Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-05 / 93. szám

8. OLDAL POLITIKAI V I T A F Ó R U M 2003. Április 5., szombat Igennel szavazzunk! A Kereszténydemokrata Néppárt közel hat éve nem végezhetett hatékony politi­kai munkát, és nem szolgálhatta a ma­gyar társadalom és az ország felemelke­dését. Arra kényszerült, hogy erejét a tör­vényes működés helyreállítására fordítsa. Köztudott, hogy a párt akkori vezetése, a leg­súlyosabb törvénysértésektől sem visszariad­va, harcot indított saját tagsága ellen. A kizá­rástól a tagkönyvcseréig terjedő törvénysértő eszközökkel - az alapító Demokrata Néppárt képviselőinek jogait sem kímélve - eltávolítot­ta a párt tagjainak túlnyomó többségét. A tag­ság nélkül maradt párt politikai szerepe meg­szűnt. A kereszténydemokráciát a magyar közéletben a Fidesszel kötött szövetség kere­tében a Magyar Kereszténydemokrata Szövet­ség képviselte. . Köztudott az is, hogy a törvénysértések mi-, att a Legfőbb Ügyészség indított pert a párt el­len. A magyar igazságszolgáltatás történeté­ben még nem volt példa arra, hogy az ügyész­ség politikai párt ellen pert indítson azért, mert működésének egésze törvénysértő. Az ügy lezárására négy évvel a kereset benyújtá­sa után 2002. szeptember 26-án a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletének meghozatalával ke­rült sor. Az ítélet rendelkezései szerint 2002. november 2-án összeült az Országos Választ­mány, helyreállította az eltávolított párttagok jogait és új vezetést választott. A párt új elnö­két a Fővárosi Bíróság azonnal, 2002. novem­ber 5-én bejegyezte, mint a párt törvényes képviselőjét. Az eltávolított törvénysértő vezetés meg­tette az utolsó rendelkezésére álló lépést a tör­vényes működés helyreállításának késlelteté­sére, megfellebbezte az új képviselő bejegy­zését és ezzel több hónapra jogbizonytalan­ságot teremtett. A Legfelsőbb Bíróság most meghozott vég­zése, amely helybenhagyta a párt elnökének, dr. Varga László országgyűlési képviselőnek, mint a párt törvényes képviselőjének bejegyzé­sét, végérvényesen véget vetett a törvénysértő helyzetnek. Ezzel megindulhat a párt újjászer­vezése, amit eddig csak előkészíteni tudtunk. Arra törekszünk, hogy a Kereszténydemok­rata Néppárt az 1947. évi Demokrata Néppárt nemes hagyományait és az európai keresztény­demokrácia elveit követve újra fontos szerepet töltsön be a magyar politikai életben. Szerveze­ti önállóságunk fenntartásával a legszorosabb együttműködésre törekszünk testvérszerveze­tünkkel, a Magyar Kereszténydemokrata Szö­vetséggel, a néppárttá átalakuló Fidesz Magyar Polgári Párttal, valamint a keresztény, nemzeti és demokratikus értékek iránt elkötelezett más politikai erőkkel. A szociális igazságosságért és a társadalmon belüli, valamint a nemzetközi megbékélésért küzdünk. Igennel szavazunk az április 12-i népszavazáson. Azt reméljük, hogy szövetségeseinkkel együtt visszaszerezzük az ország vezetését, helyreállítjuk a magyar társa­dalom egységét, teljes sikerré tesszük csatlako­zásunkat az európai és nemzetközi intézmé­nyekhez, megőrizzük nemzeti hagyományain­kat, és így szolgáljuk az ország gazdasági, társa­dalmi és kulturális felemelkedését. A Kereszténydemokrata Néppárt Ügyvezető Elnöksége nevében: Dr. Varga László elnök A mi válaszunk A MIÉP nem szélsőséges Többször elhangzott az MTV 1 csa­torna reggeli műsorában, hogy „áll a bál” a MIÉP háza táján. Bizonyos személyek elégedetlenségi mozgal­mat kezdeményeztek a párt fennál­lása óta első alkalommal. A kezde­ményezők valamennyien képzett emberek. Ismerve a MIÉP alapsza­bályait, már az elején tudták, hogy „reform törekvéseik” - melyek el­sődleges célja Csurka István elnök eltávolítása volt - esélytelenek. Felmerül a kérdés: akkor MIÉRT tették?! A magukat MIÉRT-nek ne­vező 4-5 fő gyakran kapott megszólalási le­hetőséget a TV 1-es adásban. Olyannyira, hogy amikor az országos gyűlés küldöttei 86%-os többséggel újra választották Csurka Istvánt, nem őt hívták elő­ször a stúdióba, hanem a pár száza­lékos ellentábor képviselőit. Ők az­tán igyekeztek lejáratni a MIÉP ve­zetését, szabálytalannak minősítet­ték az országos gyűlés lefolytatását, valótlan tényeket állítottak, pl. hogy Baranyából nem utazhattak küldöt­tek az országos gyűlésre. 1998-2002 között - parlamenti képviselőként - nem lázadtak fel, elégedettek voltak a MIÉP-ben'be­töltött szerepükkel, nem utolsósor­ban javadalmazásukkal. így reform törekvéseik valódi oka csak sejthe­tő. Rosszul számítottak, ha azt hi­szik, meg tudják bontani a párt egységét. Elégedetlenségi mozgal­muk bizonyos tekintetben tisztu­lást jelent. Az ingadozók, félre tájé­koztatónak most válaszút előtt áll­nak, színt kell vallaniuk. Ezt a párt számára öntisztulási folyamatnak is tekinthetjük. Némi veszteséget el kell visel­nünk ugyan, az építő munka azonban elkezdődött, a reforme­rek által felbomlasztott egyes szer­vezeteink újra működőképesek. Én magam és az országos gyűlé­sen megjelent több mint 400 kül­dött tanúsíthatjuk: minden szabá­lyosan zajlott - hatósági tanúk je­lenlétében. Baranya megyéből 18 küldött vett részt, négyen betegség miatt maradtak távol. A MIÉP tagsága hazáját szerető, nemzeti értékeket ápoló, a párt esz­meisége iránt elkötelezett. Ebből következik, hogy a MIÉP gerince szilárd. A Magyar Igazság és Élet Pártját Csurka István alapította és építette föl. Nemcsak pártot alapí­tott és működtetett, ezenfelül szá­mos, a köz javát szolgáló intéz­ményt hozott létre. Magyarországon - a törvénye­sen működő pártok közül - a MIÉP az egyedüli, amely a költségvetési támogatásból a köz javára is fordít mind a mai napig. Csurka István egyénisége, szel­lemi felkészültsége, politikai tisz­tán látása vitathatatlan. Ettől füg­getlenül minden politikus követhet el hibát, ez mindig az adott esemé­nyek függvénye. 2003. április 12-i népszavazás után rendkívüli országos gyűlés összehívására kerül sor, ahol a párt vezetése - a népszavazás eredmé­nyétől függően - dolgozza ki új programját, célkitűzéseit. A MIEP nemzetépítő politikájára a magyar társadalomnak a jövőben még nagyobb szükséges lesz, mint eddig. Jelenleg nincs más politikai erő, amely a nemzeti értékeket, ér­dekeket oly mértékben képviseli, mint a MIÉP. A MIÉP nem szélsőséges párt. Biztonságos, kiszámítható, igazsá­gos magyar életet kíván teremteni valamennyi állampolgár számára. Márfi Tibor, a MIÉP Baranya Megyei Szervezetének megbízott elnöke Parkolóbérlet nyugdíjasoknak Az önkormányzat bizottságai megtárgyalták a 2001 óta válto­zatlan parkolási díjak emelését. Mivel az eredeti élőterjesztés semmiféle kedvezményeket nem tartalmazott a nyugdíjasok szá­mára, a város szabad demokrata képviselői azt javasolták, hogy a helyben lakó nyugdíjasok saját autójukkal ingyen, bérletváltási kötelezettség nélkül parkolhassa­nak. Végül a városvezető koalíció (elfogadván a parkolási rendet üzemeltető vállalat érvelését, mi­szerint a regisztrációs stb. költsé­gek miatt az ingyenes bérlet ne­hezen lenne kivitelezhető) azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy kapjanak a nyugdíjasok félárú, kedvezményes bérletet. A nagy vitát kiváltó indítvány nyomán felmerült egy olyan javas­lat is, hogy a parkolóbérletek emelé­se a nyugdíjasokra egyáltalán ne vo­natkozzon, és a bizottságok végül ezt a változatot terjesztették a köz­gyűlés elé. Mivel a bérletek ára ez évben egységesen 2000 forint volt, így a nyugdíjasok jövőre ugyaneny- nyiért vásárolhatnak majd bérletet. A városvezető koalíció támogatja a javaslatot, így azt a közgyűlés előre­láthatólag meg fogja szavazni. Bár az SZDSZ eredeti javaslata és a jelenlegi elképzelés között mégiscsak 2000 forint különbség van, én magam azt tekintem a tör­téntek valódi eredményének, hogy a testületek egyáltalán elfo­gadták az SZDSZ azon álláspont­ját, hogy a nyugdíjasoknak ne kelljen ugyanannyit fizetniük, mint mindenki másnak.'Ez a mél­tányossági szempont a szokásos nyugdíjas kedvezményeken túl más okokból is megfontolandó. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a nyugdíjasoknak vélhető­leg kevesebb pénzük van (autó- fenntartá'sára is, másra is), hanem arról is, hogy az esetek többségé­ben másképp használják autói­kat. Míg az aktív korosztály szá­mára az autó elsősorban minden­naposán használt munkaeszköz - vagyis hozzájárul a jövedelmük gyarapodásához éppúgy, mint a hétköznapi városi forgalomhoz -, a nyugdíjasok gyakran csak alkal­manként, hétvégén vagy ritkábban használják járműveiket. Őnekik jelentene igazi érvágást egyévi több ezer forintos parkolóbérlet. A vita során elhangzott az az el­lenérv, hogy jövőben a nem nyug­díjasok majd nyugdíjas családtag­jaik nevére íratják autóikat, így csökkentve parkolóköltségeiket. Aki íratta már át az autóját, az tud­hatja, hogy ez finoman fogalmaz­va is butaság. A több tízezer forin­tos átírási költség hosszú évek alatt tudna csak megtérülni - ad­dig azonban a szabályozás is vál­tozhat, a tulajdonosok is elköltöz­hetnek, a zónahatárok is módo­sulhatnak akár, vagyis valószínű­leg nem ez a legkifizetődőbb befektetés. Én magam az SZDSZ képvise­lőjeként tovább­ra is csak azt ígérhetem, hogy minden egyes alkalommal, ha egy nehéz, vagy hátrányos helyzetű embercsoport érdeke kívánja, hallatni fogom, fogjuk a hangunkat - ahogy tettük azt a belváros kiskereskedők vagy éppen legutóbb Pásztory Dóra és a parasportolók ügyében. Petrovits József SZDSZ-ügyvivő Petrovits József Hitet teszünk az európai út mellett Megint rendőri intézkedé­sekről szólnak a hírek. Vala­ki vagy valakik önkényural­mi jelképeket ábrázoló pla­kátokon szólították fel a la­kosságot, hogy szavazzon nemmel az európai uniós csatlakozásra. Nem volt már ebből elég? Nem volt elég a horogkeresztből és a vörös csillagból? Nem volt elég utóéletében ma is köztünk élő ordas eszmék jelképeiből? Hogyan juthat el valaki Európa ügyének tagadásában - melyre egy demokratikus társadalom­ban mindenkinek joga van - egy ilyen plakátig? Hogyan lehet az Európai Unió nemje, a vörös csillag és horogkereszt nemje közé egyenlőség jelet tenni? Itt szörnyű aránytévesztés történt. A magyar társadalom túlnyo­mó többsége megélte a „szocia­lista építőmunka sikereit”, a szomszéd országainkkal, ki­emelten a Szovjetunióval fenn­álló „örök és megbonthatatlan barátságot”, a KGST és a Varsói Szerződés „gondoskodását”. A magyar vidék megélte a kitelepí­tést, a padlássöprést, a szövet­kezeti mozgalmat, melynek ha­tásait még hosszú évekig nem fogja kiheverni. A magyar nép megélte a háromévente kérvé­nyezhető és 75 dollárral „jutal­mazott” nyugati utazás lehető­ségét. Az 50-es 60-as, 70-es évek fiataljai saját bőrükön érezhet­ték, mit jelent osztályidegennek lenni az egyetemi felvételikor. Ez később munkásszármazású preferáltra 'szelídült. „Polgári csökevények” kutakodtak csa­ládfájukon egy tanácsköztársa­ságbeli nagypapa, egy II. világ- háborús partizán nagybáty után, hogy az amúgy tehetséges gyermek a vágyott egyetemre felvételt nyerhessen. Micsoda megalázó helyzetek voltak! Közben Európa „boldogtalan” nyugati felén nem népi demok­rácia, csupán demokráciák, nem néphatalom, hanem többpárt­rendszerű parlamentek működ­tek. Már a 60-as években állam- polgári jogon lehetett a „burzso- • ázia hatalma alatt” nyögő polgá­roknak keresztül-kasul beutazni nemcsak Európát, hanem az egész világot. Tehették ezt annál inkább, mert az útnak nem Tra­banttal és Moszkviccsal, és nem 75 dollárral vágtak neki. A Független Kisgazdapárt Ba­ranya Megyei Szervezete ez év február 20-án közzé tett nyilat­kozatában deklarálta, hogy pár­tunk elsők között kötelezte el magát hazánknak a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csat­lakozása mellett. Tettük ezt azért, mert mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy Európa független nemzeteinek kiteljesü­lő együttműködése a záloga a békének, a biz­tonságnak és a magyar társa­dalom fejlődé­sének. Ugyan­akkor nyilatko­zatunkban fel­szólítottuk a szociálliberális kormányt, te­gyen sokkal hathatósabb iniezKeaeseKei « csatlakozásig hátralévő időben a magyar vidék felzárkóztatása ér­dekében. Követeltük és követel­jük, a földből élők kapjanak ga­ranciát arra, hogy fáradságos munkájuk tisztességes megél­hetést biztosít majd családjuk­nak. Követeltük és követeljük, hogy a rendszerváltás, nagy vesztese az aprófalvak iskola, értelmiségi és munkahely nél­kül maradt népe kapjon több esélyt az emberhez méltó életre. Hathatós vidékfejlesztési prog­ramok kellenek ehhez. Az Euró­pai Unió ígért jelentős támoga; tása mellé a kormányzat anyagi hozzájárulása is szükséges. A Független Kisgazdapárt februári nyilatkozata szólt a kis- és középvállalkozókért és a nyugdíjasokért is. Tettük ezt azért, mert a kisvállalkozók je­lenlegi helyzetükben nehezen állják majd a versenyt az euró­pai uniós konkurenciával, míg a nyugdíjasok az elmúlt 50 év örök veszteseiként tanácstala­nul és bizalmatlanul néznek a jövőbe. A Független Kisgazdapártnak meggyőződése, a magyar vidék a jövő záloga, felemelkedéséé,^ kell harcolnunk. Sok a kétsé­günk hazánk európai uniós fel­készültségét illetően, különösen a földből élőket, aprófalvak la­kóit, kisvállalkozókat és nyugdí­jasokat illetően. Ennek ellenére a Független Kisgazdapárt nein tudja elfogadni az Európai Unió­ra, az önkényuralmi jelképekkel alátámasztott nemet. A magyar vidék felemelkedé­séért a Független Kisgazdapárt hitet tesz az európai út mellett és várja a kormánytól annak a garanciáját, hogy a vidék társa­dalma nem lehet vesztese az eu­rópai csatlakozásnak. Dr. Kurucsai Csaba, a Független Kisgazdapárt Baranya Megy0 Szervezetének elnöki Mi a pécsiek véleménye? Kíváncsi vagyok, mi a pécsiek véleménye arról, hogy a jelenle­gi törvények a népszavazás sza­vazatszámláló bizottságaiban az államilag kijelölt személyeken kívül csak parlamenti pártok megbízottjainak jelenlétét enge­dik meg. Egy népszavazáson mindig olyan téma van, amelyet a parla­menti pártok nem mernek nyíl­tan, maguk között eldönteni, te­hát tudják, hogy van a lakosság­nak komoly (velük) ellenvélemé­nyű része is. Ezt a lakossági részt a törvény most egyszerűen kizár­ja a szavazatszedés ellenőrzésé­ből. Jó példa az aktuális eset, a mostani EU-csatlakozás kérdése, ahol még csak nem is titok, hogy az egész Országgyűlés egy véle­ményen van. Ezt a népszavazást kizárólag olyan személyek fogják ellenőrizni, akik a csatlakozás mellett nyíltan agitáló (nagyon intenzíven agitáló) szervezeteket képviselnek, ti. a kormányzatot vagy a parlamenti pártokat. Ez elvi kérdés, és valahogy nem fér össze a jogállam fogal­mával. Ez még a középkori em­berek jogérzékét is sértette vol­na. Pl. mintha lett volna egy „ör­dög ügyvédje”, akit a szenttó avatási eljárásokban törvényileg kijelöltek, hogy ő lássa el az el­lenvélemény képviseletét. Énéi- kül tisztességtelennek érezték volna az eljárást. A tavalyi választások során biz­tosítva volt a különböző érdekeli felek számára az ellenőrzés bizo­nyos foka - mégis sok panasz voll az eljárás tisztaságával kapcsolat­ban, és ezek fontosabb részét so- hásem cáfolták meg, hiszen nagy­részt figyelmen kívül hagyták Ezek után egy olyan népszavazás, ahol a lakossági ellenőrzés telje­sen ki van zárva: nem éppen biza­lomgerjesztő. Vajon nem sérti el még az „EU-párti” választópolgá­rok önérzetét is? És nem beszél­hetünk-e alkotmánysértésről a vé­leménynyilvánítás szabadságá­nak sérelme címén?. Király falvi László Pécs, Enyezd u. lS- Telefon: 72/436-261 e-mail: laszlo.király falvi® aok.pte.hü'■ )r. Kurucsai Csaba j fognak járulni ehhez a sokszí­nűséghez, miközben magunk is gazdagabbak leszünk Európa értékeinek befogadásával. Mi magyarországi németek sok szállal kötődünk Európa német nyelvű területeihez. Is­merjük az ott élők mentalitását, beszéljük a nyelvüket. Magyar- ország csatlakozásával köze­lebb kerülünk őseink szülőföld­jéhez. Ha meglátogatjuk rokonain­kat, barátainkat, ha tanulni, dolgozni kelünk útra, néhány esztendő múlva nem külföldre utazunk. Ezt kínálja számunkra a csat­lakozás. Ezért kérünk minden magyarországi német választó- polgárt: vegyen részt a népsza­vazáson és mondjon igent az európai Magyarországra! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának Közgyűlése Magyarország polgárai történel­mi jelentőségű népszavazás előtt állnak. 2003. április 12-én valamennyiünk jövőjét befolyá­soló döntést kell hoznunk: Akarjuk-e, hogy hazánk az Eu­rópai Unió tagjává váljon? A mi válaszunk az egyértel­mű igen! Azt akarjuk, hogy Magyaror­szág tagja legyen annak a kö­zösségnek, amely az emberi méltóság tiszteletén, a szolida­ritáson és a jogállamiságon alapszik. Az akarjuk, hogy gyermeke­ink és unokáink egy olyan Eu­rópa polgáraiként nőjenek fel, amelyben mindenki képességei és teljesítménye alapján boldo­gulhat, amelyben mindenki számára biztosított a békés, nyugodt élet lehetősége. Európa gazdagságát nyelvi és kulturális sokszínűsége adja. Magyarország és népei hozzá Négyszemközt Európával A Magyar Demokrata Fórurr „Négyszemközt az országgal négyszemközt Európával” az eu rópai uniós csatlakozásért kam pányzáró konferenciáját tartja Pécsett, április 10-én, csütörtö kön 15 órától a Baranya Megye Önkormányzat dísztermébe! (Pécs, Papnövelde u. 5.). Előadók: Gróf László, FVM Baranya Me gyei Hivatal integrációs főosz tályvezetője: A mezőgazdaság támogatási rendszer. Közvetler támogatások, intervenció és vi dékfejlesztés. Győri József, a Ba ranya Megyei Önkormányza Nemzetközi Kapcsolatok és Eu rópai Bizottság tagja: Kis-közép a nagyüzemek versus nagybirtok- l, rendszer. Dr. Habjánecz Tibor, a i- Gazdakörök Országos Választ- i- mányának alelnöke: A tőke sza- a bad áramlása 4. fejezet és a ma- í- gyarországi földforgalom kritikus >i pontja. Dr. Andrássy György, a n Pécsi Tudományegyetem pro fesszora: A magyar nyelv és kul­túra jövője csatlakozásunk után. Dr. Kecskés László, a Pécsi Tudo- :- mányegyetem professzora: A jog- :- alkalmazás és jogélet az Európai ;i Unióban. Herényi Károly, az n MDF frakcióvezetője: Európában i- magyarul. Varga Miklós minikon- i- cert „Vén Európa”. Dr. Dávid Ibo- it lya, az MDF elnöke: „Európába, i- de mindahányan”. i- ___________________________I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom