Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-22 / 79. szám

' ■■■ 2003. Március 22., szombat HITÉLET 9. OLDAL Egy életút elismerése Kaufmann Pálnak, a Pécsi Zsidó Hitközség elöljá­rósága tagjának a MAZSIHISZ 2003. március 2-i közgyűlésén „A zsidóságért” címet viselő emlék­plakettet adományozták. Az ünnepségen a kitüntető plakett átadásakor fogal­mazták meg, hogy ezzel egész életútját, a közösségben vállalt különböző tisztségeit, a rászorultak támogatásá­val való törődését ismerik el.- Milyen is volt ez a sokszor örö­mökkel bánatokkal sikerekkel és ku­darcokkal teli út?- Vallásos indíttatásomat gyermek­koromban a karcagi, majd később a pápai iskolákban kaptam. Itt sajátítot­tam el a héber nyelvű olvasást, az imákat, ismerkedtem meg ünnepe­inkkel. Ugyanakkor vallom, hogy egy­ben hazafias nevelésben is részesül­tem, melynek eredményeként a ké­sőbbi években oly erős szálak fűitek szülőföldemhez. Életem nehéz idő­szaka volt, amikor előbb munkaszol­gálatra vittek, majd 1944 őszén depor­táltak, több sorstársammal együtt Dachhauban kötöttem ki. A szövetsé­ges csapatok 1945 május elsején sza­badították fel ezt a haláltábort. Meg­kezdhettem új, hazai, civil életemet. Sajnos, a vészkorszakban egész csalá­domat elvesztettem.- Hogyan került Pécsre?- Kezdetben Kaposvárott dolgoz­tam, majd a Mecseki Ércbánya Válla­latnál kaptam számomra megfelelő munkát. Harminchat évig dolgoztam ott, még 1984-es nyugdíjba keriilésem után is foglalkoztattak. Mint sokan mások, ezekben az években, zsidóságomat meg nem tagadva, én is eltávo­lodtam a vallás gyakorlásától. A nagyobb ünnepeken el­jártam a templomba, de péntek este és szombaü napo­kon nagyon ritkán. Változás akkor következett be, ami­kor a pécsi zsidó közösség tagjai megkerestek, hogy számítanak rám az istentiszteleteken, mivel kevesen vannak a rendszeresen templomba járók. Ezt követően hamar felelevenedtek bennem a régen megtanult imák, újra olvasni tudtam a Tórából.- Hogyan kapcsolódott be a pécsi zsidó közösség éle­tébe?- Kezdetben többször helyettesítettem Tímár Károly kántort. Mivel elég jó a zenei érzékem, megtanultam az előimádkozást. Később, amikor a kántor úr a főváros­ban kapott megbízást, végleg rám maradt ez a feladat. 1997-ben megválasztottak a Pécsi Zsidó Hitközség elő- járósága elnökének. A közösségi és hitélet szervezésén túl fontos fel­adatomnak tartottam, hogy segítsek hittestvére­imnek gondjaik enyhítésé­ben a kárpótlási igényeik megfogalmazásával, a rá­szorultak segélyezésével. Nagy öröm volt számom­ra, hogy ekkor kapta visz- sza hitközségünk régi tu­lajdonát, a Fürdő utcai épületet, melynek rendbe­hozatalával, hasznosításá­val igényes körülményeket biztosíthattunk a hitélet­nek, ünnepeink méltó megrendezésének, kultu­rális rendezvényeinknek. Mindezek megvalósulásá­ban kiemelkedő érdemei vannak Krausz Istvánnak, az akkori ügyvezető igaz­gatónak.- 2001-ben újabb válto­zások következtek be életé­ben.- Sajnos betegségem kö­vetkeztében kénytelen vol­tam lemondani elnöki megbízatásomról. Helyemre Krausz Istvánt választották meg, akivel azóta is harmo­nikus az együttműködésem. Továbbra is tagja vagyok az elöljáróságnak, fő feladatom a rászorultak segélyezé­sének figyelemmel kísérése. Változatlanul ellátom a kántori teendőket. Rendszeresen részt veszek a hitköz­ség szervezte kulturális és közösségi eseményeken. Bi­zakodom, hogy egészségem megengedi majd és még sokáig hasznos tagja leszek a pécsi zsidó közösségnek. M.E. A pécsi zsinagóga Templombúcsú Kozármislenyben Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei (Kozármisleny, Széche­nyi utca 2/B) március 23-án, va­sárnap tartják Flüei Szent Mik­lós tiszteletére szentelt templo­muk búcsúját, amelyre a szer­zetesi közösség szeretettel várja a kedves testvéreket. Szomba­ton és vasárnap 17 órakor Bátor Botond pálos szerzetes mutatja be a szentmisét és mondja a szentbeszédet. Napjainkban, amikor a véget nem érő fegyverkezési hajszában, a gyű­lölködésben az emberiség léte fo­rog veszélyben, a legnagyobb érték a béke, a békesség lett. Flüei Szent Miklós mindenkor ennek a mun- kálója volt a saját szívében, feleba­rátai és nemzete életében. 1417-ben született Svájc egyik gyönyörű vidékén, Flüeiben. Itt ol­totta szívébe Isten a magány, a csend, a béke szeretetét. Mindig szívesen vonult vissza a magány­ba, hogy az „oda fent való” értékek szemléletében beszélgessen Isten­nel. Ez nem tette zárkózottá, sze­rették, becsülték. A közszeretet tet­te őt később képviselővé, majd a kanton bitójává. A Dorothea Wyssel kötött har­monikus házasságából tíz gyermek született. Megáldotta a Teremtő anyagi javakkal, tekintéllyel, bol­dog családi élettel. Ennek ellenére valami belső nyugtalanság kísérte mindenütt, amely csak az Isten közelében, az imádság magányában csitult el. Ez a nyugtalanig magányba szólítot­ta. Sok lelki tusa után enged a hívó isteni akaratnak. Felesége bele­egyezésével visszavonul a Ranfti - erdei völgy vad magányába reme­teségbe. Ötvenesztendős ekkor. Haláláig - 1487-ig - él itt kemény böjtben. Különösen sokat elmélkedett a Jézus szenvedésében megnyilvá­nuló isteni szeretetről, az élet igazi értékeiről és igazságairól. Ezek az igazságok olyan lelki és értelmi böl­csességre vezették, amellyel hama­rosan - messzi vidékről is - az őt felkeresők tanácsadója, vigasztaló­ja és lelki békéjük visszaadója lett. E2zel az imádságból, engesztelő életből fakadt tekintéllyel lesz ha­zájának, Svájcnak megmentője, amikor 1481-ben, a kantonok ma­rakodásakor eligazító tanácsával és döntésével évszázadokra békessé­get teremt. Már életében a béke apostolának, a Haza Atyjának ne­vezik. Tisztelete az évszázadok múlásával sem halványul. Sírja zarándokhely lett. Imája: Én Uram, én Istenem! Vedd el tőlem mindazt, ami tő­led eltávolít! Én Uram, én Istenem! Add meg nekem mindazt, ami hozzád közelebb segít! Én Uram, én Istenem! Segíts, hogy legyek egészen a Ti­éd és kérlek, Te is légy egészen az enyém! Ámen. Mádl Ferenc köztársasági elnök szerdán búcsúlátogatáson fogadta Karl-Josef Räuber érseket, távozó apostoli nunciust, akinek ez alka­lomból a Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést nyújtotta át Budapesten, a Sándor-palotá­ban. Az államfő .köszönetét mondott a nun- cius hatéves, ki­emelkedő szol­gálatáért, amely- lyel hozzájárult a magyar-szent- széki kapcsolatok elmélyítéséhez.- A magyar nép és a magyar álla­miság történelmében meghatározó a Rómához, a világegyház központ­jához való szoros kötődés - mondta laudációjában az államfő - Mindez ma is szilárd alapot nyújt diplomáci­ai kapcsolataink ápolásához, egy­szersmind nagyobb felelősséget is ró együttműködésünk elkötelezett építőire. A köztársasági elnök kiemelte: higgadt és megfontolt munkájával a nuncius jelentősen hozzájárult az évezredes viszony fejlesztéséhez, miközben - különleges helyzetéből adódóan, a katolikus egyházfő kül­dötteként - szoros kapcsolatba ke­rült a magyarországi katolikus hí­vek nagy tömegeivel. Karl-Josef Räuber munkáját is dicséri, hogy a Magyar Köztársa­ság és az Apostoli Szentszék kö­zötti kapcsolatrendszer európai összevetésben is példaértékűnek tekinthető. A diplomata tevéke­nyen közreműködött a Magyar Millennium és a kereszténység 2000. évi jubileuma közös esemé­nyeiben, amelyek közül kiemelke­dett Angelo Sodano bíboros ál­lamtitkár - pápai legátusként - 2000 augusztusában, a Szent Ist- ván-napi ünnepségek alkalmából tett magyarországi látogatása. Az elmúlt hat évben Karl-Josef Räuber volt a budapesti diplomáciai testület doyenje, s tevékenységével kivívta minden, Magyarországra akkreditált diplomata elismerését. Mádl Ferenc végezetül örömé­nek adott hangot, hogy a nunciust sikeres diplomáciai küldetése elis­meréséül kitüntetésben részesíthe­ti, hozzátéve: Isten áldását kívánja további, új állomáshelyén végzen­dő munkájához. Az ünnepségen jelen volt Erdő Péter prímás, esztergom-bu- dapesti érsek, Seregély István eg­ri érsek, a Magyar Katolikus Püs­pöki Konferencia (MKPK) elnö­ke, Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke, valamint a Külügyminisztérium képviselője is. Karl-Josef Räuber 1997 júniusá­ban kezdte meg szolgálatát Buda­pesten. A rendszerváltás óta az ér­sek volt a második apostoli nuncius Magyarországon, kinevezését meg­előzően Angelo Acerbi látta el a Va­tikán diplomáciai képviseletét. II. János Pál pápa a közelmúltban Karl- Josef Raubert, Magyarország és Moldva szentszéki követét Belgium és Luxemburg apostoli nunciusává nevezte ki. Boldoggá és szentté avatás Március 23-án II. János Pál pápa bol­doggá avatja Batthyány-Strattmann Lászlót, a „Szegények Orvosát”. Ve­le ismét megnő azoknak a magya­roknak a száma, akik életükkel em­berközelbe hozták a keresztény ér­tékrendet. Az Ószövetség történéseiben első­nek Izaiás próféta beszél „szentről, szentségről”, amikor elmondja láto­mását az Úrról, „Aki magas és fönsé- ges királyi trónon ült, fölötte szerefok, angyalok nagy hangon kiáltották: Szent, szent, szent a seregek Ura, di­csősége betölti az egész földet!” A sé­mi „quodes” szó is - utalva a minden­napi valóság feletti fenséges titokza­tosságra - ezt fogalmazza meg: a min­denható Isten egyedül való lénye bírja mindazt a hatalmat, jóságot^ örökké­valóságot, amely csakis az Ó tulajdo­na, birtoka. Ennek latin megfelelője a „sanctus” kifejezés, s ebből eredezteti magyar nyelvünk „szent” szavunkat. Az őskeresztények már a legko­rábbi időkben szeretetteljes tisztelettel vették körül a Szűzanyát, az apostolo­kat, keresztelő Szent Jánost, csakúgy, mint a hitéért megkövezett Szent Ist­ván protomartyrt. Ugyanígy „szent­nek” tartották már a IV. század ke­resztényei a keresztényüldözések alatt vértanú halát szenvedett tanú­ságtevőket is. A liturgikus összejöve­teleken felolvasták életük eseményeit, hááuk körülményeit. Kivégzésük napját mennyei születésnapnak tar­tották. A püspök feladata volt, hogy engedélyezze tiszteletüket. A következő századok a „hitvá­lók” korát hozzák meg. Ők azok, akiit vérüket ugyan nem ontották a hitért, de az önfegyelem, a keresz­tény erények példás gyakorlásává lesznek méltóak az égi koronára. Megjelenik egy új szokás: a hívek átá már az Úr szentjeinek tartott el­hunytak földi maradványainak „sír­ból felemelése” és templomokba va­ló átvitele, ahol a hívek leróhatják előttük kegyeletüket. 993. január 31-én történik meg Rómában az első, ünnepélyes pápá szentté avatás. A 973-ban elhunyt augsburgi püspök, Udalrich (Ulrich) nyilvános tiszteletét hagyja jóvá XV. János pápa. Udalrich buzgó főpászto­ra volt egyházmegyéjének, törődött papjává, szerzeteseivel, szegények az ő asztááról étkeztek, őrködött a li­turgia fölött. Amikor 955-ben a kalan- dozó magyarok Augsburg városát ost­romolták, megszervezte a város vé­delmét. A szentté avatási aktákban is szerepel, hogy lóra ült, vette stóláját, sem pajzzsá, sem páncéllá, sem si­sakká nem vértezte magát, s bár köz­ben mindenfelől csapkodtak körülöt­te a nyilak, a kövek - érintetlen és sér­tetlen maradt. A szentté avatási eljárás szigoro­dását jelzi, hogy az 1083-as, Szent Istvánra és az 1192-es, Szent Lász­lóra vonatkozó kanonizáláskor már fontos volt a pápá engedély, il­letve a szentatyától küldött legátus jelenléte is. III. Ince bullá hangsúlyozzák*a döntéseket illetőleg, a pápá teljha­talmat. A szentté avatás jogilag pontos, hatályos megfogámazása is kizárólag a pápa elé való utáása 1234-ben teljesedik be. Ettől az időtől elengedhetetlen minden szentté avatási eljárásban a hiteles életrajzi anyag, a csodáatos ese­mények és a szentség hírének a kanonizációs bizottság elé terjesz­tése. A korunkbeli szenttéavatási el- jáás kevés vátoztatássá ma is az, mint amit a XVIII. században VIII. Orbán pápa hagyott jóvá. A szentté avatást minden esetben meg kell előznie a boldoggá avatásnak. R. Gy. Ima a békééit „A béke a rend nyugalma. Az igazság műve, és a szeretet hatá­sa.” (A Katolikus Egyház Kate­kizmusa) Irak atomfegyvereket rejteget, és ez­zel - veszélyeztetve a térség békéjét - jogtáan előnyökre kíván szert ten­ni - mondja Bush, a XXI. század ka- toná szuperhatalmának elnöke. Bush az olajért ártatlan emberek életére tör - mondja Szaddám Húszéin iraki diktátor, aki eközben kíméletlenül leszámol saját né­pének demokratikus jogáért lázon­gó fiává. A keresztény gyökereitől elfor­duló, megosztott Európa rivalizál és polarizálódik hamis ígéretek, gaz­dasági érdekek mentén. A világ ve­zető hatalmá a voksukért újabb gazdasági előnyöket igyekeznek ki­csikarni. Észak-Korea, a kelet egyik atomhatalma háborúvá fenyegető­zik. Eközben világszerte tüntetnek a háború ellen. Milliónyi ember, kommunista, zöld, pacifista, ke­resztény, muzulmán egyként kiát segítségért, áhítozza a békét. A há­ború mégis elkerülhetetlennek tű­nik. Mi történik velünk? Hogy jutot­tunk idág? Hogy lehet megállítani ezeket a folyamatokat? - vetődik fel a kérdés, és keressük rá táán mind­annyian a váaszt. Politológusok, hadászati szakértők, közgazdászok elemzik nap mint nap a világ ese­ményeit és magyarázzák: miért jó nekünk a globalizáció „fogyasztói­vá” váni, miért fontos nekünk ön­ként alávetnünk magunkat a nagy­hatalmi érdekeknek, miért csak a háború az egyetlen lehetősége a vi­lágnak a béke megteremtésére. Mi pedig mindezt elhisszük? Majd egyszer csak azt vesszük ész­re, hogy egyetlen célunkká szemé­lyes és közössé­gi életünkben egyaránt a szer­zés válik, még­pedig minden áron. Nem is mérjük föl sok­szor ennek kö­vetkezményeit, csak amikor már baj van. Amikor rohanó életünkben szerve­zetünk egyszer csak megálljt paran­csol, amikor csáádjaink, kis közös­ségeink szétesnek, mert csak kapni akarunk, és adni nehezünkre esik; ami közben mondvacsinát érvek mögé bújva háborúba sodródik a vi­lág. Nem lehetne ilyen a világ, ha si­kerülne magunkról lefejteni az ön­zés béklyóit. Ha nem csak férfi lennél, hanem férj is, apa is. Ha nem csak nő lennél, hanem feleség és anya is. Ha nem csak hasznáója lennél állatnak, növénynek, hanem gazdá­ja is. Ha nem csak lakosa lennél e ha­zának, hanem hithű hazafi. A teremtett világ Isten dicsérete lehetne, S benne te magad is. Kővári János alelnök Összefogás Pécsért Egyesület Emlékeztető A PÉCSSZABOLCSI TEMPLOMBAN van egy mozaikkép Battyány- Strattmann Lászlóról. A boldoggá avatási szertartással egyidőben va­sárnap 10.45-kor Pavlekovics Fe­renc püspöki helynök és több pap­társa koncelebrációs szentmisét mutat be a templomban. A MOHÁCSI SINGENDE QUELLE vegyeskar énekel vasárnap a fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén a pécsi Belvárosi temp­lomban. Balatoni Mátyás, a pécsi Bazilika nyugalmazott főkántora több művének ez lesz az ősbemu­tatója. A rádióközvetítés 10 órakor kezdődik. MUNKALEHETŐSÉGi - munka nélküliség címmel dr. Őry Csaba országgyűlési képviselő a foglal­koztatáspolitikai és munkaügyi bizottság alelnöke tart előadást és fórumot március 31-én 18.00 órakor a pécsi egyházmegyei Justitia et Pax Bizottság szerve­zésében. A rendezvény helyszí­ne: Alapítványi Székház (Janus Pannonius u. 11.). VÉRADÁS. Március 22-én, ma délelőtt 10 és délután 2 óra között a pécsi Baptista közösség véradást szervez a Bokor utcai templom te­rületén. A templom megközelíthe­tő a 27-es és 40-es buszokkal, (a) KAPOCS. A Pécsi Rádió hétvégi ökumenikus magazinja kiemelten foglalkozik dr. Batthyány- Strattmann László boldoggá avatá­sával. A szentéletű orvos életpályá­ját, küzdelmes mindennapjait fel­elevenítő műsorban szó lesz a ma­gyar szentekről is. (a) CSERKÉSZÉLMÉNYEK. Erdő mé­lyén című, tábori élményekből merí­tett fényképkiállítás nyűt Horváth Gábor és Rittinger Nóra fényképei­ből Pécsett a Csontváry Múzeum előterében, a Dante Caféban. (a) CIGÁNY TEAHÁZ. Március 26-án 18 órától a PTE Ifjúság úti épület­tömbjének előadójában („A” épület 354-es terem) cigány teaház lesz. Meghívott vendég Lankó József alsószentmártoni plébános. (a) VÁROSTÖRTÉNETI SÉTÁK. A sétasorozat Pécs város történeti ér­tékeit kívánja bemutatni egy-egy sajátos nézőponton keresztül nép­mondák, anekdoták, érdekességek ismertetése közepette. Március 27- én 16 órától Pécs „A római biroda­lom korában” címmel indul séta a Székesegyház bejáratától. ____w Má riagyűdi zarándoknapok Március 23. Gyümölcsoltó Boldog­asszonybúcsú Május 4. Édesanyák búcsúja Május 25. Házasok búcsúja Május 27. Papok zarándoklata Május 31. Ministránsok búcsúja Június 1. Urunk mennybemenetele Június 8. Pünkösdi főbúcsú Június 15. Szentháromság, horvátok búcsúja- Június 22. Űrnapja Június 29. Péter-Pál búcsú Július 4-6. Sarlós Boldogasszony - if­júsági búcsú Július 13. Gyerekek búcsúja Július 20. Kármelhegyi búcsú Július 27. Szt. Anna (nagyszülők) bú­csúja Augusztus 3. Havas Boldogasszony búcsúja Augusztus 17. Nagyboldogasszony fő­búcsú Augusztus 20. Szt. István búcsú Augusztus 24. Szűz Mária Királynő Szeptember 7. Szenvedélybetegek zarándoklata Szeptember 14. Kisboldogasszony fő­búcsú Szeptember 21. Idősek és betegek bú­csúja Szeptember 28. Szt. Mihály búcsú Október 5. Őrangyalok búcsúja Október 12. Magyarok Nagyasszo­nya búcsú Október 19. Szt. Lukács - az egész­ségügyben dolgozók búcsúja December 7. Szeplőtelen Fogantatás búcsú Szentmisék: Vasárnap és Mária-ünnepeken 8 és 10 órakor, a főbúcsúk előestéjén 19 órakor. Júniustól szeptemberig hét­köznap délelőtt 10 órakor is van szentmise. Tisztelettel kérik a csopor­tosan érkezők előzetes jelentkezését, hogy a szentmiséhez és a gyóntatás­hoz papot tudjanak biztosítani. rr ■v Példaértékű kapcsolat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom