Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-10 / 98. szám
8. OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN 2003. Április 10., csütörtök EU-HÍREK AZ EURÓPAI Tájékoztatási Központ és Fejlesztési Egyesület és a Khetanipe Egyesület együttműködésével információs fórumot szerveznek Európa jövőnkért címmel a civil szervezetek, valamint a cigány kisebbségi képviselők számára Pécsett, az Európa Házban (Mária utca 9.) április 9-én, szerdán 10 és 14 óra között. Toller László megnyitója után a regionalizmus problémáiról, a mezőgazdaság kihívásairól, a civil szervezetek lehetőségeiről hallhatnak szakmai előadásokat az érdeklődők. A TELEPULESEKERT és a Művelődésért Baranyai Szövetség és a Baranya Megyéi Európai Információs Pont szervezésében 2003. április 10-én, csütörtökön 10 órakor a Baranya Ház dísztermében (Pécs, József A. u. 10.) regionális civil fórumot rendeznek az uniós csatlakozás témakörében. Előadást tart dr. Kiss László alkotmánybíró, egyetemi tanár és Jaga- sics Béla, a Miniszterelnöki Hivatal civil kapcsolatok főosztályának, főosztályvezető-helyettese. A fórum levezető elnöke Bokor Béla, a Településekért és a Művelődésért Baranyai Szövetség elnöke. AZ MDF „Négyszemközt az országgal, négyszemközt Európával” címmel az európai uniós csatlakozásért kampányzáró konferenciáját tartja Pécsett, április 10-én, csütörtökön 15 órától a Baranya Megyei Ön- kormányzat dísztermében. A meghívott előadók között szerepel dr. Dávid Ibolya, az MDF elnöke is. Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült Bérekről és árakról euróbán A küszöbön álló uniós csatlakozás, illetve a monetáris unióba való belépés kapcsán nem várható a magyar bérek azonnali felzárkózása az európai uniós átlaghoz. A hozzáértők szerint ugyanakkor nem kell drámai változásra számítani az árak tekintetében sem. Nem lesz azonnali felzárkózás az európai átlagbérekhez - oszlatták el a szakértők az esetlegesen keletkező illúziókat a magyar bérek uniós csatlakozásunk következtében várható módosulása kapcsán. A szakvéleményekhez igazodva a kormányzati álláspont szerint a magyar béreket szigorúan a versenyképesség javulásával lehet fölzárkóztatni az európai uniós átlaghoz. A két bérszínvonal közötti különbség csökkenésére jótékony hatást gyakorolhat a piac szabályozó ereje, ugyanakkor bizonyos, hogy a versenyképesség növelése, illetve a piaci viszonyok alakulása nem eredményezhet azonnali változást. A felmérések szerint a gazdaság topvezetőinek bérében nem számot tevő a magyar elmaradás, a grádicson lefelé haladva azonban egyre inkább kinyílik az olló, a legnagyobb különbség a hazai minimálbéren foglalkoztatottak esetében tapasztalható. Az euró bevezetésének az árszínvonalra, vagyis a várható ármozgásokra gyakorolt hatását illetően a szakemberek egybehangzó véleménye, hogy a közös valuta magyarországi bevezetése legfeljebb tized százalékponttal növelheti az árakat a kerekítések miatt. A korábbi uniós tapasztalatok szerint azokban az országokban, ahol az eurót már bevezették, elsősorban pszichés okok miatt emelkedtek az árak, ugyanakkor ehhez az eredményhez az is nagyban hozzájárult, hogy a statisztikák szerint az infláció nem növekedett ezekben az országokban. Ami az árak várható változását illeti, a stratégiai vagyonelemek, fogyasztási kategóriák esetében nem jósolnak jelentős változást. A termőföld, illetve az ingatlanok esetében ennek a külföldiek tulajdonszerzését korlátozó állami szabályozások vetnek gátat, ily módon az árak alakulásának ezen a téren továbbra is a belföldi keresletkínálat alakulása lesz a fő mozgatórugója. Elemzők szerint a gépjárművek tekintetében drágulástól semmiképpen nem kell tartani, sőt, több tényező inkább az autók árának csökkenése felé hat. Ennek elsődleges oka nem is a járművek értékesítési árában - erre a piaci verseny gyakorol majd jótékony hatást -, hanem a vásárlás finanszírozásának gyakorlatában keresendő. A nyugat-európai hitel- és lízingformák megjelenésének előszele már most elérte a hazai autópiacot, amit az euró alapú hitelek tömeges elterjedése is mutat. Nem prognosztizálnak drámai árváltozást a háztartási fehéráruk - hűtőszekrények, mosógépek, mosogatógépek esetében sem. Miután - több más termékcsoporthoz hasonlóan - Magyarországon minden nagy gyártó, forgalmazó már most is jelen van, az árakat a jövőben is elsősorban a piaci viszonyok határozzák majd meg. Előbbi megállapítás érvényesülhet a magyar élelmiszerpiacon is, ahol túlnyomó részt továbbra is a hazai termékek dominálnak majd. Az esetleges import termékeknek pedig éppen árletörő szerepük lehet majd. KASZÁSÉ. 1 Az új pénz előkészületei Forrás: www.origo.hu AZ EURÓ TÖRTÉNETE Zökkenőmentesen zajlik az uniós csatlakozást követő közös árfolyamrendszer bevezetésének hazai előkészítése. A program utolsó elemeként legkorábban 2006- ban lehet Magyarország az eurózóna tagja. A többi tagjelölt országhoz hasonlóan Magyarország is az infláció leszorításában érte el a legmeggyőzőbb eredményeket. Ezt jól mutatja, hogy teljesíthető az idei év végére kitűzött 5,5 százalékos inflációs cél, a következő évre pedig 4,5 százalékos lesz a fogyasztói árak várható növekedése. Az infláció alacsony szinten tartása mellett ugyancsak kiemelt követelmény a gazdasági növekedés folyamatossága, illetve a munkanélküliség hatékony kezelése. Miközben egyik oldalról a célkitűzés az, hogy Magyarország a csatlakozást követően minél előbb a lehető legtöbb forrást tudja fogadni az uniótól, a közös árfolyamrendszer, illetőleg fizetőeszköz bevezetése mellett alapvető követelmény a gazdasági és költségvetési stabilitás megőrzése is. Egyes elemzők a közös pénznem mielőbbi, a 2006-os, mások a fokozatos, 2007-ig elhúzódó bevezetését tartják elfogadhatónak. Ami a hazai bankrendszer, illetve a gazdálkodók felkészülését illeti, az előkészületeket nagyban segíti, hogy a pénzügyi, hitel- és exportkapcsolatokon keresztül nem ismeretlen a közös pénz fogalma, az elszámolások technikai műveletei. Az előkészületek hatékonysága érdekében mind a területi gazdasági kamarák, mind más gazdasági érdekképviseletek tájékoztató anyagokat adnak ki, képzési kurzusokat indítanak. KASZÁSÉ. A 70-es évek gazdasági válságát követően születtek az első elképzelések egy közös valuta kialakítására. A dollárhoz kötött fix devizaárfolyamok rendszerét elvetették, ehelyett az európai országok vezetői egyetértettek abban, hogy a nemzeti valuták árfolyamait egymáshoz hangolják. Az új rendszer azonban rögtön az erős dollár nyomása alá került, problémákat okozva néhány gyengébb európai gazdaságnak. A '80-as években a dollár drámaian erősödött, az amerikai kamatok nagyon magasan álltak. 1986-ban a világ vezető ipari országai megegyeztek a dollár leértékelésében. Az egyezményt a New York-i Plaza Hotelban írták alá. A maastrichti szerződés A maastrichti szerződés: 1991-ben az Európai Unió 15 tagállama a hollandiai Maastrichtban tartott tanácskozásukon a Gazdasági és Monetáris Unió felállításának részeként megegyeztek egy önálló valuta létrehozásáról. A belépni szándékozóknak szigorú feltételeknek kellett megfelelniük, az inflációs célok, a kamatok és a költségvetési deficit terén. Az irányadó kamatok megállapítása az újonnan alakuló Európai Központi Bank feladata lett. Nagy-Britannia és Dánia leszavazta a kezdeményezést. EM» Számlapénzként bevezetik az eurót. Meghatározzák és végrehajtják az egységes monetáris politikát. A nyugdíjak átutalhatóak Az 1979-ben kialakított rögzített árfolyam-politika az európai valuták stabilitását volt hivatott szolgálni. A maastrichti szerződés esetleges elutasításától való félelmükben a befektetők a gyengébb valutákat keresték. 1992 szeptemberében Nagy-Britannia és az EU tagállamai valutájuk leértékelésére kényszerültek, egyedül a francia frank állt ellen sikeresen a spekulánsoknak. „Fiam Hollandiába költözik, és immár nyugdíjasként én is vele megyek, vigyázni a gyerekekre. Ott is megkaphatom a nyugdíjamat?"