Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-22 / 52. szám
14. OLDAL B Á L I . 2003. Február 22., szombat i7f TŰKOR A 2003-as mérnökbálon (balról jobbra) dr. Bársony János, dr. Kovács Gábor és Mártonfalvi Péter köszöntötte a vendégeket A kapcsolatok és az önbecsülés jegyében A kamarai élet 1989-től kezdett újjáéledni több évtized után. A történetünkről annyit említenék, hogy már a kiegyezés előtt létezett egy Magyar Mérnök és Építész Egylet, de a mai kamarai élet jogelődje 1926. március 23-án jött létre az akkori Mérnöki Rendtartás szabályai szerint. A Szálasiék által 1945-ben megszüntetett kamara természetesen a Rákosi-rezsimnek sem kellett. Ilyen előzmények után kezdte meg először ideiglenes működését a kamara 1989-ben Budapesten, majd rövidesen megszerveződtek a szakmai egyesületek a megyékben is. Az Országgyűlés 1996. június 25-én fogadta el a tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt, majd az 1997. január 11-i alakuló közgyűlésen a területi mérnöki kamarák alakuló ülésein megválasztott küldöttek megalapították a Magyar Mérnöki Kamarát és hasonló módon létrejött az építészek kamarája is. Kamaránk szakmai önkormányzatként működik, melyet a törvény értelemszerűen a szakma védelmét, érdekérvényesítését is szolgáló köztestületi jogokkal ruház fel; a tervezői és szakértői tevékenységre vonatkozik, de törekvésünk az, hogy a törvény hatályát minden egyéni felelősséget követelő mérnöki tevékenységre kiterjesszük. A társadalmi-szakmai kapcsolatok elmélyítését is szolgáló bálok természetesen a szakma, a mérnöki hivatás önbecsülését is kifejezik, s azt hiszem, ezek az ünnepi alkalmak hozzájárulnak a kamara imázsának növeléséhez, társadalmi súlyának megfelelő elismeréséhez is. Dr. Kovács Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke Mérnökbál - 2003 Teremtett világunk névtelenjei A mérnökbál szervezői szerint a mérnökbál is hozzájárulhat ahhoz, hogy a közvélemény észrevegye, vannak mérnökök is. Bízom abban, hogy az értékteremtő mérnöki munka társadalmi megbecsülése a jövőben tovább nő, hiszen egy társadalom fejlődésében alapvető szerepe van az alkotó mérnököknek, részvételük nélkül a fejlődés lehetetlen. Az előzőek alátámasztására egy angol szerző „Ókori mérnökök” című könyvéből idézek: „A civilizáció létezését mérnököknek köszönheti. A történelem viszont nagyon egyoldalú. A papok isteneiket, a költők és írók királyaikat dicsőítették. Egyikük sem törődött olyan világi dolgokkal, mint technológia. (Mint ma is a média?) Nagyon sokat hallhattunk, tanulhattunk királyokról, hős katonákról, valamivel kevesebbet papokról, filozófusokról és művészekről, de szinte semmit azokról a mérnökökről, akik megépítették a színpadot ezen szereplőknek. Mindenki hallott Julius Caesarról, de ki tud valamit is Caesar kortársáról, Sergius Oratáról, a római mérnökről, aki felfedezte, építette az első központi fűtési rendszert az épületekben? Pedig Orata messze nagyobb hatással van mai életünkre, mint Caesar bármely tette.” És még két idézet,»kimondottan báli alkalomra: „Az első pénzérmével működő automataadagolót, mely egyébként szentelt víz adagolására szolgált, Alexandriai Heron tervezte az első évszázadban.” „Az első parkírozni tilos jelzést egy asszír király helyeztette el i. e. 7. században. Elrendelte, hogy bárki gazember, aki kocsijával vagy más járművel szent bulváron parkol, azt öljék meg és a háza előtt húzzák karóba.” Az író megjegyzése: Talán az ilyen intézkedések segíthetnék a modern kor parkírozási problémáinak megoldását. Befejezésül szeretném megköszönni a bál kitalálóinak, szervezőinek, Mártonfalvi Péter és Abai Nemes István kollégáknak a munkáját. Dr. Bársony János, a Baranya Megyei Mérnöki Kamara elnöke, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke A bálon megjelentek a szakma neves képviselői is A tombolán számos értékes nyeremény talált gazdára A nyitótáncosok a bálozók közül választottak táncpartnert Az első koccintás a barátok között Zsúfolásig megtelt a Palatínus Szálloda díszterme Mérnökbálok, partnerek A rendszerváltás után minden téren megerősödött az igény az azonos érdekcsoportok markáns megjelenésére. így a mérnöktársadalomnak is megjelentek a saját érdekei és új fórumai. De ezzel együtt éreztük, hogy igény van egy ilyen évente megrendezésre kerülő lehetőségre, mint a mérnökbál, ahol kellemes környezetben, kötöttségek nélkül találkozhatnak, szórakozhatnak együtt a város és a megye mérnökemberei, bármely területen is tevékenykedjenek. Néhány baráttal és tervező kollégával készen álltunk egy ilyen bál megszervezésére és rendszeres évenkénti lebonyolítására. Ehhez találtunk partnert és szándékot Bársony János elnök segítségével a Baranya Megyei Mérnöki Kamaránál, akik szívesen biztosítottak védőszárnyat és vállaltak házigazda-szerepet az évenként megrendezésre kerülő mérnökbálhoz. Tapasztalatok híján példának a már hagyományos orvos-, jogász-, közgazdász vagy újságíró bálokat tekintettük. Mára már mi is a hatodik mérnökbált tartjuk, és mondhatjuk, nagy sikerrel, ami bálokon részt vevők számában is tükröződik. Az eddig bálok mind bensőséges hangulatban, szinte baráti környezetben zajlottak le, ahol jól működtek a szakmai és baráti kapcsolatok. A mérnöktársadalom a városban és a megyében sokrétű, szerteágazó területeken tevékenykedik. Célunk, hogy a bálon megjelentek között láthassuk a főbb mérnöki szakterületeken dolgozó és tevékenykedő sokféle mérnököt, családtagjaikat és barátaikat. Önzés nélkül szeretnénk a bálon is népszerűsíteni a mérnökkamarai tagság fontosságát, elősegíteni az együtt dolgozó mérnökök kötetlen kapcsolatteremtését. Mártonfalvi Péter, a mérnökbál szervezője és főrendezője i i \
