Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-10 / 98. szám
6. OLDAL Kásád A község vezetői Polgármester: Orsokics István. Alpolgármester: Tóth György. A képviselőtestület tagjai: Bosnyák László, Vorgics Márk, Vorgics Rita, Horváth Emil. A község a Be- remendi Körjegyzőséghez tartozik, jegyző: Zátrok Anna. Az újjá alakult Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke Vorgics Rita, alelnöke Sztevics Edit, képviselő: Kovács István. Háziorvos: dr. Zsivkovics István és dr. Tódenbier Ágnes. Az önkormányzat címe: 7827 Kos- suth utca 31/A. Tel.: 574-043. ■ Nemzetközi néptáncfesztivál Az 1997-ben alakult meg a „Dola” Horvát Nemzetiségi Néptáncegyüttes Kásádon, amely egyre nevesebbé válik a régióban. A Vorgics Rita által vezetett együttes harmadik éve rendez nemzetisé- gi táncfesztivált a településen. A „Zajedno za jedno” - „Együtt, egyért” - címmel megrendezett találkozóra az idén június 28-án kerül sor, amelyre horvátországi településekről, Szerbia-Monte- negróból, Baranyából, Pécsről, Bácskából és a fővárosból is vár- nak együtteseket. _________■ Je les napok A településen az iskolaév végén gyermeknapot rendeznek, július végén kerül sor a falunapra. A kásádi búcsút minden év augusztus 15-én rendezik meg. A nyugdíjasklub minden hónapban tart nyugdíjasestet, alkal- manként nyugdíjasbált.____■ Te stvérkapcsolatok A kásádiak a közelmúltban tettek lépéseket azért, hogy a horvátországi Luc községgel alakítsanak ki testvérközségi kapcsolatot. Tavaly erdélyi horvát települések küldöttségeit fogadták. ■ Telekajánlat ingyenesen A Kásádi Önkormányzat jelenleg négy összközműves - villannyal, vízzel, gázvezetékkel ellátott - telket kínál ingyen a letelepedőknek, megállapodás szerinti beépítési kötelezettséggel. A viszonylag nagy, konyhakerti gazdálkodásra is alkalmas 300-800 négyszögöles telkeket főként fiatal házasoknak ajánlják, akik el tudják képzelni a jövőjüket az ország legdélibb pontján lévő, természeti adottságokban gazdag településen. A faluban néhány üresen álló, megvásárolható házat is találhatunk. ■ kasad. dunantulinaplo. hu Az oldal a kásádi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert KÁSÁD BEM UTATKOZIK 2003. Április 10., csütörtök Harangtoronyból templomot A történelem minden egyes ember életébe vargabetűket írhat. Különösen igaz lehet ez olyan nemzetiségi falvakban, mint amilyen a határ közelében meghúzódó, felerészben ma is horvá- tok lakta Kásád. Szemének csillogása, hangjának frissessége is jóval fiatalabbnak mutatja, pedig már a 75. évében jár Jerant László, a kásádi „templomépítők” egyike. Az egykori kazángépész ma kántorkodik kedves falujában, nyugdíjat pedig nemcsak forintban, hanem kunábah is kap.- 1949-ben jöttem Kásádra Olaszról, ide nősültem, ahogy már a feleségem édesapja, felmenői is. 1952-ben alapítottuk az úgynevezett harmadik típusú téeszt - akkor tago- sítottuk a földeket. Nem egészen úgy gondoltam el a dolgokat, ahogyan azt Rákosi Mátyásék odafentről diktálták, így a disszidálás mellett döntöttem - az akkori Jugoszláviában kértem politikai menedékjogot. Egy mezőgazdasági gépgyárban dolgoztam kilenc évig, mint gépész - kazángépészi vizsgám is van. Amit ott ledolgoztam, azután kapom a járandóságom kunában. A munkavezetőm, amikor a papírjaimat intéztem, odajött hozzám, és azt mondta, aki úgy dolgozott, ahogy én, az ezt megszolgálta. 1962-ben jöttem haza, és kilenc évig a téesz sertéstelepén dolgoztam Beremenden szakmunkásként, majd 1972 januárjától a Beremendi Cement- és Mészműben. Innen 1988- ban mentem nyugdíjba.- Még a hetvenes évek elején keresett meg Ferkov Mihály beremendi plébános, nem vállalnám-e a kásádi templom építésének ügyintézését, mert nem volt ebben a katolikus faluban templom, csak harangláb. Bejártam Cserháti püspök úrhoz, sokat vitáztunk, de a lényeg az volt, hogy a templom felépüljön. Ez 1974-76 között meg is történt, az egész falu összefogott. Hat éve kán- torkodom; ehhez ismerni kell a vallást, a helyi szokásokat, és hát én nagyon megszerettem Kásádot! Van, hogy százan is elzarándokolunk innen Mária- A falu különös varázsé, kis katolikus temploma gyűdre, az egyházi dalokat horvátul énekelve. Tízszer jártam Medugor- jéban... Amikor idejöttem, még zömmel hor- vátok lakta falu volt, ahol a magyarok és a németek is horvátul beszéltek. Ma már csak az idősek őrzik a nyelvet, bár a lányaim - Annuska és Márta - beszélik, és meg kellett tanulni a pénzügyőrségen dolgozó unokámnak is. De a horvát őslakosság már a múlté, fogyasztotta az egyke, és az itteni lányok többsége az itt állomásozó határőr katonákhoz ment férjhez, messze kerülve a szülőfalujától. Én egyébként francia leszármazott vagyok. A történelmi leírások szerint az 1260-as években, az első vallon telepesek közt kerültünk Olasz községbe, de a „zsöra- nok” elkerültek Szlavóniába, Eszékre is. Én soha nem vágytam el innen Kásádról: a mostani polgármester úr harmincöt éve vette el a lányomat, a másik lányomnak is lakása van, unokámnak is házat vettünk már. Én azt szeretném, ha a családom minden tagjával, barátaimmal is mind mindig így élnénk - csak háború, háborúskodás ne legyen soha. Dologidő Kásádon nak. Az önkormányzat közhasznú munkával is igyekszik a segítségükre lenni. A 398 lakosú faluban nem különösebben magas a nyugdíjasok aránya - pillanatnyilag 136-ot tartanak nyilván. Az óvodában ősztől viszont 14-ről 8-ra esik a gyerekek száma; a jövőt azonban nehéz megjósolni, hiszen a rákövetkező években ismét többen lépnék majd óvodáskorba. Mindamellett az önkormányzat négy összközműves telket is kínál a fiatal házasoknak térítésmentesen (1), beépítési kötelezettséggel. Az önkormányzat 2003. évi költségvetésének bevételi főösz- szege 36,7 millió forint, kiadási oldalon 28,3 millió forint áll, így több mint 8,5 milliót tudnak tartalékolni önerőre, pályázatokra és küszöbön álló fejlesztésekre. Az óvoda most átmenetileg - a gyerekszám csökkenésével - viszonylag megdrágul. A pedagógusok törvényben előírt béremelésére tavaly a tartalékból fizették ki a szükséges 2,2 millió forintot, de valamelyest enyhít a helyzetükön, hogy az állam az idén a fejkvóta szerinti normatíva összegén is emelt, és megnövekedett a személyi jövedelemadó-visszatérítés aránya. Ugyanakkor, ami a kiadásokat illeti, sokkal több beruházás vár a falura, mint tavaly. ____________________§ Je lentős beruházások előtt áll a település Több beruházást tervez a község, részben az uniós környezetvédelmi és katasztrófa- védelmi előírások betartását is szolgálva. A millenniumi esztendő óta van gázvezeték a községben, nemrégiben pályázaton nyert támogatással házat vásároltak, hogy abban alakítsák ki az új faluházat. Ebben az időszakban 5,5 milliót fordítottak az országút belterületi szakaszának javítására, ősz- óta folyik a község utcáinak kátyúzása. Felújították, korszerűsítették a ravatalozót, kiépítették a temetőhöz a vízvezetéket, a kultúrház és a faluház tetőzetét rendbe hozták, vizesblokkot kapott az óvoda, kívül-belül megújult a polgármesteri hivatal. A felsorolás talán nem is teljes, és legalább ilyen jelentősek a közeljövő feladatai. Elsők közt a felszíni vízelvezetést - az árkok tisztítását és rendezését - kell említenünk az előírt uniós környezetvédelmi feltételeknek megfelelő; en, de tervezik a templom melletti öreg harangtorony teljes rekonstrukcióját is. A falu központjában kínálkozik hely a játszó- és sport- komplexum kiépítésére is. A szükséges játékokat, eszközöket az ön- kormányzat most rendelte meg egy Olaszban működő, erre szakosodott vállalkozástól. A közterületek gondozását döntően közhasznú munkások végzik, de segítőkészen és olcsón áll rendelkezésükre a Beremendi Önkormányzati Kht. is. Nagodics Adám helyi asztalos faragása a hivatal homlokzatán Kovács István nyugdíjas, a beremendi szárítóüzem volt vezetője: - Hárman voltunk testvérek, nekem jutott részül, hogy a szüléimét eltartsam, eltemessem. A sors úgy hozta, hogy Kásádon maradjak. Akik többre vágytak, elköltöztek innen akár Németországba is. Feleségem meghalt, lányom, három unokám van. Itt korábban sem laktak gazdag emberek, de a szegénység jobban összetartotta az embereket, nem nyomta rá az életre a bélyegét, több volt a vidámság. A harmincas években nyolcszáz lakosa volt, ma jó, ha négyszázan vagyunk. Bosnyák Márk patkoló kovács (nyugdíjas): - Csak hét évig dolgoztam a szakmámban a Püspök- bólyi Állami Gazdaságban, a katonaság után már sofőr lettem. Igaz, hogy most az egyik fiammal lovakat tartunk - kisbéri magyar félvért, furiosót. Én pucolom, körmölöm a lábaikat, de ez már csak hobbi. Az ötvenes években nehéz volt a megélhetés, apám el is akart költözködni Mohácsra fuvarosnak, én voltam a fék: akkor már nős voltam, ide kötött a baráti köröm is. A nyugdíjam megvan, a kisebbik fiam itt van mellettem, és a nagyobb, aki villanyszerelő, is itt épített házat. Gavallér Istvánné óvodavezető (Zorica): - Tősgyökeres kásádi vagyok, Pécsett még a szerb-horvát eíőnevű gimnáziumban érettségiztem, Kecskeméten végeztem óvónőképzőt. Siklóson, Beremenden is dolgoztam, kisfiúnk születésével költöztünk haza, a férjem is itt talált barátokra. Nagyon jó ma ebben a nyugalmas faluban élni - mentes az erőszaktól való félelemtől, ami a városokra jellemző. Az óvoda és a tánccsoport - mindkét gyermekem a Dóidban táncol - mozgatja a falu lakosságát, szervezzük rendezvényeit, most készülünk a júniusi nemzetközi néptánctalálkozóra is. Szili István nyugdíjas állatgondozó: - Horvátországból áttelepült magyarként ragadtunk itt a világháború idején, apám a beremendi kőbányában dolgozott. Földtulajdon híján én is alkalmazott lettem a téeszben, állattenyésztő a feleségemmel Beremenden. Évtizedekig kézzel fejtünk. Két nevelt lányunk, közös fiunk és lányunk van. Kásád akkorát fejlődött - nehéz elmondani. Nem volt út, tengelyig jártak a sárban a kocsik - ma van víz, gáz. Elég sok a bevándorló - ők nem tartják már úgy a kapcsolatot, mint a régiek. Itt nőttem fel, Kásádot az első szülőföldemnek tekintem. Verbanac Pál nyugdíjas géplaka' tos: - Alsószentmártonban szüle1' tem, családunkat - mint kulákoka1 - onnan telepítették át Kásádra. Különös, de épp egy ávós őrnagynak köszönhettem, hogy mint besorozott osztályidegen, fegyveres alakulathoz kerülhettem. Kiváló katona voltam. Majd 38 éve1 húztam le a téesz gépállomásáig Lányom Győrben lakik, fiamnak nem régen építettünk házat Bere' menden. Hét unokám van. A dé' szláv szövetség tagjaként harc0*' tam az óvoda megnyitásáért. Kása' dón élni ma nagyon jó. Megszűn1 az építési tilalom, megszűntek 3 korlátok - újra élni kezd a falu. ,/ ..Az első szülőföldemnek tekintem” i_í_ » 3í: _ 1 n 'i_ —ix i— j All b«i «x« 1-ilzA' A tavasz érkezésével a szombat és a vasárnap is dologidő Kásádon, ahol a kilencvenes évek mélypontja után már nem jellemző a munkanélküliség sem. A nagy munkaadók közt a Püs- pökbólyi Rt.-t és a cementgyárat említi elsőként Orsokics István polgármester. A két jelentősebb a kirándulóhelyek, és a helyi hor- vát tájház mind vonzerőt jelentenek mindazoknak, akik az egyre szépülő Kásádot egyszer felfedezik. Egy pécsudvardi fiatalember, akinek az édesapja kásádi, most itt építkezik, panzió nyitását tervezi. Egy Volán vállalat házat vásárolt a közelmúltban, amelyben három család számára alakítanak ki* szobákat üdülés céljából. A munkanélküliség gyakorlatilag elenyésző - rendszeres szociális segélyre mindössze 8-an szorulhelyi mezőgazdasági vállalkozás csak néhány munkahelyet kínál, de a zsákfaluban naponta megforduló 13 busz, a megfelelő járatsűrűség lehetővé teszi a munkavállalást Siklóson, Harkányban, Villányban is. A turisztikai célú befektetés első jeleivel is találkozunk, hiszen a Dráva közelsége, Harkány és Siklós, valamint Kismamák randevúja a faluközpontban