- Igen. Az 1408/71-es közösségi rendelet minden nyugdíjas számára lehetővé teszi, hogy bármely uniós tagországban is telepedjen le, megillető nyugdíját maga után küldethesse. ,Mi történik akkor, ha húsz év magyarországi munkaviszony után, a hátra lévő 15 aktív évemet egy másik EU-országban akarom végig dolgozni1 Melyiktől fogok nyugdíjat kapni?"- Az az ország folyósít, ahol utoljára dolgozott, illetve ahol legtöbb időt dolgozott. Ám a nyugdíj tényleges nagyságába mindkét országbeli keresetet beszámítják, és az arra az időszakra eső nyugdíjhányadokat összesítik majd. Ha 20 évet Magyarországon, 15 évet pedig Olaszországban dolgozott, akkor kiszámolják, hogy az adott besorolása alapján mennyi lenne 35 évre az egyik és a másik országban a nyugdíja, majd a magyarból megkapja a 20 év után, az olaszból a 15 év után járót. ,Kell-e a nyugdíjak után adót fizetni az EU-ban?"- Nem, nincs erre vonatkozó közösségi szabályozás. Azaz: nemze- ti döntéstől függ. _____________■ Me gkezdődik az euró gyártása Döntenek az eurót bevezető országok köréről. Megalakul az Európai : Központi Bank. Elfogadják az átálláshoz szükséges törvényeket. Megkezdődik az euró-bankjegyek és -érmék gyártása. mmrm Bevezetik az eurót Az eurót 1999. január 1-jén vezették be számlapénzként, és a bankok, -32^ nagyvállalatok, tőzsdék ettől kezdve euróbán számolták tranzakcióikat. Az új Európai Központi Bank megállapította az eurózóna egész területére érvényes alapkamatokat, de a bank politikáját övező bizonytalanság és a tagországok kormányai közötti nézeteltérések miatt az euró ismét gyengült a nemzetközi piacokon. Forgalomba kerülnek az új bankjegyek és érmék. Az eurózóna országainak két hónap áll rendelkezésére, hogy a régi nemzeti valutákat becseréljék euróra, és kivonják azokat a forgalomból. Az eurókészpénz bevezetése. Az euró-bankjegyek és -érmék forgalomba hozatala. A tagállamok mindegyikében legkésőbb február 28-ig ki kell cserélni a forgalomban lévő nemzeti valutákat. EU-TOTÓ Vili. FORDULÓ A Dunántúli Naplóban az elmúlt hetekben - összesen nyolc alkalommal - európai uniós mellékletekkel találkozhattak olvasóink. Az összeállításokban a csatlakozással kapcsolatos kérdésekre igyekeztünk választ keresni. Minden alkalommal egy-egy rövid totót is közöltünk, amelynek sikeres megfejtői között értékes könyvjutalmakat sorsoltunk ki. Az utolsó, nyolcadik forduló megfejtéseit levélben - EU-totó, Vili. forduló jeligével - a szerkesztőségünkbe várjuk április 18-ig (Pécs 7601, Pf.: 134). A nyertest levélben értesítjük. 1. Melyik alapdokumentum döntött az évenkénti kétszeri csúcstalálkozóról? a. SEA b. Római Szerződés c. Maastrichti Szerződés 2. Milyen funkciót tölt be az EU-n belül Jose Maria Gil Robles? a. bővítésért felelős főbiztos b. bíróság elnöke c. az Európai Parlament elnöke 3. „A pénzemet akarom visszakapni!" Kinek a nevéhez fűződik e többször hangoztatott mondat? a. Tony Blair b. Margaret Thatcher c. Winston Churchill 4. Melyik ország idézte elő az ún. „üres székek válságát’? a. Franciaország b. Nagy-Britannia c. Olaszország 5. A Régiók Bizottságát melyik szerződés hozta létre? a. római b. amszterdami c. maastrichti 6. Mely országok támogatására hozták létre a Kohéziós Alapot? a. Svédország, Dánia, Finnország b. Spanyolország, Portugália, Írország, Görögország c. Ausztria, Németország, Luxemburg 7. Mit jelent az „acquis communautaire" kifejezés? a. közösségi célkitűzések b. közösségi jogforrások c. közösségi vívmányok Uniós „jogszivárvány” Európa égboltján A joggyár székhelye Brüsszel, a jogértelmezésé Luxemburg Az uniós csatlakozás utáni időkben egy rossz helyen megindított polgári per rengeteg pénzt, energiát emészthet fel dr. Kecskés László egyetemi tanár, a PTE polgári jogi tanszékének vezetője szerint. Ám a professzor kétli, hogy félnünk, tartanunk kellene a csatlakozás jogi konzekvenciáitól. Való igaz, hogy változni fog a jogélet, de ne feledjük, hogy a jog nemzetközie- sedése már több évtizede tendencia. rek, a közösségi jogszabályok megsemmisítése iránti perek. Az Európai Bíróságnak több funkciója van: nemzetközi bírósági, EU közigazgatási bírósági, EU alkotmánybírósági Napjainkban a magánjogi viszonyokban is egyre gyakrabban találni külföldi, illetve nemzetközi jogi elemeket, hiszen a magyar társulási megállapodás 1991. december 16-án történt aláírása óta készülhettünk az uniós szabály- rendszerből, sőt, ennek jelentős részét már be is építettük a hazai gyakorlatba. Mégis lesz majd egy óriási meglepetés-élmény a csatlakozás ünnepnapján, 24 óráról 0 órára kattanva. Az EU jogszerkezetét és jogéletét meghatározó, úgynevezett „elsődleges jog” és a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság gyakorlata, ekkor egyik pillanatról a másikra válik a magyar szabályozás részévé. Az Európai Unió jogéletének ugyanis két centruma van: Brüsz- szelben egy óriási „joggyár” működik, ott a Tanács és a Bizottság évente több ezer jogszabályt bocsát ki. Ezek értelmezésének és érvényesülésének legfőbb őre pedig az Európai Bíróság Luxemburgban. Az Európai Bíróság hatáskörébe tartoznak a tagállamok ellen indított perek, a tagállami kötelezettségek kikényszerítésére szolgáló eljárások, közösségi határozatok felülvizsgálata iránti peés az EU-alkal- mazottak tekintetében munkaügyi bírósági tevékenységeket lát el. Kecskés László szerint csatlakozásunkat követően fontos európai jogi értékeket közvetít majd az Európai Bíróság a magyar jogélet irányába. A magyar bíróságok és az Európai Bíróság között lesz majd egy köldökzsinór, amin keresztül jogunkba is beépülhet az Európai Bíróság gyakorlata. Jelesül: ha egy hazai ügyben a magyar bíró számára problematikus lesz a közösségi jog tartalma, érvényessége, hatályossága, vagy a közösségi jog és a magyar jog viszonya, akkor a saját eljárását felfüggesztve a luxemburgi székhelyű bíróságnak tehet fel előzetes határozat iránti kérdést. A válasz nyomán éreztetik majd hatásukat az Európai Bíróság által fontosnak tartott európai értékek a magyar jogéletben, és a szakma abban bízik, hogy az egyes ügyek megítélésének jogbiztonsága ezáltal javulni fog. A külföldi és nemzetközi elemeket tartalmazó polgári jogi, kereskedelmi és családi jogviták fokozott bizonytalansági tényezői viszont továbbra is megmaradnak. Az ügyfelek számára fontos tisztáznivaló kérdés, hogy ügyükre mely állam bíróságának van hatásköre, és hogy az eljáró fórum mely állam jogát fogja alkalmazni. Nem feltétlenül saját jogát alkalmazza ugyanis az eljáró bíróság. Ezekről a kérdésekről bonyolult nemzetközi magánjogi szabályok rendelkeznek, melyek alkalmazását az Európai Unió sem zárja ki teljesen. A jogi tévedések a nemzetközi kereskedelmi ügyekben esetenként katasztrofális anyagi következményekkel is járhatnak. A nemzetközi perlekedés roppant drága, és kockázatos. A szakértők igénybevétele ezen a területen valóban nélkülözhetetlen. A nemzetközi ügyvédi irodák között óriási verseny dúl. „Jogi keselyűk” csúfnévvel illetik a szakmában azokat a népes, esetenként és alkalmanként több száz fős ügyvéd-különítményeket, amelyek jó üzletet szimatolva katasztrófák vagy más tömeges jogsegélyt igénylő helyszíneken megjelennek és szolgáltatásokat kínálnak. A jogkereső ügyfeleknek velük szemben is óvatosnak kell lenniük. Kecskés professzor szerint gondos szerződéskötéssel lehet megelőzni, vagy legalábbis csők; kenteni a külföldi és nemzetközi elemeket tartalmazó jogviszonyokban rejlő kockázatot. E szerződésekben ki kell kötni, hogy lehetőleg a saját állam bírósága, és a hazai jog alkalmazásával járjon el a majdani ügyben. Ha ez nem sikerül, mert az ellenérdekű külföldi fél ugyanezt akarja, akkor az engedményt - illetve a kompromisszumot - akár a szerződési szolgáltatás árában is tükröztetni lehet. Az alkalmazandó jog minősége esetenként még a szerződési árra is kihathat. Éppúgy ahogy egy autót más áron lehet extrabiztonságot adó tartozékokkal megvenni, mint azok nélkül. KOZMA FEREN?