Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-22 / 79. szám

Most még olcsó a termőföld Magyarország uniós csatlakozásának közeledtével szerény mértékben emelkedni kezdtek a földárak. Igazi drágulás azonban csak évek múltán, a külföldi földvásár­lási moratórium megszűnése után várható - állítják a szakemberek. Az európai uniós csatlakozásig, illetve az ag­rártámogatások kiegyenlítődéséig több ténye­ző is befolyásolja a termőföldárakat Magyar- országon. Ilyen például a földtörvény, a kül­földiek földvásárlási moratóriuma, a növekvő közvetlen kifizetések és a Nemzeti Földalap tevékenysége. A földtörvény módosításával a földtulajdonosok ötéves bérletre adómentes­séget kaptak, jól járnak tehát, ha bérbe adják a földjüket. A termőföldárak hazánkban jóval alacso­nyabbak, mint az uniós tagállamokban. Ezért Brüsszel beleegyezett, hogy hazánk a csatla­kozás után hét évig fenntarthassa a külföldi ál­lampolgárok valamint a belföldi és külföldi jo­gi személyiségű vállalkozások termőföld-tu­lajdonszerzésére vonatkozó törvényi tilalmat. Kivétel képeznek ez alól azok a hazánkban le­gálisan letelepedett uniós állampolgárok, akik egyéni vállalkozóként jogszerűen legalább három éve főfoglalkozásként mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Ők egyenlő elbánás­ban részesülnek a magyar gazdákkal. Szalay Benedek, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium vezető főtanácso­sa szerint a hazai földpiaci árak az elmúlt egy­FÜLDÁRAK.MÉHÁNY EU-ORSZÁGBAN (Hfl/EURD) Ország 1999 Dánia 10 490 Finnország 3426 Németország 8 939 Írország 11298 Olaszország 13180 Luxemburg 53297 Svédország 1749 Anglia 10085 két évben szerény mértékben emelkedtek. Ebben szerepet játszott a Nemzeti Földalap intézményének felállása és hazánk uniós csatlakozásának közeledte is. Jelenleg országos átlagban hektáronként 200-350 ezer forint között mozognak az árak, megyénként, térségenként azonban nagyok a különbségek. Bács-Kiskunban például 320 ezer, Borsodban és Fejér megyében 200 ezer forintba kerül egy hektár föld. Győr-Moson- Sopron megyében 400 ezer, Tolnában 540 ezer forintot is megadnak egy hektárért. Zalá­ban 390 ezer forintba kerül egy hektár föld, míg Veszprémben a Balaton közelsége ellené­re is 320 ezer forint az átlagár. A főtanácsos elmondta: a magyar termő­föld értéke mindössze egytizede az uniós szintnek, Hollandiában például 8-10 millió fo­rintba kerülne egy hektár. Szalay szerint Ma­gyarország uniós taggá válásának első évében ugrásszerűen még nem fognak emelkedni a földárak, a tőke szabad áramlása viszont pozitív hatással lesz a földpiacra. Módosíthat az árakon az Nfa birtok-össze­vonási tevékenysége. Igazi áráttörés azonban csak akkor várható, ha a moratórium lejár. A védzáradék szerint a hétéves moratóri­um meghosszabbítható lesz, ha a lejáratkor még mindig jelentős árkülönbség van a ma­gyarországi és a külföldi földárak között. Az átmeneti védelem időt biztosít a termelők megerősödésére, és módot teremt olyan föld­piac kialakulására, ahol a föld ára fokozato­san megközelíti az uniós szintet. így nem kö­vetkeznek be hirtelen változások és külföldi­ek spekulatív céllal nem tudják felvásárolni a ma még olcsó hazai termőföldet. _________■ A hazai agrárágazat eredmé­nyessége visszaesett, amikor az adottságokra és a szakmai szempontokra egyaránt fittyet hányó politikai döntések hatá­rozták meg a fejlődését. A „fe­lülről” elrendelt szovjet mintá­jú tsz-szervezéseket ugyanúgy mélypont követte, mint a rend­szerváltás után a magánterme­lés kellő feltételek nélküli favo­rizálását - állítja Horn Péter akadémikus, aki kétrészes tévésorozatot készít a magyar mezőgazdasági termelés törté­netének tanulságairól. A/ EU agrartamogaUsainak országok ku/otti megoszlása Az egy hektárra jutó átlagos jövedelem di EU-ban és ha/ankban 'Litvánt* Silowni« Míinerutg ■Utómig flCtynn (»«m 8>. néwttiui Ptu o. imt 2000 use 1000 mt un 1 1 «o _ | tj 1 "■ 7 2111. ro-imént min 2MI. é«i »«»irt {Uten« G. 2N3)- Miért viseli nehezen az ágazat a politika-túlsúlyos agrárirányítást?- Az agrárgazdaság igényli a ki­számítható gazdasági környezetet és feltételrendszert, amiben képes több évre előre biztonságosan ter­vezni. Itt egy befektetés - ez az ágazat sajátossága - mindig hosz- szabb távra szól. Az agrárgazda­ság akkor fejlődik kiegyensúlyo­zottan és kiszámíthatóan, ha a működését szabályzó feltételek sem változnak évente. Az olyan időszakokban, amikor az ágazat irányításában pillanatnyi politikai szempontok domináltak, «amikor rövid távú döntések nyomán gyak­ran változtak az igazodási pontok, törvényszerűen visszafejlődött az agrárgazdaság. A közelmúltból vett példával élve: ha az állam anyagilag ösztönzi a tehénkivá­gást, majd a következő évben - tel­jesen más filozófia alapján - az üszőbeállítást támogatja, akkor a korábban tehénkivágásra fordított összeg elvész. Az anyagi veszte­ségnél is nagyobb kárt okoz azon­ban a gazdálkodókban megjelenő romboló erejű bizonytalanság, re- ményvesztettség. Idővel már egy esetleges jó döntést is kétkedéssel, bizalmatlanul fogadnak. Igyekez­nek kivárni, mert feltételezik, hogy úgyis megint változni fog a szabályozás. Az agrártermelés nem vagy csak tetemes veszteség­gel tud alkalmazkodni a termelési ciklusokat figyelmen kívül hagyó, ötletszerűen változó feltételekhez. Nyugat-Európában, ha az agrár­szabályozásnak bármelyik eleme évente 2-3 százaléknál nagyobb mértékben változik, akkor a ter­melők az utcára vonulnak tüntet­ni. Egy farmer ugyanis aligha döntheti el, hogy búzát vessen vagy valami mást, ha nem tudja biztosan, hogy jövőre mennyi lesz a minimális ár.- Egy hajdani 6-8 ezer hektáros szövetkezet és egy mai 3-5 hektáros családi gazdaság között mi lehetne az az optimális üzemméret?- Ha valaki gabonát termel, s abból jól meg akar élni, legalább 300 hektár földre van szüksége. Három hektár is elég lehet viszont, ha intenzív kertészeti kultúrákkal foglalkozik. Egy, a nyugat-európa­ihoz hasonló életszínvonal eléré­séhez mintegy 50 millió forintnak megfelelő termelési érték kell az ottanihoz hasonló szubvenciós szinten. Ez hozzávetőleg 20 mülió forint éves családi jövedelmet biz­tosít. A jövedelemegyenlőségnek - az EU-ban is honos - filozófiája: legyen annyi tiszta jövedelme a családnak, hogy akár az adófize­tők pénzéből kiegészítve vagy sa­ját termelésből versenyképes jöve­delme legyen a nemzetgazdaság más területein dolgozókéval. Arra kell törekedni, -hogy mielőbb és minél inkább közelítsük az EU-s jövedelmek átlagát.- A rendszerváltás után tömege­sen létrejött törpebirtokok és csalá­di gazdaságok távol kerültek a ha­tékony gazdálkodáshoz szükséges optimális területnagyságtól.- A magányosan, illetve csak családtagjaikkal dolgozó gazdák hátrányban vannak: nem kerül­hetnek valódi alkupozícióba a ke­reskedelemben vagy a szolgáltatá­sok igénybevételekor. A kismeg­rendelő nemigen számíthat ked­vezményre. Ezért van, hogy az EU külön támogatja a szövetkezések különböző formáit egyebek között a közös beszerzés vagy értékesítés céljából. Vezető kutatók vélemé­nye szerint a jövőben az agrárága­zat szereplőinek lét- és termelési biztonságát a különböző együtt­működések teremtik meg. Ennek európai útja elsősorban a szövet­kezésről, míg az amerikai az óriás agrárcégek által integrált nagy far­mergazdaságokról szól.- Miért épp az 1867-es kiegye­zést követő, illetve az 1970-es és ’80-as évek voltak a magyar mező- gazdaság legsikeresebb korszakai?- Ezekben a korszakokban volt a legkiszámíthatóbb az agrárium feltételrendszere, s - a monarchia, illetve a KGST révén - legbizto­sabb a terményeink nemzetközi piaca. A monarchia korszaka kon­szolidált viszonyokat és egységes agrárszabályozást hozott, pedig HORN PÉTER 1942-ben szüle­tett Budapesten, 1972-ben került Kaposvárra az akkori mezőgazda­sági főiskolára, amelynek 1984- től főigazgatója, majd 1988-tól a létrejövő egyetem rektora. Több mint 200 tudományos közlemény és húsz szakkönyv szerzője. 1985-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1993-tól rendes tagja. 1996-ban Széche- nyi-díjat kapott. 1990-ben Kapos­vár díszpolgárává választották. a magyar mezőgazdaság élvezte a legtöbb szabadságot. Akkoriban éppen az agráriumot szabadították meg leginkább a közvetlen politi­kai ráhatástól, jóllehet e liberáli­sabb viszonyok között is végig érvényesült a „húzd meg, ereszd meg”. A hetvenes évektől a ma­gyar feldolgozóipar - a KGST-or- szágok közül elsőként - az euró­pai Közös Piactól és az USA-tól is megkapta az akkreditációt, azaz mind a két kontrollrendszer sze­rint versenyképesek voltunk.- Egy hasonló piaci pozíció el­érése nagy kihívás.- Ezért is kulcskérdés, hogy megszabadítsuk az agrárgazdasá­got a napi politika hatásaitól. Ha­sonlóan a monarchiához, EU-s csatlakozásunk is korlátozhatja szuverenitásunkat azzal, hogy egy sor szabályozási rendszer kialakí­tása átkerül a nemzetiből az Unió hatáskörébe. Csakhogy ez az eddi­ginél jóval nagyobb szabadságot adhat a magyar agrárgazdaságnak, kiszámítható feltételeket teremt.- A kormány számos erőfeszí­tést tesz azért, hogy az? agrárágaza­tot kedvezőbb induló helyzetben találja az EU-csatlakozás. Elégsé­gesnek ítéli-e ezeket a lépéseket?- A nyolcvanas évek végétől, ám főként a rendszerváltás után folyamatosan maradtak el a fej­lesztési lépések, így a magyar me­zőgazdaság általános műszaki ál­lapota jelentősen leszakadt a vi­lág élvonalától. Önmagában az is komoly hátrány, hogy egymillió körül van Magyarországon a kis birtoktestek száma, s hogy az ag­rárgazdaság szereplőinek egy ré­sze szakmailag felkészületlen. Az ágazatnak a rendszerváltást köve­tő átalakítása - gondoljunk csak a kihasználatlanul maradt s tönkre­ment állattartótelepekre, agrár­létesítményekre - óriási tőkevesz­téssel járt, tetézve az amúgy is ki­alakult tőkehiányt. Az elmulasz­tott lépések sorát egyetlen ország sem tudná ilyen rövid idő alatt pótolni. Másfelől az egész ma­gyar agrártermelés válságállósá­gát mutatja, hogy az elmúlt évek traumatikus hatásai ellenére csak ennyire épültek le termelési viszonyaink. Nem kétséges, hogy a jelen helyzetből csak tőkepótló források révén lehet talpra állí­tani.- A mezőgazdasági kistermelők körében van talán a legtöbb kétely.- Hasonló - később jórészt indokolatlannak bizonyult - félel­mek jellemezték a portugál, a gö­rög vagy az ír termelőket is a csat­lakozás előtt. A kishitűséget, amit így vagy úgy, mesterségesen vagy akaratlanul is elhintenek, le kell győzni. A csatlakozáshoz kapcso­lódó legtöbb feladat, mint például az adatszolgáltatás, nem bonyo­lultabb, mint egy adóív kitöltése. A pályázatírás is hamar megtanul­ható. A ’80-as évek elején féltünk a világbanki pályázatoktól, azután az egyik legsikeresebb pályázók lettünk. Nem hiszem, hogy e ten­nivalók bármelyikében rosszab­bak leszünk, mint az eddig csatla­kozott országok. BÍRÓ FERENC 2003. Március 22., szombat BMW Euró_____________246,30 Bolgár leva 126,42 Cseh korona 7,78 Horvát kuna 32,44 Lengyel zloty 57,09 Orosz rubel 7,42 Román lej (100) 0,69 Szlovák korona 5,87 Lassan fogyó aktahegyek Budapest A földhivatalokban 194 ezer határidőn belül el nem inté­zett akta tornyosul. A napra­kész ingatlan-nyilvántartási rendszer az uniós támogatá­sok alapjául szolgál majd. A földhivatalokra igen nagy ter- .het róttak a földhasználati nyil­vántartás létrehozásával, a ter­mőföldről szóló törvény módo­sításával összefüggésben felme­rült feladatok, amely egyúttal a határidőn túl elintézett ügyek számának emelkedéséhez vezetett. Tavaly decemberben 275 ezer, míg 2003. január 31-én 261 ezer határidőn túli elintézet­len ügyirata volt a földhivatalok­nak. A minisztérium 139 millió forintot adott a lemaradás felszá­molására. Az anyagi és személyi segítség révén az elmaradás 194 ezerre csökkent. Latkóczy Olga, az agrártárca földügyi és térképészeti főosztá­lyának munkatársa lapunknak el­mondta: a legsúlyosabb a helyzet a fővárosban és Pest megyében, ahol 106 ezer, illetve 37 ezer elmaradt ügyirat vár feldolgozás­ra. Kilenc megyében ezer alatt van az elintézetlen ügyek száma, Csongrád, Fejér, Nógrád megyé­ben nincs elmaradás, Tolnában pedig mindössze 15 ügy van füg­gőben. A tárca szerint a lemara­dás nyár közepére behozható. A hátralékmentes ügyintézés alapvető érdek. A határidőn belü­li ügyintézésnek kedvező hatása lenne a jelzálog-hitelezésre, a lakáspiacra, a befektetések ala­kulására. Az aktuális állapotot tükröző, magas színvonalú, a kataszteri adatokat és az ingat­lanra vonatkozó jogokat együtte­sen tartalmazó integrált adatszol­gáltatásból eredő előnyök az uni­ós - elsősorban agrár - támogatá­sok igénybevételénél és adózási szempontból is jelentősek - tette hozzá Latkóczy Olga. _______________________________________(ÚJVÁRI) Az EU és az agrárium- Vesztese lesz-e a mezőgazdaság az uniós tagságnak?-=■ A mezőgazdaság nem fog megváltozni, már csak azért sem, mert jelenleg nagy mennyiségű magyar bor értékesíthetetlen és a sertéságazat sem versenyképes. A családi gazdaságok nagyon sike­resek lehetnek, de ehhez sokkal körültekintőbb stratégiai gondol­kodásra és több segítségre van szükségük a marketing-, könyvvi­tel-, jogi tanácsadás és egyéb terü­leten. Az idősebb gazdák - főként azok, akiknek a gyerekei nem kívánják folytatni a családi vállal­kozást - különleges támogatásra szorulnak, hogy abbahagyják az agrárgazdálkodást és átadják a stafétabotot egy új nemzedéknek.- Szabad-,e az EU-ban saját szükségletre mezőgazdasági ter­melést folytatni? Eladható-e a ke­letkező felesleg?- Magyarországon ma számos olyan család él, amely elsősorban saját szükségletre állít elő mező- gazdasági és kertészeti terméket (ide tartozik az Általános Mező- gazdasági Összeírás során a KSH által felmért „960 ezer statisztikai egység” nagy része). A saját szük­ségletre történő termelés tagsá­gunk idején is folytatható lesz. A felesleg értékesítése azonban egy­re nagyobb nehézségekbe ütkö­zik majd. A gazdálkodóknak dön­teni kell: főállású, piacorientált termelőként folytatják tevékeny­ségüket vagy kizárólag önellá­tásra termelnek. Ez a tendencia egyébként jellemző a jelenlegi hazai agrárszférára is, az EU-csat- lakozás csak gyorsítani fogja ezt a folyamatot.- Milyen jövő vár az Európai Unióban a kistermelőkre?- A piaci méretekben termelni képes kistermelő számára a fenn­maradás útját jelentheti a szövet­kezés, elsősorban értékesítési, de akár termelési céllal is. A kisbirto- kon megtermelhető kis mennyisé­gű áru értékesítésében csak így le­hetnek tárgyalóképes partnerei az egyre inkább centralizálódó ke­reskedelmi hálózatoknak, továb­bá csak így lehet megfizethető be­ruházási terhek mellett biztosítani a termékek egységes, megbízható minőségét. Az EU támogatja az új belépőknél az ilyen szövetkezetek megalakítását és működésük első öt évét. A zöldség-gyümölcs ága­zatban pedig csak a termelő-érté­kesítő szövetkezeteken keresztül nyújt - a jelenlegi hazait lényege­sen meghaladó - támogatást.- Van-e lehetőség a mezőgazda- sági infrastruktúra fejlesztésére?- Természetesen. Támogatható a mezőgazdasági útépítés, a vállalkozások energiaellátásának korszerűsítése. Itt elsősorban a megújuló energiaforrások hasz­nálatának bevezetésére nyílhat lehetőség. Létrehozható olyan „szolgáltató ház” is, ahol a támo­gatási formákról lehet tájékozód­ni. Itt a gazdák hozzáférnek az internethez, lefénymásolhatják irataikat és szakmai összejövete­leket tarthatnak. Igényelhető tá­mogatás továbbá a régebbi korok­ból ránk maradt tárgyi és szellemi értékek megőrzéséhez, felújítá­sához.- Lesz-e valódi agrárbank, egy­séges mezőgazdasági biztosítási rendszer?- Ez a téma jelenleg még nincs napirenden.- Hogyan részesülhet az egyéni termelő és a társas vállalkozó kül­ső védelemben, illetve a túlterme­lés esetén miként működik az in­tervenció?- Az uniós intervenciós rend­szerben a következő növények szerepelnek: búza, kukorica, durumbúza, rozs, árpa, cirok. Mindegyik növény esetében az in­tervenciós ár egységesen tonnán­ként 101,31 euró (24800 forint). Az intervenciós időszakban - no­vember l.-május 31. között - bár­mely árutulajdonos felajánlhatja gabonáját. A vételár kifizetése a beszállítást követő 30-35. napon történik. Magyarországon azon­ban az uniós intervenciót egyelő­re nem vezették be, így erre még pályázni sem lehet.- Mi jellemző az EU-n belüli tájgondozásra?- Az európai országok mező­gazdaságának szerkezete eltér a tengerentúli versenytársak agrár- gazdasági jellemzőitől. Európá­ban jellemző a mezőgazdaság által gondozott kultúrtáj, a tájak rendezett arculata. E tájgazdasági funkciók, a vidéki közösségek, az általuk hordozott értékek megőr­zése fontos. Ezért az EU-ban nem a termék-előállítás a mezőgazda- sági tevékenység egyedüli célja. Az európai mezőgazdasági mo­dell lényege a többfunkciós agrár- gazdaság igénye: a termék előállí­tásán túl a táj arculatának megőr­zése, a vidéki közösségek, mun­kahelyek fenntartása, környezeti javak előállítása. Mindezt a folya­matosan növekvő uniós támoga- tások is segítik. _____________■ Vá lságálló magyar mezőgazdaság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom