Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-22 / 168. szám

2003.JÚNIUS 22. BARANYA 3 Elmaradt a jóvátétel NEM KAPTAK KÁRPÓTLÁST A LEVENTÉK Evie N és a nagy lehetőség AMERIKÁBAN ADJAK KI AZ ELSŐ ALBUMÁT A német állam kárpótolja azo­kat, akiket a nácik munkaszol­gálatra hurcoltak el Magyaror­szágról. Ebbe a körbe elvileg a magyar leventék is beletartoz­nak, azonban az ő jóvátételi ké­relmüket elutasították. A Kom­lón élő egykori levente törődöt­ten mesél legszomorúbb hónap­jairól. A kényszermunkára elvitt ma­gyar leventék 3500 kérelmét márciusban a német állam arra hivatkozva utasította el, hogy Magyarország a náci Németor­szág szövetségese volt a II. világ­háborúban, ezért őket közel sem olyan nehéz körülmények között tartották fogva, mint aki­ket faji, politikai vagy más okból deportáltak. A kényszermunká­ért járó kárpótlás fejenként 625 ezer forint lett volna. A komlói nyugalmazott tér­mester és szállítási vezető, Szil- vási Ignác nem érti a németek in­doklását, szerinte nincs különb­ség a különböző munkatáborok­ban elszenvedett testi és lelki sé­relmek között. Ő még csak 17 éves volt, amikor 1944 decembe­rében a felvidéki galántai járás­ból a nyilasok elhurcolták.- A járási központtól nem messze egy faluba gyűjtöttek össze minket, srácokat - meséli Ignác bácsi. - Az első három hé­ten „könnyebb” munkát kellett végeznünk, és még a „kényel­mes” marhavagonokban alud­hattunk. Az orosz front közeled­tével a németek Grazba szállítot­tak minket a bombázások romja­it és a hullákat eltakarítani. Volt, hogy napokig nem ettünk, ha tudtunk, a környékbeli házaktól loptunk valamit. Akit az őrök el­kaptak, azt rögtön kivégezték. Télen a hóban úgy aludtunk, mint a malacok, összebújva. Ké­sőbb olyan kemény munkát végeztünk, amit a férfiak is alig bírtak: erdőt irtot­tunk, tankcsapdákat építettünk.- A hidegtől az ízületeink tönkre­mentek. Engem 30 évesen már reumával kezeltek. Mi éppúgy szenvedtünk fagytól, a fájdalmaktó, mint más munkaszolgála­tos. A pénz jól jött volna, legalább az unokáknak jutott vol­na valami. Ignác bácsi és az egykori leventék az elutasítás ellen még augusztus 31-ig tud­nak fellebbezni a kár­pótlási igényeket ösz- szegyűjtő Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) genfi központ­jánál. Információink szerint Ma­gyarországon nincs olyan szer­vezet, amely ehhez jogi segítsé­get tudna adni. Bóka MAté Gyerekek a csatatéren Az első leventealakulatok 1921-ben a cserkészet mintájára jöttek létre, habár attól nagyon eltérő szellemiséggel. Ugyanis az államilag irányított mozga­lomnak a katonai nevelés volt az elsődle­ges célja. A 12 és 21 év közötti fiúknak kötelező volt részt venniük havonta az egyhetes lőgyakorlaton, illetve hetente egyszer a kiképzésen. A foglalkozásokat eleinte még saját vezetőjük, később azonban már egy hivatásos katona irá­nyította. 1939-től már 10 és 19 év közöt­ti lányok is beléphettek az ifjak közé. A nyilas hatalom idején a háborúban mint harcoló egységek, segédcsapatok támo­gatták a hadsereget. A kiképzésük hiá­nyosságai és tapasztalatlanságuk miatt sokan estek el közülük. 1945-ben felosz­latták a mozgalmat. Újjáépült a papírvár Mohács jellegzetes figurája egy szemüveges kis ember, akit leg­többször hulladékgyűjtés közben, kézikocsival látni. Sokan adják ne­ki a felesleges papírt, miegymást. Másként éreznek viszont az új­városiak. A hulladék itt köt ki, a környékbeliek pedig úgy tudják: a férfi több garázzsal rendelkezik, amik tele vannak lomokkal. Ezeket azonban már kinőtte a gyűjtő, s a szemétből várat épített. Leginkább a bűz és a patkányok zavarták az itt élőket. Az önkormányzat elhordat- ta a kupacot, a rágcsálók elköltöz­tek, bűz nincs. A helybéliek azon­ban nyugtalankodnak, mivel a férfi most kettőzött erővel hódol szen­vedélyének: a szeméthegy újra kezdi régi méreteit ölteni. B. B. VIDÁM JUNIÁLIS. Az idén már tizenöt éves Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub hagyományos évadzáró juniálisát tartotta tegnap Ara- nyosgadányban. Felvételünk készültekor már javában rotyogott a babgulyás, de estére már zenekar is érkezett, hogy a résztvevő klubtagok, képviselők, polgármesterek, egyetemi tanárok és hallgatók méltóképp vigadjanak. FOTÓ: TÓTH L A házilag lekoppintott audio CD-k ma már szinte minden la­kásban találhatók. Az igazi ve­szélyt az eredetinek látszó uk­rán, bolgár, szerb és orosz ka­lóz korongok jelentik, melye­ket ezer forint körül kínálnak. Csak Ukrajnából évente egy­millió ilyen kalóz CD érkezik, s bajba kerülhet miatta az áru­sító, de a vásárló is. Kalóz CD-nek nevezik az olyan korongokat, melyre a felvett műsor után nem fizették ki a szerzői, az előadóművészi, vagy a hangfelvétel-előállítói jogdíját. Évente 20 millió írha­tó CD jön be az országba, melynek a felére másolt dalok kerülnek, s közben 4 millió ka­zettát is megtöltenek zenével. Ugyanakkor eredeti lemezből mindössze 5,5 milliót adnak el. A gond az, hogy mire a szoftverrendőrség, a hangle­mezgyártók szövetsége (Mahasz) megfékezte a nagy­üzemi seftelőket, addigra elter­jedt a CD-írók házi használata, az internetes letöltések gyakor­lata - a házi másolások több mint fele már az internetről származik. A hangfelvételek magáncélú másolása ugyanis nem tilos, ha nem anyagi ha­szonnal történik - megjegy­zendő, hogy más számára még ingyen sem készíthetünk má­solatot számítógéppel. A pia­cokról, a használt CD-ket áru­sító üzletekből eltűntek a gyenge utánzatok, de ott van­nak a bolgár, ükrán, orosz és szerb koppintások, melyek egyre fejlődnek. A fogyasztó akkor lepődik meg, amikor az eredetinek látszó portékát 1200-1500 forintért kínálják. A mellékelt könyvecske aztán sokszor csak a két borítóból áll, vagy néhány oldal a füzet­ből. A korong felületére szita­nyomással viszik fel az ábrá­kat, ami kevésbé esztétikus, és hamarabb kopik. A hamisítvá­nyokról hiányzik a belső gyű­rűn található azonosító kódok némelyike, így a megunt le­mezt később már nem veszi be egyetlen használt CD-kereske- dés sem. Nem árt azzal tisztába lenni, hogy a hamis CD másolása bűncselekménynek számít, és a tett akár öt év szabadságvesz­téssel is büntethető. Nem célra­vezető tehát az ezerforintos vackokra pazarolni a pénzt, ak­kor már sokkal jobban jár az ember, ha kölcsön kéri az ere­detit, és házilag készít magá­nak egy változatot. Mészáros B. Endre Kalózok a CD-piacon együttes szólistája volt öt esz­tendőn át. A Bonnie Tyleres hangzású, de mégis egyedi csengésű hangot aztán Trubics Zorán is észrevet­te, és a közreműködésével Kapo- nyának (Végvári Gábor) a hetvenes évek ismert pécsi rockzenészének fülébe is eljutott, hogy van Pécsett egy fekete tehetség. Kaponya évtizedek óta Kalifor­niában él, továbbra is zenével foglalkozik, így tavaszi haza­jövetelekor demo CD-t készí­tett Evie N-nel. A korongot magával vitte, azt most a ten­gerentúli stúdiókban csiszol- gatják, és már két zenei ügy­nökség is lecsapott az anyag­ra. A Dzsem sikerekből nem lett nagylemez, a tengerentú­li próbálkozás viszont várha­tóan egy CD-vel indul, vagyis a Sierra Leone-i magyar hölgy első albumát Amerikában adják ki. A jelek szerint tehát, ha nem is több millió dolláros szerződéssel, mint ahogy az Király Lindának sikerült, de egy pécsi lány is az Egyesült Államokban in­dul el a popzenei stúdiók világában, hogy leszorítsa Britney Spearst és társait a trónról. M. B. E. Király Linda után egy pécsi hölgy lehet a következő nagy popzenei felfedezett, aki Ame­rikában kezdheti a pályafutását. Az énekesnő bemutatkozó CD- jének máris nagy a keletje a tengerentúlon. Evie N kétségkívül feltűnő jelen ség, hangja és külseje is kirí a megszokott közegből. A hölgy édesapja Sierra Le- one-i, sajátosan rekedtes énekhangjára pedig a Nagy Lajos Gimnázium egyházi kórusában fi­gyeltek fel. Evie N a művészne­ve a most érettségiző 19 esztendős Kaudek Evelynenek. Filmre kínálkozó karrier le­het az övé, hiszen a zenei főiskolára ké­szülő lány most civil­ben egy Király utcai boltban dolgozik, szóval amerikai sikertörténeteknek megfelelően kellően lentről ostromolja a csillagokat. A zenei alapokat Evelyne nem a Nagy Lajos Laudate kórusában szerezte meg. Korábban zeneis­kolába járt, a Mátyás király utcai általánosban tanult, nyolc évig csellózott, majd első feltűnését követően a funkyt játszó Dzsem Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából PAULINA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 4.47, nyugszik 20.45 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-16 óráig az 505-000-ös telefonon. Hírszerkesztő: Mészáros B. Endre NÉVNAP Paulina. A Pál (Paulus = ki­csi) nőnemű alakjának (Pau­la) továbbképzése. Védő­szentje: Boldog Paulina re­metenő. Virága: az apró leve­lű cserepes dísznövény. Mohács 294 cm, áradó, 14.0, Őrtilos -34 cm, apadó, 21.0, Barcs 8 cm, apadó, 22,5, Drávaszabolcs 123 cm, áradó, 23,1 fok. Mobil hívószámunk: 06-30/247-0001 INTERNET Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az interneten: www.dunantulinaplo.hu SZERETETTEL VARJUK REGI ES UJ ELŐFIZETŐINKET a SZALON utcabálokon! Keresse standunkat! A mai napon Siklóson Ha már előfizetőnk, megajándékozzuk az alábbi lapok egyikével: Ha még nem, akkor ne szalassza el a lehetőséget és fizessen elő a helyszínen! Mert az előfizetéshez járó ’ j ajándék mellett egy korsó sörrel is megvendégeljük! Előfizetői akcióink részleteiről a helyszínen felállított standunkon tájékozódhat! Hölgyvilág Lakáskultúra Dunántúli Napló

Next

/
Oldalképek
Tartalom