Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)
2003-03-23 / 80. szám
2003. MÁRCIUS 23. SZTÁROK ES SZTORIK 13 Rózsa György a Hálózatban A Leg, leg, leg, a Bűvös Hatos, a Top-Show és a többi sikerműsor egykori vezetője, Rózsa György újabban a Hálózat Tv képernyőjén tűnik fel nagyszabású szórakoztató vállalkozások első embereként. Közben pedig, ha ideje engedi, elrepül Düsseldorfba, hogy megnézze Csilla lányát az ottani operaház balettszínpadán.- Most viszont bekerült a hálózatba: lehet, hogy ismét rózsás lesz a helyzete?- Nagyszabású vállalkozást indítottunk a Magyarországon szinte mindenütt fogható Hálózat Tévében. Három vadonatúj sorozattal rukkoltunk elő: a Kabaré Kávéházzal, a Paródia Parádéval és a Maksavízióval. Úgy érzem magam, mint a kilencvenes évek elején, amikor létrejött a Rózsa Produkciós Iroda, amely a közszolgálati tévé három legeredményesebb produkciós irodájának egyike volt, egy időben pedig a legtöbb szponzori bevételt hozta a Szabadság téri intézménynek. Olyan sztárokat foglalkoztattunk, mint Gálvölgyi János, Vágó István, Horvát János.- Ismét produceri és üzletemberi álmokat dédelget?- Engem már egyre kevésbé érdekel a napi személyes sikerem, az, hogy csillogok-e a képernyőn vagy sem. Harminc évig csillogtam, és ez kevés embernek adatott meg a televízióban. Jók a szerzők, többek között Karinthy Frigyes, Nóti Károly, Gábor Andor, Királyhegyi Pál írásaiból dolgozunk, nívós rendezőkkel, amilyen Gárdos Péter, Zilahy Tamás, Payer Róbert és kitűnő színészekkel, Pap Verával, Gryllusz Dorkával, Alföldi Ró- berttel és Magyar Attilával. Látom rajtuk, örülnek, hogy megint színészek válnak műsorok főszereplőivé. Ma már csak huszonnégy órás sztárok vannak, akik kijönnek a villákból, és akikre az a sors vár, hogy elfelejtik őket.- És versenyre kelhet velük?- A Kabaré Kávéházban, ahol konferanszié vagyok, nemes irodalmi alapanyagból dolgozunk és békebeli kabarét kínálunk Tabi Lászlóval és a többiekkel. A Maksavízió Maksa Zoltánra és csapatára épül, a Paródia Parádéban pedig ott vannak a legjobbak, és gyakran nyúlunk majd a klasszikus paródiákhoz is. Hétről hétre másfajta, de nagyon szórakoztató műsort kínálunk, remélem, hogy egyre több nézőjük is lesz.- Éveken keresztül a Magyar Torna Szövetség elnökeként is dolgozott. Tart még kapcsolatot a sportággal?- Tiszteletbeli elnöke maradtam, ami igazi megtiszteltetés. Olykor elmegyek egy-egy versenyre, de érdemleges munkára ma már nem lenne időm, a műsorkészítés rengeteg elfoglaltságot jelent. Azt azért soha nem mulasztom el, hogy kimenjek Düsseldorfba, ha Csilla lányomnak premierje van az ottani operaház balettszínpadán. Született: 1947. október 7. Tanulmányok: ELTE BTK, magyar-orosz szak Pályafutás: 1972 Iskolatévé, 1971-80 gyermek- j osztály, 1980-89 szórakoztató főosztály, 1989-90 * sportosztály, 1991- a Rózsa Produkció producere, 1997- a játékrovat vezetője Fontosabb műsorok: Kapcsoltam, Legyen szerencsénk!, Leg, leg, leg...., Bűvös hatos, KamEra Varie- I té, Zsákbamacska, Top-Show Rózsa György HÍREK Pelikántól megint kémek valamit... | Karinthy Márton is beváltotta Bacsó Péter legendás, I A tanú című filmjében elhangzott utalást: „Pelikán elvtárs, egyszer majd kérünk magától valamit...” | Karinthy nem kevesebbet kért, mint hogy a történe- | lem üldözte gátőr a filmvászon után jelenjen meg a I színpadon is. Pelikánt Hollósi Frigyes, a gyomorbeteg ávéhás Virág elvtársat pedig Szacsvay László alakítja. Feltűnik a „kurta szoknyás” Gogolák elvtársnő is, Molnár Piroska személyében. A Karinthy Színházban Kállai Ferenc, a klasszikus Pelikán ez- ' úttal mint Bástya elvtárs jelenik meg. Athina görögebb a görögnél i ■ Papadimitriu Athina még a Melina Mercouri életé- | ről könyvet író BenTuránt is megihlette: találkozá- | suk után új változatot írt a világhírű színésznő ha- I zatéréséről. A történet 1972-ben játszódik, amikor a I görög junta 24 órára, édesanyja temetésére been- | gedte az országba a színésznőt. „Mindig büszke § voltam, hogy ki merem nyilvánítani az örömöt, bol- | dogságot, de a bánatot sem szégyellem - mondja | Athina. - Mindig őszintén akartam élni. Ebben leg- | alább hasonlítunk.” A Melina című színművet Éless j Béla rendezésében a Budaörsi Játékszín játssza. Bibliai történetek a Bábszínházban | ■ A strasbourgi Theatre Jeune Public társulata csü- 1 törtökön mutatja be Madách Az ember tragédiá- f jának nyomán íródott Ádám, Éva, Lucifer, a Jóisten és a többiek című produkciót. Majd a pekingi | bábszínház a Majomkirály utazása a Mennyek | Birodalmában klasszikus művével vendégszere- I pel, amellyel már meghódították a fél világot. A | hazai gárda sem marad ki a teremtésjátékok sorából: repertoárra került a Noé bárkája. Törőcsik Mari, a táncos ■ Törőcsik Mari is fellép a Nemzeti Színházban Román Sándor és az ExperiDance közös produkciójában, a Revans cimű táncjátékban. „Román Sándorral, 4 társulat vezetőjével még Szolnokról ismerjük I egymást - mondja. - Bámulom, csodálom táncpro- | dukcióit. Mondtam is neki, de jó lenne, ha egyszer | én is végigsétálhatnék a táncosai között!...” Kívánsága parancs volt.Törőcsik Mari nem némán van jelen. Az előadás első néhány perce szöveggel az övé. Bőröktől a Bánffy-díjig ■ Volt egyszer egy zenekar. A Locomotív GT masinisztái már más vágányokon járnak, Barta Tamás meghalt, Frenreisz hangosítóiparos és szappanoperahős. Presser Pici Kossuth-díjat kapott, a szintén az Omegából startoló Laux József, a könyvkiadással foglalkozó előadóművész és „kulturális vállalkozó” Bánffy-díjat vehetett át Görgey Gábor kulturális minisztertől.- Számomra rendkívül nagy megtiszteltetés, hogy népszerűsíthetem Bánffy Miklóst - magyarázza Joe Laux „Blőró”. - Bánffy Miklós, az erdélyi származású gróf, színházi rendező, író, költő, 1921 és 1923 között Magyarország külügyminisztere volt. Úgy érzem, a dijat mindazok kapták, akik szeretik a zenémet, munkámat és általában a tevékenységemet. Sokak szerint körülbelül 30 évet késett ez a díj, de szerintem jobb későn, mint soha... Curtis segíti az árvákat ■ A napokban a washingtoni nagykövetségen vacsorát adtak az egyik legnagyobb hollywoodi mozisztár, a magyar származású Tony Curtis tiszteletére. A most 77 esztendős színész emigráns New York-i utcagyerekből küzdötte fel magát a sztárstátusba. Az ünnepi ceremónián elárulta: egyszerre kívánja védelmezi az országot, ahol él, örökségét, magyarságát, zsidóságát... Ezért is szerepel tervei között a magyar- országi árvaházak felkarolása, és a Van, aki forrón szereti musicalváltozatának itthoni bemutatása. A gasztronómiai találkán hűen önmagához megállapította: „fenemód jóképű és gazdag vagyok, gyönyörű feleségem van.” Nem titkolta azt sem, hogy neki, a dédelgetett kedvencnek is vannak etalonjai: Marion Brandóért és Robert Downey Jr. művészetéért kiváltképpen lelkesedik. No és persze a nőkért, akik szerinte mihelyst meglátják őt, azonmód „elveszítik” ráncaikat is... SZ. Z. A. Amerika után operafantom ■ Két hónapos amerikai turnéra indulok Leblanc Győző társulatával - mondja Ladinek Judit musicalszínész nő. - Változatos műsorral készülünk, amelyben szerepelnek többek között a húszas-harmincas évek sanzonjai és pesti kabaréjelenetek. Éppen hogy hazaérkezem Az operaház fantomjának próbáira. Remélem, a Madách Színházban sokszínű előadást hozunk majd létre Webber világhírű musicaljéből. Ladinek Judit játszott a Nyomorultakban, a Macskákban és Velma, a revüszínésznő szerepét is megkapta a Chicagóban, prózai darabban az Ábrahám és Izsákban is bemutatkozott már. Izgalommal várja Az operaház fantomját. Magánéleti változásainak izgalmain azonban már túljutott: nyolcéves kapcsolatot szakított meg élettársával, Szerednyei Bélával, aki helyett egy harmincöt éves egykori magyar teniszbajnokot választott. - New Yorkban él, egykori magyar teniszbajnok és harmincöt éves - árulja el róla a legfontosabbakat. - A híresztelésekkel ellentétben nem milliomos, hanem szorgalmasan dolgozó üzletember. Bélát ma is nagyra értékelem, sok jó tulajdonsága van, de elkapott egy hirtelen jött új szerelem. Tenor áriák a budai villa ételliftjéből Negyvennyolc évesen elértem, hogy nem neveztek már fiatal írónak, de azzal, hogy elkészült első filmem, bátran lehetek fiatal filmes - mondja kajánul Szilágyi Andor író, akinek olasz-magyar koprodukcióban készült játékfilmjét, A Rózsa énekeit csütörtökön mutatták be a hazai mozik. Az olaszországi premiert későbbre tervezik, de az író-filmrendező júniusban Londonba utazik egyik színdarabjának bemutatójára, majd nekilát, hogy igazi mesefilmet készítsen. ■ Szilágyi Andor az idei filmszemle eredményhirdetésén nem vette át a neki megítélt legjobb forgató- könyvért járó díjat. - A szemle körüli történésekkel való egyet nem értésemet szerettem volna érzékeltetni - magyarázza akkori döntését, amit persze idővel módosított, hiszen végül is elment az oklevélért és a pénzjutalomért. Úgy tapasztalta, sokan megorroltak a döntése miatt, sőt a legdurvább fenyegetések is elhangoztak, de még többen adtak neki igazat. - Gondolnom kellett azokra, akikkel együtt csináltam a filmet, miattuk sem tehettem meg, hogy a végsőkig dacos legyek - áralja el engedékenységének okát Szilágyi Andor. Az elsőfilmes rendező elégedetten figyeli alkotásának kedvező fogadtatását, amelyhez szerinte az is hozzájárult, hogy a most mozikba került változatot feszesebbre vágta meg, mint amilyen eredetileg volt. Egyébként azért is vállalkozott arra, hogy könyvéből filmet forgasson, mert úgy gondolta, ő is képes „elrontani” saját forgatókönyvét. A Rózsa énekei története az 1944-es zsidóüldözések idején játszódik: egy zsidó család a világhírű tenor, Rózsa Imre villájában rejtőzik el a fasiszták és a nyilasok elől. A családfő mindent megtesz, hogy szerettei ne érzékeljék a körülöttük zajló borzalmakat. Azzal érvel, amíg egy ilyen ismert ember házában bújkálnak, semmi bajuk nem eshet, és az operaénekes is bátorítja őket: az ételliften keresztül küldött áriáival tartja a lelket a menekültekben. - Ez nem szokványos holokauszt-történet - mondja Szilágyi Andor. Bízom benne, hogy a valódi eseményeket feldolgozó filmem üzenete - az erőszak ellen lehet és kell lázadni - mindenkihez eljut. Érdekes, teszi hozzá, sokan hitték, hogy Rózsa Imre valóságos személy volt, pedig csupán a fantázia szülötte. Számára ez a figura hitelességének egyik fokmérője az olasz-magyar koprodukcióban, melynek főszerepeit Bánsági Ildikó, Franco Castellano, Maia Morgenstern, Djoko Roszics játssza. Valamint a kis nyírmeggyesy Zum Dávid, akitől a film rendezője a legtöbbet várt. Már kezdhették volna a forgatást, de még hiányzott a gyermek- szereplő. Mígnem az egyik kereskedelmi televízió műsorában felfedezte a kisfiút, aki éppen arról beszélt, hogy a Cartoon Networkből tanult meg angolul. A filmszemle külföldi kritikusai meg is tapsolták, amikor a bemutató utáni sajtótájékoztatón angolul válaszolt kérdéseikre. A filmet Ragályi Elemér fényképezte, aki sokak szerint a filmszemle nagy vesztese volt, mondván, ő érdemelte volna a legjobb operatőrnek járó díjat éppen A Rózsa énekei miatt is, amelynek vetítése iránt oroszok, németek és amerikaiak érdeklődnek. Szilágyi Andor El nem küldött levelek című színművét a Tháliában játsszák, és ugyanezt tűzi műsorára júniusban az egyik londoni színház, amelynek rendezője egy angol nyelven megjelent antológiában bukkant a Szilágyi-színműre. Teátrumok után pedig újabb mozi után néz az író-renderző: szeretne végre egy igazi magyar mesefilmet forgatni. Cs. T.
