Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-28 / 58. szám
aki Kezoen tartja az iqoi Amióta megjelentek a piacon a kvarcórák, amelyek jóval ritkábban hibásodnak meg, mint hagyományos szerkezetű elődeik, az órásmestereknek kevesebb a dolguk. Sokan elhagyták a pályát, s Pécs városában ma egy kezünkön meg tudjuk számlálni azokat, akik javító tevékenységet végeznek. Ezek egyike Szentiványi László, aki a Jókai utcai kis üzletben teszi a dolgát nap mint nap. Szigetváron született, s már kisgyermekkorában gyakran járt be nagybátyja órásműhelyébe. Tizenhárom évesen tudott ébresztőórát javítani, és soha nem jutott eszébe, hogy más legyen, mint órás. Elvégezte a közgazda- sági technikumot, érettségi után a szigetvári szakiskolában tanulta a mesterséget, de a szakmát igazából a nagybátyjától leste el. Akkoriban, az ötvenes években persze nem volt olyan hatalmas a választék, mint manapság, mondja, néhány nyugati márka mellett főleg szovjet és NDK órák kerültek forgalomba, a Pobjeda, Rakéta, Lucs, Poljot, Ruhla, Glashütte és társai, bár olykor régi zsebórákkal is dolga akadt. A nagybácsinál végül is nem maradhatott, mert ő egy másik unokaöcsöt vett fel időközben tanulónak, s két segédet egyszerre nem tudott foglalkoztatni. így aztán Budapestre ment a finommechanikai gyárba, amelynek légkörét, miként a fővárosét sem tudta megszokni. Pécsre került, s végül is a Pécsi Vegyesipari Vállalatnál kötött ki, amely az órajavitást működtette a városban. Tizenöt évig művezetőként tevékenykedett, mint az órásrészleg vezetője, később pedig üzemvezetőként még a fotó- és villanyborotva-, továbbá a kapcsolóóra-javító üzemet is irányította. A 70-es években aztán megindult a cégnél az erózió, megjelentek a kvarcórák, amelyek kevesebb munkát adtak, elkezdődött tehát a lemorzsolódás. Szentiványi László azonban inkább elment egy kvarcóra tanfolyamra Budapestre, eltöltött egy hetet az egyik németországi gyárban is, érdekelte az új technika. S miután látszott már, hogy jövője a magánszektornak van, elbúcsúzott a cégtől, s a Centrum Áruházban bérelt egy placcot, négy évig javította ott az órákat, s miután megüresedett egy kis üzlet a Jókai utcában, 15 esztendővel ezelőtt átvette a bérleti jogát. A javítás mellett elkezdett foglalkozni az órák kereskedésével is, azóta párhuzamosan folytatja e két tevékenységet. Ma már alig akad néhány olyan üzlet Pécsett, ahol nemcsak árusítják, de javítják is az órákat, sok helyütt még információt sem tudnak adni arról, voltaképpen mit is vásárol a vevő. Aki igényes, mondja a mester, az órásnál vásárol. Ma már az órák mindössze egy százaléka hagyományos, mechanikus rendszerű, ezeket főleg az idősek keresik, akik megszokták, hogy ketyeg, vagy azok vásárolják, akik nagyon jómódúak. Mert ezek között vannak az igazán drága szerkezetek, mint a Rolex, a Doxa, az Omega vagy a Schaffhausen. A Rolex például jórészt mechanikus órákat gyárt, ezért ha valaki mégis ilyen típusú kvarcórát vásárol, hívja fel a figyelmet a mester, jó esélye van arra, hogy hamisítottat fog ki. Az analóg kvarcórák mechanikája hasonló a hagyományosak szerkezetéhez, ám szabályozása kvarckristállyal történik, pluszmínusz 30 másodperc eltérés megengedett havonta. A legpontosabbak azok a rádióirányítású órák, amelyeknek egy Frankfurtban működő atomóra a központi irányítója, annak jeleit sugározzák naponta többször egy 1500 kilométer sugarú körben. A tévedés 100 év alatt legfeljebb egy másodperc lehet. A Szentiványinál kapható legdrágább óra százezer forint körüli összegbe kerül, ennél értékesebbet vidéken nem érdemes tartani, mondja, mert eladhatatlan, de léteznek természetesen jóval drágábbak is a piacon, akár többmilliósak is. Egy fia és egy lánya, valamint két unokája van. Fia szintén órás, ő három üzletet üzemeltet, egyet Barcson, kettőt Pécsett, és van a családnak egy nagykereskedelmi cége is. A tágabb családjában öten órások, s ha az unokák valamelyike beleszeret ebbe a szakmába, a folytatás nem lehet kérdéses. Szentiványi László idén lesz hatvanesztendős, nyugdíjba megy, de tovább dolgozik, mert ebben a szakmában sokáig lehet tevékenykedni. Bizonyíték rá, mondja, a Ferencesek utcájában lévő órásbolt mestere, a most is dolgozó Tóth Ede, aki kilencvenéves. Azzal a korral ő is kiegyezne. Cseri László 4 Szolgáltatás
