Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)

2003-01-24 / 23. szám

10. OLDAL BEMUTATKO ZIK A PTE ILLY ES GYULA FŐISKOLAI KARA 2003. Január 24., péntek A KAR RÖVID TÖRTÉNETE A szekszárdi Illyés Gyula főiskolai kar 25 éves. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola kihelyezett tagozataként jött létre, majd tíz évi önállóság után 2000-től a Pécsi Tu­dományegyetem főiskolai kara. Képez ál­talános szociális munkásokat, óvodapeda­gógusokat, német nemzetiségi óvodapedagógusokat, tanítókat és az elmúlt évtől nappali tagozaton, a 2003/2004-es tanévtől pedig már levelező tagozaton is közgazdászokat. Jelentős továbbképzé­si hely: 6 féle pedagógus szakvizsgával, szakirányú továbbképzé­sekkel, felsőfokú szakképzésekkel, akkreditált tanfolyamokkal vár pedagógusokat, szociális és kulturális szakembereket. 2002- től ECL-nyelwizsgák (angol és német nyelvből) vizsgahelye. Az egyetem európai uniós programirodája részeként a nappali képzésben résztvevőknek lehetőséget kínál olyan ismeretek elsa­játítására, amelyek rövid időn belül minden diplomás számára nélkülözhetetlenek lesznek. Amit a jelentkezőknek tudniuk kell- A szociális munkás szakon levelező tagozatra csak a leg­alább egy éve érettségizett vagy a legalább 6 hónapja szociális in­tézményben segítő munkakör­ben dolgozók jelentkezhetnek.- Tanító és óvodapedagógus szakon a más intézményben le­tett felvételi vizsga pontjait elfo­gadjuk, ha legalább az egyik vizs­gatantárgy megegyezik.- Gazdálkodási szakon levele­ző tagozaton csak szóbeli vizsgát kell tenni közgazdaságtan vagy történelem tantárgyból.- A tanító és óvodapedagógus szakra jelentkezőknek alkümas- sági vizsgán kell résztvenniük (magyar, ének-zene, testnevelés és egészségi alkalmasság).- Valamennyi szakon kérni lehet a hozott pontszámok duplázását, így nem kell felvételi vizsgát tenni.- Szociális munkás szakon elfo­gadják a más intézményben szoci­ális munkás, szociálpolitikus, szo­ciológus, szociálpedagógus, pszi­chológus, mentálhigiénés szakem­ber, védőnő szakon elért felvételi pontszámot, ha ott a pályázó a se­gítő tevékenységre irányuló pálya- orientációs vizsgát vagy társada­lomismereti tantárgyi vizsgát tett, és ennek beszámítását kéri.- A német nemzetiségi óvoda- pedagógus szakra jelentkezőknek német nyelvből középfokú C típu­sú államilag elismert nyelvvizsgá­val vagy német nyelvből tett érett- ségivel kell rendelkezniük. ■ VARHATÓ LÉTSZÁMOK A 2003/2004. TANÉVBEN Német « . Általános nemzetiségi szociális Gazdálkodási Tanító óvodapedagógus 1161,8909115 munkás Gazdálkodási szak, levelezőn is A főiskolai szintű gazdálkodási szak a közgazdaságtudományi kar támogatásával folyik - mondta dr. Sramó András intézetigazgató.- Az új szak hozzájárul Tolna megye gazdasági szakember-ellá­tottságának biztosításához, a Dél- Dunántúli régió fejlődéséhez. Olyan ismereteket nyújt, melyek révén a gazdasági szakemberek jártasságot szerezhetnek az alap­vető vállalat- és nemzetgazdasági kérdésekben. Külön hangsúlyt he­lyez a vállalatgazdasági és intéz­ményi folyamatok irányításához, közgazdasági elemzéséhez, vala­mint a terület- és településfejlesz­tési feladatok meghatározásához szükséges speciális ismeretek ok­tatására. Célja, hogy a végzett szakemberek alkalmasak legye­nek projektek menedzselésére, korszerű, az EU-s követelmények­nek megfelelő képzettséggel ren­delkezzenek, akik a BSc-szint tel­jesítése után eredményes tevé­kenységet folytatnak a gazdaság­ban. Az egyetem képzési struktú­rájába illeszkedve végzett hallga­tóink kiegészítő képzés keretén belül egyetemi végzettséget sze­rezhetnek a közgazdaságtudomá­nyi karon. A 2003/2004-es tanév­ben már levelező tagozatra is vár­juk a szak iránt érdeklődőket. Az oldal a PTE támogatásával készült Összeállította: Ihárosi Ibolya Alapos szakmai képzés, jó elhelyezkedési lehetőségek A PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán Szekszárdon tanítókat, óvodapedagógusokat, német nemzetiségi óvodapedagógu­sokat, szociális munkásokat, közgazdászokat képeznek. A tervek között szerepel a magyar nyelv és irodalom, kommu­nikáció és a pszicho-pedagógia szak indítása. Az intézmény ECL nyelvvizsgaközpontként is működik és pedagógus- és szociális szakvizsgára is felkészít. A Dr. Horvath Bela Dr. Horváth Bélát, a kar főigazga­tóját az intézmény múltjáról, s a fejlődés útjairól kérdeztük.- Tavaly ünnepeltük a főiskola fennállásának 25. évfordulóját. Volt alkalmunk áttekinteni múlt, jelen és a jövő kapcsolatát. Megállapítható: az 1977-ben ta­nítóképzőként indult főiskolai tagozat mára több tudo­mányterületre, s azon belül több szakra épí­tő, megfelelő hallgatói és oktatói létszámmal rendelkező felsőokta­tási intézménnyé nőtte ki magát. Olyan képző és továbbképző köz­ponttá, amely nemcsak a megye és a régió alsó fokú pedagógus, szociális munkás és főiskolai szin­tű közgazdász szakemberigényeit tudja kielégíteni, hanem egyben kulturális, tudományos centrum­ként is működik. Ma a főiskolai karnak 1637 hallgatója van, az ok­tató gárda 52 fős, összesen 200 dolgozónk van. Ez egy folyamat eredménye. A tanítóképzés után 1984-ben bővült a pedagóguskép­zés, megjelent az óvodapedagó­gus, majd néhány év múlva a nemzetiségi óvodapedagógus szak. A változás szintén égető problémát orvosolt, nevezetesen a német nemzetiségi kisebbség hu­mán értelmiségi utánpótlását pró­bálta segíteni. A nagy társadalmi változásokkal összhangban, azok szellemében 1989-ben az általá­nos szociális munkás képzést is megkezdtük Szekszárdon, az or­szágban' elsőként. 1990-ben lett önálló az iskola és vette fel Illyés Gyula nevét. A névváltozással kapcsolatban abban az időben elég erős volt az ellenállás: a költő tevékenységét körüllengő politi­kai állásfoglalások nehezítették a névadás aktusát. A főiskola létszá­ma a kilencvenes évek közepétől futott fel, amikor a tanítóképzés négyévesre bővült. A kar mai lét­száma optimálisnak tűnik.- A régiek mellett milyen új sza­kok várják az érdeklődőket? tikát követtük, hogy az integráció előnyeit próbáljuk megragadni, kihasználni. Ezek közé tartozik, hogy a szekszárdi karon tanuló hallgatók is, a megfelelő kredit- számukat elismerve, folytathatják a tanulmányaikat a bölcsészettu­dományi, természettudományi és a közgazdaságtudományi karon. A gazdasági képzést már eleve úgy építettük fel, hogy kompatibi­lis legyen az egyetemi képzéssel. Az a tény, hogy egy nagy egye­temhez tartozunk, nyilvánvalóan növeli a kar presztízsét, másként tudunk megjelenni pályázatokon és fejlesztési projektekben, ame­Felvételi ponthatárok 2002-ben az államilag finanszírozott képzésben Szak Általános szociális munkás: NaDDali 85 Levelező 104 Gazdálkodási 80­Német nemzetiségi óvodapedagógus 106­.Óvodapedagógus 96 94 Tanító 94 96 2002-ben a Pécsi Tudomány- egyetem Közgazdaságtudományi Karával együttműködve elindítot­tuk a főiskolai szintű közgazdász képzést. Jelenleg két szakirány van: a település- és területfejlesz­tés, valamint a vállalkozásfejlesz­tés. A település- és területfejlesz­tésnek közben elkészítettük a szakindítási engedélyét, s amint lehet beadjuk önálló szakként. Ugyancsak kidolgoztuk és már engedélyezési eljárás alatt van a két éves akkreditált felsőfokú in­formatikai statisztikus és gazdasá­gi elemző szak. Ezt a tervek sze­rint már 2003-ban indítjuk az I. Béla Gimnáziummal együttmű­ködve. Sajnos még nem fejeződött be a kommunikáció és a főiskolai magyar szak akkreditációja, de ezek is a fejlesztéshez tartoznak, valamint a pszicho-pedagógia.- Az egyetemi integrációnak milyen előnyei látszanak?- A felsőoktatási törvényből kö­vetkezett a csatlakozás a Pécsi Tu­dományegyetemhez. Az integráci­ónak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Mi mindig azt a poli­lyek az integrált intézményeket támogatják.- Milyen személyi és tárgyi fel­tételek között folyik az oktatás Szekszárdon?- Mindig törekedtünk arra, hogy igényesen oktató szakembe­reket alkalmazzunk, alapvető kö­vetelmény a minősítettség. Öröm­mel mondhatom, hogy viszonylag sok fiatal kollégánk, szám szerint tizenegy, vesz részt doktori kép­zésben. Jelen pillanatban az okta­tók húsz százaléka rendelkezik kandidátusi vagy PhD fokozattal. A hallgatóinkat mindig igyekez­tünk oly módon tanítani, hogy a kis intézményből adódó előnyö­ket élvezhessék. Egy emberi lépté­kű iskolában emberközeli kapcso­latot igyekeztünk kialakítani a hallgatóinkkal. Ezt szeretnénk a jövőben is így csinálni, függetle­nül attól, hogy már egy nagy egye­tem részei vagyunk. Igyekeztünk olyan infrastrukturális lehetősége­ket biztosítani a hallgatóknak, hogy semmiféle hátrányt ne szen­vedjenek. Minden hallgató részé­re adott az elektronikus levelezés és internet hozzáférés lehetősége korszerű informatikai laboratóriu­mokban. Biztosítjuk az idegen nyelvek oktatását. 2002-től ECL nyelvvizsga központként is mű­ködünk, így a Magyarországon ál­lamilag elismert, egy nyelvű (nincs magyarra fordítás) nyelv­vizsga bizonyítványt szekszárdi vizsgázással meg lehet szerezni. Természetesen felkészítő tanfo­lyamokat is szervezünk, hisz ma már nyelvvizsga nélkül nem lehet diplomát kapni. A távolabb lakóknak kollégiu­mi elhelyezést is tudunk biztosí­tani. Ismerve más felsőoktatási intézmények kollégiumait, azt kell mondanom, hogy a miénk jó színvonalú, három ágyas szobák­kal.- Az itt végzetteknek milyenek az elhelyezkedési lehetőségei?- A tavaly készült felmérés sze­rint a szociális munkás szakon végzettek 96 %-a helyezkedett el. Sokszor hallható, hogy pedagó­gus túlképzés van, a pedagógu­sok nem találnak munkahelyet. Nekünk erről mások a tapasztala­taink, más a véleményünk. A ta­nító és óvodapedagógus képzés olyan általános ismereteket nyújt, hogy végzett hallgatóink nem­csak a szakmájukban tudnak el­helyezkedni. Tapasztaljuk, hogy egykori hallgatóink a médiában, cégeknél dolgoznak. Úgy érzékel­jük, hisz követjük a hallgatóink sorsát, hogy nincs munkanélküli­ség a végzettek között. Ami pedig az új szakokat illeti, a gazdálkodás már ma is keresett szakma. A kommunikáció szakra mindenütt sokszoros a túljelent­kezés, s az élet minden területén szükség van jó kommunikátorok­ra. A főiskola mindig igyekezett megfelelni a társadalmi „megren­delésnek”. Ezért a terveink között szerepel a pszicho-pedagógia ok­tatása. Ezt az elgondolást az a ta­pasztalat magyarázza, hogy az is­kolába lépő gyerekek jelentős ré­sze valamilyen pszichológiai prob­lémával küszködik, s ez a helyzet mielőbbi orvoslásra szorul. Hasznosítható tapasztalatok Erasmus ösztöndíjjal Ausztriában jártak Iványi Anita és Horváth Rita ne­gyedéves tanító hallgatók, testne­velés műveltségterületen. Kará­csony előtt tértek vissza az ausztri­ai Voralberg tartományban találha­tó Feldkirch városának pedagógiai akadémiájáról, ahol három hóna­pon át Erasmus ösztöndíjjal tanul­tak. A csoportot három magyar, két finn, egy német és egy francia lány alkotta. Mint el­mondták, a testnevelés szakot részesí­tették előny­ben, s igyekez­tek olyan tár­gyakat felven- _____________ ni , amit itthon is hasznosíthattak. Megítélésük szerint ezek közé tartozik a röplab­da, a gyereksport, az úszás, a felső tagozatos sport és torna. Emellett tantárgy-pedagógia tárgykörben is vettek fel órákat. Jártak ezen kívül divat- és művészettörténet előadá­sokra, s tanultak informatikát. Négyszáznegyven euro ösztöndí­jat kaptak a három hónapra, ami elegendőnek bizonyult a szállásra, a nyelviskolára, az uszodabérletre. A pályázati kiírás szerint havi öt­ven eurót nekik, illetve a családjuk­nak kellett bizjosítani. Ahol jártak, az éppen Ausztria egyik legdrá­gább vidéke. A kérdésre, hogy mennyire ér­tették a nyelvet, érdekes tapaszta­latokról számoltak be. Mint kide­rült, a hazai nyelvoktatás elsősor­ban az írásbeliségre törekszik, a beszélgetés az egészen más. Nem is szólva a helyi dialektusról. Ha megkérték a társaikat, hogy be­széljenek az irodalmi nyelven, ak­kor már könnyebben ment a meg­értés. A kinti főiskola minden hét végére tervezett, szervezett szá­mukra programot, amelyek között szerepelt a hegymászástól kezdve a lovaglásig sokféle elfoglaltság. El- látgattak Svájcba, Lichtensteinbe, Németországba. A kinti vezető ta­náruk minden alkalommal valami­lyen helyi ételkülönlegességgel várta őket otthonában. A csoporton belül nagyok voltak a kulturális különbözőségek. A fin­nek még sosem ettek például sült gesztenyét. A szálláson találkoztak tajvani, ukrán és japán lánnyal is, akik a helyi konzervatórium hall­gatói, rajtuk keresztül még több nép kultúráját megismerhették. A főiskolán maximális segítő­készséggel találkoztak, kívánsága­ik alapján a teljes órarendet össze­állították nekik, ugyanakkor az is­kolán kívül az osztrákok köszön­tek ugyan, de már nem mentek oda hozzájuk. Már csak azért is érdemes volt megpályázni az ösztöndíjat, mondták el, mert amit ott láttak, tanultak, azt itt­hon tudják hasznosítani. Úgy látják, a magyar iskolá­ban mindennek szokott rendje van, Ausztriá­ban pedig nem az a fontos, hogy minden gyerek tudjon buk­fencezni, kötelet mászni, hanem az, hogy élvezze a mozgást. Úgy tapasztalták, hogy ott mindenld sportol és nem azért, mert elvár­ják, hanem a saját egészsége érde­kében, s ez nem pénz, hanem szemlélet kérdésre. Mindketten folytatni szeretnék tanulmányaikat a Testnevelési Egyetemen. Iványi Anita elképzelései között az is sze­repel, hogy egy évet esetleg kül­földön dolgozik még az egyetem előtt. Változatos diákélet Nagyrendezvények, bulik, sport Lezsák Klára harmadéves szo­ciális munkás hallgató, tagja a Hallgatói Önkormányzatnak és a Diákjuttatási Bizottság elnöke. Azért választotta a szekszárdi kart, mert ez volt az országban az első, ahol szociális munkásokat képzenek és azóta is jó híre van. A szakmán kívül is van azon­ban élet egy főiskolán, s ezúttal arról kérdeztük, hogy mit lehet csinálni az intézményben a tanu­láson túl. A diákéletet változónak nevez­te Lezsák Klára. Keddenként pél­dául éjszakai bulik vannak a főiskolai klubban, az Incognitóban. Ennek változatos a program­ja, esetenként zeneka­rokat hívnak meg, hol funky zene, hol a 60- as évek bulija várja az érdeklődőket. A rendezvények a főiskolai hallgatók számára in­gyenesek. A szociális munkásoknak saját egyesületük van, amely külön programokat szervez, például az úgynevezett E esték keretében, minden hétfőn. Ebben sokmin­den helyet kap a szakmai előadásoktól kezdve a ci­gányzenén keresztül a fil­mekig. Utóbbi progra­mokra filmesztétákat és kritikusokat hívnak meg. Minden évben megren­dezik a végzősök búcsúz­tatását, a záróbulin a taná­rok is részt vesznek. Ha­gyományos a szociális munkások télapó ünnepsége. Rendezvényeik a főiskola hallga­tói számára természetesen nyilvá­nosak. Az iskola biztosítja a sportolási lehetőséget. Keddenként van ko­sárlabda, szerdán a fiúknak foci és kézilabda, csütörtökön sza­badfoglalkozás, aki odatéved azt csinál amit akar, rendelkezésre áll az uszoda is. A nagyobb események közé tartozik a gólyabál és a három na­pos diáknapok. Utóbbi esetében évente fellángol a vita, hogy po- pulárisabb, vagy szélsőséges hangvételű zenekart hívjanak-e meg. A „küzdelem” minden év­ben másként dől el. Személyes tervei között szere­pel a továbbtanulás, marad a szakterületnél és ez egyetemnél is. Hátrányos helyzetű gyerekek­kel szeretne foglalkozni. Fejlesztések, új építkezések Új könyvtár és auditórium építése szerepel a beruházási tervek között. A kar fennállása óta talán a leg­nagyobb beruházás előtt áll, er­ről hosszú előkészítő és felmérő munka után határozott az egye­tem beruházási bizottsága, figye­lembe véve az intézmény fejlesz­tési lehetőségeit és a jövő felső- oktatási irányelveit. Három nagy egységre osztható az építkezési elképzelés. Az első és legfontosabb, hogy a főiskola kinőtte könyvtárát, annál is in­kább, mivel a könyvtár helyiségei eredetileg nem erre a célra ké­szültek. Ideje, hogy korszerű, az oktatáshoz elengedhetetlen új könyvtár épüljön. A megnövekedett hallgatói lét­szám és a kreditrendszer a nagy előadásformákat részesíti előny­ben, és ehhez a főiskolai kar nem rendelkezik megfelelő nagyságú előadótermekkel, tehát feltétlenül szükséges, hogy olyan - akár konferenciákra is alkalmas -, kor­szerűen felszerelt auditóriumot építésének, amely a 21. századi igényeket képes kielégíteni. (67i3i) l 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom