Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-05 / 93. szám
Ill 2003. ÁPRILIS 5., SZOMBAT RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A Felfrissülő francia kapcsolat Fölélesztették Pécs és Vaison- la-Romaine csaknem másfél évtizede született kapcsolatát. A francia város annak idején az Europa Cantat itteni megvalósításához nyújtott segítséget, most kulturális, gasztronómiai és örökségápolási együttműködés látszik körvonalazódni. Vaison-la-Romaine, amely csaknem másfél évtizede az Europa Cantat pécsi megvalósításához nyújtott nagy segítséget, 10 éve egyedülállóként elnyerte az Európai Kórusváros címet. A jubileum apropóján az ottani polgármester fölvette a kapcsolatot Pécs és Baranya megye önkormányzatával, és ajánlott lehetőséget közös programok szervezésére. A közelmúltban a francia városba látogató, dr. Kékes Ferenc megyei közgyűlési elnök vezette delegáció több konkrétumban is megállapodott meghívóival. Elsőként ez év tavaszán a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium énekkara ottani vendégszereplésére kerül sor, majd novemberben utazik az a pécs-baranyai küldöttség, mely egy gasztronómiai és művészeti rendezvénysorozat, a Gourmand Napok díszvendége lesz. A franciákat jövő nyáron látják vendégül a Pécsi Gasztronómiai Fesztiválon. További kapcsolódási pont lehet a Vaison-la-Romain hatezer fős amfiteátrumában minden évben megrendezett kórus- és antik színházi fesztivál, amely szívesen fogadná magyar kórusok és társulatok fellépését. A római kori emlékek, az örökségápolás és az örökségmenedzsment területei ugyancsak lehetőséget kínálnak az együttműködésre. Ebben az AVEC - az Európai Kulturális Városok Egyesülete - nyújthat hálózata és projektjei révén segítséget; Baranya és Vaison-la-Romaine a közeljövőben kéri felvételét az egyesületbe. A mostani tárgyalásokon meg- fogalmazódottak anyagi hátterét a franciák által az Európai Bizottsághoz benyújtott Dossier Prince - Herceg Dosszié - elnevezésű pályázati anyag hivatott biztosítani, melyet várhatóan áprilisban bírálnak el. b. z. ÚJ HANGSZEREK SZIGETVÁRON. A Szerencsejáték Rt. támogatásának köszönhetően bővült a szigetvári Weiner Leó Zeneiskola hangszerállománya. .Az ajándékpénzből vásárolt fuvolát, hegedűt, szaxofont és cimbalmot már használatba is vették az intézmény növendékei. A szintén támogatásban részesülő Derűs Gyermekkor Alapítvány- nál fejlesztőeszközöket és játékokat vásároltak. fotó, umjfeb László Görgey zászlaja alatt Moravetz Levente színművészt „csatába” szólította Görgey Gábor kultuszminiszter, akihez több évtizedes emberi és szakmai barátság fűzi. A színművész ezért hivatalnoki szerepet vállalt, mint mondta: a segítségnyújtás reményében. Már a tavalyi kormányalakítás után felvette az új kulturális miniszter, Görgey Gábor a kapcsolatot Moravetz Leventével, az után érdeklődve: ha szüksége lenne a munkájára, jönne-e? A pécsi színművész habozás nélkül igent mondott, mert:- Ismerem régóta a miniszter urat, tudom, milyen erkölcsi és morális tőkével bír és hogy mennyire elkötelezett a kultúra támogatásában. Aztán amikor néhány hete kaptam egy telefont, hogy eljött az idő, én is jöttem. Méghozzá politikai főtanácsadó beosztásban, ami némiképp a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában amúgy manapság nem létező kabinetiroda vezetésével egyenértékű, és persze társul hozzá egyfajta személyi titkári funkció is.- A nagy falatok azok a munkák, amik természetesen a minisztérium erre a ciklusra vonatkozó stratégiPécsiek a kultusztárcánál (1990-2003) 1990-1994 AntaJI/Boross-kormány: Andrásfalvy Bertalan (miniszter), Havasi János (sajtótikár), Sz. Koncz István (sajtótitkár) 1994-1998 Homkormány: Derényi András (kabinetiroda) 1998-2002 Orbárhkormány: Ecsedy István (helyettes államtitkár), Visy Zsolt (helyettes államtitkár), Révész Mária (főigazgató-helyettes), Kőhalmi Andrea (sajtótitkár), Havasi Bertalan (sajtóiroda), 2002-töl: Kocsi László (politikai államtikár), Moravetz Levente (politikai főtanácsadó) áját jelenük. Ennél kézzelfoghatóbbak a napi teendők, amik rám hárulnak. Sok a kérés, a bejelentkező, többnyire én tárgyalok velük, és készítem elő a döntéseket. Aki már kért hivataltól, az tudja, hogy a „hivatali rend” mennyire lassú, ezt igyekszünk a miniszter úrral orvosolni. Sokszor még egy gyors „nem" is jobb, mint egy hónapokon át húzódó esetleges „igen”. Tudom, hogy aki ide bejön, az mind jó ügyet képvisel, és bizony fájó visszautasítani egy-egy, kérést, és elismerem, pszichésen is nehéz dolog. Vajon Pécs, a pécsi kulturális élet remélhet-e attól valamit, hogy a szakminisztérium újabb pécsivel bővült ki?- Én természetesen itt is pécsi maradok, noha nem ott születtem, s tagadhatatlan,- ha onnan jön fejléces papír, kicsit felgyorsul a szívverésem. De muszáj megtartani a távolságot, elvégre egy minisztériumban egy egész ország ügyeit kell intézni. Ráadásul napi 12 órában, legalább. Moravetz Levente ugyan volt már polgármester is Szentkatali- non, de most történt meg vele először, hogy a napjai percre előre beosztva telnek.- Efféle rendszerességgel sose dolgoztam, különösen az utóbbi öt évben, amikor azt mondhatom, a magam ura voltam. Most a reggeli 6 órai keléstől az egész napom kottára be van táblázva, vágtatempóban ráadásul. De jól vagyok, s bár természetesen hiányzik a színház, egyelőre úgy érzem, most itt tudok a leginkább segíteni. Aztán, hogy mi a véleménye arról, ami a miniszter esetleges távozását illeti?- Én Görgey Gábor mellé szegődtem, azt hiszem, ezzel mindent elmondtam. Politikusi ambícióim nincsenek, minden egyéb találgatás. Amúgy a sors majd dönt. Az tény, hogy én mindig is szívesen vállalkoztam új dolgokra. Ez is az. _____________»ck. Én eklő Ifjúság: tizennégy kórussal Tizennégy kórus részvételével rendezik meg az Éneklő Ifjúság hangversenyét Pécsett. A mozgalom immár több mint hetvenéves, s a kóruséneklés híveinek ezreit mozgatja meg országszerte. Az Éneklő Ifjúság mozgalom a közös éneklés élményének megszerettetése és széles körű elterjesztése céljából jött létre az 1920-as évek végén a Kodály Zoltán köré tömörült énekpedagógusok kezdeményezésével. A mozgalom vezérkarát - Kodály mellett - Bárdos Lajos, Ádám Jenő, Kerényi György és Rajeczky Benjámin alkották. Idén a pécsi Éneklő Ifjúság hangversenyeire április 5-én, szombaton kerül sor Pécsett, a Kodály Gimnázium aulájában. Délelőtt az általános iskolák, délután a gimnáziumok kórusai mutatkoznak be. Természetesen nemcsak pécsi együttesek lépnek fel, hanem jönnek szép számmal Mohácsról, Sásdról, Komlóról, Szigetvárról, de még a német Marienstattból is. A délelőtti program zárásaként az összkar is megszólal Kunváriné Okos Ilona vezénylésével, a délután zárásaként pedig a ciszterci kórusok közös műsorára kerül sor Norbert Buhrmann és Nagy Ernő dirigálásával. ________________________Q. L. __________Futnak a képek___________ Az Idő hullámverése „Minden egyes pillanat rendkívül sok, mindeddig ki nem fejezett észlelés találkozási pontja. Az élet mindenkor és elkerülhetetlenül gazdagabb, mint mi, akik megpróbáljuk kifejezni” - írta Virginia Woolf egyik esszéjében. írásművei valóban próbálkozások. És ez a legtöbb, amit modem író tehet: sejtetni, érzékeltetni a létezés áradó bőségét. Kivált magáét az emberét, személyiségünkét, amelyben énjeink - az Orlando emlékezetes hasonlata szerint - úgy vannak egymásra halmozva, mint a pincér kezében a tányérok. E gazdagság érzékeltetésére nézve az írónő első klasszikus kísérlete az 1925-ben publikált Mrs. Dal- loway című regény, amely egyetlen napról szól, hőse egy londoni úriasszony, aki egy estély előkészületeivel foglalkozik. Ez a regény háromféle módon is szerepel Stephen Daldry Az órák (The Hours) című filmjében - amely Michael Cunningham Woolf-ihlette műve alapján készült -, három nő sorsához kapcsolódva, akik nem ismerik egymást, történetüket mégis ösz- szefűzi ez a különös regény. Az egyik nő maga Virginia Woolf, ki éppen írja a Mrs. Dalloway-t, miközben súlyos idegbajával, halluci- nációval viaskodik. A másik a boldogtalan Laura Brown, aki negyedszázaddal később olvassa a könyvet, s az olyan nagy hatással van rá, hogy élete döntő lépésére szánja eí magát. El fogja hagyni a családját, kisfiát, aki pedig erősen kötődik hozzá, s aki soha nem fogja ezt a csapást kiheverni. Költő lesz belőle, aki fél évszázaddal később AIDS- betegségben haldoklik. Ennek a férfinak barátja, ápolója és szerelmese Clarissa Vaughan, Mrs. Dal- loway mai hasonmása, kinek életé; ben mintegy újraíródik a regény. Ő a film harmadik asszonyhőse. A könyv motívumai, mint eg> zenemű vissza-visszatérő dallamai, áthálózzák a három sorsot, ismétr -T—T • A testi-lelki azonosulás példája: Virginia Woolf szerepében Nicole Kidman Egy öregember emlékirataiból Jó étvágyat! Egyszer egy kolléganőm panaszkodott, hogy nehezen boldogul a közvetlen főnökével. Tréfásan azt javasoltam, szűrje össze vele a levet, s rögtön felhőtlenebb lesz a munka- kapcsolatuk is. A nem éppen prűd nő felpattant: csak nem képzeled, hogy ágyba bújok olyan férfival, akinek mindegy, hogy mit eszik? További okfejtése is tanulságos volt. Csóringer ifjúkorunkban, a Nádor Kávéházban, ingyen adták a saját sütésű fehér kenyeret az ételhez. Törzsléhűtőnek néha egyéb étel rendelése nélkül is. De főúri módon szervírozták egyhatvanért a teát, s nyáron elegáns üvegkehelyben hozták kilencven fillérért a hideg aludttejet. Volt, hogy egy teát rendeltünk, de négyen ettük a potya kenyeret. Azt azonban lesajnáltuk, aki simán tömte magába. Sóval, paprikával megszórva fogyasztottuk, mert úgy finomabb volt. Igényes ember a nehéz időkben is megtalálta a módját, hogy ne csak éhségét csillapítsa, hanem életminőségét, örömháztartását is gazdagítsa az étel. A háború után édesanyám kenyérrel szaporította a húst, de úgy fűszerezte, olyan szaftban párolta, hogy ma is számban érzem a darált pörkölt kellemes de- cens ízét. A főzelékekre csak paprikás párolt hagyma, zöldpaprika jutott, de ma is fontosabb számomra a főzeléken a szaft, mint a snicli. Azért nosztalgiázom, mert döbbenten tapasztalom, hogy néhány értelmiségi ma is csak pejoratív jelzőkkel képes szólni evésről-ivásról. Gasztronómia helyett zabálást és vedelést emleget. Etelbűzt ott, ahol ínyencségek illatoznak. Nem tudom eldönteni, hogy alakoskodó álpuritánság vagy csupán érzéki sivárság rejlik-e ítélkezésük mögött? Az életöröm méltatlan volt a szocialista embertípushoz. De ma már anakronisztikus ez a magatartás. Vonzó gasztronómiai kínálat nélkül idegenforgalomról ábrándozni csacskaság A polgári kultúra szerves része a konyhaművészet élvezete. Ma már, akinek pénze és igénye van, Pécsett is elmehet egy-két vendéglőbe, ahol európai színvonalú étkek és italok közül választhat. Mégis szenzációs dolog, hogy a Gundel étterem étlapjáról néhány fogást csütörtöktől a pécsiek is megkóstolhattak. S mert a szecessziós miliőt nem lehetett áttelepíteni a Minaret étterem ódon falai közé, mérsékeltebb árakon kínálták a libamáj- és pisztrángcsodákat. Olyan ez, mintha a milánói Scala vagy a New-York-i Metropolitan utaztatna néhány produkciót. Gondolom, a szerényebb operaházakban is kíváncsi lenne az előadásokra a közönség. A Gundel ugyanis sikertörténet. Mert a megalkuvás nélküli minőség története. Működtetőit sosem a gyors meggazdagodás vágya vezette. Ez kamatozott hosszú távon 1894 és 1949 között is, az államosításig, majd 1992-től napjainkig. 1995-ben már elnyeri a Kelet-Európa legjobb étterme címet. ’93-99 között a Konyhaművészet titkos szavazása alapján a legjobb éttermek tízes listájának tagja és a Budapest legjobb étterme cím birtokosa. 1999-ben a Sidney Morning Herald a világ tíz legjobb étterme egyikének nyilvánítja. 1 Ez a rang nem a homárnak, lazacnak szól. Ilyent sok száz étteremben kínálnak a világon. A Gundel fő varázsa, hogy hétköznapi nyersanyagokból is ételkölteményeket állítanak elő. Az ízek és a látvány harmóniája a hagyományos ételeknél is alapkövetelmény. A zöldségek milliméterre egyforma hosszúak, vagy azonos nagyságú gyöngyök, egymással színharmóniában. Nem kerülhet tányérra szét- ’ főtt, vitaminját vesztett, fogyatékos ízű répa vagy paraj. Aki olvasta a séf, Kalla Kálmán mesterszakács bármely receptjét tudja, hogy végigolvasni is fáradság, hát még elkészíteni ételkreációit. Még az alapmártások készítéséhez is pontosan megadja, milyen átmérőjű edényt kell használnunk, hány milliméteresre kell szabni az alapanyagokat. A méretektől, mennyiségektől megkímélem az olvasót, de gondoljuk el, hogy a borjúalapléhez kell: napraforgóolaj, borjúcsont, víz, zeller zöldje, petrezselyem zöldje, babérlevét, fekete bors, kristálycukor, hagyma, aprított zeller, sárgarépa, fehérrépa és paradicsompüré. Három óra főzés után már beledobhatjuk a fűszereket, eztán már csak egy órát kell főzni, közben tetejét folyamatosan habtalanítani, majd finom ruhán átszűrni, s lehűteni, hogy minden zsiradékot eltávolítsunk. Ez az alapié nélkülözhetetlen a barna alapmártáshoz, mert egy liter kell belőle s még olaj, hagyma, répa, fehérrépa, zeller, paradicsompüré és liszt. Ezt, az előpirítgatások után csak egy órát kell forralni, lehabozni, lezsírozni, s máris átszűrhetjük egy finom lyukú szűrőn. A húskivonatot szintén bor- júalapléből készítjük, csak szép lassan kell forralni, állandóan lehabozva, ha felére forrt, áttöltjük egy kisebb edénybe, s megint a felére forraljuk, míg állaga szirupszerű lesz. S ha meg van már a három fontos ösz- szetevőnk, elkészíthetjük a demi- glace mártást. Ehhez egyharmadára forralunk újra barna alaplevet, ehhez öntünk 3 csésze barna alapmártást, fél óra forralás után pedig két evőkanál húskivonatot. Ha ezzel is forrt, levehetjük, szűrhetjük, s nekikezdhetünk a vörösboros vadgom- bamártás elkészítésének, mert végül is ezért történt eddig minden. A finomra vágott hagymát száraz vörösborral (Merlot) közepes tűzön forraljuk, míg a bor negyedére apad. Ekkor adjuk bele a vajat és a szeletekre vágott vargánya- és kucsmagombát, 2-3 perc párolás után sózzuk, borsozzuk és a demi-sec mártást a gombára öntve még 4-5 percig lassan forraljuk. Ehhez képest a pecsenye és a zöldségköret minden tagjának külön edényben párolása már bakfitty. Mindenesetre kézcsókom annak a háziasszonynak, aki minden utasítást betartva elkészíti. Hacsak nem hétfőn kezd el főzni, szombatra. Igaz, az éttermekben nem naponta főzik le az alapleve- ket, mártásokat. De a kiemelkedő minőség előállítása egyetlen műfajban sem egyszerű dolog. Ám a minőségtől függ, hogy koldusok leszünk-e Európában vagy... legalább az ígéretek felét megkapjuk. Btikkösdi László lődő gesztusok, újra felbukkanó tárgyak; váratlan déja vu találkozások, felderengő sejtelmek sugallják a három nő (és a regény) összetartozását. A főszerepeket kiváló színésznők keltik életre. Clarissát Meryl Streep játssza, szépen érzé keltetve azt az ellentmondásos viszonyt, amely a költőhöz fűzi, akiben megpróbálja tartani a lelket. Laura szerepében Julianne Moore- nak nehezebb feladat jutott: neki önmagával kell megküzdenie. Van egy egészen nagy pillanata: fásult arccal mered maga elé este, lefekvés előtt a fürdőszobában, miközben férje, akit nem szeret, csak sajnál, várja maga mellé az ágyba. Jössz már? - sürgeti várakozva. Megyek, válaszolja Laura, elindul a hálószoba felé, s kezével letörli köny- nyeit. Úgy látszik, Nicole Kidman tehetségét felszabadította, hogy elvált Tom Cruise-tól. Élete eddigi legnagyobb alakítását nyújtja az írónő különlegesen súlyos szerepében. Játékának íve a döbbenetes hasonlóság megteremtésétől a hibátlan érzelmi azonosuláson át a lélek dimenzióinak sejtetéséig terjed. Mint tudjuk, Virginia Woolf öngyilkos lett, beleölte magát a kertjük aljában folyó Ouse-ba. Két hét múlva leltek rá holttestére. Zsebében köveket találtak. Kitűnő úszó volt, ezért kellettek neki a kövek. De bármilyen különös, még férjének hagyott búcsúlevele' is az élet általa oly nagyon ismert gazdagságáról tanúskodik. A szavak mintha felülírnák a tragikus tettet. „Drága, érzem biztosan, újra megőrülök. És most már nem gyógyulnék meg. Azt teszem hát, ami a legjobbnak látszik. Te minden tekintetben az voltál nekem, aminél több nem lehetett volna senki. Nem hiszem, hogy két ember lehetett boldogabb, mint mi voltunk egymással.” Ezzel a jelenettel kezdődik s zárul a film. Nagy Imre
