Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-09 / 39. szám

2003. FEBRUAR 9.

GAZDASÁG

Menekülés a betétektől?

A Magyar Nemzeti Bank év eleji kamat- csökkentése nemcsak a külföldi befektetőket, de a hazai takarékoskodókat is nehezebb helyzetbe hozta. A kereskedelmi bankok zöme ugyanis szinte azonnal követte a jegybank lépését, ami azzal a következménnyel járt, hogy az idei öt százalék körülire becsült pénzromlás nagysága meghaladja a betétekre kapott kamat mértékét. Ha tehát valaki nem elégszik meg a negatív reálkamatokkal, annak célszerű más befektetés után néznie.

Lakossági betétek kamatozása

® Már csak azért is érdemes más befektetési lehetőségeket is megvizsgálni, mert a bankbetétek általában alacsonyabb hozamú és rugalmatlan befektetésnek bizonyulnak. A pénzintézetek ugyanis alig adnak valamicske kamatot abban az esetben, ha valaki a futamidő lejárta előtt visszakéri megtakarított pénzét. Márpedig a jó kamatszint csak akkor ér valamit, ha megfelelő rugalmassággal párosul.

A bankbetétek kiváltására a legkézenfekvőbb eszköz az állampapír. Közülük a legfeljebb egyéves futamidejűeket kincstár- jegyeknek, a legalább egyéves futamidejűeket állam- kötvényeknek nevezik. Az állampapírok hozama többnyire magasabb a bankbetéteknél, és futamidejük értékesítéskor kisebb veszteség éri a takarékoskodót. Az állampapírokhoz a legjobb feltételek mellett a Magyar Állam- kincstár országos és megyei központjaiban lehet hozzáférni, de költségek

mellett , bankok és brókercégek is f o r g a 1 mázzák ezeket az értékpapírokat.

Az állampapíroknál is magasabb hozamot biztosítanak nagy biztonság mellett a takarékoskodóknak a jelzáloglevelek. Speciális pénzintézetek, a jelzálogbankok ingatlanfedezet mellett hiteleket nyújtanak ügyfeleiknek. Mivel a jelzálogbankok a törlesztőrészletek nem fizetése esetén könnyen és gyorsan értékesíthetik a zálogként használható ingatlant, kevés kockázatot viselnek. A bankok jelzálog- levelek kibocsátásával gyűjtenek forrást a hitelekhez. A jelzáloglevelek kamata ugyan valamivel magasabb az állampapíroknál, de a zálogként kezelhető ingatlanok és a jogi szabályozás miatt alig minősülnek kockázatosabb befektetésnek.

(1 MILLIÓ FORINT)

1 hónap

3 hónap

6 hónap

12 hónap

f Budapest Bank

5,15%

5,00%

4,90%

4,90%

CIB Bank

4,90%

4,90%

6,01%

6,01%

Erste Bank

5,10%

4,60%

4,10%

4,10%

W HVB Bank

i*: -g;;SxgsS;

4,25%

5,00%

5,15%

5,50%

K&H Bank

4,15%

4,50%

5,15%

5,40%

^ OTP Bank-mm

4,70%

4,70%

6,70%

6,75%

Postabank

6,00%

6,00%

6,00%

6,00%

Raiffeisen Bank

m ■ "

4,75%

5,00%

5,10%

5,20%

A takarékoskodóknak érdemes még körülnézni a vállalatok által kibocsátott kötvények piacán is. Ez azonban nagyon veszélyes terep: ismeretlen vagy bizonytalan hírű társaságok papírjait nem érdemes megvásárolni, mert köny- nyen pórul járhat a tulajdonosuk, mint ahogy erre már számos példa akadt. Komoly, jó hírű, régóta működő nagyobb vállalatok, például a tőzsdén szereplő jelentősebb cégek - Matáv, Mól - kötvényeit azonban érdemes megvásárolni. Ezek azonban sajnos gyakran zárt körben elkelnek bankok, biztosítók, brókercégek körében.

Óriási lehetőséget biztosítanak a takarékoskodók számára a nyílt végű befektetési alapok is. Ennek segítségével kis tőkével is érezni lehet az ingatlanpiaci vagy részvénypiaci fellendülés hozamait. Ugyanakkor a befektetési jegyek értéke ugyanúgy ingadozhat, ahogy azoké a papíroké vagy ingatlanoké, amelyekbe a kezelők fektetik az ügyfelek pénzét. A piaci hatások begyűrűzése miatt elképzelhető, hogy itt esik majd a hozam. A közöttük való válogatásnál a legfontosabb szempont, hogy milyen befektetési politikát alkalmaznak az alapok kezelői. A korábbi időszakokban elért hozamok - főleg, ha azok egyenletességről tanúskodnak - biztatóak lehetnek, bár semmi garanciát nem nyújtanak a jövőre vonatkozóan. Fontos szempont még, hogy nagy tőkéjű,

több százmillió vagy több milliárd forintot kezelő alapok közül válogassunk.

Meglepőnek tűnhet, de még a tőzsdéken is lehet biztonságos, fix hozamú befektetéseket találni. Mivel a börzéken nemcsak az értékpapírok azonnali kereskedése folyik, hanem jövőbeli időpontokra is lehet kötni, e kettő kombinálásából kötvényszerű befektetésekhez juthatunk. Ha valaki például vesz egy részvényt, és köt egy ilyen üzletet, amiben meghatározzák, hogy mikor és milyen áron adja el a részvényét, akkor mindegy, hogy hogyan mozognak az árfolyamok, a befektető számára a két ár közötti különbség fix biztos haszon. Mindössze arra kell vigyázni, hogy ez elég nagy legyen. BUXa

HÍREK

Lassan élénkül a gazdaság

■ Az idén szerény, inkább csak a második félévben érzékelhető élénkülés várható. A kutatók szerint míg 2002-ben 3,2 százalékkal nőtt a GDP, addig jövőre a növekedés elérheti a 3,8 százalékot. Az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzés szerint a reálkeresetek növekedése az idén várhatóan megközelíti a 8 százalékot. Az infláció a 2002. év végi 4,8 százalékhoz képest az idén kissé emelkedik, éves átlagban azonban valamelyest csökken és eléri az 5,0 százalékot. A tavalyi 5,9 százalékos munkanélküliségi ráta idén a prognózis szerint 6 százalékos lesz.

Világpiachoz idomuló gázár

j %

■ A közüzemi belföldi földgáz ára 2004. január 1-jétől a világpiaci importárakhoz fog igazodni - jelentette be Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára. A gáz esetében a magyar árképlet csak 90 napos késéssel

I követi majd a világpiaci árat. Azt is közölte: mivel az | importgáz sokkal drágább, mint a belföldi előállítású, ezért a lakosság támogatást kap majd, aminek forrása az a belföldi és az importár közötti különbség lesz, amit a Mól fizet majd be.

Szekszárdi tőkében amerikai tőke

Magyarországra jön a bortermeléssel és forgalmazással foglalkozó amerikai Cheers Investments. A cégbíróságon már bejegyezték a Bacchus Kft.-t és a Cheers Kft.-t, s a szőlőtermeléshez szükséges területeket vásárolnak. A cég színvonalas minőségű, magasabb árfekvésű borokat szeretne előállítani, s az Egyesült Államokba exportálni. Az USA egyébként nagyon jó piac, mivel az oda szállított borok átlagára | messze meghaladja a teljes borexportét.

Magyar kerékpárgyár Kínában

•í:

■ Próbaüzemei a magyar Olimpia Kft. kínai kerékpár- 1 gyára. A Sanghaj és Nanking között felépült üzem f száz embert alkalmaz, s idén 350 ezer bicikli előállí- j tását tervezik. A gyár teljes kapacitását három év múlva éri el, akkor 250 munkás évente egymillió kerékpárt fog gyártani. A közép- és felső kategóriájú f 1 bicikliket gyártó cég kínai termékeit Európában nem

I lehet majd kapni a magas vámok miatt. így erre a j piacra az Olimpia 100 ezer darabos éves kapacitású | budapesti gyára szállít továbra is.

A Gábor Dénes Főiskola

várja jelentkezését az alábbi szakokon:

• Műszaki informatika

• Gazdasági informatika

• Műszaki menedzser

Budapesten nappali és távoktatási, és az ország 36 városában távoktatási tagozaton.

> Nincs felvételi vizsga

> Munka melletti tanulás

> Mérnök ill. közgazdász oklevél

Jelentkezési határidő: 2003. március 1.

Budapest

További információ:

Tel.:(1) 203-0304/8998,8900; (1) 436-6519

Pécs

Tel.:(72) 213-412 E-mail: gdfpecs@axelero.hu

VÉLEMÉNY

Forintárfolyam és ismeretdeficit

(5

m J

? Jegybanki alapkamat

________1

iU 0 y

\__________

o c.

n

1

1

__u

_

D A .

I

I

1

4“

o.

?>s

í.

0u

12001. 2002. 2002. 2802. 2082. 2002. 2002. 2002. 2003. 2003. 1 12.. 01.09 01.22. 02.19. 05.2L 07.09 11.19. 12.1$. 01.16. 01.17.

■ Ezt is megértük: a mindennapi beszélgetések témái közé bekerült a pénzügypolitika.

Mint az angolok az időjárásról: „mit szól hozzá, Mister Smith, milyen változékony ma a széljárás”, ugyanúgy fordulunk egymáshoz a két fogás között a vacsoránál: „mit szól hozzá, mennyire erős ma a forint”. Miután én a pénzügytant és a gazdaságpolitika tárgyát nagy szeretettel oktatom, örülhetnék is a fejleményeknek, noha roppant nagy tudatlanságot észlelek a nyilvánosan megszólalóknál: vagy túlbonyolítanak átlátható dolgokat, vagy pedig leegyszerűsítenek valóban összetett ügyeket, amelyekről nem lehetne egymondatos, kategorikus véleményt formálni.

Mi is történt-történik a forint körül? Azzal kezdem, ami talán kevésbé érdekli a Vasárnap Reggel olvasóját: a forint izmos árfolyama körüli fejlemények csaknem ugyanígy megestek a lengyel zlotyval vagy a szlovák koronával. Ha valakinek a túl erős (vagy máskor a túl gyenge) forintárfolyammal van gondja, akkor talán legyint a zlotyra, de azoknak, akik az eseményeket szakszerűen értelmezik, nagyon is sokat mond a tény: az Európai Unióba igyekvő országok nemzeti valutájára törvényszerűen hatnak gazdasági tényezők, e valuták felértékelődnek, noha árfolyamuk sokat ingadozhat addig, amíg aztán ezek a pénznemek végleg el nem tűnnek. A mai tudásunk, a kormányzati, nemzeti banki hivatalos állásfoglalások és a nemzetközi piaci elemzők előrejelzései alapján igen valószínű, hogy a forint (zloty, korona) négy év múlva megszűnik. Mint ahogy megszűnt a német

márka, a francia frank, majd megkésve a görög drachma.

No már most, ha valóban igaz, hogy megszűnnek ezek a mai kis pénzek, akkor a brit vagy amerikai befektetőknek érdemes megvenniük egy ötéves magyar államkötvényt, amely elég szépen kamatozik - ma forintot, de a legvégén (hacsak nem jön közbe valami gikszer) eurót fial. így aztán jó ideje valóban dől be a külföldi pénz hazánkba (meg a lengyelekhez, csehekhez, szlovákokhoz).

Ez idáig érdekes szakmai ügy, s már csak azért is foglalkoztat engem a forint sorsa és jövője, mert valamikori jegybanki elnökként a magyar fizetőeszközön rajta volt az aláírásom. Most azonban csak arra a gyakori támadásra szeretnék reagálni, amiben utódomnak, Járai Zsigmond MNB-elnöknek van része.

Nem féltem őt, sem személyesen (mert a jelek szerint jól állja a sarat), sem hivatalát, hiszen ma a nemzeti bank független intézmény, elnökét politikai döntéssel nem lehet elmozdítani. Korábban nem így volt, most már a nemzeti bank valóban teljes autonómiát élvez pénzügy-poíiükai döntési körében. Mint ahogy egy bírát nem mozdíthat el az igazságügy-miniszter egy neki nem tetsző ítélet esetén, nem csaphatja el a miniszterelnök a jegybank elnökét.

Kritizálni persze lehet, még csepülni, leszólni is. Engem is támadtak, amikor a forintot időről időre le kellett értékelnünk. Kellett, mert hiszen a hazai infláció jóval meghaladta a nyugati országokban szokásost, és a forint vásárlóereje gyengült a dollárral, márkával szemben. Az infláció egy évben 20 százalék volt, a banki kamatok 25-30 százalékon álltak, nem lehetett volna sokáig változatlanul tartani a forint árfolyamát. Ma más a magyar kamatszint, és lejjebb van az infláció. De nem eléggé: a cseh, lengyel, szlovák pénzromlási ütem évi egy-két százalék, nálunk ennél jóval több. A jegybank és annak elnöke a törvény értelmében a pénz értékállóságáért felel. Ha a mindenkori kormány kéréseinek engedve olcsó kamattal, gyenge valutával szolgálná ki azokat, akiknek épp ez lenne jó, kárt okozna a társadalom többségének. És nem a jegybankról szóló törvény értelmében járna el.

A magas kamatszint és az erős forint persze valóban sok gondot okoz a vállalatok nagy . részének. Ha nem halmozott volna fel a kormányzat példátlan államháztartási hiányt, akkor egyébként a kamatszint teljes bizonyossággal lejjebb szállna. A bankelnök ádáz kritikusai mintha nemigen vennék észre azt a valódi botrányt, hogy tavaly, a 2002. évben az államháztartás hiánya az éves nemzeti össztermék csaknem 10 százalékára rúgott.

A bankelnök tehát végzi a feladatát. Hogy pont így kell-e alakítani a monetáris politikát, arról persze lehet kulturált és informált vitát folytatni. Vitáink már vannak bőven, az ismeretek körül azonban van némi deficitünk.

Bőd Péter Ákos