Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-02 / 90. szám

2003. Április 2., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL MM Gazdaság az adóbevételek tükrében Az adóbevételek alakulását alapvetően két fő té­nyező alakítja. Először is az ún. elméleti bevétel, melyet a gazdaság aktuális állapota az adott évre hatályos adótörvényekkel együttesen határoz meg. Társadalmi-gazdasági hatások és az adóha­tóság tájékoztató, szolgáltató, hatósági tevékeny­sége által befolyásolt adózói magatartás tükröző­dik a másik fő tényező, az elméleti és tényleges bevétel közötti különbség, az ún. adórés alakulá­sában. Az APEH Baranya Megyei Igazgatósága elemezéseinek alapja a gazdasági szereplők kü­lönböző típusú bevallásai, ami gyakorlatilag tel­jes körű, több százezres mintavételt jelent. Az önbevallás szabályaiból következően azonban kimaradnak az elemzésekből azok a gazdasági teljesítmények, melyek nem jelennek meg az egyes bevallásokban. Az adórés megléte, hosz- szabb távon egyértelmű csökkenése tehát torzító hatással bír, ez nem jelenti azonban hogy nem le­hetne a megye gazdaságának alakulására nyil­vánvaló következtetéseket levonni. Mi az, ami az említettek figyelembevétele mel­lett egy évtized tendenciájaként megállapítható? 1. A kilencvenes évek elejétől kismértékű gaz­dasági visszaesés, stagnálás, majd az évtized vé­gétől viszonylag dinamikus növekedés, a 2001- ben már megjelenő átmeneti© visszaeséssel. Az 1998-as 17.010 db-os mélypontot egy öt éven át tartó folyamatos, összesen 37 %-os csök­kenés előzte meg. Az 1999-es évtől kezdődően évi 1-2 százalékos növekedés jelzi a vállalkozói kedv javulását. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben a kör­ben a gazdasági környezeten kívül szerepet ját­szik más tényező is. Megjelennek a munkahelyü­ket elvesztő, 1-2 évig tevékenységet végző, vagy lényegét illetően munkavi- ______________ szo nyban levő „kényszer­vállalkozók” is. Legszembe­tűnőbb pozitív irányú válto­zás a gazdasági társaságok, ezen belül a kft-k, bt-k rend­kívül gyors növekedése. Számuk tíz év alatt ki­egyensúlyozott dinamikával gyakorlatilag meg­duplázódott. Az összes működő vállalkozáson belül arányuk az 1993. évi 13 %-ról 2002-re több, mint 28 %-ra nőtt. Más kérdés, hogy a gazdasági mutatók közel sem tükröznek hasonló ütemet. Az adóbevételeket elemezve külön kell válasz­tani az egyes adónemeket és az azokból levonha­tó következtetéseket. Általában valamennyi adó­nemre igaz egy rendkívül dinamikus, évről évre erőteljesen növekvő költségvetési bevétel. Reálér­tékre átszámolva már árnyaltabb a kép: a növeke­PECS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT TÉNYFELTÁRÓ SOROZAT Kesjár János (47) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságának vezetője. Okleveles közgazdász, kertészmérnök diplomával is rendelkezik. Felsőfokú szakmai képesítést okleveles könyv- vizsgálóként szerzett. 1991 óta dolgo­zik az APEH B.m-i Igazgatóságán. 2. Az adóbevételek, a mögötte lévő gazdasá­gi teljesítmények, jövedelmek növekedési üte­me folyamatosan elmarad a központi és az észak-dunántúli régióktól, gyakran az országos átlagtól is. 3. A megyén belüli adóképesség, ezen belül a gazdasági fejlettség az egyes kistérségek között tovább nő. Kiemelkedik Pécs és vonzáskörzeté­nek szerepe, mellyel a mohácsi térség igyekszik csak valamelyest lépést tartani. Alkalmazkodó vállalkozások A vállalkozások összesített számának alakulá­sából még önmagában nem lehet messzemenő következtetést levonni. A számok mögött ugyan­úgy megjelenik a szabályozókhoz való igazodás, mint a vállalkozói kedv változása. Tízéves idősza­kot áttekintve a vállalkozások számában 1997-ig folyamatos csökkenés, majd a 2002-es 45.777 működő vállalkozás elérésével folyamatos növe­kedés figyelhető meg. A vállalkozások szerkezetében sokkal szem­betűnőbb változások történtek. A vizsgált idő­szakban gyakorlatilag stagnált a nonprofit szer­vek, költségvetési szervezetek száma, különö­sebb tendencia nélkül évről évre változott az adó­számos magánszemélyek száma. Legnagyobb mobilitást az egyéni vállalkozások számszerű változása mutat. Láthatóan ez a vállalkozási for­ma reagált leggyorsabban a külső környezet vál­tozásaira. dés mértéke olyan alacsony, hogy kö­zelebb áll a stagnáláshoz, mely csak az évtized legvégén változik meg. A 2001-es év újabb megtorpanást jelez, míg a 2002 - legalábbis az adóbevéte­lek tendenciáját követve - újabb pozi­tív gazdasági reményeket ébreszt. Az elmúlt tíz év során a társasági adóbevételek nominálisan 3,5-szere- sére, reálértékben mintegy 25 %-kal nőttek. Visszaesés 1996-ban és 2001- ben következett be. Az adóalap visz- szaesése egyik évben sem az árbevétel csökkené­séből fakadt, hiszen 1996-ban 25,2001-ben közel 20 %-os volt a társaságok árbevétel-növekménye. Mindkét évre jellemző volt a magas költséghá­nyad. Hosszabb távon jellemző a nyereséges vál­lalatok arányának növekedése. Az összesített költséghányad ennek ellenére 2001-ben is elérte a 96 %-ot, ami az előző évet csaknem 1 %-kal meghaladta. A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozá­sok 51 %-a tartozik a kereskedelem és az ingat­lanügyletek - gazdasági szolgáltatások körébe. Különösen a kereskedelem területén figyelhető meg a vállalkozások számának degresszív növe­kedése, eredményességük csökkenése. A piaci átrendeződés következtében ezen ágazat árbevé­tele csökken, a megtermelt nyereség egyre kisebb hányada marad a megyében. A feldolgozóipar, mely a vállalkozások 12,3 %- át teszi ki, az összesített bevétel 29 %-át éri el. Ha­sonló arányt mutat a kereskedelem ágazata, de amíg 2001-ben a feldolgozóipar 34 %-os növeke­dést mutatott, mindez a kereskedelem esetében alig haladta meg a 10 %-ot. A mezőgazdaság helyzetének stabilitását jelzi, hogy a megyei bevételhez 10 %-kal járul hozzá. Az utóbbi három évben átlagot meghaladó, 2001- ben 27,9 %-os növekménnyel. Kiegyensúlyozott, összességében 15-17 %-ot ér el az energiaszektor hozzájárulása, míg átlag alatti növekedéssel mindössze 4-5 % között mo­zog az építőipar részesedése. Nemzetgazdasági összbevételből a megyei ré­szesedés 2001-ben 2,1 %-ot tett ki, ez közel azo­nos az előző évivel, de több évet tekintve a megye részesedése csökkenő tendenciát mutat. Az export részarányában a 1999. évi csúcshoz képest 2000-ben 33,3 %-os csökkenés jelentke­zett, mely tendencia 2001-ben 7 %-os növekedés­be váltott, ez azonban az országos 16 %-os átlag­tól jelentősen elmaradt. _____________ A társasági adó hatálya alá t artozó vállalkozások maghatározóak a megyei munkaerőpiac szempontjá­ból. A tendencia azonban ebből a szempontból nem túl biztató. Míg a vállalkozások száma duplájára nőtt, 1993-ban 74.806 főt, 1998-ban 72.710 főt, 2001-ben 70.020 főt foglalkoztattak. A vállalkozá­sok átlagos létszáma évről évre csökkenő mérték­ben az 1993. évi 13,7 fő/vállalkozásról 2001-re 6,4 fő/vállalkozásra változott. A foglalkoztatottak átlagos bérszínvonala nem éri el az országos át­lag 75 %-át. Jelentős területi különbségek A társas vállalkozások elemzése során megál­lapítható, az egyes kistérségek közötti jelentős el­térés. Pécs körzete teszi ki a vállalkozások több, mint 72 %-át, a megyei árbevétel közel 80 %-át, itt a legmagasabb a nyereséges vállalkozások szá­ma. A vállalkozások száma és árbevétele alapján Mohács térsége következik, míg mindezek tekin­tetében legrosszabb helyzetben Sellye, Sásd és Szigetvár térsége van. A megyei értékesítés volumenének növekedé­se az áfa-bevételekben is visszatükröződik. Az ál­talános forgalmi adó visszaigénylések elemzései azonban azt mutatják, hogy 2002-re megszűnt az export hosszú ideig tartó lendülete, megtorpan­tak a beruházások. A személyi jövedelemadó elemzések is az or­szágos tendenciáktól való elmaradásunkat tükrö­zik. A jövedelemadó-alapot képező összes jöve­delmet illetően a megye részesedése 3,1 - 3,7 % között szóródik az elmúlt tíz év vonatkozásában. A megyei átlagjövedelmek az országos átlag 88 %-át tették ki 1993-ban, ezt következő három év­ben 1 %-kal, 87 %-ra csökkent. A munkaerőpiaci helyzet azonban éreztette hatását: 2001-re az egy főre jutó megyei jövedelmek az országos átlag­nak csupán 83,5 %-át tették ki. Összefoglalva: A megye gazdasága képes volt túlélni olyan szerkezetátalakítást, amüyenbe az észak-keleti régió megyéi csaknem összeomlot­tak. Az eltelt tíz-egynéhány évben olyan megha­tározó ágazatok tűntek el, mint a bányászat, csökkentek töredékére, mint az építőipar, kerül­tek válságba, mint a gépgyártás vagy a mezőgaz­daság. Az infrastruktúra, különösen a közlekedé­si hálózat elmaradottságából adódó elzártságunk következtében többé-kevésbé a külföldi tőke ér­deklődési körén kívülre kerültünk. A megye gazdasága ennek ellenére nem om­lott össze, sőt voltak időszakok, amikor dinami­kus növekedésről is számot adhattunk. Lemaradásunk kétségkívül nőtt, s csak remél­ni lehet, hogy az utóbbi egy-kéf évben jelentkező negatív gazdasági folyamatok megfordíthatók. Kesjár János (További részletek: www.dunantulinapb.hu) Két pécsi darab a POSZT-on Harmadszor rendezik Pécsett az Országos Színháztalálkozót június 5-14. között, de a verseny­programot válogató Németh Ákos író és a szervezők most sem tudták tartani az előre meg­beszélt egytucatnyi előadást, vé­gül is a 18 ajánlatból 15 színda­rab került be a POSZT műsorter­vébe. Németh Ákos javaslatait elfogad­tuk, de az érintett színházakkal még két héten át zajlik az időpon­tok egyeztetése - tudtuk meg Simon Istvántól az egyik főszervezőtől. A nagyszínházi versenyprog­ramba hat hazai és egy határon túli darab került. Akad köztük egy pé­csi előadás is, Spiró Györgytől Az imposztor, Hargitai István rendezé­sében. Bejutott a toplistára a Vala­hol Európában is, de ezúttal a Dés László-Nemes István-darabot az Egri Gárdonyi Géza Színháztól lát­hatjuk - rendező Béres Attila, aki Pécsett az Illatszertárt állította szín­padra. A Veszprémi Petőfi Színház a Hamletet írta át, Kiss Csaba szer­ző és rendező művének címe Haza­térés Dániából, egy másik Shakes­peare-művel, a Vízkereszt vagy amit akartakkal a nyíregyháziak je­lentkeznek. A zalaegerszegiek Mó­ricz Zsigmond Úri murijával jön­nek (rendező: Bagó Bertalan), a TÁRLAT A BARANYA GALÉRIÁBAN. Ifjabb Ficzek Ferencnek(ké­pünkön ), a PTE Művészeti Karának doktorandus hallgatójának alko­tásaiból nyílik ma délután kiállítás a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központban, a József Attila utcában. A természetes anyagokból, papírból, fából, vászonból összeállított művekből ké­szült bemutatót, amelyet a hónap végéig látogathatnak az érdeklő- dők, Dechant Antal szobrászművész nyitja meg, fotó, laufer László Madách Kamara Mácsai Pál rende­zésében Howard Barker Jelenetek egy kivégzésről drámáját hozza, míg a határon túli produkció Nagy­váradról érkezik, Bodolay Géza rendező Móricz Rokonokját dol­gozta fel. A vidéki fölény a kamaraelőadá­soknál a visszájára fordul. Egy pécsi érdekeltségű program ide is beju­tott, Bertoluccitól Az utolsó tangó Párizsban Szikora János rendezésé­ben három színház - a pécsi, a Bu­dapesti Kamara és a dunaújvárosi - közös előadása. A Radnóti Miklós Színházból két darab is látható, Hans Henny Jahnntól a Medea (Zsótér Sándor rendezi) és Molnár Ferenctől Az ördög (rendező: For­gács Péter). Ezúttal is lesz Doszto- jevszkij-mű, Az idiótát a budapesti Katona József Színház mutatja be Máté Gábor rendezésében. A Stú­diószínházban is láthatjuk a Katona művészeit, Urs Widmer Top Dogs- át jr. Bagossy László rendezte (ta­valy Pécsett a Revizort vitte színre). Itt lián Eldad duplázik, a Budapesti Kamaraszínháznak Martin Sherman: Rose, a szabadkai Nép­színháznak pedig Ágota Kristóf: Nem fáj című darabját rendezte. Idén is a legjobbak között szerepel­nek a kaposváriak, Steinbeck Ege­rek és emberek művével (rendező: Kelemen József), mészáros b. endre „...mert erős a szeretet, mint a halál” incsenek könnyű helyzetben ma azok, akik beteg gyereket Pornak, hiszen sok esetben éjjel-nappali, rendkívüli odafi- nnrttm !8én710 tevékenységről van szó. A támogatás pedig a im ' i l ^Béretek ellenére minimális. Egy berkesdi asszony múr húsz esztendeje végzi ezt a nehéz feladatot. Berkesd, az. Alkotmá házának na délutáni, szép tavas na§yhd éppen most iskolából, fidesan Nagy Istvánná, ( nyolcéves kisfia, Be Iu arc> de a teste gi nem tudja tartani. 1 súlyos beteg. Őam ?tek a családban tstvánka még 1983-b Budapest közelében dpn, ott, ahol Petői Vtas István annak i teerkedett leendő r Máriával. Istvánka öthónaj kor jelentkeztek nál; tepsziára emlékezi mondja az édesany azt gondolták, hogy vetkezménye, hisze lánfestő. Aztán egyéves kora kö­rül kiderült, hogy valamiféle anyagcsere-zavarról van szó, olyan ritka betegségről, amelynek neve sincs. Öt évig hordták Istvánkát a Pető Intézetbe, de nem lehetett segíteni rajta. Nyolc­évesen halt meg otthon egyik pil­lanatról a másikra, minden előz­mény nélkül. Az 1990-ben szüle­tett Dávidka is egészségesnek tűnt, semmi jelét nem észlelték az orvosok annak, hogy szervezeté­ben bárminemű rendellenesség mutatkozna. De aztán az ötödik hónapban jött nála is a'roham, vit­ték azonnal az orvoshoz, aztán le­jártak Szegedre egy specialistá­hoz, mert ott foglalkoznak beha­tóan az anyagcsere-betegségek­kel. Dávid hatévesen ment el, egy kórházban, az életért folytatott hosszú haláltusa után. Zsolti, aki az előbb jött haza az iskolából, 12 éves, félévesen már járt, makkegészséges. Ennek tu­datában vállalták a szülők bátran a negyedik gyereket, Bencét, aki 1995-ben született. A terhesség során semmiféle probléma nem volt, mondja Gabi, ez a betegség magzati szinten megállapíthatat­lan, azt sem tudták kideríteni, hogy ő vagy a férje hordoz-e vala­mi betegséget örökítő gént. Bence időre, császárral jött a napvilágra, hogy a szüléssel együtt járó eset­leges károsodásokat is kiszűrjék. Súlya tekintélyes, 4550 gramm volt, de élete öthónapos korától beteg testvéreihez hasonlóan ala­kult. Csak ő és a férje tudnak vele kommunikálni, mondja az asz- szony, miközben joghurtot kana­laz a kicsi szájába. Kizárólag a pé­pes ételeket tudja megenni, de azt is nehezen. Úgy tudja, három­négy kislány szenved Magyaror­szágon még ebben a betegségben. Két éve próbálkoznak örökbe fo­gadni babát, hiszen szívesen ne­velnének még gyerekeket, már csak azért is, mert Zsolti fél, ha Bence meghal, nem lesz testvére. A pszichológus azonban azt mondta nekik, hogy sérült család nem fogadhat örökbe. Talán azért is nem kaptak hivatalos papírt minderről, meséli mosolyogva, mert ő ezek után elküldte a szak­embert melegebb égtájakra. Hi­szen Gabi különösen büszke arra, hogy húsz éve gondoz végtelen türelemmel súlyosan beteg gyere­keket, s azon ritka potenciális örökbefogadók közé tartozik, aki akár beteg vagy, horribile dictu, cigánygyereket is szívesen látna otthonában. Ha pedig hivatásos nevelőszülő lehetne, akkor nem kényszerülne rá a napi négyórás munkára, amiért el kell járnia ott­honról, s ilyenkor muszáj a férjé­nek, aki villanyszerelő, otthon maradnia Bencével. Egy ideje új­ságot hord ki három faluba, miu­tán a szakmáját nem gyakorolhat­ja. Télen hajnali háromkor kelt, hogy végezzen vele, fél nyolcra ért haza. Októbertől nehezebbé vált az életük, miután légzési gondok je­lentkeztek Bencénél, gyakran hörghurutos, nem tud a váladék­kal mit kezdeni, képtelen felkö­högni, ilyenkor irány az ügyelet, le kell szívatni. Jót tenne neki egy oxigénpalack, de arra fél év a vá­rakozási idő, mondták az orvo­sok. Azt egyelőre nem tudják, ki tudnák-e egyáltalán fizetni. Mert a speciális babakocsi is, amely egy ilyen gyerek esetében fontos eszköz, három-négyszázezerbe kerül. Amit viszont a társadalom- biztosító adott nekik, az használ­hatatlannak bizonyult, így elaján­dékozták egy erdélyi apróságnak, ők baráti segítséggel jutottak hoz­zá százötvenezerért ahhoz, ami­vel hozzák-viszik Bencét. A gye­sen és a családi pótlékon kívül szinte alig kapnak valamit, pana­szolja Gabi, az állam nem veszi fi­gyelembe, hogy beteg gyereket nevelnek. Segély sem jár, mert va­lamivel túllépik a létminimumot. Mutat egy tavalyi újságcikket, benne ígéretek halmazával. Az MSZP akkor még egészségügyi és szociális miniszterjelöltje, Csehák Judit, május 4-én egy sajtóügy­nökségnek azt nyilatkozza, hogy nem szűkíteni, hanem bővíteni kívánják a családok támogatási rendszerét. Több ezer édesanya számára lesz kedvező az ápolási díjra vonatkozó szabályok meg­változtatása, s ígéri, hogy a jövő­ben teljes jogú munkaviszonyban ápolható a beteg gyermek vagy más hozzátartozó. A gyógyszer- támogatási rendszerben pedig ki­emelten kezelik a beteg gyerme­keket nevelők anyagi terheinek csökkentését. Bence az ágyon fekszik, az éb­renlét és az alvás határán lebeg. Légzése jól hallhatóan nehéz. Az anyja az oldalára fordítja. Megsi­mogatja a fejét. Többet kapott tő­lük élete folyamán, mint sokan az egészségesektől, mondja moso­lyogva. S holnap talán már fel sem ébred. Ám amíg mások összerop­pantak volna a nem mindennapos súly alatt, ő láthatóan optimista, alapvetően vidám alaptermésze­tű. Másképp nem is bírta volna ki, hangsúlyozza. A faluban tréfásan csak gya­logkakukknak hívják, mert állan­dóan lót-fut, mindenkihez van egy-két szava. Őt sokkal inkább az életre, mint a halálra teremtet­ték. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom