Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-10 / 98. szám

2003. Április 10., csütörtök A Z EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN 9. OLDAL A hitel felét fizetik Az Európa-terv kedvező a mezőgazdasági termelőknek A Földművelési és Vidékfej­lesztési Minisztérium az Eu­rópa-terv részeként folytatja az agrárvállalkozók adósság­konszolidációs programját. A harmadik ütemre márciustól lehet pályázni. Ez 25 milliárd forintnyi adósságot érint és a kedvezőtlen adottságú térsé­gekben gazdálkodókat kíván­ják általa segíteni. Az agrárgazdálkodók EU-felké- szülését segítő középlejáratú adósságátvállalási-program kere­tében beruházási és forgóeszköz- hitelek részbeni állami átvállalá­sára lesz lehetőség. A kezdemé­nyezéssel kapcsolatosan az ag­rártárca arról tájékoztatott, hogy a háromévesre tervezett program keretében a pályázatokon nyer­tes gazdálkodók hiteleinek felét fizeti majd vissza az állam. Kedvezőtlen adottságúnak te­kinthető az a térség - amelyre ténylegesen a hitelkonszolidáci­ós program harmadik üteme vo­natkozik -, ahol a föld minősége 17 aranykorona alatti, továbbá a régió jelentős munkaerő-piaci gondokkal küzd, vala­mint az infrastruktúra ■s fejlesztésre szorul az adott településeken. A minisztérium az előzetes tájékoztató so­rán külön kitért arra, hogy a családi gazdasá­gok birtokvásárlását is elő kívánja mozdítani a ******* kormányzat, ezért en- nek segítésére 10 milliárd forin- fos garanciaalapot hozott létre. A Programok megvalósítása első­sorban a vidék megtartó képessé­gének erősítését és az elmaradott térségekben a munkahelyterem­tést szolgálja. A magyar gazdálkodók felké­szítése az európai uniós csatla­kozásra nem csak a gazdálko­dókra, hanem az agrárkormány­zatra is komoly feladatokat ró. A tárcánál az uniós intézményfej­lesztés rendkívül el van maradva a kívánalmaktól, mivel az elmúlt négy évben az előző agrárkor­mányzat egyévnyi feladatot haj­tott végre négy év alatt. A mosta­ni agráradminisztrációnak egy év alatt négyévnyi munkát kell elvégeznie. Az intézményfejlesztés finan­szírozására .2,7 milliárd forintos PHARE-forrás, továbbá 5 milliárd forintnyi, a tárca költségvetésé­ben e célra felhasználható pénz áll rendelkezésre. Még a múlt évben a kormány e célra 8 milliárd forintos limittel hagyta jóvá az állami keretet. így további jelentős összeg áll ren­delkezésre, ha szükséges. Amennyiben ez sem lenne elég, úgy az intézményfejlesztés fi­nanszírozására további állami források is rendelkezésre állnak. Az uniós csatlakozást előké­szítő kampány során a miniszté­rium illetékesei megnyugtatták a gazdákat, hogy az uniós támoga­tások kifizetésének nem lesz in­tézményi akadálya. A kormányzati törekvés, hogy a magyar gazdák számára hasonló pers­pektívát teremtsen az agrárium, mint az EU- tagállamok gazdái szá­mára. Ennek szellemé­ben az idei 235 milliárd forintos támogatással szemben jövőre várha­tóan mintegy 350 milliárd forin­tos támogatásra számíthat a ma­gyar mezőgazdaság. A gazdák felkészítését a nép­szavazást követően is folytatja majd a tárca, az általános kérdések megválaszolása után a csatlakozá­sig a konkrét tudnivalókról kap­nak tájékoztatást a gazdálkodók. K.E. Cukor is növelheti a mustfokot Ahogy az várható volt, a három dél-dunántúli megye (Baranya, Somogy, Tolna) gazdálkodói a pécsi agrárkamarai uniós kerekasztal-meg- beszélésen is arra voltak leginkább kíváncsi­ak, hogy a különféle mezőgazdasági termék­pályán tevékenykedők milyen lehetőséggel számolhatnak a belépés után. A Szent István Egyetem docense, dr Puskás János azzal kezdte a tájékoztatóját, tulajdonképpen ho­gyan is alakult ki az unió mezőgazdasági szabá­lyozása és miért ilyen, amilyen jelenleg. Alapelv­ként tekintették a hosszú évtizedek során, hogy a tagországok élelmiszer-ellátása biztonságosan és elfogadható áron megoldódjék, s ezt a követel­ményt - ha kell, és a termelési szint fenntartásá­hoz szükséges - még intervenci­ós felvásárlásokkal is megtart­sák. Jelenleg a mezőgazdaságra fordítható támogatások több mint fele a földalapú juttatás, az agrárkiadások 60 százalékát va­lamilyen növényi terméktelőállí- tására fordítják. A legtöbb jutta­tást a szántóföldi termények kapják, ám - mint azt a beszél­getés levezetője dr. Bujáki Gá­bor, a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány ügyvezetője, megjegyezte - csak azok juthat­nak hozzá a nem egyszer igen magas támogatá­sokhoz, akik tevékenységük során figyelembe ve­szik az emberközpontú termelést, vagyis egész­ségre nem ártalmas, jó minőségű termékkel jelent­keznek az európai piacon. A gabonapiac kiszámítható, a támogatások rendszere olyan felépítésű, hogy mindenki több évre előre tudhatja, milyen juttatásban részesül­het. Somogyi Zoltán, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium integrációs főosztályve­zető-helyettese elmondta, hogy a gabonafélék kö­zül támogatásban részesülhet a búza, a durum- búza, a kukorica, az árpa, rozs, cirok, hajdina, kö­les, madárköles, valamint egyéb gabonafajták és a csemege kukorica. A támogatás azonban nem egységes, a termésátlagok alapján átlagosan hek­táronként 40 ezer forinttal számolhatnak a gaz­dák. Ugyanakkor a durumbúzát termelők - mivel ezt kiemelten kezelik az unióban - már kiegészítő jut­tatásban is részesülnek. Ha viszont a felvásárlási ár a piaci ár alá süllyed, a gazdálkodók terménye akkor sem marad a nyakukon, az intervenciós ala­pokból finanszírozva felvásárolják. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a tej- és a húsmarhaágazat támogatásában. Minden híresz­telés ellenére a tejtermelési kvótánkat - holott az unióban túltermelés van - jelenlegi előállítási mennyiségünkkel még nem sikerült kitöltenünk. Az viszont igaz, az uniós szabályozásban az 1,5 százalékos tej nem szerepel, s az is, hogy a támo­gatás megszerzéséhez szigorúan be kell tartani az alapvető higiénés és tárolási szabályokat. Erre ter­mészetesen csak a nagyobb állatlétszámú tehené­szeteknek van lehetőségük, a néhány tejelővel gazdálkodóknak vagy meg kell találniuk a termé­küket folyamatosan felvásárló feldolgozókat, vagy pedig át kell állniuk húsmarha-tenyésztésre. Ez persze nem egyszerű dolog, az uniós szigorú kö­vetelmények viszont az egészséges terméket, a hi­giénés termelés feltételeit állították a támogatások középpontjába. Persze itt is van intervenciós ár, ám ez nem a tejre vonatkozik, hanem két tejter­mékre, a tejporra és a vajra. A marha és a borjúhús termelése szintén támogatásban részesül, a vágási prémium a felnőtt marha esetében 80, borjúnál 50 euró. A sertéstartás közvetlenül nem kap támogatást az Európa Unióban, ám a termelőknek nem kell emiatt kétségbe esniük, hiszen ha megfelelő nagy­ságú takarmánytermelő'területtel rendelkeznek, a földalapú támogatás révén mégis csak termelési segítséghez juthatnak. Minden állattartóra vonat­kozik, hogy csak akkor juthat támogatáshoz (még a közvetlenhez is), ha rendelke­zik megfelelő nagyságú takar­mány-előállító területtel. A borral kapcsolatban meg­dőlt az a tévhit, hogy belépé­sünk után majd elárasztja a ma­gyarországi piacot az olcsó olasz, spanyol, portugál és fran­cia bor. Ennek jelenleg semmi jele, annak ellenére, hogy az unió már most is jelentős vám­mentes kvótával rendelkezik, s ezek a borok ol­csók is, a fogyasztók viszont vásárláskor mégis in­kább a magyar nedűket részesítik előnyben. A szabályozásban az asztali boroknak 8 száza­lékos, míg a minőségieknek 9 százalékos szesztar­talommal kell rendelkezniük. A jelenlegi bortör­vény az asztali boroknál ennél kisebb mértéket ír elő, a nyolc százalékot viszont csak 10 év alatt kell elérniük a gazdáknak. Hosszú harcok árán a tár­gyaló delegáció kiharcolta, hogy a mustfok növe­léséhez cukrot is lehessen felhasználni. Dr. Bujáki Gábor Magyar bor az uniós piacon Az agrártárca illetékesei sze­rint Magyarország európai uniós csatlakozása után nő­het a magyar szőlőtermesztők és bortermelők jövedelme, ám ehhez az eddiginél erőtel­jesebb marketingtevékenység szükséges. Általános ágazati vélemény, hogy ma még alul­értékelt a magyar bor. Az Európai Unió nagy lehetőség, egyben kihívás is a magyar szőlé­szet-borászat számára. Az évente 158 millió hektoliter bort előállító unió ma a világ legnagyobb borter­melője, ezen a piacon kell helytáll­nia az évi 4-4,5 millió hektoliter ka­pacitású magyar borágazatnak. A piaci helytálláshoz szükséges uni­ós támogatások fogadása érdeké­ben a csatlakozásig még mintegy 40 jogszabály megváltoztatása, harmonizációja szükséges. A többi között a szőlő- és bor- gazdálkodásról, a szőlő- és gyü­mölcsültetvények összeírásáról, il­letve a hegyközségekről szóló tör­vény módosítása van hátra, ezek az uniós feltételeknek megfelelő nyilvántartási rendszer kialakítá­sát szolgálják. A hegyközségi törvénnyel kap­csolatban újdonság, hogy a mó­dosítás után, éppen a minőségi termelés erősítése érdekben köz- tisztviselői jogosítványt kapnak a hegybírák, egyúttal az állam a tör­vénymódosítást követően évente 600 millió forinttal járul hozzá a fizetésük kiegészítéséhez. Az uniós szabályozás szerint a szőlő- és bortermelést közvetlen kifizetések útján nem támogatja az unió. Ugyanakkor igénybe ve­hető támogatás a szőlőterületek szerkezetátalakítására, vagyis faj­tamegújításra, lepárlásra, mustsű­rítésre és kivágásra, valamint a borexportra. A piaci pozíciók javí­tása érdekében az agrártárca az idén 240 millió forintot fordít a kö- zösségi borpiaci marketingre, he. Kötelezővé váló EU-agrárkvóták Nincs szükség a termelési szint visszafogására A magyarországi cukortermelők az EU-n kívüli országokba 1.250 tonna terményt szállíthatnak. Ami a húsmarhákat illeti, az EU jóváhagyta, hogy a jelenlegi 40 ezres állományt a jövőben csak­nem 55 ezer állattal is bővíteni le­Az Európai Unió a mezőgazdasági termékek nagy részének előállítását kvótához köti, amelyeknek betartása 2004 máju­któl Magyarországra is kötelezővé válik. A magyarországi kvóták egy termék esetében sem teszik szükségessé a jelenle- 8* termelési szint visszafogását. A2 agrártámogatások szempontjá­ul a kvóták közül a gabonafélék, olajos magvak, fehérje- és rostnö- vények (gofr-növények) termésát- laga a meghatározó, ugyanis ezek- re a kultúrákra jár a direkt támoga­tok döntő hányada. A gofr-növé- Oyeket termesztő magyar gazdák a direkt támogatást viszonylag ma- §as> 4,73 tonnás hektáronkénti ter­més után kapják majd, ami lehető- vé teszi, hogy a magyarországi ter­helők egy hektárra vetítve a portu- ^1 és a spanyol gazdákéval meg- e8yező dotációban részesüljenek hér a csatlakozás első évében. Eb- jten a két országban hektáronként i l°nna alatti átlagtermést feltéte- ezve számítják a dotációt. Magyarországon a gofr-növé- oyekhez 3,487 millió hektár ter­mőterület után jár majd támoga- as, a beérkezett igényektől füg­ten, Amennyiben ennél kisebb °z Igények alapján összesített ter­mőterület, akkor a gazdák több IOrráshoz jutnak, ha pedig na- gyobb összterületről számítanak szubvencióra, akkor arányosan hindenki kevesebb dotációban részesül. Az EU durumbúza és a hs támogatásához vesz még ala- Pül termőterületet, mégpedig 6,8 Zer illetve 3,2 ezer hektárt, kitermelési kvóták közül legin- rf°b a cukorrépa- és húsmarha- óta biztosít kedvező lehetősé- £.ket a termelőknek. A jelenlegi mntegy 350 ezer tonnás évi cu- ví,[termelés 50 ezer tonnával bő- hető, ráadásul a magyarországi jelenleg 50 százalékkal ol- Oobak az uniós átlagnál. m Az unió kvótákban állapítja 8 az exportmennyiségeket is. heti gyakorisággal zajlik. Ameny- nyiben a tehenészetek nem a kvó­ták szerint termelnek, akkor sú­lyos összegeket kell fizetniük, mert a termelés a támogatott mennyiségen felül nem bővíthe­tő. Ha bővülne a magyarországi piac, akkor rendelkezésre áll egy tartalékkeret, ami 48 ezer tonna plusz tejmennyiséget engedélyez. Nincs kvóta a sertésre és ba­romfira vonatkozóan, ezek sza­badpiaci termékek. Ezekben az hét. Ezenfelül is lehet majd ha­szonállatokat tartani, ám azokra Brüsszel nem ad támogatást. A húsmarhaállomány bővítési lehe­tősége azért is szerencsés, mert a termelési szintet 1,946 milliárd kilogrammon rögzítő tejkvóta mi­att a jövőben esetleg feleslegessé váló tejhasznosítású állatok he­lyébe húshasznosításúakat lehet majd állítani. A tejre az EU szigorú értékesí­tési kvótát szab meg, amit jól mu­tat, hogy a tejtermelés ellenőrzése ágazatokban főként a termelés ha­tékonyságának növelését kell megoldani, különben a dán, hol­land, osztrák versenytársak kiszo­ríthatják a magyar termékeket sa­ját országukból is. Az EU-ban is lé­tezik támogatás sertés- és baromfi- termelés korszerűsítésére, a szigo­rú környezetvédelmi és állattartási előírások teljesítésére. A magyar termelők és kereskedők ezenkívül a csatlakozás első évétől exporttá­mogatásban részesülnek. KASZÁSÉ. EU-hoz igazodó növénybiztosítás Az FVM-nél a baranyai egyesület lett az év növénybiztosítója A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium minősí­tésében „Az Év Legjobb Egyesülete” címet érte el a nonprofit növénybiztosítók közül a Baranya Megyei Szakosított Nonpro­fit Növénybiztosító Egyesület. A szép eredmény nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy a 10 éves jubileumot ünneplő szervezet működését tudatosan az uniós normákhoz és köve­telményekhez igazította. Az országban elsőként alakult és dinamikusan fejlődő szervezet tagjainak száma az eltelt tíz esz­tendőben jelentősen megnőtt. Ennek elsődleges oka, hogy egyre több gazdálkodó ismeri fel az egyesület keretein belül kötött biztosítás előnyeit. A megalaku­lás óta tizenötszörösére emelke­dett a tagok száma, jelenleg 51 jo­gi- és 147 magánszemély alkotja az egyesületet, akik a művelés alatt álló 62 000 hektár csaknem egynegyedére, 23 000 hektárnyi földterületre kötöttek biztosítást. Az évek során mind nagyobb lett a biztosított növények között a gabonafélék aránya. Úttörő szerepet vállaltak tíz éve azok a gazdálkodók, akik arra szövetkeztek, hogy biztonságuk megteremtésére saját növénybiz­tosító egyesületet hoznak létre a Baranya Megyei TESZÖV, egy profi biztosítótársaság segítségé­vel. A tagok jelentős része kister­melő, de van közöttük részvény- társaság, kft. és a szövetkezet is. Többségük 50-100 hektáron gaz­dálkodik, de vannak olyanok is, akik 4-5 hektáron termelnek. A folyamatosan fejlődő egyesü­let mintájára az országban már 31 nonprofit biztosító társaság mű­ködik, amelyek a biztosítási piac 3 százalékát ellenőrzik ma már. Né­hány esztendővel ezelőtt életre hívták érdekképviseleti szerveze­tüket, a Magyarországi Nonprofit Egyesületek Szövetségét. A tagok mind önkéntesen léptek be az egyesületbe. A döntéseket közösen hozzák meg: a biztosítási díjak mértékétől, a nyereség vissza­osztásán át egészen a kárfelméré­sig. A tagdíj 1000 forint, a terület nagyságától függetlenül. A tagok egyszeri vagyoni betétet fizetnek a művelt terület után, ami hektáron­ként 21 forint. A kötelező tartalék- képzésen felül keletkező megtaka­rítást díjkedvezmény formájában visszakapják, ezen kívül igénybe vehetik a mezőgazdasági termelők 30 százalékos biztosítási díj támo­gatását. A termelőket ért károk 90%-át a viszontbiztosító megtéríti. Mint Huszár István, a Baranya Megyei Nonprofit Növénybiztosí­tó Egyesület igazgatója elmondta, az eltelt egy évtizedben két rossz évük volt, amikor hozzá kellett nyúlniuk a tartalékokhoz is, azonban volt öt nagyon jó év, amikor nem csak tartalékot tud­tak képezni, de jelentős volt a díj­visszaosztás is. A 2002. év az ösz- szes közül kiemelkedik, ugyanis a befizetett díjak 40 százaléka megmaradt, ezért 2003-ban az sem elképzelhetetlen, hogy akár 46 százalékkal is csökkenhet a befizetendő tagdíjak összege. A jövőben a lehetőségeket to­vább kívánják bővíteni, valamint újabb egyesületek létrehozását is kezdeményezik, ugyanis a Pénz­ügy-, valamint a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium célzott támogatással segíti az egyesületek létrehozását, pá­lyázati úton elnyerhető az induló tőke, valamint a Biztosítási Tör­vényben meghatározott biztonsá­gi tőke három negyede. Mint a szakember külön ki­hangsúlyozta, az egyesület mű­ködését az évek során folyamato­san az EU-konform jogszabályok­hoz igazították, ilyen módon a belépés sem törést, sem pedig je­lentős változást nem hozhat a szervezet életében. Véleménye szerint az egyesület az említett tá­mogatások, pályázati lehetősé­gek, a gazdálkodók vagyoni hely­zetének javulása következtében tovább erősödhet. Erre, illetve a kiegyensúlyozott működésre azért is szükség van, mert Bara­nya megye az ország egyik legin­kább jégveszélyes területe, az elő­relátó gazdálkodóknak szüksé­gük van a védettségre. KASZÁS ENDRE A NONPROFIT NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ NÖVEKEDÉSE 3.000.000 2.500.000 2.000.000­1.500.000 1.000.000 500.000 Fonte Nonprofit « Növénybiztosító * * £.810.414 *2.585.311 ^2.210203 2.012.075 *1.897.158 I­­020.003 ▼ 1.308.182 ► Y 883.779 421.024 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 A húsmarha-állomány bővítésére is lehetőség lesz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom