Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-06 / 36. szám

6. OLDAL HITÉLET 2003. Február 6., csütörtök BIMM Új református püspök Elutasította a Duna melléki Re­formátus Egyházkerületben tar­tott választás eredménye ellen benyújtott panaszokat az illeté­kes zsinati bíróság. A bírósági döntéssel jogerőssé vált a válasz­tás eredménye, azaz immár hi­vatalosan is Szabó István tekint­hető az egyházkerület új püspö­kének. A választások egyházke­rületi végeredményét a napok­ban tartandó közgyűlésen hirde­tik ki. Előreláthatólag február 23- án, Kecskeméten iktatják be Sza­bó Istvánt püspöki tisztségébe. A zsinati bíróság döntése ellen fel­lebbezésnek nincs helye. A dolgok előzménye, hogy a duna melléki választási ered­mény ellen a Szabadság téri és a Cimbalom utcai református egy­házközség presbitériuma nyúj­tottak be panaszt. Azt sérelmez­ték ugyanis, hogy több olyan cikk is megjelent a most levál­tott dr. Hegedűs• Lorántról, amelynek eredménye - állás­pontjuk szerint - befolyásolta a választás eredményét. A Duna melléki Egyházkerü­letben - amelynek a baranyai egyházmegye is részese - így Szabó István követi Hegedűs Ló­rántot a püspöki tisztségben, míg az egyházkerület főgondno­ka - Takaró Mihályt váltva Nagy Sándor lett. k. f. Pálos-programok Pálos templom Február 8-án, szombaton a 18.00 órakor kezdődő szentmise után és február 9-én, vasárnap a 8.00, 10.00 és a 18.00 órakor kezdődő szentmisék után Ba- lázs-áldás lesz. Február 14-e, péntek 18.00 óra: a 18.00 órakor kezdődő ünnepi szentmise keretében - melyet Borsos József pálos tartományfő­nök celebrál - Gergely testvér ün­nepélyes örökfogadalmat tesz. Ez az ünnepi alkalom egyúttal, a Pá­los Baráti Kör találkozója. Február 25-e, kedd 19.00 óra: Pálos mise, melyet a Szekszárdi Közösség szervez. Állandó program: Minden csütörtökön a 18.00 órai szent­mise után szentségimádás. Lyceum templom Február 8-án, szombaton a 18.00 órakor kezdődő szentmise után és február 9-én, vasárnap a 10.45 órakor kezdődő szentmise után Balázs-áldás lesz. Február 16-a, vasárnap: a 10.45 órakor kezdődő ünnepi szentmise keretében Mayer Mi­hály pécsi megyés püspök diakó­nussá szenteli Gergely testvért. Állandó program: A 3/4 li­kőr kezdődő vasárnapi szentmi­sék után népdaléneklést tarta­nak a sekrestyében. Minden hó­nap első csütörtökén és első péntekén 17.30-tól szentségimá­dás, majd 18.00 órától szentmise papi és szerzetesi hivatásokért. A Pécsi Egyházmegyében működő szerzetes- rendek tagjai találkoztak a múlt hét szombatján Mayer Mihály megyés püspök meghívására a Ba­zilikában. Az alkalom: A megszentelt élet napja. A szentmise után a Kocsis László teremben a megyés püspök úr tartott előadást, majd Dékány Sixtus, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázi­umának tanára szólt a szerzetesi életről. Szent Benedek a Regula bevezetőjében így ír: „Ha a pokol büntetése elől menekülve el akarunk jutni az örök életre, akkor most még van időnk, míg e test­ben élünk, és mindezeket még ebben a földi élet­ben teljesíthetjük. Siessünk és csak azt tegyük, ami örökre a javunkra válik. Fel kell tehát állítanunk az Úr szolgálatának iskoláját!” Fontos, hogy megértsük e szolgálat lényegét, fontosságát. Szerető, gyöngéd szavakkal szólít meg minket a Mester. Bizalmasan, bátorítólag szól hozzánk kü- lön-külön, hiszen szeretet és bizalom dolga a szer­zetes életpályája. A szentmisét Mayer Mihály megyés püspök tartotta fotó, t. l. A szerzetesi élet mivoltát Benedek a fáradalmas engedelmességben, az önakaratnak a szolgálat céljá­nak való alárendelésében állapítja meg: Önakaratról való lemondás, az engedelmesség áldozata - a meg­térés kulcskérdése. Ez pedig valóságos hadüzenet. Sok-sok küzdelem van egy szerzetesi elkötelező­désben. Ismerjük szent elődeink harcait, küzdel­meit, de ezek a történetek Isten győzelmének törté­netei is egyben. Minden harc valamilyen jel (kereszt) alatt és va­lakinek (Krisztus király) a vezetésével zajlik. A szerzetes mint küzdő - lelki természetű próbatételt vállal, s eszközei e törekvéseiben természetfölötti­ek. Isten lovagja a szerzetes. A benediktinus monostorban - s másutt is - az engedelmesség irányít mindent: a belső és külső le­mondást, a munkát, az imádságot. Krisztusnak, az Úrnak és igazi királynak szolgálatában hadakozni nem csekélység és nem könnyű feladat. Benedek ezt a tanítványi hűséget így fejezi ki: „Krisztusnak senkit és semmit elébe ne tégy!” Ezt a hűséget pe­csételi meg a fogadalom, vagy az eskü. Engedelmesség, küzdelem, hűség, kitartás az Úr szolgálatában - ezek az elvek és föltételek azok­nak, akik tanítványul szegődnek az „Úr szolgálatá­nak iskolájába”. Szigorú feltételek: zord élet? Kinek van ereje mindehhez? Benedek, a jó atya és a bölcs tanító megmondja fiainak a módját. Alázatosságra int, aztán bizalom­ra a kegyelem segítségében, amely kitartóvá és győztessé fogja tenni. Végül a segítségért való buz­gó imádságra kér. S ez a legfontosabb, az abroncsa a szerzetesi élet tartalmának: „Bármi jóba kezdesz, igen állhatatos imádsággal kérjed, hogy ő vigye ezt végbe, hogy ő, aki bennünket már fiai sorába mél- tóztatott számítani, ne legyen kénytelen valaha is szomorkodni rossz tetteink miatt.” A keresztségben Isten gyermeke lettél, s ezzel beérheted, többre nem vagy köteles. De ha szerzetesnek akarod ma­gad lekötni anélkül, hogy biztosítanád a segítséget, - melyet az Úr senkitől sem tagad meg - nagy ve­szedelemnek teszed ki magad. Két út van: a tökéletességre törekvés útja és a sza­kadék felé vezető út! Az előbbinek és utóbbinak is sokféle fajtája van. Aki az előbbi valamelyikére vállalkozik, az hiva­tást választ. Ennek a választásnak kezdetben nincs más tanúja, csak az Isten és a lélek, melyhez szól. S milyen sokfélé formában szól! A döntés utáni ál­lapotról, szituációról Benedek megállapítja, hogy nem elég ismerni a fegyelmi szabályokat és tudni mekkora áldozatot kíván a hivatás, előbb meg kell tanulni mindezt, majd gyakorolni. Magától ez nem megy. Erre való az Ur szolgálatának iskolája. A régi időkben a fiú mindig atyja foglalkozását folytatta. így hát tőle sajátította el az alapvető isme­reteket, fogásokat. A családi iskolák mintájára Be­nedek útjára indítja azt az iskolát, melyben Krisz­tus alteregójaként segít megtalálni az üdvösség út­ját és örömét. Az iskola mindig közösség is. Nem szabad felad­nunk, hogy a szerzetes nem csak önmagáé, hanem másoké is. Ezért van szükség törvényre (Regulára), mely rendezi a kis mini társadalom külső és belső életét. Sokan kérdezik: „Mi a csudát csinálnak a szerze­tesek egy kolostorban?” - Tanulják és végzik az Úr szolgálatát. A modern embernek ez nem elég. „S mindez mi­re jó?" - Értetlenség övezi régen is, ma is a szerze­tesi életet. Nem csoda, hiszen szöges ellentétben áll egymással a világ kapkodó, harácsoló összevissza­sága és a kolostor rendszerezett, nyugodt életvitele. Szemben áll egymással a szerzetesi közösség állan­dósága és stabilitása a világ bizonytalanságaival és nyugtalanságaival. Éppen ezért a szerzetesi intézmények, közössé­gek belső viszonyainak helyes meg- és fönntartása az Úr szolgálata iskolájának színvonalát, hitelét döntően meghatározza. Szent szolgálat az, amire a szerzetes vállalkozik. Nem szabad rabszolgává ala­csonyodba a változó szeszélyek és világi igények szövevényességében. Addig lesz egy rendi közösség osztályrésze áldás és boldogság, míg saját iskolájának eredeti szándé­kát és célját világosan követi. Nem szabad „az Úr szolgálatának iskolájába” bizalmatlankodni vagy ehhez alapot adni. Nem szabad azzal a mellékgon­dolattal foglalkozni, hogy ki-ki a maga eszméjéhez szabja az „iskolát”, közösséget. Benedek kifejezi re­ményét, hogy semmi kemény vagy nehéz dolgot nem kíván, mintegy követve Krisztus szavait: „Az én igám édes, az én terhem könnyű”. Mindez igaz azokra, akik elég szelíd szívűek, hűségesek és biza­kodók. Nehéz az Úr szolgálatának iskolája. Nehéz az iskola, legyen az bármilyen. Persze, nehéz az evangélium megtartása is. De kapunk bátorítást: „... Azért ne riadj vissza, ne fuss el mindjárt az üd­vösség útjáról, melynek kezdete szűk és szoros...” - írja Szt. Benedek a Regula bevezetőjében. Ennek az iskolának eszményképe végtére az iste­ni mintakép: a kereszt áldozata és odaadottsága. Ebből fakad minden jó, minden erő, minden öröm és minden szabadság. Dzsembori Thaiföldön Hat pécsi fiatal vett részt a thaiföldi cserkész világtalálkozón, Dorn Ágnes, Harci Adrienn, Hohmann Bíbor és Hohmann Csen­ge, a 668-as Gyóni Géza nevét viselő cserkészcsapat tagjai, va­lamint Huszár András és Lénárt Gábor, a 217-es Keresztény Munkásifjú Cserkészcsapat tagjai. Nemrégiben ért véget a XX. cser­kész világtalálkozó a thaiföldi Satta- hip városában. Óriási élmény volt a 28000 cserkésszel találkozni, akik 150 ország képviseletében éltek együtt 10 napig. A szilveszter is feledheteüen, hi­szen az időeltolódás miatt szinte minden órában felkiáltottak vala­melyik altáborban, hogy itt az új év. Mi is felkeltünk hajnali 6-kor, hogy az itthoniakra gondolva, a Him­nuszt elénekelve kívánjunk boldog új esztendőt egymásnak. A magyar kontingensnek na­gyon jó híre volt. Az egyenruhánk, árvalányhajas kalapunk, táncaink, énekszó melletti vonulásunk hamar felhívta ránk a figyelmet. Thaiföl­dön több mint egymillió cserkész él, az uralkodó maga is cserkész. A megnyitó ünnepségen a trónörökös és a miniszterelnök köszöntött ben­nünket. Gusztáv svéd király is részt vett a dzsemborin, aki ugyancsak cserkész. A magyar kontingens két rajból állt - a Duna és a Tisza rajból, mindkét raj táborkapuja - és ezt mi magunk készítettük - sok nézelődőt vonzott. A programok: kétnaponta szoci­ális munkát végeztünk - tengerpar­ti takarítás, iskolafestés stb. City of science and technology: itt a rádió­zástól a filmkészítésig sok minden­be betekinthettünk. Meglátogat­tunk egy thaiföldi üveggyárat, ahol mi is fújhattunk üveget. Egymás szokásait, ételeit is igyekeztünk be­mutatni, megismerni. Jártunk-kel- tünk a hatalmas területű táborban, barátkoztunk, cserélgettük a cser­kész relikviáinkat. Nehéz szívvel váltunk el egymás­tól. 157 nép 28000 fia volt itt együtt békében és egyetértésben, megért­ve, elfogadva a másikat annak érté­keivel és gyengéivel együtt. Ezek nem nagy szavak, hanem élő, érzé­kelhető valóság. Aztán elindultunk különvonatta] Bangkokba, majd tovább Chiang- Maiba. Itt egy ezüstmegmunkáló műhelyt néztünk meg más kézmű­ves műhelyekkel együtt. A naple­mentét a város legmagasabb pont­ján levő buddhista kolostorban gyö­nyörködtük végig. A következő napok a dzsungel­túra nevet viselhetnék. Egy olyan fa­luba érkeztünk, melynek két részét függőhíd köti össze. Látogatást tet­tünk a falu iskolájában. A csoport egy része elefántháton, másik része bambuszcsónakos vadvízi evezés­sel haladt. No, nem úsztuk meg szá­razon ... Bangkok az ellentétek városa - az arany ragyogása és a nyomor egymás mellett. Óriási város - úszó piaccal. Még szárított sáskát is et­tem. Városnézéssel, nemzeti múze­um meglátogatásával töltöttük az időt és felmentünk a Golden Mountra is, a legmagasabban levő kolostorba. Életre szóló, felejthetetlen élmé­nyeket éltünk át 78-an, magyarok. Reméljük, ők is szívesen gondolnak ránk. Huszár András, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának tanulója, a 217-es Keresztény Munkásifjú Cserkészcsapat tagja Ökumené a gyakorlatban Januárban, a keresztény és keresztyén felekezetek közös imahetén sokat hallhatunk az ökumenéről. Ezzel aztán le is tudjuk egy egész évre? < Néhány éve a fenti kérdő mondat után, ha őszinték voltunk, pon­tot kellett tennünk. A kérdés ma is jogos. De a válasz erre a kérdésre ma már - Istennek legyen hála - egyértelműen nemleges. Az ökume­né nem ér véget egy évre az egyetemes imahéttel. Például szolgált erre a tegnapi székesegyházi alkalom. Dr. Erdő Péter, az új prímás érsek pécsi látogatására, miséjére és az azt követő fogadás­ra voltunk meghívottak pécsi protestáns lelki- pásztorok. Emberi hang szólt az igehirdetésben és az asztal mellett is. Közös gondjainkról, közös dolgainkról, s a hitben megélt közösségünkről. Ki-ki hozta, és a találkozás után aztán vitte is, saját felekezete sze­rint megélt hitét. Ebben nem hoz változást az öku­mené. Nem is ez a célja. A „felekezettérítés" (el- vagy visszatérítés) senkit sem vezérelhet. Annál inkább a hittérítés. Ez minden felekezet saját törekvése, és közös törekvésünk is. S itt van összefogni- és tenni­valónk. Az első az, hogy keressük a közöset, a második, hogy próbáljuk meg helyesen (a másikat meghallgatva) érteni az eltérőt, harmadsor­ban pedig biblikusán nézni az ellentéteset. Ennek az utóbbinak for­mája a szeretet, tartalma a theológiai munka. Aki ezt lehetetlennek tartja, annak figyelmébe ajánlhatom a közel húsz éve, havi rendsze­rességgel Pécsett munkálkodó, nyolc felekezetre kiterjedő ökumeni­kus lelkészközösséget. Felekezetekre osztottságunknak nem csak egy oka van, tudniillik az emberi bűn, hanem Krisztus gazdagságának sokszínűsége, s az el­térő - érthető - emberi sajátosságaink is. A kérdés az, hogy melyiket hangsúlyozzuk ki, s azt hogyan kezeljük. Emberileg nézve ezen mú­lik az ökumené jövője. Szénási János Zarándoktalálkozó Hetvenkét éves himesházi asz- szony nyerte a római utat a szombati pécsi zarándoktalálko­zón. Ő vesz részt Batthyány- Strattman László boldoggá avatá­sán március 23-án. Sírva fakadt örömében. Nem lesz egyedül! Három buszra való jelentkező máris van a történelmi eseményre. Még két nyertese van a találko­zónak: ők Lengyelországba, Ches- tochowába utaznak az Egyházi Intézmények Látogatását Szerve­ző Pécsi Iroda vendégeiként. A zarándoktalálkozó szentmi­sével kezdődött a Bazilikában. Közel 200-an jöttek el Véménd- ről, Bólyból, Nagykozárról, Pécs­ről, de még Hévízről és Százha­lombattáról is a rossz idő ellené­re, hogy újból találkozzanak egy­kori útitársaikkal és a püspöki pincében elbeszélgessenek két- három közös útjuk emlékeiről, élményeiről. A forralt bor mellé ők hozták a süteményt. Szeretik a zarándoklatokat. El­mondták, nagyon sok informáci­ót kapnak, de amiben útjaik meg­haladják a szokásos turistautakat - az a lelkiség. A szakrális közeg évezredek kultúrája megfogja és formálja az embert. Az iroda vezetője, Eckert József- né a tavasz legjelentősebb prog­ramjáról elmondta: Batthyány­Strattman László szemorvos bol­doggá avatási szertartására ötna­pos zarándoklat indul Pécsről már­cius 21-én Rómába. Az autóbusz március 21-én, pénteken Pécsről indul, Körmen­den veni sancte szentmise lesz, este Padovában rövid városné­zés, s máris mennek tovább Ró­mába. ' Szombaton délelőtt szentmise Assisiben, a Szent Ferenc Bazili­kában. Rómába a délutáni órák­ban érkeznek, ahol 17 órakor ta­lálkoznak az osztrák zarándo­kokkal és részt vesznek a közös igeliturgián a Santa Maria Mag­giore templomban. A boldoggá avatási szertartás vasárnap, 23-án 10 órakor kezdő­dik a Szent Péter téren vagy a Ba­zilikában. Hétfőn az ókori Róma látniva­lóival ismerkednek, majd a fala­kon kívüli Szent Pál Bazilikába indulnak, ahol 16 órakor a ma­gyarok közös hálaadó szentmisé­je lesz Boldog Batthyány-Stratt- man László tiszteletére. 25-én útban hazafelé megáll­nak Güssingben, ahol az újon­nan kanonizált boldog nyugszik. Érdeklődni a további lehetősé­gekről a 72/513-030-as telefon vagy a székesegyház bejáratánál lehet. Emlékeztető GYÓGYÍTÁS ÉS A HIT. Dr. Papp Lajos szívsebész professzor a gyógyítás és a hit összefüggéseiről beszél február 8-án, szombaton 16 órától a Bazilika Kocsis László-termében a Serra-lelkiség nyitott programján. (a) A PALOTABOZSOKI Leánykar énekel vasárnap a fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén Pécsett, a Belvárosi templom­ban. A rádió az eddigiektől eltérően ezentúl 10 órakor kezdi sugá­rozni a német nyelvű miséket, természetesen elejétől a végéig. KAPOCS. A Pécsi Rádió vasárnap reggeli ökumenikus magazin­jában Bábel Balázs a katolikus egyházról, a metodista Hecker Márton a hitről, Kőhalmi Lászlóné pedig a panaszról mondja el gondolatait. (a) CSALÁDI ISTENTISZTELET. A Pécs-belváros.i Református Gyüle­kezetben február 9-én, vasárnap délelőtt 10 órától családi istentisz­teletre várják a híveket, az alkalmon a Pécsi Református Kollégium általános iskolájának diákjai lépnek fel műsorukkal. (a) LELKI GONDOZÁS. A Keresztény Orvostársaság februári prog­ramjában 10-én, hétfőn 18 órától a Pécsi Karitász Janus Pannoni­us utca 4. alatti termében dr. Nagy Ferenc a szédülésről, 19 órától pedig Gál Károly egyetemi lelkész a lelki gondozás szükségessé­géről tart előadást. (a) TAKARÓGYŰJTÉS. A pécsi polgári körök a kertvárosi katolikus Karitász Ház részére takarógyűjtési akciót kezdeményeztek. Az adományokat a római katolikus templom melletti Szent Erzsébet utca 4-ben várják. r A szerzetesség: hivatás és élet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom