Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-23 / 169. szám

6. OLDAL Z ÓK B E M U T A T K 0 Z I K 2003. JÚNIUS 23., HÉTFŐ ZÓK • -■0'"” I ^ Kacsóta y-J * gCsoákamindszent \ m-,1 W1 r Ke Szabadszentkiráf^ _-í „ 0 Atanyosgadány Királyegyháza A, ^ : 0 .Q Keszö 6 6yód lyegyháza ------ ° Ge rde öv< .Pécsbagota A község vezetői Zók polgármestere: Nagy Gábor. Alpolgármester: Gorái Lászlómé. A képviselő-testület tagjai: Mákocsi Éva, Görbicz Józsefné, Földi Erika, Kovács Annamária. Háziorvos: dr. Szabados Ibolya. A település a Bicsérdi Kör­jegyzőséghez tartozik, körjegy­ző Magdó Szilárd. Zóknak kisebbségi önkor­mányzata nincs. Az önkormányzat címe: 7671 Arany János utca 12. Tel: 73/373-444. Jeles ünnepek A településen megkülönbözte­tett figyelmet szentelnek az anyák napjának és a gyermek­napnak. Az ünnepi rendezvény­re a felnőttek és gyerekek közö­sen, az iskolások külön műsor­ral készülnek. A minden év júni­usában megrendezett falunapot az idén a III. Burgonyafesztivál nyitó napjával kapcsolják össze. A karácsonyi ünnepek alkalmá­val minden házba jut ajándék, a gyerekek ezen felül is csomagot kapnak a Télapótól. Intézmények, szolgáltatások A 303 lelkes településen két ve­gyesbolt is található. Italboltja időszakosan nyit ki. A községbe hetente fár ki az orvos - az orvo­si rendelő a faluházban van -, de a közeli, 3-4 kilométerre lévő Bi- csérd egészségügyi központja a belgyógyászati szakrendeléstől a fogorvosig a szolgáltatások­nak szinte a teljes körét biztosít­ja a zókiak számára is. A zóki gyerekek döntő többsége a Bi­csérdi Általános Iskolában ta­nul. Kovácsoltvas kerítések A községben mintegy 110 ház található az újonnan épültekkel együtt. Elsősorban néhány szembeötlően gyönyörű ková­csoltvas kerítés jelzi a műemléki értékeket a faluban, jelenleg kö­zel tíz helyi védettséget élvező település van Zókon a magyar paraszti építészetet példázva. Hatezer év nyomában A zóki várhegy réz- és bronz­kori leletei hatezer éves kultú­ra nyomairól tanúskodnak. A szalagdíszes és karcolt agyag­edények egyik legpatinásabb példánya innen került elő. Itt tárták fel a bronzkori kultúra első és legklasszikusabb hazai leleteit, használati tárgyait. A település nevével, amely dön­tően magyar katolikus falu volt a történelem során, 1290-ben, III. András korában találkozha­tunk írásos formában is. zok. dunantulinaplo. ha Az oldal a zóki önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Zók: gyerekek, épülő házak A Pécstől mindössze 15 kilométerre lévő falu, annak ellenére, hogy egyelőre még infrastrukturális gondokkal küzd, egyre vonzóbb a városból kitelepülök és a környékbeliek számára. A faluvezetés hosszú távon új utca nyitását tervezi. Bicsérdről érkezve szembetűnőek az épülő házak Zókon, a még be­kerítetten épületek és az élelmi­szerbolt környékén - itt is, ott is - gyerekeket látni. A község látha­tóan fiatalodik, amit Nagy Gábor polgármester is megerősít: egy napokban bejelentkező, három- gyerekes házaspárral 303-ra nőtt a falu lélekszáma. Legalább hat­nyolc új ház tesz rövidesen beköl­tözésre kész - hosszabb távon a szép fekvésű, dombok ölében fek­vő község egyik kitörése pontja a mérsékelt növekedés tehet. A kö­zelmúltban 400-750 ezer forintért keltek el az 500-800 négyszögöles telkek, de az önkormányzat nem­csak újabb házhelyek kialakítá­sát, hanem a későbbiekben új ut­ca nyitását is tervezi. Közel van­nak Pécshez, és nincsenek túl messze Hetesfától sem, ahol az idegenforgalmi célokat szolgáló tórendszer létesül a közeljövő­ben. A környéken is van négy horgásztó, és két vadásztársaság területe találkozik a falu határá­ban. Nem szólva Zók régészeti adottságairól, ahol a nemzetközi hírű bronzkori lelőhelyet skanzen - a múltat felidéző kézművesmű­hely - teheti majd még vonzóbbá. Ehhez az infrastruktúrát is fej­leszteni kell - hangsúlyozza a pol­gármester. - Elsők közt a gázveze­ték és természetesen a szennyvíz- csatorna kiépítése tenne sürgető. A gázvezeték-építésre 13 milliós ajánlatot kaptak a beruházó cég­től, a családok közel háromnegye­de jelezte hozzájárulási szándé­kát, csakhogy a szerződésnél már 22 milliós tételt keltett volna aláír­nia a forráshiányos településnek. Aranyosgadánnyal összefogva most, úgymond, újabb köröket futnak, hogy a nagyon várt beru­házás mégis megvalósuljon. A szennyvízberuházás viszont csak több település összefogásával jö­het létre itt is. Hasonló a helyzet - az utak és a telefonhálózat fejlesz­tésével is - túl kicsik ahhoz, mondja a faluvezető,, hogy érde­keiket a nagy cégeknél érvényesí­teni tudják. Mindamellett az egyik legnagyobb gondjuk jelen­leg a Pécsi-víz elszennyeződése, A hétvégén: III. Burgonyafesztivál Az „agyonjárt” falu Három éve átjáróház a szállítójárművek számára Fával, kővel megrakott bil- lencsek, nyerges vontatók, kamionok dübörögnek át a kis falu főterén, majd a főut­cán, és elhagyva Zókot, Pázdány csendjét is fölverik, úgy kanyarodnak vissza 6-os útra. A szállító járművek Szigetvár irá­nyából érkeznek, tudom meg a helyiektől. Fát, követ, folyami ka­vicsot és minden mást szállíta­nak, szinte valamennyi Bicsérd- nél tekanyarodik erre a keskeny, egyébként is rossz állapotú útra, hogy Pellérdnél térjen vissza a 6- osra. Azóta van ez így - körülbe­lül három éve - amióta az útfel- ügyelet egy'mérőállomást szerelt föl a 6-oson, valahol félúton a két bekötő úti kereszteződés között. A mérések az útra gyakorolt ten­gelynyomást mérik - ezt a mérő­helyet kerülik szorgalmasan a zsúfolásig pakolt, túlterhelt au­tók. Vonulásuk gyászos eredmé­nyeként nemcsak a kiszélesülő főtéren, hanem a harangláb ma­gasságában is vannak már olyan házak, amelyeken repedések ke­letkeztek, hiszen a délelőtti vagy a délutáni „csúcs” idején akár negyven-ötven teherkocsi is átha­lad a falun óránként, megrenget­ve az elöregedett, töredezett asz­faltú utat, s azzal az út menti há­zakat is. A községi önkormányzat ed­dig hiába levelezett az érintett cé­gekkel, útfelügyelettel: egy kiste­lepülés egyedül nemigen tudja jogos sérelmét orvosolni, amely mindenekelőtt a szállító jármű­vek forgalmának kitiltását és a súlyosuló károk megtérítését kö­vetelné. Repedések a ház falán: a kép nem igényel kommentárt... Megkérdeztük: - Mi szolgálja a boldogulását a faluban? Nekem mindenem itt van” Végh Károly (32 éves) könnyű­gépkezelő: - Szüleim itt teleped­tek te: édesapám itt kapott állást, még csordásnak jött ide, de én már zóki szüle­tésű vagyok. A szakmám? Pró­báltam a köny- nyűgépkezelői szakmában is el­helyezkedni - építőiparban, raktárban... A két műszak meg a közlekedés miatt egy vidéki a cé­geknek már nem is kell... Segéd­munkásként dolgoztam a bicsérdi kutatóintézetnél meg a vízműnél, aztán munkanélküli tettem. Most közhasznú vagyok az önkor­mányzatnál. Én hogy Zókról el­menjek!? Máshol se jobb: itthon megtalálok én mindent. Jó akkor ez már így is. Nyolc testvérem van, de szerencsére mind dolgoz­nak már. Balázs Dezső (37 éves) mezőőr: - Kőműves a szakmám, 1998 óta vagyok mezőőr. Jó nagy területet járok be: Kerek­erdő, Nyakvágó, Nagyhegy, Vár­hegy, Meleg- mály - legalább 300-400 zárt- kert, pincék... Nekem Zókon van mindenem: feleségem, kisfi­am, kislányom. Itt az emberek nemcsak ismerik egymást, ha­nem oda is figyelnek a másikra. Vannak lovaim, két tehenem, disznók, de ami most megy, ami­att már a fölszámolás szélén va­gyunk mi is... Bár én azt mon­dom: szegények vagyunk, de jól élünk, amíg enni- és innivaló jut az asztalra. Ami meg a közleke­dést illeti, az nulla itt... Ráadásul az összes teherkocsi itt rongálja az utat, a házakat... Kovács Annamária (33 éves) boltos, képviselő: - Két bolt is van a faluban, megoszlik köz­tük a forgalom, sőt; még több lett a vevő. Szü­leim Kiskunha­lasról települ­tek át 1974-ben - ott nem volt munkalehető­ség. Iskolába már Bicsérdre jártam. Három fiam van, a leg­nagyobb 13 éves, férjem Görc- sönybe jár dolgozni. Mi is itt építkezünk. Nagyon szép kis község, sok a gyerek, sok a fia­tal. Az új házaknál, amelyek most épülnek, mindenütt van gyerek. Nemcsak építenek, fel­újítják a régi házakat is. Virágo­sak az utcák, szép a temetőnk is. Az öhkormányzat újabb tel­keket szeretne kialakítani, és itt összefognak az emberek... n Ferencziné Krizer Mária (25 éves) zöldségtermesztő: - Pécs belvárosából költöztünk ki most nemrégiben, de én itt laktam kis­gyerekként már korábban. Itt volt ez a szülők­től örökölt telek is, amin most építkezünk. Há­rom kislányom van - a gyerekek itt nagyon boldogok. Férjem kő­műves, egyéni vállalkozó - ő is megszeretett kinn Zókon: egysze­rűen áthangolódtunk, nyugódttá váltunk, más tett az életformánk, pedig az kétségtelen, hogy benn Pécsett a József utcában minden ott volt a szánkban... Villányban szereztem zöldségtermesztői szakmát: tesz mivel próbálkozni, ha a ház elkészül. Én nem is men­nék el innen, se Bicsérdre, se máshova. Erdős János (66 éves) festőmű­vész: - Itt találtam műteremnek való épületet 1995-ben. Kétlaki- ként képzeltük el az életünket, de végül kiköl­töztünk a felesé­gemmel - két la­kást fenntartani, utazgatni - idő, energia. Gyö­nyörű a környe­zet, szőlődom­bokat látok; ez rajtam - aki min­dig a belvárosban éltem - s való­színűleg a képeimen is változta­tott. Budapest, Párizs innen ugyanakkora távolságra van, mint Pécs... esténként beugrani a Dan- tébe vagy máshova: ez néha hi­ányzik. Amiben tudok, szívesen segítek a falunak: így készült a ha­rangtorony, a temetőkapu; szíve­sen adtam ötletet a burgonyafesz­tivál prospektusához is. Mondha­tom, Zók igazán normális hely.. Az utak menten szalmabab invitálja a vendegeket a burgonyafesztivalra geket várnak Steyermarkból is. A Pécs városa által is támogatott fesztivál június 27-én Zókon Nagy Gábor polgármester meg­A burgonya minőségi termeszté­sét és kulturált fogyasztását szol­gáló rendezvény mezőgazdasá­gunk időszerű gondjaira is kite­Bicsérd és Zók önkormányzata, a Szentlőrinci Szolanum Kft., a Bicsérdi Aranymező Rt. és a Bicsérdi Burgonyatermelő Érté­kesítő Kft. szervezésében harmadszor rendeznek burgonya­fesztivált. szakmai program jegyében a biotermesztés témakörében tart előadást Horváth Attila, (Szola­num Kft.), dr. Oszoli Agnes, (Oszkő Bt.), Szente Viktória (Pan­non Agrártudományi Egyetem, Kaposvár), Merza Péter (Pécs-Ba- ranyai Európai Fejlesztési Iroda), dr. Mórái Géza (Gödöllői Agrártu­AIII. Burgonyafesztivál hi­vatalos megnyitója 16 órakor lesz, amelyen dr. Kékes Fe­renc, a Baranya Megyei Köz­gyűlés elnöke, a fesztivál véd­nöke, Gráf József országgyű­lési képviselő a fesztivál fő­védnöke, valamint Nagy Gá­bor polgármester mond kö­szöntőt. A 16 órakor kezdődő kul­turális műsorban egyebek közt a Bicsérd-Boda-Zók Ál­talános Iskola diákjai lépnek fel, a T.G. Dance táncosai és a Marica Kulturális Egyesület néptánccsoportja tart bemu­tatót, lesz harcművészed be­mutató; a 21 órakor kezdődő bálon a Tornádó együttes ze­nél, 22 órakor tűzijáték zárja a napot. Másnap Bicsérden 10 órakor kezdődnek a prog­ramok, a megnyitó után dr. Bálint György professzor, a népszerű „Bálint gazda”, majd dr. Adamovics Péter, az Országos Burgonya Termék- tanács alelnöke és más szak­emberek tartanak előadáso­kat. Mindkét napon és hely­színen bemutatkoznak a ve­terán traktorok, gasztronómi­ai kiállítások lesznek, gazdag kulturális programmal. a nyitó szavaival veszi kezdetét, ii majd „A magyar mezőgazdaság ■- az unió küszöbén” országos kint. A találkozóra az agrárium neves képviselői, minisztériumi szakemberek érkeznek, és vendé­érint. Egyelőre a falun áthala­dó nehézteherjármű-forgalommal szemben is tehetetlenek. _____________________________■ amit - mint ismeretes - a pellérdi szennyvíztisztítónál adódó prob­lémák okoztak, és amely a kör­nyéken több mint egy tucat falut A falu virágos főtere a feszülettel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom