Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-22 / 168. szám

2 KÖRKÉP 2003. JÚNIUS 22. HÍREK Síiták tüntetése Bagdadban ■ BAGDAD-RAMÁDI: Jelszavakat kántáló, transzparen­seket a magasba tartó síita muzulmán tüntetők vonul- | tak tegnap az iraki főváros amerikaiak vezette ideigle- | nes adminisztrációjának központja, a volt elnöki pa- lota elé, Irak amerikai megszállásának végét követel- j ve. Ezúttal nem történtek erőszakos cselekmények. A feliratok szerint Irakot az irakiaknak kell építeniük. Ramádiban amerikai egységek megrohamozták felté­telezett gerillák otthonait annak a kampánynak a ke­retében, amelynek során fel akarják számolni a meg­szálló erőkkel szembeni ellenállást. Csecsenföld: tanácsülés és merénylet ■ GROZNIJ: Szigorú biztonsági intézkedések közepette tartotta meg ülését a csecsen államtanács tegnap. A törvényhozó testület, amely az év végi elnökválasz- | tást követő parlamenti választásokig működik, meg­választotta saját elnökét Húszéin Iszajev személyé­ben. Csecsen szakadárok tegnap merényletet kísérel­tek meg a kormányhivatalokat befogadó épületegyüt­tes ellen, ám robbanóanyaggal megrakott teherautó- I juk az őrök lövéseitől idő előtt felrobbant. A két terro­rista meghalt, 38 járókelő pedig megsérült. Teherán nem engedi a mintavételt ■ TEHERÁN: Irán nem engedi meg az ENSZ-ellenőrök- nek, hogy mintákat vegyenek egy állítólagos atomerő­műben. Teherán azzal vádolja Washingtont, hogy alaptalan propagandakampányt folytat ellene, azt hí- 1 reszteli, titkos programja van atomfegyverek kifejlesz- | tésére. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség csü­törtökön arra intette Iránt, haladéktalanul, feltételek nélkül fogadja el a világszervezet szakértőinek ellen- | őrzéseit. „Semmi problémánk sincs a környezeti min­tavételeket illetően, de már mondtuk, hogy a Kelaje f erőmű nem nukleáris létesítmény” - jelentette ki az iráni atomenergia-ügynökség vezetője. Száznál több halott a robbanásban ■ LAGOS: Több mint száz ember vesztette életét és töb­ben megsérültek egy megrongált olajvezeték berobba- nása miatt Nigéria délkeled részén. Egy arra haladó motorból származó szikra robbanthatta fel a vandálok által kilyukasztott vezetéket. A detonáció után két na- | pon keresztül lángolt az olaj a vezetékben, míg végül a szakembereknek tegnap sikerült eloltaniuk a tüzet. Kisiklatták az elszabadult szerelvényt ■ COMMERCE: Több mint 48 kilométeren keresztül képtelenek voltak megállítani a vasutasok egy rende­zői pályaudvaron elszabadult 31 kocsis tehervonatot, így végül kisiklatták, hogy elkerüljenek egy súlyosabb közlekedési balesetet, a vonat ugyanis néhány perc múlva Los Angeles belvárosába száguldott volna be. Vélhetően figyelmetlenség következtében elindult egy szerelvény, amely a lejtős terep miatt hamar fel­gyorsult, s néhol 113 km/h-s sebességet ért el. A sze­relvény 11 kisiklatott kocsija lesodródott a pályáról, és a sínek mellett lévő házak közül kettőt összedöntött, de csak kisebb személyi sérülések történtek. Szász-ügy és ami mögötte van Minden napra jut egy fordulat a Szász-ügyben. A PSZÁF el­nöke tegnap egy tévéműsorban azt mondta, a pénzügymi­niszter még tavaly le akarta mondatni azzal a megjegyzés­sel, ha ezt nem teszi meg, médiakampány indul ellene. Keller László lapunknak kijelentette, törvényesen gyűjtött információkat az állami vezetőről, és az ellene irányuló fideszes támadások csak megerősítik abban, jó úton jár. ■ Néhány hete a közvéle­mény döntő része még azt sem tudta, mi fán terem a Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyelete (PSZÁF), és hogy ki az a Szász Károly, most viszont velük van tele a sajtó. Ami nem csoda, hi­szen vizsgálták az elnök ügyeit, följelentették, nyo­moznak ellene, majd meg is verték. Szász - bár azt állítja, mindig betartotta a jogszabá­lyokat, tisztességes volt, nem voltak ellenfelei, rende­zett körülmények között él - sok haragost szerzett magá­nak. Vannak, akik azt mond­ják, több bankvezetőt - köz­tük Zdeborsky Györgyöt, a CIB elnökét - ő rúgatta ki munkahelyéről. Az elnök ténykedéséről nyilvánosság­ra került dokumentum - amelynekegyes elemei meg­egyeznek a Keller László közpénzügyi államtitkár ál­tal készített irattal - pedig többek között azt tartalmaz­za, politikai tisztogatást foly­tatott a felügyeletnél. Az elnök az ellene irá­nyuló támadások hátterében politikai okokat sejt - a meg- botozásáról pedig a beteg­ágyán azt mondta, összefüg­gésben lehet egy felügyeleti jelentéssel -, sőt tegnap egy tévéműsorban már azt is ki­jelentette, korábban a pénz­ügyminiszter megzsarolta: ha nem távozik önként a posztjáról, akkor médiakam­pány indul ellene, ami be is következett. (Máté Dániel, a minisztérium szóvivője ezt határozottan cáfolta.) Ennél azonban szorultabb helyzet­ben van Szász, miután a Kor­mányzati Ellenőrzési Hivatal elmarasztaló jelentése és a Keller László által begyűjtött információk alapján most a rendőrség vizsgálja, történ- tek-e bűncselekmények a fel­ügyeletnél. A hatóságnak - egyebek mellett - arról kell állást foglalnia, törvénytele­nek voltak-e a felügyelet in­gatlanügyei, a PSZÁF költsé­gén szervezett külföldi luxusutak, a nagy összegű kifizetések. Emellett állam- polgári feljelentés is érkezett csalás és hűtlen kezelés ala­pos gyanúja miatt, miszerint az elnök törvénysértő mó­don kötött szerződéseket. A közpénzügyi államtit­kár lapunknak azt mondta, semmiféle törvénytelenséget nem követett el azzal, hogy meghallgatta azokat az ál­lampolgárokat, akiknek volt véleményük a PSZÁF-nál történtekről, majd ezek alap­ján jelentést készített, ame­lyet eljuttatott a legfőbb ügyészhez. Az őt támadó fideszes Rogán Antal ugyan­így szerzett információkat a csillebérci úttörőházról. Azt a szocialista politikus nem tudja, hogyan került illeték­telen kezekbe az általa készí­tett dokumentum, továbbá azt sem, ki egészítette ki ezt az anyagot. Abban azonban biztos, nem az ő titkár­ságáról szivárogtatták ki. Keller, akinek a tevékenysé­gét az ellenzék ámokfutás­nak tartja, úgy véli, nem cso­dálja, hogy gerenda a fide- szesek szemében, hiszen számos, az előző kormány idejére visszanyúló korrup­ciógyanús ügyről lebbentette fel a fátylat. Ő azonban in­kább azokra hallgat, akik se­gítik és bátorítják, és annak is örül, hogy az EU elisme­réssel szólt a kormány ez irá­nyú tevékenységéről. Június 27-29. között már 10. alkalommal rendezik meg az idén az or­szágban egyedülálló Víz-, zene-, virágfesztivált a tatai Öreg-tó partján, ahol a korábbi programokhoz képest még gazdagabb lesz a kínálat. Közismert művészek koncertjei mellett harcászati bemutatók, képzőművészeti kiállí­tások, gyönyörű virágkompozíciók kápráztatják el a vizek városába látoga­tókat, akik közül bárki felülhet a képünkön is látható dunai naszádra. Rossz az irány ■ Minden pártnak arra kellene összpontosítania, Magyarország fel- készülten lépjen az EU-ba, ehhez képest rossz irányba csúszik a poli­tikai élet - mondta Kuncze Gábor a liberális halászlépartin tegnap. Úgy vélte: a Fidesz igyekszik az ország­ban izgalmi állapotot fenntartani. Nincs bizalom ■ Az MDF országos választmánya szerint a kormány jóléti rendszer- váltásának ígérete egyértelműen szemfényvesztés, s nem tudja kezel­ni az ország gazdasági és szociális problémáit - hangzott el a testület tegnapi ülését követően. Az ov is megvonta bizalmát Hende Csabától. Ismét Áder a Fidesz frakcióvezetője ■ Újra Áder Jánost választotta meg frakcióvezetőnek a Fidesz országgyűlési képviselő-csoportja tegnapi kecskeméti ülésén. Drámaian romlott az ország, s főleg a gazdák helyzete - állapították meg. Felszólították a kormányt, vonja vissza a Medgyessy-csomag mezőgazdaságot érintő megszorító intézkedéseit, továbbá biztosítson 30 milliárd forint gyorssegélyt a válságkezelésre. Varga Mihály volt pénzügyminiszter szerint „sodródás és bizonytalanság jelle­mezte az elmúlt egy esztendőt, lényeges gazdasági döntés nem született”. Sors-Társak demonstrációja ■ Békés demonstrációt tartott tegnap a Kossuth téren a lakásmaffia áldozata­it tömörítő Sors-Társak Egyesület, akik eddig eredmény nélkül harcoltak iga­zukért és úgy látják, az elkövetők védelme erősödik, a sértetteké gyengül. Devánszkiné Molnár Katalin, az Országgyűlés lakásmaffia-tevékenységet fel­táró albizottságának elnöke elmondta: meggyőződése, a kormány megtalálja a módját, hogy az áldozatok megkapják a támogatást. Az európai Integráció történel­mi lépésének értékelték az el­ső európai alkotmányos szer­ződés tervezetét az EU-tag- államok és a csatlakozók a hétvégi értekezletükön. Med- gyessy Péter szerint az EU-nak olyan alkotmányra van szük­sége, amely kifejezi az unió szerkezetét, és megfelel az egyenlőség, a hatékonyság követelményeinek. (Képünkön a magyar miniszterelnök portugál kollégájával egyeztet) Csernobil avagy egy izgalmas május elseje Az 1986-os csernobili atombaleset után Marjai József, az akkori miniszterelnök-helyettes vette kezébe az or­szágban az irányítást, nyugat-európai forrásokból pró­bált megbízható információkat szerezni - derül ki Berecz János könyvéből. Annak ellenére, hogy nálunk napokig eltitkolták a katasztrófát, több szakember - más természetű méréseik alapján - sejtette, hogy nagy baj lehet. És sokan még ma sem hiszik el, hogy nem okozott egészségkárosodást a magyar lakosságban. ■ Bár egyre többet tudunk meg a rendszerváltás előtti időkről, rengeteg még a tisz­tázatlan kérdés. Ezek közé tartozik a csernobili kataszt­rófa magyarországi hatása is. Berecz János - aki az MSZMP-ben töltött be magas funkciókat - nemrég megje­lent könyvéből kiderül, a bal­eset hírére Marjai József vet­te kezébe a dolgok irányítá­sát. Az akkori miniszterel­nök-helyettes gyűjtötte az in­formációkat a nyugat-euró­pai nagykövetektől és a volt szocialista országokból, s mozgósította a hazai szak­embereket. így jól ismerték a fertőzött felhők mozgását, megtették a szükséges védő- intézkedéseket. Berecz lapunknak kijelen­tette, veszélyes volt a hely­zet, hiszen április 26-án volt a robbanás, így az ország ké­szült a május elsejei ünnep­ségekre. Marjai kezében volt a döntés, végül ő engedélyez­te a felvonulást, mert azt a hírt kapta, aznap még nem érhet el hozzánk a sugár­fertőzött felhő. Berecz aznap a Városligetben Népszabad­ság-fórumot tartott, ingujj­ban beszélgetett az emberek­kel. Nyugodtan ült a napon, bízott a magyar szakértők­ben. Azt beszélték meg Mar­jaival, ha rossz hírek érkez­nek, azt egy küldött közli ve­le. Neki az lett volna a dolga, hogy kérje meg az embere­ket, azonnal menjenek haza - ugyanakkor nyugtassa is meg őket és figyeljék a hír­adásokból, mit kell tenniük. A rendőrség pedig fölkészült arra, hogy a hatalmas tömeg rendben el tudjon vonulni. Szerencsére nem lett baj, föl­oszlottak a mérgező felhők. Míg a vezető politikusok­nak, szakembereknek hiva­Norvégia Alau^uny Közepes (^) Magas(J) /ItUtídiV Görögő. Törökország rendkívül drága és megbíz­ható szerkezet volt. Később rájöttek, nem a műszer rom­lott el. De csak amikor nyil­vánosságra került.a baleset híre, akkor tudták meg, miért mértek akkora értékeket. Fel­hívták Sztanyik B. Lászlót, a sugárbiológiai központ ve­zetőjét, aki azt mondta ne­kik, azonnal hagyják abba a vizsgálatokat, ez az ügy rá­juk tartozik. Az ionkoncent­ráció egyébként július elejéig emelkedett, s csak szeptem­ber elején állt vissza a nor­mális értékre. Mint Hiros László mondta, ez az eset is Egyéni dózisok (millIsievert-ben) Általános Eseti (évente) Csernobili baleset következménye • a magyar lakosságra­0.1-0.3 Természetes háttér 3.1 1,0-5 g \ Orvosi diagnosztika 0,4-1 0,1-10 Foglalkozás körében 0,002 0,5-5 Nukleáris energia felhasználás 0,0002­Nukleáris fegyverkísérletek 0,01­talos, de titkos információik voltak a katasztrófáról, néhá- nyan a saját méréseikből tud­ták meg, hogy valamilyen rendkívüli esemény történt. Közéjük tartozott Tardy Já­nos - ő most a környezetvé­delmi tárca miniszteri bizto­sa -, aki akkoriban az Orszá­gos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal barlangtani intézetét vezette. Megbízásá­ból Hiros László, a Medicor akkori munkatársa és cso­portja a budapesti Szem­lőhegyi barlangban végeztek méréseket. Azt vizsgálták, az ionkoncentráció milyen ha­tással van a légzőszervi bete­gek terápiájára. Míg normális körülmények között százas, ezres nagyságrendben talál­nak ionokat egy köbcentimé­terben, addig a robbanás utá­ni napokban ez a szám 10-20 ezer lett, majd elérte a száz­ezres, később a milliós nagy­ságrendet. Ez még nem je­lentette azt, hogy az egész­ségre ártalmas helyzet ala­kult ki, viszont jelezte, hogy sokszorosára emelkedett a sugárzás. Először azt hitték, megbolondult a műszer, ami azért volt furcsa, mert egy jól bizonyította, a sugárve­szély elől a barlangok sem nyújtanak menedéket. Köteles György, az Or­szágos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Kutató Intézet igazgató főorvosa szerint egyértelműek a bizonyíté­kok, hogy a hazai lakosság egészségi állapotát sem akkor, sem azóta nem veszé­lyeztette a többletdózis. A csernobili balesetnek tulaj­doníthatóan - állítja - sem a daganatos halandóság, sem a gyermekkori leukémiás, va­lamint daganatos megbetege­dések és halálozások, sem a veleszületett fejlődési rendel­lenességek száma nem emel­kedett. Mindezek ellenére még ma is számos kétely me­rül fel a katasztrófa magyar- országi következményeit ille­tően, képzett orvosok, mű­velt emberek sem hiszik el a nemzetközi szervezetek, szaktudósok értékelését. Az igazgató főorvos példaként hozta fel, hogy a tudomá­nyos ismereteibe alapozott vélemény még a Legfelsőbb Bíróság ítéletét sem befolyá­solta, amikor úgy döntött, a Kijevben járt kamionsofőr halálát a sugárhatás okozta. Pedig egyértelmű, a sofőr többlet-sugárterhelése nem tért el a hazai lakosság több­letterhelésének dózistarto­mányától. Almási B. Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom