Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-05 / 93. szám
AZ EURÓPAI U NIÓ KÜSZÖBÉN 6. OLDAL EU-hírek _______ EU RÓPA NAP. Olyan Európa napi rendezvénysorozat kezdődik ma Pécs belvárosában, melynek középpontjában a csatlakozás áll. A Széchenyi téri dalostáncos programok sorából kiemelkedik az a nyilvános fórum, amely 16 órakor kezdődik. A fórumon részt vesz Kovács László külügyminiszter, Jürgen Röppen EU-nagykövet, Giuseppe Gargia- ni, az Európai Parlament jogi bizottságának elnöke, dr. Toller , László Pécs polgármestere és dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke. Eközben a Szent István téren 13 órától trambulin, játszóház, bábsimogató és sokféle zenés-mókás gyermekelőadás várja a legkisebbeket. Este több együttes ad koncertet, és a nap tűzijátékkal zárul. Április 6-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Kereskedők Háza előtti tér névadóját tartják: Európa tér lesz belőle. (a) NYUGDÍJASOK AZ EU-BAN címmel szervez kötetlen beszélgetést az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, a Baranya Megyei Európai Információs Pont és a Baranya Megyei Ön- kormányzat 2003. április 8-án, kedden 16.00 órától Pécsett az Európa Házban (Mária utca 9.) A kerekasztal-beszélgetésen részt vesz: Thomas Glaser, az EU Delegáció tanácsosa. _________________________1*1 Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. EUM-OTÓ VII. FORDULÓ A Dunántúli Naplóban április 12-ig - összesen nyolc alkalommal - európai uniós mellékletekkel találkozhatnak olvasóink. Az összeállításokban a csatlakozással kapcsolatos kérdésekre igyekszünk választ keresni. Véleményeiket, kérdéseiket a www.du.nantalinaplo.hu. portálunkon, illetve EU-melléklet jeligés leveleikben is várjuk. Minden alkalommal egy-egy rövid totót is közlünk, amelynek sikeres megfejtői között értékes könyvjutalmakat sorsolunk ki. A VII. forduló megfejtéseit levélben - EU-totó, VII. forduló jeligével - a szerkesztőségünkbe várjuk április 11-ig. (Pécs, Pf. 134.) A nyerteseket, levélben értesítjük. 1. Minek a rövidítése a JHP? a. az ELI közős mezőgazdasági politikája b. az EU közös védelmi politikája c. az EU közös igazságügy- és belpolitikája 2. A bíróság tagjai milyen nyelven tanácskoznak? a. angolul b. németül c. franciául 3. Ki a WEU főtitkára? a. Francois Gerlain b. Helmut Kohl c. Javier Solana 4. Mit jelent a derogáció kifejezés? a. tárgyaló küldöttség b. átmeneti könnyítés, mentesség c. tárgyalási szünet 5. Kit választottak meg az Európai Központi Bank elnökének? a. Jean-Claude Trichet b. Willem F. Duisenberg c. Ottmar Issing 6. Kb. hány oldal a közösségi joganyag? a. 5-6 ezer oldal b. 8-10 ezer oldal c. 80-100 ezer oldal 7. Ki mondta? „Valami olyat kell létrehozni, mint az Európai Egyesült Államok..." a. Jacques Monet b. Winston Churchill c. Robert Schuman 2003. Április 5., szombat . Finnország Svédország. Litvánia Horvátország Görögország I Nizzai Szerződés: alap a bővítéshez A megegyezés úgy készítette elő a csatlakozást, hogy nem is arról szólt A Nizzai Szerződés az elemzők szerint alapvető megegyezés volt a Közösség eddigi történetében. A tagállamok olyan reformokat hoztak, amelyek bár kifejezetten nem a bővítésről szólnak, mégis tételesen átalakítják az egyre nagyobb Európai Unió belső életét, így felkészítve a szövetséget a kelet-kö- zép-európai, mediterrán és balti tagok fogadására. Érdekes, hogy Nizzában, a gyakran éjszakába hajló viták utáni sajtókonferenciákon gyakran ingerülten utasították vissza a bővítésről szóló kérdéseket az EU-politikusok. Hangoztatták: a 2000 decemberében zajló vitában nem lehet felvetni, ki képviseli a majdani új tagokat, hiszen a szócsaták hivatalosan nem a csatlakozásról, hanem az Európai Unió belső átalakításáról szóltak. Az elemzők számára azonban világos volt: kimondva vagy kimondatlanul a 2000 decemberi, nizzai EU-csúcs (majd az eredményeket rögzítő jegyzőkönyv 2001 februári aláírása) valójában a bővítést készíti elő. Azok a problémák, amelyek az akár 27 taggal már felmerülnek, nem adódtak volna a hat alapító tagnál, de még a jelenlegi IS országnál sem. A taglétszám várható bővülése, az elsöprő többségben kis lélekszámú országok csatlakozása az EU egész döntéshozatali, végrehajtói rendszerét reformra kényszerítette. Az alapvető kérdés az volt, hogyan tud az Európai Unió továbbra is működni, mi több hatékonyan „üzemelni” csaknem kétszer annyi tagállammal, mint jelenleg? Már korábban is élénk vita volt a szavazati jogok kapcsán a kis és nagy lélekszámú országok között, végül ezt egy összetett megoldással hidalták át. A jövőben az érdekérvényesítő képességet már nemcsak az ország mérete, hanem lakosságszáma is meghatározza, ez a lehetőség valamennyi régi és új tagállam számára viszonylag megfelelő. Bizonyos szempontból ezzel növelték a nagyobb népességű országok szerepét, de továbbra sem lehet azt állítani, hogy a „nagyok” uralnák az EU-t, mi. több, az elemzők szerint a kis és közepes méretű államok pozíciója arányaiban továbbra is kedvezőbb. A Nizzai Szerződés sokak várakozásától elmaradt, ám az tény: képes volt sok igény ötvözésére. Növelte a nagyobb országok szavazati súlyát, ám a kicsik még éppen meg tudták őrizni az 50+1 szavazattöbbségüket. Egyensúlyt teremtett a francia-német vitában, engedményeket adott a spanyoloknak, erősítette a hollandokat, ám speciális támogatást kapott a rivális Belgium. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az EÚ intézményi reformja Nizzában véget ért, és az új tagok már egy zökkenőmentesen, olajozottan működő Közösségbe kerülnek. További kérdéseket vet fel a még újabb „kopogtató” országok szerepe (lásd térképünket), az EU térségi feladatköre. Nizzában már emiatt is elhatározták: legkésőbb 2004-ig újabb, kifejezetten reformkonferenciát tartanak. nyaka Szabolcs AZ EU TAGJAI. TERVEZETT BŐVÍTÉSE ÉS A TOVÁBBI TAGJELÖLTEK * Tagok „ f Tagjelöltek a 2004-es bővítésre ■i Hivatalos tagielöltek, de legkorábban Is csak 2007-es bővítéssel ■■i Nem hivatalos tagjelöltek. 0 * de jelezték az Igényt - ^ fL ■V* Írország. Forrás: EUKK Portugália Spanyolország Korábbi tagfelvétel: hullámokban, külön Milyen EU-ba érkezhetünk? Minden eddiginél érdekesebb és értékesebb lehet a külpolitika Magyarország gyökeresen új feltételek közé csöppen, ha áprilisban sikeres lesz a népszavazás, 2004 májusában pedig hivatalosan is az Európai Unió tagjává válik. A már magyar részvételű EU-nak minden jel szerint több mint két tucat tagja lesz, ezek között számtalan, de jórészt alkalmi szövetség és kapcsolatrendszer áll majd fenn. Az Európai Unió történetéből kiderül: a szervezet egyáltalán nem tekinthető statikus szövetségnek, az 1951-es Párizsi Szerződés óta több hullámban érkeztek az új tagállamok. A hat alapító tag a közeljövőben már csaknem harmincfős társaságba kerül. Az Európai Szén- és Acélközösséget 1951-ben az úgynevezett Párizsi Szerződéssel hozták létre, a legtöbb elemző ezt az aktust tekinti az EU magjának. A gazdasági kapcsolatot először a hat alapító tag vette fel: Belgium, Francia- ország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia. Az úgynevezett Hatok látványos piaci sikere arra ösztönözte Dániát, Nagy-Britanniát és Írországot, hogy felvételét kérje a szervezetbe. Az első bővítés enyhén szólva sem ment simán: Franciaország 1961-ben és 1967-ben is megvétózta az Egyesült Királyság felvételét, így a három új tag végül csak 1972-ben került be a szövetségbe. Az úgynevezett mediterrán vagy déli bővítés két részletben zajlott: Görögország 1981-ben külön, míg 1986-ban Spanyolország és Portugália együtt lett a Közösség teljes jogú tagállama. Az Európai Uniós Szerződés 1993 novemberében lépett életbe, így 1995-ben egy új típusú szervezetbe lépett be a három újabb ország: Ausztria, Finnország és Svédország. Érdekesség, hogy bár sokan, elsősorban a kelet-közép-európai államok törekednek az EU-ba, ezzel nincs mindenki így. Az Európa szívében fekvő Svájc máig nem határozott a kérdésben, hasonlóan több törpeállamhoz, míg Norvégia lakossága a csatlakozás ellen foglalt állást. NY. SZ. A reformfolyamatok egy része már lezárult, így több ponton biztosan látszik, mi vár a magyarokra, mi vár Magyarországra, ha az áprilisi népszavazáson az igenek kerekednek felül, 2004 májusában pedig hivatalosan is aláírják az EU-csatlakozási okmányokat. Az Európai Unió piaca egységes, kereskedelmi határok már nincsenek, mindenki azonos jogszabályok alapján és egyenlően adhat el, vásárolhat, beruházhat, céget alapíthat vagy éppen vállalhat munkát az Unió egész területén (ez utóbbi tétel ránk csak részben igaz, több tagállam átmeneti mentességi időt kért az újonnan csatlakozókkal szemben). A szabályok jó része általános, vannak azonban olyan, elsősorban környezetvédelmi törvények, amelyekben egyes tagállamok a normánál jóval szigorúbbat vállaltak - ezt hazánk is megteheti. A döntések jó része, mire Magyarország is az EU tagja lesz, már csak többségi elven alakítható ki, a közös ügyek mintegy 90 százalékához elegendő a tagok minőségi többségen alapuló határozata. Ebből hazánknak mintegy 3,5 százaléknyi szavazata lesz általánosan, ami nem tűnik túl soknak, ám ez felértékelődhet, ha tudjuk: akkora többsége egyetlen államnak sem lesz, hogy egymaga dönthessen valamely kérdésben. Sőt, még a „nagyoknak”, azaz például Franciaországnak, Németországnak, Nagy-Britanniá- nak, Olaszországnak és Spanyol- országnak sem elegendő a voksa. így szinte borítékolható, hogy 3 gazdasági, politikai jellegű határozatokhoz állandó koalíciós- partneri együttműködésre les? szükség, az adott témának megfelelően. Felértékelődik az EU-S külpolitika, hiszen könnyen lehet, hogy az egyik kérdésben Németországgal közösen szavazunk, míg egy másikban éppé11 ellene, például Belgium mellett. A „kicsiknek" emellett nyugalmat adhat, hogy az alapvető ügyek továbbra is vétójog alá esnek, azaz csak valamennyi tagállam egyetértésével módosíthatók Ide tartozik az adózás, a társadalombiztosítás, a pénzügyi és közös védelmi politika, vagy éppé® az újabb tagfelvételek. ____ NYAKAS* Sz avazatok, voksok Nizza legnagyobb fegyverténye az volt, hogy sikerült újra rendet vágni a tanácsi és a parlamenti szavazatok sűrűjében. Számtalan érdek és előny között nagyjából létrejött egy olyan kompromisszumos megoldás, amely - legalábbis egyelőre mindenkinek megfelel. A Közös Piac idején a Hatok szándékosan döntöttek úgy, hogy a tagországokra jutó szavazatok száma részben eltérhet a népességi arányoktól. Azt az elvet követték, hogy a Közösség egyszerre akar az államok és a népek szövetsége lenni, így mindkét résznek érvényesülnie kell a voksok terén is. Ha csak a népesség számítana, akkor a kisebb lélekszámú országok akarata tökéletesen elveszne, a nagyok az érdemi ügyekben is többségi elven dönthetnének. Ha viszont valamennyi tagállamnak egy vagy egyenlő számú szavazata lenne, akkor a kisebb népességű nemzetek akaratukat bőven rá tudnák kényszeríteni a paradox módon kisebbségben maradt többségre. A Nizzai Szerződés alapvetően két nagy testületben szabályozta újra a voksok kérdését, az Európai Unió Tanácsában valamint az Európai Parlamentben. Érdekesség, hogy 2000-ben Nizzában valamennyire előre gondolkodtak, de a politikusok nem mentek túl messzire. A mellékelt táblázatokból is látszik, hogy a legkorábban is csak 2007 után taggá váló Románia és Bulgária már kapott „fenntartott” helyeket, viszont nem foglalkoztak a tagsági igényét csak nemrégiben bejelentő Horvátországgal és a régóta sikertelenül kilincselő Törökországgal. Érdekesség, hogy nemcsak a további bővítés változtathat a parlamenti, tanácsi helyeken, van esély a belső módosításra is. Magyarország és Csehország ugyanis Nizza után azonnal jelezte: nem elégedett a 20-20 parlamenti hellyel, a hasonló lélekszámú Belgium és Portugália példája nyomán a két közép-európai állam is 22 képviselőt küldene az Unió döntéshozásába. Jelenleg is vitákat vált ki emellett az országok uniós biztosküldési joga. Most minden tagállam delegál egy-egy EU-biitost, a nagyok kettőt is. A nizzai határozat szerint ez így is maradiamig az Unió 27 tagúvá AZ EURÓPAI PARLAMENT B A 27 TAGÚ UNIÓBAN Forrás: Presidency Conclusion majdani eddigi Németország 99 99 Svédország 18 22 Nagy-Britannia 72 87 Bulgária 17 Franciaország 72 87 Ausztria 17 21 Olaszország 72 87 Szlovákia 13 Spanyolország . 50 64 Dánia 13 16 Lengyelország 50 Finnország 13 16 Románia 33 Írország 12 15 Hollandia 25 31 Litvánia 12 Görögország 22 25 Lettország 8 Csehország 20‘ Szlovénia 7 Belgium 22 25 Észtország 6 Magyarország 20* Ciprus 6 Portugália 22 25 Luxemburg 6 6 Málta 5 bU-osszes 732 T2T" * Magyarország és Csehország ielezte idényét 22 helyre nem bővül, a nagyok 2005-ben mondanának le egyik jelöltjükről. Később azonban elképzelhető, hogy kevesebb biztos lesz, mint ahány tagállam. _________nyaka sz. TA NÁCSBELI SZAVAZATWIEBOSZLÁS 27 TAGÁLLAMRA A NIZZAI SZERZŐDÉS SZERINT B Tagállamok Szavazatok Tagállamok Szavazatok Németország 29 Svédország 10 Nagy-Britannia 29 Bulgária 10 Franciaország 29 Ausztria 10 Olaszország 29 Szlovákia 7 Spanyolország 27 Dánia 7 Lengyelország 27 Finnország 7 Románia 14 Írország 7 Hollandia 13 Utvánia 7 Görögország 12 Lettország 4 Csehország 12 Szlovénia 4 Belgium 12 Észtország 4 Magyarország 12 Ciprus 4 Portugália 12 Luxemburg 4 Málta 3 Forrás: Presidency Conclusion EU-összes 345 EU-összes ■ 345 Szavazatok Szavazat %-ban Tagországi minimum Népességi minimum (%) Minősített többség 255 73,91% 14 58,29% Blokkoló többség 91 26,38% 4 11.60% Védelem alatt a közös értékek Nizzában még élénken éltek & EU-politikusokban azok az ellenérzések, amelyek a szélső- jobboldali Osztrák Szabadságpárt koalícióra kerülése kapcsát fogalmazódtak meg. A tizennégy másik tagállam akkor több hónapos politikai bojkottot rendelt el Ausztria ellen - min1 utóbb kiderült, különösebb eredmény nélkül. A Nizzai Szerződésbe 0 betoldottak olyan cikkelyeket i5: amelyek lehetőséget adnak arra hogy az Európai Unió úgymoik „elszámoltassa” azokat a tagjak akik nem a közösen elfogadod értékek, demokratikus szabad ságjogok útján haladnak. A tagállamok harmadának az Európai Parlamentnek vagl az Európai Bizottságnak a kék deményezésére az EU Tanács' négyötödös többséggel és a Paf lament egyetértésével - döntik úgy, hogy valamely országba! az alapértékek komoly megséf tésének veszélye fennáll, és en nek orvoslására intézkedések? is hozhat. A korábbi Amszterdami Szel ződés idevágó cikkelyei mő! nem fogalmaztak meg hason!1 szankciókat. _______________________nyJ!
