogy magán- vagyonokat csináltak a közös föld- tulajdonukból, néhány gazdag székely megkapta a legjobb hava­sokat, a köznép pedig távoli műve­Dr. Andrásfalvy Bertalan lésre alkalmatlan területeken ju­tott földekhez, így mind többen el­adósodtak, és otthagyták otthonu­kat. A század- fordulón már 200 ezer szé­kely volt Buka­restben, és szá­zezrek indultak útnak a tenge­rentúlra is. Az­tán Trianonban a székelyek többségének el­vándorlása tette lehetővé hogy Er­délyt etnikai alapon elárverezzék. A néprajztudós kitért arra is, hogy avar, hun, török és magyar eredetű magyarázata is van a szé- kelység születésének, de az tény, hogy ez a nemzet mindenkor magyarul beszélt, és a nehezen művelhető állandóan veszélyben forgó keleti határterületek őrzé­séért kapta meg kiváltságait. Eszerint a székely mindenkor hadra fogható volt, de saját terü­letükön a közember is nemesi jellegű jogokkal rendelkezett. A demokráciát igen magas fokon alkalmazó székelyek önállóságu­kat a XIX. század közepéig meg­őrizték, és ezt az életerős, gyor­san növekvő népességet, a kö­zösségtudatával és önfeláldozó készségével példát mutató nép­csoportot tette tönkre a haszonle­ső földrendezési törvényünk, melynek következményei az egész országot megrengették. MÉSZÁROS B. E Bővül a „KIDerül” program Hátrányos helyzetű fiatalokon próbálnak segíteni Kétéves az a pécsi és immár baranyaivá bővült program, amelynek keretében hátrá­nyos helyzetű fiatalokat segí­tenek visszakerülni a szak­képzésbe, illetve igyekeznek őket felzárkóztatni. 220 fia­talt érintett eddig a kezdemé­nyezés. Korábban csak pécsi fiatalokkal foglalkoztak a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. „KIDerül” programjának kereté­ben, mostantól a város vonzás- körzetét, továbbá Komlót, Sely- lyét és Vajszlót is bevonják a hátrányos helyzetű fiatalok esélyteremtő rendszerébe - tá­jékoztatta lapunkat Sümeginé Pavlicsek Katalin. A cél a felzárkóztatás. A KID komplex, integrált és differenci­ált fejlesztő programot jelent. A komplexitás abban nyilvánul meg, hogy a fiatal egész szemé­lyiségére kiterjed. Integráltsága révén a társadalmi környezetet és a segítő szervezeteket - mint pél­dául a családsegítő szolgálat és a munkaügyi központ - is bevon­ják. Differenciált tanulássegítő ha­tásai révén a rendszerben ki-ki aránylag könnyen megtalálhatja a neki legjobban megfelelő for­mát. A nem dolgozó, szakkép­zettséggel nem rendelkező, hát­rányos helyzetű, 16 és 25 év kö­zötti fiatalok társadalomba való beilleszkedését szolgáló tevé­kenység 2001-ben kezdődött el. Az eltelt idő alatt sokakon segí­tettek. Az első évben 170, jelen­leg pedig már 220 fiatalt tudtak bevonni a kezdeményezés köré­be. A földrajzi kiterjedés mellett bővült a segíthetők köre is, már alapképzettség nélküliek, illetve csak érettségivel, de szakképzett­séggel nem rendelkezők is beke­rülhetnek az érdekeltek körében egyre népszerűbb programba. Pécsett, a Komjáth Aladár úti Bá­nyász Kulturális Szövetség kö­zösségi házában KID-klub is mű­ködik, ahol információkhoz lehet jutni, játékos klubprogramok, ki­rándulások keretében. A közelmúltban érkezett haza az érintett pécsi fiatalok Ádám Ferenc segítő vezette, Stockholm­ban járt 4 fős csoportja egy 8 or­szág részére szervezett, svédor­szági találkozóról. Ennek köz­ponti gondolata az identitás té­maköre volt, mindemellett lehe­tőség adódott a résztvevőknek ismeretségek kialakítására, ta­pasztalatcserére. Jelenleg egy szakács- és pin­cértanulókat foglalkoztató, 21 személyes tanfolyam támogató­fejlesztő háttér-programja zajlik a forrásközpontban. A cél itt is a pályakezdéssel, beilleszke­déssel kapcsolatos hátrányos helyzet kiegyenlítése. _______________________BEBESSI K. 1 _______Tv-jegyzet________ Fi úk a gyöpön Nem tudni, mi lesz szegény Fradikával, de a Hangadók rang­adója alapján azt már igen, hogy a gyengébbik nem egy jól irány­zott rúgással - katonai műszóval az alsó széle közepét célozva - ár­talmatlanná teheti túlfűtött pol­gártársát, amennyiben az hímne­mű. Ezt a jó tanácsot a legéde­sebbnek nevezett cigányzenekar, a Bon-Bon adta a hölgyeknek Görbe Nóra, a karatéka színész­nő kérésére a tv2-n szombaton a Dalnokok ligája esti mérkőzésén. Ám rendkívül ámyaltnak kell lennünk ebben a könnyűzenén­ket és a focit népszerűsítő témá­ban. Egy szigorú ledorongolás olyan színben tüntetheti fel Görbe Nórát, hogy csak feminista dühé­ben rugdalózik, és titokban a Dó­zsának szurkol. Sértheti a zsűro- rokat is, akiknek a fülét viszont ezek a debilitás magasságába emelkedő szövegek egyáltalán nem sértik. Ez a szombat esti láz viszont mégiscsak a Dalnokok Li­gája és nem a bajnokoké; béké­sebb őrület, ítész és versenyző ke­délyes, közvetlen, laza párbeszé­dével. Más kérdés, hogy az emlí­tett versenydal szövegszinten azoknak az anyukáknak sem ad használható tanácsot, akik a le­látókról karonülő csecsemőjükkel menekülnek. Bár annyit sugall, hogy a Fradi-meccsekre ne véde­kezésre képtelen csecsemőiket vi­gyék magukkal, hanem a pitbull- jaikat vagy a konyhakést. Ami még a zenészeket illeti, Hajdú András műsora viszont elbúcsú­zott - sokan szerették nagyképű­ségtől, bölcselkedéstől mentes, szellemes tereferéiért. A hétvégén aztán puszta téve­désből nem a pálya, hanem a képernyő telt meg rendőrséggel, sportminiszterrel, és Friderikusz- nak csaknem sikerült benépesíte­ni a stúdiót a béközéppel. O arról készített statisztikát, hogy mek­kora alkoholszintet enged meg a rangadókon a néphagyomány. Remek műsor volt, Karsai főszur­koló szociológiailag is egzakt vá­lasza valamennyiünket megraga­dott. Elpanaszolta, hogy mennyi vidéki van a meccseiken, mire fölzötyögnek a fővárosba, mind megisszák a kertjükből hozott pá­linkát - a kezdőrúgásra már tök­részegek. A műsorvezető kétkedé­sét látva Karsai vezér önérzettel hozzátette, hogy velük, pestiekkel ilyen csúfság nem eshet meg: „Egy rendes ferencvárosi szurkoló harminc-harmincöt perc alatt csontra issza magát. ” Másikuk, Boros Bánk vezér, a nagy pénzzel járó kisfocin fölháborodva úgy vélte, milliós fizetések mellett ilyen gyatra játékért egy-két pofon még nem a világ vége. Ő a szülei­vel azért is vonult a gyöpre szemé­lyesen, hogy ezt számonkérje a fi­úktól. És lám - ha az ezzel járó óhatatlan túlkapásokon nem ki­csinyeskedünk - elmondhatjuk, hogy a számonkérés, nem elő­ször, példaadóan sikerült. BÓKA RÓBERT Hétvége a képernyőn A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR MÁJUS 30ÁN, PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1 RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1 731 037 2 RTL Klub A sakál (angol-am. akciófilm) 1 505 285 3 TV2 Big Brother - a döntés (valóságshow) 1 391 557 4 RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóságshowja) 1 271 057 5 RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 054 959 6 RTL Klub Híradó 870 961 7 TV2 Activity 870 064 8 RTL Klub Mónika (talkshow) 803 935 9 TV2 Tények 768 185 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR MÁJUS 31-ÉN SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1 RTL Ktub Veszélylesők (am. katasztrófafilm) 1 502 953 2 RTL Klub Heti hetes 1 293 535 3 TV2 Dalnokok ligája - hangadók rangadója 969 244 4 RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóság showja) 937 026 5 TV2 Tények 924 637 6 MIV Dili buli 840 454 7 TV2 Manipulator (am. film) 831 689 8 RTL Klub Híradó 729 064 9 TV2 Magellán (tv2 tudományos magazin) 727 435 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR JÚNIUS 1-JÉN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1 RTL Klub Való Világ-finálé (az RTL Klub valoségshowja) 2 384 147 2 TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 1 424 051 3 TV2 Cliffhanger - függőjátszma (am. akciófilm) 1 382 410 4 RTL Klub Híradó 1 320 404 5 TV2 Tények 1 286 729 6 RTL Klub Forma-1 közvetítés - monacói nagydij 1 061 682 7 TV2 Walker a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 048 253 8 TV2 Motoros zsaruk (német akciófilmsor.) 1 003 659 9 TV2 Air America (am. akciófilm) 950 999 Drávapiski anziksz A tetőátépítéstől a falbontásig mindent igényeltek, pedig csak szépítést ígértek Csokornyi település lakóházai szépültek meg egy Phare-pályá- zat eredményeként Dél-Baranyában. Drávapiskin azonban nem újították fel az egyik önkormányzati képviselő házát, aki szerint igazságtalanul osztották el a pénzeket. Drávapiski egyike az Ormánság zsáktelepüléseinek. Lélekszáma alig haladja meg a százat, mindössze 42 házat lehet összeszámlálni. Saját in­tézményrendszere nincs, óvodába és iskolába Kémesre viszik a gyereke­ket, de az orvosi és állatorvosi rende­lő is máshol működik. Az egyetlen közösségi épület a református temp­lom, amely meghatározója a falu­képnek. De a falukép fontos objektu­mai a régi parasztházak sora is, ame­lyek egy része nemrégiben megszé­pült. A megszépülés tényét azonban nem mindenki ismeri el, Baráth Gyu­la önkormányzati képviselő szerint inkább a házak megcsúfolása történt Phare-pénzek segítségével. A dolog úgy kezdődött, meséli a képviselő, hogy az elnyert pénz alapján száz­ezer forint jutott házanként arra, hogy a homlokzatokat felújítsák, és ehhez ráadásul még az önkormány­zat is biztosított 20-20 ezret. Vélemé­nye szerint azonban a munkával megbízott vállalkozó hanyag mun­kát végzett szedett-vedett munká­sokkal, az ő házán pedig semmit sem csináltak. Igazságtalanul osztot­ták el a pénzeket is, állítja, akadtak olyan épületek, amelyeket „kicsi- csáztak”, miközben más esetekben alig van látszatja a munkának. Az pe­dig számára elfogadhatatlan, hogy a felújításokat irányító bizottság veze­tője, amikor ő reklamálni mert, azzal vágott vissza, hogy „Te hülye bun­kó”. A Baranya Megyei Önkormány­zati Társulás segítségével még 1999-ben adták be pályázatukat több községgel közösen a homlok­zatok felújítására, mondja Márkus József polgármester, de csak 2002- ben kapták meg a hárommilliót. Nem egyformán osztották el, ha­nem amelyik ház rosszabb állapot­ban volt, arra többet költöttek, míg a másikra kevesebbet. Eleinte az volt a szándékuk, hogy a százez­ren felül házanként húszezerrel a lakók hozzájárulnak a munkála­tokhoz, de aztán az önkormányzat mégis úgy döntött, hogy ezt a pénzt inkább maga biztosítja, mert a lakók a sze­génységre hivat­koztak, többsé­gükben nem­igen volt hajlan­dóság arra, hogy fizessenek. Vé­gül is 30 ház ré­szesült valami­lyen mértékben a felújításból az eredetileg tervezett 42-ből, erre volt lehetőségük, hiszen a teljes összeg nem volt túlságosan magas. Baráth Gyula háza azért maradt ki, magyarázza a polgármester, mert még az elején elküldte a falut vé­gigjáró ötfős bizottságot a p....ba. Pedig a háza, amely egykoron gyö­nyörű paraszti kúria volt, valóban rászorult volna egy kis szépítésre, ugyanis legalább 30 éve nem tör­tént vele semmi. Nyolc település kétszáznegyven­két lakóházának külső tatarozása szerepelt többek között a program­ban, amelynek a-célja a faluszépítés volt, mondja Szőke Éva, a Baranya Megyei Önkormányzati Társulás hi­vatalvezetője, ennek a Phare-prog- ramnak a projektmenedzsere. A pá­lyázat eleinte arról szólt, hogy csu­pán a szükséges anyagokat veszik meg az elnyert pénzből, és majd ma­guk a lakók végzik el önerőből a munkálatokat, ami által jobban meg is becsülik a végeredményt. Ez azonban kezelhetetlen volt, a pályá­zatkiírók nem járultak hozzá, kivite­lezőt kellett megbízni, ami azonnal csökkentette az egy lakóházra fordít­ható pénz értékét. Felmérték hát új­ra a házakat. Aki újított fel házat tud­ja, hogy nem lehet mindegyikre azo­nos nagyságú pénzt költeni, a mű­szaki szükségszerűséget is figyelem­be kell venni. A probléma az volt, hogy több lakónak is megnőtt köz­ben az étvágya, tetőátépítéstől kezd­ve falbontásig mindent igényeltek, olyan rekonstrukciós munkálatokat, amelyek nem fértek bele a szűk érte­lemben vett faluszépítés tárgyköré­be, és a pénzkeretbe. Baráth Gyula esetében az történt, magyarázza Szőke Éva, hogy a boltíves, régi, megrogyott pitvarbejárót, amelyet a kivitelező az ő látogatásakor már fel is állványozott, még megjavították volna, de a képviselőnek ez nem volt elég, hanem a ház oldalát is rendbe szerette volna tetetni.- Hiába próbáltam meggyőzni - mondja Szőke Éva -, a legalpáribb hangon közölte, ha azt nem végzik el, akkor vigyék az egészet, nem en­ged csinálni semmit. Lebontattuk tehát az állványt, és egy másik házat újítottunk fel. Nem azt mondtam, hogy „Te hülye bunkó”, mert én nem tegeztem, mint ő engem, de az kicsúszott a számon, hogy „bunkó”, de arra a káromkodásözönre nem is csoda. Baráth Gyula az átlagnál sokkal többet kapott volna, ha a még több reményében nem tiltja meg a mun­kavégzést, teszi hozzá. Egyebekben sem felel meg a valóságnak, amit ál­lít, érvel a projektmenedzser: a kivi­telezőt nem ők választották, hanem jeligés pályázat révén egy bizottság, másodszori meghirdetés után, szi­gorú Phare eljárási szabályok sze­rint. A kivitelezés során a minőségi problémákat kijavíttatták, sőt azzal vették át a kész munkát, hogy a tél okozta károkat a kivitelező tavasz- szal korrigálja, ez folyamatban van. Arra kérték a kivitelezőt, hogy lehe­tőség szerint a felújítás során segéd­munkásként munkanélkülieket fog­lalkoztasson. Ez meg is történt, és valóban okozott ugyan másfajta gondot, mivel egyesek fizetésért egész nap lógatták a lábukat. Ne­héz, panaszolja a projektmene­dzser, a több helyütt is kialakult szemléletet elfogadni: „Lehet hogy én is jól járok, de a szomszédom ne járjon jól”. CSERI LÁSZLÓ Teljes arculattervet kaptak A Phare-projekl során elkészült négy templom - Kovácshida, Hirics, Ipacs- fa, Cún - teljes nskonstrukciója, a kovácshidai kazettás famennyezetet ál­lagmegóvó restaurálásban részesült. Tíz falu - Drávacsehi, Drávapiski, Cún, Ipacsfa, Kórós, Kovácshida, Hirics, Lúzsok, Kisszentmárton, Sámod - pedig rendezési tervet, címert, teljes araMervet és falutáblát is kapott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom