Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-22 / 52. szám
10. OLDAL 2003. Február 22., szombat ■ IH G A Z D A S A G I TŰKOR Most szükség, később kényszer Budapest Már látszik az EU-csatlakozá- si út vége, ezért nem ártana, ha a piaci szereplők idejében szembesülnének a gondokkal, hogy fel tudjanak készülni a változásokra, mert félő, hogy 2004 májusa után - amikor megnyílik a több százmilliós uniós piac és a hazai piac is - már késő lesz - mondta lapunknak Tímár Imre, a Tej Terméktanács kereskedelempolitikai és integrációs bizottságának elnöke.- Minden évben heves viták zajlanak a tej irányárának meghirdetése körül: a termelők szeretnének magasabb árat kapni, míg a feldolgozók a jelenlegit is sokallják. Mi várható 2004 utáni- Az Európai Unióban a nyers tej irányára nem garantált, ellentétben a jelenlegi hazai és a csatlakozni kívánó országok gyakorlatával. A piac mozgatja az árat és így előfordul, hogy a literenként 0,30 eurós tejár helyett az uniós gazdák kevesebbet - 2001-ben például 0,29 eurót - kaptak. Magyarországon egy liter extra minőségű tej irányára tavaly 72 forint volt, a rárakódó költségekkel együtt a felvásárlási ár 0,31-0,32 euróra ment fel. Ez az árszint jóval magasabb, mint amit a szomszédos országokban fizetnek és ez jelentős versenyhátrányt jelent számunkra. Az Unióban nem terheli a gazdákat és a feldolgozókat olyan befizetési kötelezettség, amely nálunk működik évek óta. Tavaly intervenció címén a termelők és a feldolgozók minden liter tej után az irányár több mint 10 százalékát fizették be a Tej Terméktanács intervenciós kasszájába. Ennyivel drágult az önköltség, illetve a hazai tej és 2004 májusa után már késő lesz felkészülni tejtermékek fogyasztói ára. Négyszázharmincmillió liter tejtöbbletnél ez komoly árfelhajtó tényező. A jelenlegi rendszer közgazdaságilag azért rossz, mert kismértékben sem engedi meg a kereslet-kínálat érvényesülését. Ezzel szemben a késztermékek piacán éles verseny alakult ki a hazai feldolgozók között. Ez a rendszer 2004 májusától megváltozik és az EU tej és tejtermékekre vonatkozó szabályozását kell nálunk is alkalmazni. ______- M ire számít ebben az időszakbanl- A belépést követően komoly gondot fog okozni a környező országok és a hazai tejár között az óriási árkülönbség. Csehországban, Szlovákiában például már most is 23-25 eurócentbe kerül egy liter tej előállítása, mig a németek 27-29 eurócentet fizetnek a termelő részére. Ezek az alacsony árak a csatlakozást követően begyűrűznek a hazai piacra, azaz csökkenni fog a tej ára. Ezt adminisztratív eszközökkel megakadályozni nem lesz lehetséges, mivel az egyes országok és kormányaik mozgástere a közös mezőgazda- sági politika miatt minimális. Magyarország az integrációval az uniós közös piac részesévé válik, ahol nincsenek vámok és kvóták. A kereskedők onnan szerzik majd be a tejtermékeket, ahol legolcsóbban meg tudják vásárolni, így könnyen kikövetkeztethető, hogy a 23 eurócentes tej milyen hatással lesz a magyar piacra, ha nem csökken a tejár. Nincs más megoldás, mint erre felkészülni és javítani a versenyképességünket.- A versenyképesség javításához beruházás kell. A befektetés, a korszerűsítés, gépesítés, az uniós minőségi előírások teljesítése rengeteg pénzt emészt fel. Sokan lesznek majd, nem csak a kis gazdaságok, akik nem lesznek erre képesek.- Számolni kell azzal is, hogy aki nem tud beruházni, vagy nem tudja folytatni a megkezdett beruházást, az tönkremegy. Helyét átveszi a jobb hatékonysággal, önköltséggel működő hazai vagy külföldi befektető. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Nyugat-Európában és szerte a világon a gazdasági méretből adódó előnyöket kihasználva koncentráció zajlik. A gazdasági szükség- szerűség és a piac igényei hazánkban is kikényszerítik majd a koncentráció növekedését. Szembe kell nézni azzal is, hogy a külföldi befektető állattartó telepeket fog vásárolni, hozza a saját technológiáját, amely versenyt indukál a termelői piacon. Az átrendeződés várhatóan a gyártók körében is lezajlik majd, hiszen jelenleg többen vannak, mint amennyit a magyar piac el tud tartani. Aki bírja a versenyt, megtalálja a piaci szegmensét, az túléli, de aki nem, az nem fogja bírni a versenyt.- Ezek reális veszélyek.- De nem elkerülhetetlenek. A gazdák megfelelő támogatáshoz juttatásával javítani kell a termelési alapokat, a hatékonyságot, a versenyképességet, a financiális hátteret, a forgótőke-ellátottságot. Rengeteg pénzt kell befektetni folyamatosan a csatlakozásig és még az azt követő időszakban is.- Mire elegendő a hátralévő idői- Ha van kormányzati elhatározás, döntés és azt közösen végrehajtják az ágazat szereplőivel, akkor sok mindenre elég az előttünk álló több mint egy esztendő. Ha viszont nem határozzuk meg, hogy hogyan lehetne az ágazat hosszú távon versenyképes, miként lehet a hazai fogyasztót megtartani, minél több magyar terméket eladni, akkor bizony keserves árat fogunk fizetni. Az idő rövid. Ami most szükséges, az 2004-ben már kényszer lesz. A megoldás lassan körvonalazódik, ennek egyik jele, hogy a tejágazat és az agrártárca megállapodott az idei tejfelesleg együttes kezelésében, amelynek része az EU-ban alkalmazott piaci eszközök bevezetése is. ÚJVÁRI GIZELLA Fix összegű _______Budapest ______ Az állam tulajdonában lévő szövetkezeti üzlelrészvagyon értékesítéséből befolyt ösz- szegből kárpótolják azokat az üzletrész-tulajdonosokat, akik eddig kimaradtak az üzletrész-felvásárlási konstrukcióból - jelentette ki lapunknak Magda Sándor (képünkön), az Országgyűlés mező- gazdasági bizottságának elnöke. A politikust aktuális témákról kérdeztük.- A kormányprogram időarányosan teljesült. A földművelésügyi tárca gőzerővel dolgozik a mező- gazdasági intézményfejlesztési programon. Az év második felében minden agrártermelőt regisztrálnak, az összeírás ugyanis a hazai támogatások feltétele.- Mi lesz az előző és a jelenlegi kabinet által (is) kilátásba helyezett, már felszámolt szövetkezeti üzletrészek felvásárlásával, az állam kezében lévő üzletrészekkel!- Az állam 67 milliárd forint értékű szövetkezeti üzletrészt vásárolt fel az MFB-n keresztül, illetve fizetett ki nevesített értékén a tulajdonosoknak. Néhány ezer olyan személy maradt hátra, akiknél az 1992. évi átalakulás során keletkezett jogi problémák miatt kétségessé vált a vagyonrész kiadása, továbbá azok, akiknek a szövetkezete időközben megszűnt, illetve felszámolták. Az állami tulajdonban lévő üzletrészek mintegy 15-20 milliárd forintnyi értéket képviselnek. A kormány ennek az üzletrész- vagyonnak az értékesítéséből származó bevételből tervezi kárpótolni - nem vagyonarányosan- azokat a személyeket, akik eddig kimaradtak a tranzakcióból. A földművelésügyi hivatalok heteken belül megkapják a kárenyhítés metodikáját, utána felmérik kártalanítás a hozzájuk tartozó településen az igényeket. Az üzletrészek értékesítését követően, várhatóan 2005-ben elkezdődhet a kártalanítás kifizetése.- Mikor érik utol a magyar gazdák unióbeli társaik jövedelmezőségi szintjét1- Az attól függ, mit termelnek. A gabonatermesztők például két éven belül elérhetnek egy átlagos uniós szintet. A terméseredmények jók, a magasabb garantált ár őket is megilleti, s a földalapú támogatás összege is évről évre nő. A kormány minden segítséget megad, hogy megalakuljanak az EU-konform integrációs szervezetek, amelyek segítenek megszervezni a termelők munkáját. Követendő modell lehet a Szent István Egyetem gyöngyösi karához tartozó, Kompolt térségében megszervezett, 3000 hektáron folyó integrált növénytermesztés. Szakemberek segítik a gazdákat, eljuttatnak hozzájuk minden uniós információt, segítenek kitölteni a támogatási kérelmeket, így gyakorlatilag már 2004 végén megjön az első ösz- szeg az Európai Uniótól, iujvárd Hírek EGYÜTT. A Public Private Partnership (PPP) az Egyesült Államokban és az EU-ban egyre több területen sikeres fejlesztési technika, amely a magán- és a közszféra együttműködésével valósítja meg bizonyos állami feladatok ellátását. Hazai bevezetésének lehetőségéről a következő hónapban kezd szakmai egyeztetést az illetékes tárcaközi bizottság. EUROPRESS BIOENERGIA. A megújuló energiaforrásokat alkalmazók igénybevehetik a beruházási és fejlesztési tartalékképzési adó- kedvezményt, a hosszúlejáratú hitel- és az állami kamattámogatást, valamint a mikrohitel és a Széchenyi-hitelkártya nyújtotta lehetőségeket. A vissza nem térítendő állami támogatási formák közül az idén kilenc érinti az energiatakarékosságot. EUROPRESS RENDTARTÁS. Az új agrárpiaci rendtartásról szóló törvény- javaslat elfogadása után bevezetik az intervenciós árat. A jelenlegi garantált áras rendszer mindössze a termelési költségek 70 százalékára nyújt fedezetet, míg az intervenciós ár stabilizálóan hat majd a fel- vásárlási árakra, europress HAZAI. Az egyik legfontosabb feladat a hazai élelmiszerek belső piaci pozícióinak megerősítése, ennek érdekében ez évben a tavalyinál 25 százalékkal több, 2,4 milliárd forinttal gazdálkodhat az Agrármarketing Centrum Kht. Azért kell felhívni a figyelmet a hazai élelmiszerekre, hogy az EU-csatla- kozást követően nehogy kiszoruljanak a magyar agrárágazat árui. A minőség megőrzését garantálja majd az Élelmiszer- biztonsági Hivatal is. europress ■ Sokkal több pénz kellene az utakra Az útépítést, -karbantartást finanszírozó útalap az előző kormány idején szűnt meg. Ma a központi költségvetés szabja meg, hogy mennyi pénz jusson e célokra. Az idei 140 milliárd forint körüli összeg kelet-európai mérce szerint átlagos, ám nyugat-európai viszonylatban nagyon alacsony. E források a bruttó hazai termék (GDP) 0,8 százalékát sem érik el, a jövőre ígért 270 milliárd forint azonban már a felzárkózáshoz szükséges 1,5-2 százalékos GDP-arány alsó határán mozog. Az EU-támogatások sokat javíthatnak a helyzeten. Budapest A gyorsforgalmi úthálózatot az előző kormány kiemelte ebből a körből, és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) feladatává tette a források előteremtését, részben állami kezességvállalás melletti hitelfelvételből. Az útalap 1999. január 1-jével szűnt meg, mint önálló költség- vetési tétel - tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium. Az utolsó évi mérleg szerint 1998- ban 92,6 milliárd forint költség- vetési bevétel érkezett az útalapba - körülbelül 78 milliárd az üzemanyagokat terhelő jövedéki adókból, 8 milliárd forint gépjárműadó, 6 milliárd pedig egyéb jogcímen -, amit a külföldi hitel- felvételek 103,3 forintra növeltek. Az útalap költségvetési bevételeinek és kiadásainak egyenlege 3 milliárd (92,5 milliárd mínusz 89,5 milliárd) forint volt az utolsó, 1998-as évben. Ha összehasonlítjuk az üzemanyagok bő öt évvel ezelőtti és jelenlegi árszerkezetét, kiderül, hogy megváltozott a terméket terhelő adónemek egy része. Az arányokat összevetve látszik, az eltelt évek során minimális mértékben csökkent az adótartalom, hiszen míg 1997-ben a teljes árnak csupán 32,59 (95-ös) és 35,74 (dízel) százalékát tette ki a termelői ár és árrés, ez mostanra 35,55 illetve 39,51 százalékra emelkedett. Ugyanakkor megszűnt a korábbi hozzájárulás az útalaphoz. Az útalap, illetve az annak megfelelő pénzkeret a települések közötti úthálózat építésére, rekonstrukciójára használható, és ugyanez érvényes a településeken belül haladó országos főközlekedési utakra is. A településeken belüli, nem országos utak fenntartása, fejlesztése a helyi önkormányzat feladata, melyhez állami támogatás kérhető, pályázat formájában. Az országos közúthálózat fenntartása állami feladat, ide tartoznak az országos főutak, továbbá az „átkelési szakaszok”, vagyis ha adott településen csak egy út halad keresztül, akkor függetlenül attól, hogy hányad rangú - az állam tartja fenn. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból származó értesülések szerint idén az autópálya-hálózat fejlesztésére 75 milliárd forint áll rendelkezésre, ehhez adódik a sztrádadíjakból származó 5-10 milliárd forintos bevétel. A további mintegy 30 ezer kilométer autóút felújítására, megerősítésére 55 milliárd forint jut. A Széchenyi Plusz program jelentős pénzt biztosít 38 közút, valamint négy autópályaszakasz építésére, ám az útépítésekre fordítandó pénz mindezzel együtt sem haladja meg a 140 milliárd forintot. Ez a bruttó hazai termék (GDP) 0,8 százaléka, holott a mai „utolérési fázisban” legalább a GDP 1,5-2 százalékára lenne’ szükség. A kormány által jövő évre bejelentett 270 milliárd forintos összeg már az említett sáv alját súrolja. Ahhoz, hogy európai szintűvé váljon a honi úthálózat, 800-1000 kilométer autópályát, illetve gyorsforgalmi utat kell építeni. Az egyéb utak hálózata megfelelő sűrűségű, ám állapotuk és szolgáltatásaik nem - ezért további 7500 kilométer utat kell 11,5 tonnás teherbírásúvá alakítani, aminek megvalósítására az EU-tól 2008-ig kaptunk halasztást. 1 kilométer autópálya építése 1,2-1,5 milliárd forintba kerül, az utak megerősítése ennek töredékébe, a települések belterületén haladó autóutak - például az MO-ás - építése viszont a 3 milliárd forintot is elérheti. A nem osztott pályás gyorsforgalmi utak építési költsége kilométerenként átlagosan 700 millió forintot tesz ki. Magyarország az ISPA keretében 2006-ig 44 millió euró támogatásra számíthat, ami 12-13 milliárd forintnak felel meg, és e pénzekből főképp vasúti fejlesztések valósulhatnak meg. Három évre 1 milliárd euróra (jelenlegi árfolyamon mintegy 240 milliárd forintra) számíthatunk a Kohéziós Alapból, ezekhez 40-50 százalék önrészt kell hozzáadni. Az útépítési, fejlesztési tervek megvalósulása szempontjából a kapacitás biztosítása nem okoz gondot, mert hazánkban számos magyar és külföldi kivitelező cég jelen van. DÓCZY LÁSZLÓ IDEI ÚTFEJLESZTÉSI FORRÁSOK (forint) Autópálya-fejlesztés 75 milliárd Sztrádadíjak 5-10 milliárd Autóút-felújitás 55 milliárd ÜZEMANYAGOK ÁRSZERKEZETE 1997. DECEMBER (FORINT) 95-ös benzin gázolaj Fogyasztói ár 142,40 133,90 Ár+árrés 46,42 47,86 Termékdíj 2 2 Fogyasztási adó 48,30 40 Útalap 15,40 15,40 KKKSZ* 1,80 1,86 Áfa 28,48 26,78 ÜZEMANYAGOK ÁRSZERKEZETE j 2003. FEBRUÁR 12-TŐL (FORINT) 95-ös benzin gázolaj Fogyasztói ár 240,50 218 Ár+árrés 85,52 86,14 Jövedéki adó 103,50 85 KKKSZ* 3,38 3,26 Áfa 48,10 43,60 'Kőolaj- és Kőolajtermék Készletezési Szövetségnek fizetendő készletezési díj ISPA-program Az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) program által nyújtott támogatás a környezetvédelmi beruházások megvalósítását és a közösségi környezetvédelmi normák átvételét, továbbá a közlekedési infrastrukturális beruházások megvalósítását és az európai közlekedési hálózatba történő becsatlakozást segíti elő. Strukturális Alapok Az EU Strukturális politikájának célja az, hogy a közösségen belül spe- ciális fejlesztési programok keretében támogassa a fejlődésben-elmara- dott, illetve kevésbé fejlett térségek gazdasági, társadalmi problémáinak megoldását (a térségek felzárkóztatása érdekében). A Strukturális Alapokból kapott támogatást csak a tagállamok által készített nemzeti fejlesztési program keretében lehet felhasználni. Kohéziós Alapok A Kohéziós Alapok célja, hogy azon országokat, melyekben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem haladja meg az uniós átlag 90 százalékát - bizonyos feltételek mellett - segítse az uniós elvárások teljesítésében. Jelenleg a kohéziós források az érintett országokban a közlekedés fejlesztésére, a távközlési hálózat és az energiaszektor fejlesztésére, valamint környezetvédelmi beruházásokra fordíthatók. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT
