Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-28 / 58. szám

nmpummi a mnuaoag puntu icmm Vdodiuiiidumlidiv a legtöbbet az emberek A legnagyobb vásárlóerejű tele­pülés, a Zsámbéki-medencében fekvő kétezer lakosú Telki, illet­ve a legalacsonyabb vásárlóere­jű falu, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei 210 lakosú Kiscsécs között 110 százalékpont kü­lönbség van. A vásárlóerő-index számítása­kor a magyarországi átlagot 100- nak tekintve Telki indexe 155, míg Kiscsécsé 45 százalék. Bu­dapest indexe 130,2 százalék, míg ezen belül a II. kerületé 171, a XII. kerületé 168, az I. kerületé 153, a legalacsonyabb vásárló- erejű VIII. kerületé pedig 109,8 százalék. A megyék sorrendjét Fejér, il­letve Győr-Moson-Sopron megye egyformán 105 százalékkal veze­ti, majd Vas megye következik 104, Komárom-Esztergom 103 és Pest megye 101 százalékkal. Átlagosnak Veszprém megye te­kinthető 99,9 százalékos indexé­vel. A legalacsonyabb vásárló- erejű megye Szabolcs-Szatmár- Bereg, illetve Borsod-Abaúj- Zemplén, az előbbi indexe 81 százalék, az utóbbié 86 száza­lék. Baranya a középmezőnyben található 92-93 százalékos inde­xével. A kutatást végző GFK a tele­pülések személyi jövedelemadó adatai, a munkanélküliek szá­ma, valamint a járadékok és egyéb jövedelmek alapján szá­mítja ki. A nyilvánosságra hozott adatok alapján a kereskedők könnyebben meg tudják hatá­rozni, hogy hol érdemes boltot nyitni, s az adott település is fel­használhatja az adatokat marke­tingcélokra. Tendenciaként megfigyelhe­tő, hogy minél nagyobb lélekszá­mú egy település, annál na­gyobb a vásárlóindexe, Budapest és a legkisebb települések kö­zött például átlagosan 40 száza­lék az eltérés, míg az ezer lakos­nál kisebb települések átlagos indexe 80,7 százalék, addig a 20.001 és 50.000 lakos közöttie- ké már 100,1 százalék, Budapes­té pedig 130,2 százalék. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy a 10 ezer lakosúnál nagyobb települések közül a legnagyobb vásárlóerővel Száz­halombatta rendelkezik, amely­nek indexe 134,1 százalék, ame­lyet Budapest követ a rangsor­ban, míg a harmadik Budaörs­nek 129,9 százalék, a negyedik Tiszaújvárosnak 125,6 százalék, s az ötödik Budakeszinek 124,9 százalék. A németországi GFK Európa régióira és településeire is kiszá­molja a vásárlóerő-indexet. A németországi 100-as indexhez viszonyítva a legnagyobb vásár­lóerővel a svájci Genf rendelke­zik, amelynek indexe 180,4 szá­zalék. A települést Párizs 159 százalékkal, majd a szintén sváj­ci Zug 157,7 százalékkal követi. A kelet-európai első öt helyezett településből 76,4-69,9 százalé­kos indexszel szlovén települé­sek rendelkeznek, majd ötödik­ként Prága következik 67,9 szá­zalékkal. Budapest indexe a prá­gainál 8 százalékponttal keve­sebb. Az országok sorrendjét követ­ve Luxemburg az első 153 száza­lékos indexszel. Ebben a sor­rendben Magyarország indexe 50 százalék, míg az előttünk lé­vő Szlovéniáé 69 százalék, Cseh­országé pedig 51 százalék. A Magyarországot követő Lengyel- országé 40 százalék, Szlovákiáé 38 százalék, Romániáé pedig 24 százalék. A legkisebb vásárló­erővel Moldávia rendelkezik, amelynek indexe 8 százalék. Kaszás E. Alaposan átrendezheti a hazai befektetési piacot a forint erő­södése miatt kialakult mozgás. A jegybank kamatcsökkentése a kereskedelmi bankok betéti kamatcsökkentését vonta maga után, ami fokozatosan a befek­tetési alapok, valamint az állam­papír- és ingatlanpiac felé tereli a szabad forrással rendelkező befektetők figyelmét. A magyarországi alapkezelők által jelenleg kezelt 1.500 milliárd forint vagyon mintegy 20 száza­lékkal nőhet az idén - hangzott el a Befektetési Alapkezelők Ma­gyarországi Szövetségének fóru­mán. Az összes kezelt vagyonból 930 milliárd forint található be­fektetési alapokban. Egy évvel korábban, 2001 végén 700 milli­árd forintot tett ki a befektetési alapok vagyona. Az alapok vagyonát jelenleg a kötvények és pénzpiaci tételek túlsúlya jellemzi, az előbbiek ará­nya 68 százalék, az utóbbiaké 20 százalék körül van, míg a részvé­nyek részesedése nem éri el az 5 százalékot. A portfolió összetéte­lében a BAMOSZ vezetői az idén sem számítanak súlyponteltoló­dásra. Tavaly a legnagyobb, 65 száza­lékos bővülést a magyarországi alapok közül az ingatlanalapok érték el, tőkéjük 9,5 milliárd fo­rintról 16 milliárd forintra emel­kedett, részarányuk az összes portfolióhoz viszonyítva azonban így is csak 1,7 százalékos. A befektetési alapokban a la­kossági megtakarítások aránya 80 százalék körül ingadozott az utóbbi öt évben, 2002 végén 83,4 százalékot ért el. Tavaly a mint­egy 8.000 milliárd forintot kitevő lakossági megtakarításokon be­lül érezhetően nőtt a befektetési alapok részesedése, amely elő­ször haladta meg a 10 százalékot. Egy évvel korábban, 2001-ben a lakossági megtakarítások 8-9 szá­zaléka volt befektetési alapok­ban. A növekedés elsősorban a bankbetétek rovására történt. Az alapkezelők arra számítanak, hogy a banki kamatok csökkené­se az alternatív megtakarítási for­mák felé irányíthatja a befektetők figyelmét, így felértékelődhet a befektetési alapok szerepe. Kaszás E.-magazin— A Dunántúli Napló ingyenes melléklete Főszerkesztő: Pauska Zsolt Kiadja az AS-M Kft. Baranya Megyei Irodája Kiadóvezető: Molnár György Hirdetésvezető: Nagy Gyöngyi Tel.: 72/505-022, fax: 72/505-068 A A-gel jelölt írásaink fizetett hirdetések. Levilágítás: Proof Stúdió Kft., Pécs Nyomtatás: Veszprémi Nyomda Rt., Veszprém Bank - Befektetés u 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom