Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-02 / 90. szám

6,'oldal AZ EURÓPAI U N I Ó KÜSZÖBÉN 2003. Április 2., szerda | ,-JEI EU-hírek NYUGDÍJASOK AZ EU-BAN címmel szervez kötetlen beszél­getést az Európai Bizottság Ma­gyarországi Delegációja, a Bara­nya Megyei Európai Informáci­ós Pont és a Baranya Megyei Önkormányzat 2003. április 8- án, kedden 16.00 órától Pécsett, az Európa Házban (Mária utca 9.) A kerekasztal-beszélgetésen részt vesz: Thomas Glaser az EU Delegáció tanácsosa. EURÓPAI UNIÓS FÓRUMOT rendez a Keresztény Demokrata Néppát és a Független Kisgaz­dapárt Baranya Megyei Szerve­zete április 3-án, csütörtökön 17 órakor az FKgP Baranya megyei székházában. Előadók: Szőcs Sándor, a KDNP Pécs városi szervezetének elnöke és dr. Kurucsai Csaba, az FKgP me­gyei szervezetének elnöke. Az előadások után a megjelentek is kifejthetik álláspontjukat Ma­gyarország uniós csatlakozásá­val kapcsolatban. TOVÁBBI INFORMÁCIÓKÉRT, ingyenes uniós tájékoztató ki­adványokért fordulhatnak a Baranya Megyei Európai Infor­mációs Ponthoz és a Pécs-Ba- ranyai Európai Fejlesztési Iro­dához is. Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. ElHTOTÓ VI. FORDULÓ A Dunántúli Naplóban április 12-ig - összesen nyolc alkalom­mal - európai uniós mellékle­tekkel találkozhatnak olvasó­ink. Az összeállításokban a csatlakozással kapcsolatos kér­désekre igyekszünk választ ke­resni. Véleményeiket, kérdései­ket a www.dunantulinaplo.hu portálunkon, illetve EU-mellék- let jeligés leveleikben is várjuk. Minden alkalommal egy-egy rövid totót is közlünk, amely­nek sikeres megfejtői között ér­tékes könyvjutalmakat sorso­lunk ki. A VI. forduló megfejté­seit levélben - EU-totó, VI. for­duló jeligével - a szerkesztősé­günkbe várjuk április 11-ig. (Pécs, Pf. 134.) A nyerteseket levélben értesítjük. 1. Kik választják az Európa Parlament kép­viselőit? a. a tagállamok miniszterelnökei b. a tagállamok állampolgárai c. a tagállamok parlamentjei 2. Mi volt a neve az európai integrációnak 1957-67 között? a. Montánunió b. Közös Piac c. Európai Közösségek 3. Mikor hangzott fel először az Unió hivata­los himnusza? a. 1966 b. 1976 c. 1986 4. Mik a legfontosabb alapszabadságjogok az EUban? a. áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása b. lelkiismereti, szólás- és sajtószabadság c. vallás- és tulajdonszabadság 3. Mely térségnek nyújt támogatást a PHARE? a. Közép- és Kelet-Európának b. a csendes-óceáni térségnek , c. a mediterrán térségnek 6. Hány tagja van a Régiók Tanácsának? a. 111 b. 222 c. 333 . 7. Mióta működik az Európai Monetáris In­tézet? a. 1974 b. 1984 C. 1994 Hosszabbodik a szavatossági idő A fogyasztói érdekérvényesítés az Unióban nem ütközik határokba A szavatossági idő meghosszabbodása az egyik legfontosabb, uniós csatlakozással összefüggő változás, az új jogszabály júli­usban lép életbe. A vitás esetekkel a jövő­ben is a békéltető testületek foglalkoznak, de bírósághoz is fordulhat a fogyasztó. A jövőben várható, uniós csatlakozással összefüggő legjelentősebb változás a szava­tossági idő meghosszabbodása. A törvény- módosítás értelmében ez év július 1-jétől az EU-szabványoknak megfelelően, a minden árura vonatkozó szavatossági jog a jelenlegi hat hónapról két évre változik. Ez idő alatt lehet a hibás termékekkel szemben jogain­kat érvényesíteni, ami lehet javítás, csere, vagy a vételár visszafizetése. Természetesen bizonyítani kell, hogy az áru már a vásárlás­kor hibás volt, vagy rejtett hibája volt, ame­lyet nem a fogyasztó okozott. Ha a hibás termékkel kapcsolatban a fo­gyasztó és a kereskedő, vagy a gyártó között vita merül fel, azt a hosszadalmas és költsé­ges bírósági eljáráson kívül is el lehet ren­dezni, erre hivatott a békéltető testületi eljá­rás igénybevétele. A békéltető testületek a megyei kamarák _ mellett működő, független és pártatlan szer­vek, ahová a fogyasztó ezer forint eljárási díj mellett panaszt nyújthat be és kérheti prob­lémája rendezését. Fontos azonban tudni, hogy a kereskedő, vagy gyártó nem köteles alávetni magát a testület határozatának, de erről még a békéltetés megkezdése előtt kell döntenie. Amennyiben aláveti magát a dön­tésnek, az végrehajtható rajta, csakúgy mint a bírósági eljárások esetében. Ha azonban a határozatot a gazdálkodó nem hajlandó el­fogadni, a testületnek joga van döntését kü­lönböző médiumokon keresztül nyilvános­ságra hozni, a fogyasztó nevének említése nélkül. Ha a békéltetés nem vezet eredményre, a fogyasztó még mindig fordulhat a bírósághoz. Az EU-ban - és nálunk is - fontos jogérvé­nyesítési lehetőség a termékfelelősség alap­ján indított eljárás, amely alapján a hibás termék által okozott kárt lehet megtéríttetni a gyártóval. Az EU-ban a biztonsági, megfe­lelőségi és a felelősségi szabályok rendkívül szigorúak. A termékbiztonsági követelmé­nyek megvalósításáért a termék gyártója a felelős. Amennyiben az előállításban töb­ben vesznek részt, a felelősségben a hiba bekövetkezésének arányában osztoznak. A gyártó felelőssége, hogy a termék a forga­lomba hozatalkor hibátlan legyen, de nem felelős, ha a forgalomba hozatal időpontjá­ban a hiba a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető. A gyártónak a terméken fel kell tüntetnie nevét és olyan je-. lölést kell alkalmaznia, amely alapján meg­állapítható a gyártás időpontja és helye. Az EU-csatlakozást követően az 500 euró- nak megfelelő forint feletti kár esetén lehet e törvény alapján eljárást indítani a gyártóval szemben. Ebbe minden olyan anyagi kár be­leértendő, amely a hibás termék miatt kö­vetkezett be egészségünkben, lakásunkban, egyéb javainkban. Hazánkban a fogyasztók ez idáig nem él­tek ezzel a lehetőséggel, ugyanakkor az EU fogyasztói előszeretettel alkalmazzák káruk rendezésére ezt a termékfelelősségi jogsza­bályt. Fontos változást jelent az Európai Unióba való belépést követően, hogy a fogyasztói jogvitákat a határon átnyúló vitarendezés keretében lehet majd érvényesíteni, minden országban azonos szabályok mellett. ■ Az élelmiszerekre természetesen továbbra is egyedi minőségmegőrzési határidők vonatkoznak Jövőnk Európa, jövünk Európa! A hétvégén Pécsett tartják meg a pécs-baranyai európai uniós népszavazási kampány főren­dezvényét. A Széchenyi téren délelőtt 10 órától EU-info sátor, Zöld Pont környezetvédelmi sá­tor, vöröskeresztes sátor, Teddy maci kórház, játszóház várja az érdeklődőket. Délután 15 órától indul a kampányrendezvény színpadi műsora a Pép együttes és az Eurodance Táncstúdió fel­lépésével. Négy órától nyilvá­nos fórum veszi kezdetét, ame­lyen részt vesz Kovács László külügyminiszter, Jürgen Kop­pen EU-nagykövet, Giuseppe Gargiani, az Európai Parla­ment Jogi Bizottságának elnö­ke, Toller László, Pécs polgár- mestere, és Kékes Ferenc, a Ba­ranya Megyei Közgyűlés elnö­ke. A délutáni órákban a Torná­dó táncegyüttes, a Vujicsics együttes lép fel, őket Michel Montanaro, a Keleti szél, majd 21 órakor a Ghymes együttes követi. A nap 22 órakor tűzijá­tékkal zárul. A Szent István té­ren 10 órától 18 óráig családi programok - trambulin, kosár­labda, bábsimogató, játszóház - várják a szórakozni vágyókat. Az Ifjúsági Házban 22 órától a Dresch quartett lép fel és több dj is várja a fiatalokat. Vasárnap Pécsett 11 órakor avatják a Kereskedők Háza és a Rákóczi út között az Európa te­ret. A parlamenti pártok és a Pécsi Tudományegyetem kép­viselői közösen fát ültetnek. A rendezvényt a tér ünnepélyes fellobogózása zárja. A fogyasztó biztonsága az első Az Európai Unióban a fogyasztóvédelem kiemelt terület, a fo­gyasztók biztonsága és jogainak érvényesítése fő szempont. Az öt alapjogra épülő szabályozás elemeit a jogharmonizációnak kö­szönhetően hazánkban is már szinte kivétel nélkül alkalmazzák. A fogyasztóvédelem az Európai Unió politikájában kiemelt terület, mivel elégedett fogyasztók híján nincs jól működő gazdaság. Az Európai Unió 2006-ig szóló fogyasztóvédelmi stratégiájában az egységes, magas szintű fogyasztó- védelemre helyezte a hangsúlyt, amelyben a fogyasztók biztonsága és jogainak érvényesítése a fő szempont. A csatlakozást követően a hazai fogyasztók is az egységes belső piac ré­szévé válnak, amelynek elő­nyeit nem csak a vállalkozások, hanem a lakos­sági fogyasztók is élvezhetik. Mint azt Bod­nár Józseftől, a Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetőjétől megtudtuk, az Európai Unióban a fogyasztók öt alapjogá­ra épül a szabályozás. Ennek meg­felelően minden fogyasztónak joga van élete, egészsége, biztonsága, és gazdasági érdekeinek védelmé­hez, a tájékoztatáshoz, valamint a jogorvoslathoz.- Az EU az élet-egészség bizton­ságához való jogot tartja a legfon­tosabbnak, ugyanis semmilyen áru, vagy szolgáltatás nem veszé­lyeztetheti a fogyasztók egészségét és biztonságát - hangsúlyozta az igazgató. Alapkövetelmény, hogy csak biztonságos termék hozható forga­lomba, és ezért a - megfelelően do­kumentált és visszaellenőrizhető - gyártó, illetve importőr felel. A ke­reskedő nem hozhat olyan árut forgalomba, amely nem felel meg a biztonságosság követelményének, és nem rendelkezik azokkal a do­kumentumokkal, amelyek ezt iga­zolják. A fogyasztók tehát, ha legá­lisan működő üzletben vásárol­nak, csak biztonságos termékhez juthatnak hozzá. A piacfelügyeleti hatóságok fo­lyamatosan ellenőrzik a forgalom­ba került termékeket, és intézked­nek a veszélyes áruk forgalomból történő kivonásáról, hogy azok még véletlenül se okozzanak kárt. A fogyasztónak ugyanakkor gazdasági érdekei védelméhez is joga van. E szerint szerződéskötés­nél egyetlen vállalkozás vagy szol­gáltató sém erőltethet rá tisztesség­telen feltételt. Hitelfelvétel esetén például nem csak a kamat mérté­kéről, hanem minden egyéb felme­rülő költségről is tájékoztatni kell az ügyfeleket. A szolgáltatást nyúj­tó intézményeknek, vállalkozások­nak olyan ügyfélszolgálati irodákat kel működtetniük, amelyek pontos felvilágosítást nyújtanak.- A megfelelő információ és tájé­koztatás pedig azért fontos - tette hozzá Bodnár József -, mert a fo­gyasztók az EU-csatlakozást köve­tően óriási kínálattal, számos piaci szereplővel, kereskedővel találkoz­nak, ezért dönteniük kell, hogy hol vásároljanak. A kínálati piacon pe­dig csak úgy tudnak megfelelően tá­jékozódni, választani, dönteni, ha megkapják az alapvető információ­kat az árukról, szolgáltatásokról. A tájékoztatási formák közül legalapvetőbb a címkézés, ami nél­kül áru nem hozható forgalomba. Ezeknek a címkéknek legalább há­rom alapvető információt kell tar­talmazniuk: az áru megnevezését, a gyártó vagy a forgalmazó pontos nevét és címét, valamint a szárma­zási helyet. A jogorvoslathoz való jog azért kiemelkedő, mert ha az áru nem megfelelő, jogait minden fogyasztó érvényesítheti, azaz kérheti a ter­mék javítását, cseréjét, vagy a vé­telár visszafizetését. Az EU piacára csak ellenőrzött termék kerülhet Az Unió országainak piacaira csak biztonságos termék ke­rülhet, ezt a termékbiztonsá­gi előírások mellett az erős piacfelügyeleti tevékenység is garantálja. Az EU-konform fogyasztóvédel­mi jogszabályok hazánkban szinte kivétel nélkül már életbe léptek, a jogharmonizáció a fo­gyasztóvédelem területén lénye­gében befejeződött. A legfonto­sabb szabályokat tehát a hazai vállalkozásoknak már alkalmaz­niuk kell. E szerint a piacfelügyeleti el­lenőrzés is működik már hazánk­ban, amely az áruk és szolgálta­tások biztonságosságának vizs­gálatára irányul, vagyis azt ellen­őrzik, nem jelent-e valamely ter­mék veszélyt a fogyasztókra. Az ellenőrzéseket a gyártóknál, im­portőröknél és a forgalmazóknál egyaránt végzik. Sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon a csatlakozást követő­en lesz-e valamilyen védelem a nem EU-országokból származó termékekkel szemben. Az EU nagy jelentőséget tulajdonít an­nak, hogy az egységes belső piac­ra csak biztonságos termékek ke­rüljenek. Ezért a termékbizton­sági előírások, valamint a piacfelügyeleti tevékenység erő­sítése mellett különleges szabá­lyozást alakított ki az úgyneve­zett harmadik országból - tehát nem az EU-ból - származó ter­mékek ellenőrzésére. Ennek alapján a csatlakozás időpontjá­ban már Magyarországon is al­kalmazni kell a harmadik ország­ból származó termékek piacfelü­gyeleti ellenőrzésére vonatkozó közösségi rendeletet. Ezért lé­nyeges, hogy már a vámkezelés során történhet ellenőrzés, ha a vámszervek a behozni kívánt ter­méket gyanúsnak találják. Ha a hatóságok megállapítják, hogy a termék nem biztonságos, vagy veszélyes, a vámkezelést a vám­szervek megtagadják, gyanú alapján kérik a fogyasztóvédelmi felügyelőségek közreműködését az eset eldöntésében. Veszélyes, vagy nem biztonságos termék te­hát nem kerülhet az országba, vagyis az EU egységes belső pia­cára. ■ KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Szabályozott on-line-vásárlás Az interneten és a telefonon keresztüli vásárlás szabályai nagyfokú hasonlóságot mutatnak, hiszen mindkét esetben igaz az, hogy a vásárló fizikailag nincs jelen a szerződéskötés­nél, s a vásárlás elektronikus berendezés használatával, a vá­sárló kezdeményezésére jön létre. Az internetes áruházak az unió országaiban is egyre népszerűbbek. Az eladónak világosan, jól érthető­en tájékoztatnia kell a vásárlót az on-line-rendelés elkészítésének technikai lépéseiről, a közölt adatok tárolásáról, a válaszható nyelvekről, valamint lehetővé kell tennie a ren­delés adatainak javítását még a ren­delés elindítása előtt. Az előírások szerint az on-line-szolgáltatást nyújtónak indokolatlan késedelem nélkül, elektronikus úton vissza kell igazolnia a rendelést. Az on-line vásárolt termékek ármegjelölésénél minimális köve­telmény a hozzáadott adó, vala­mint a kiszállítás költségeinek egyértelmű és világos feltünteté­se. Fontos szabály továbbá, hogy az Európai Unióban a címkézésre, a szállítási feltételekre és a ter­mékfelelősségre is a nemzeti elő­írások vonatkoznak, mégpedig a vásárló lakhelye szerint. Az on­line-vásárlás szabályozásánál az alapvető szempont az volt, hogy a vásárló elegendő információt kap­jon ahhoz, hogy el tudja dönteni, meg kívánja-e vásárolni az adott terméket, vagy sem. Alapszabály az, hogy a szerző­déskötés módja nem csorbíthatja a fogyasztó jogait. így a szerző­déskötés után a fogyasztónak írásbeli szerződéses ajánlatot kell kapnia a kereskedőtől, a kereske­dőnek meghatározott idő alatt tel­jesítenie kell a szerződést, illetve a fogyasztó a szerződéstől, annak megkötésétől számított hét mun­kanap alatt indoklás nélkül el­állhat. A magyar szabályozás er­re 8 napot biztosít. ■ Hogyan szabályozza az EU a határokon átjutó reklámokat? A határokon átjutó reklámokra ugyanazon rendelkezések vonat­koznak, mint a reklámokra általában. A közösségi szabályok tilt­ják a megtévesztő reklámokat. Az összehasonlító reklámok közül tilosak azok, amelyek tisztességtelen vagy megtévesztő összeha­sonlítást tartalmaznak. Külön szabályok vonatkoznak a televíziós reklámokra. Az egyes fogyasztói csoportokat sértő piaci magatar­tások - amelyek lehetnek, akár határokon átnyúló reklámok is - felfüggesztéséről szóló szabályozás kimondja, hogy minden tag­államnak ki kell jelölnie egy olyan szervezetet, amely eljár ilyen esetekben. Ha egy termék vagy szolgáltatás reklámja más tagál­lam állampolgárai számára jogsérelmet okoz, a keresetindításra jogosult szervezet a jogsértés helye szerinti tagállamban kérheti a jogsértő magatartás felfüggesztését, függetlenül attól, hogy a jog­sértő magatartást kifejtő vállalkozás mely tagállam területén van bejegyezve. KÉRDEZZEN ÖN IS! További információkat olvashatnak a www.dunantulinaplo.hu honlapunk európai uniós rovatában, ahol várjuk kérdéseiket a mindennapi élet bármely témakör­ében. __ ___ ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom