Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)
2002-12-30 / 354. szám
12. OLDAL A B A L I G E T B E MUTAT K 0 Z I K 2002. December 30., hétfő A vendégváró Abaliget A községvezetőség szeretné elérni, hogy a sok vendég ne csak a tavakat és a barlangot látogassa, de tekintse meg a falu más nevezetességeit is. A tóparti zsúfoltság így enyhül. Nem véletlen, hogy parkolókat alakítottak ki számos helyen, ezenkívül kitesznek utakat és nevezetességeket ismertető táblákat is. Az elképzelés szerint lesz gyógyszálló, helytörténeti és természetvédelmi gyűjtemény. A település gyönyörű helyen fekszik. Vonzerőnek számít, hogy a terület 70%-át sűrű erdő borítja, tiszta a levegő, nem egy magaslati pontjáról, mint a temetőfennsík, vagy a Balázs-hegy - messze belátható a környék. A központi hely, tehát a tavak és környéke évente csaknem 100 ezer látogatót fogad. Ezzel kapcsolatban Baritz István polgár- mester kérdésünkre elmondta, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park által igényesen felújított barlangot gyógybarlanggá nyilvánították, így a jövőben lehetőség kínálkozik légúti betegségek, valamint asztmás panaszok barlangterápiás gyógyítására. Az önkormányzat, a megyei közgyűlés, az említett nemzeti park és az egészségügyi ágazat ezt az adottságot kihasználva gyógyszálló-megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére nyújtott be pályázatot. Az űj, korszerű iskola kihasználtságát növelheti az a tény, hogy az ország különböző pontjairól ideérkező asztmás és légúti beteg tanulókat fogadják majd és kollégiumban helyezik el őket. A továbbiakban is szeretnék megőrizni az üdülő- és pihenőfalu jelleget. El akarják érni, hogy az ifjúsági turizmus mellett a többnapos családi üdülés is vonzó legyen a településen. Ehhez a nyári programok újabb gazdagítását tervezik: szerveznek különféle kulturális rendezvényeket, alkotótáborokat, ezenkívül baráti és partnertalálkozókat is. Idegenforgalmi és egészségügyi szempontból elengedhetetlen feladat, hogy a tavak vízminőségét hathatósan javítsák és szabad strandot hozzanak létre. Ezért megszületett a község szennyvízhálózatának és -tisztítójának a terve. A megépülő szennyvízhálózat biztosíték arra, hogy az élővizek és az ivóvízbázis megfelelő és főként tar- tós védelmet kapjanak. ______■ A FA LU TÖRTÉNELME Az első okleveles említése 1332-ből való Abaligete formában. Az Aba nemzetségnek lehetett itt egy ligetes helye. Az Aba ótörök szó, értelme: atya és ős. Más kutatók szerint az Aba fehérmészköves területet jelent. A bronzkori régészeti anyagok mellett más nevezetes leletek, így Vénusz-szobor és hamvasztásos sírok ismertek a római-kelta időből. Ásott erre Wosinszky Mór, a híres szekszárdi régészpap is. Középkori faluelődökre utalhatnak a Szapugér és a Nyárás dűlőnevek. Az említett határrészekben időnként cseréptöredékeket és törött téglákat fordít ki az eke. Érdekes a Török pince és a Török templom megnevezés is. A Lótej földrajzi név arról vall, hogy a jelölt határrészben ősmagyar pogány áldozati hely létezett. A határ nem egy pontján hajdan mész- és szénégetők működtek. A falut a hódoltság ideje alatt magyarok lakták. A török után 1748-tól elsőként a magyarok tértek vissza, majd 1760 körül megjelentek a német telepesek. 2000-ben megjelent az Abaligeti Krónika millenniumi helytörténeti kiadvány a Tóvidék Egyesület gondozásában. Tóka József tanár sokáig kutatta a falumúltat, kézirata azonban elkallódott. Gábor Mária tanárnő a lakók segítségével értékes helytörténeti tárgyakat gyűjtött össze. Ennek az anyagnak a felhasználásával állandó helytörténeti kiállítást szeretnének berendezni a régi iskolában. A ABALIGET vasas 0 Orfü Somogy.. A FALU GAZDÁI. Főállásban polgármester: Baritz István (58 éves). Alpolgármester: Dér Dezső (64) nyugdíjas. Képviselők: Bodor Tibor (35) kerületvezető erdész, Csizmár Krisztián (26) vízgazdálkodási művezető, Ka- lányos Erika (43) szociális ügyintéző, Molnár Zoltán (47) kft. ügyvezető, Pósa István (49) barlangi idegenvezető, Tarai Zoltánná (45) rendszeres szociális segélyezett, Temóczi Gyula (45) fegyveres biztonsági őr. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke: Kalányos Erika (43) szo- ciális ügyintéző. __________■ Nő a lélekszám A jelenlegi lélekszám 671, ami 1997-ben 651 volt. Közel 200 lakóház van. Az elfogadott rendezési terv alapján a falu három pontján építési övezeteket hoznának létre, így lakóparkjellegű, falusias beépí- tettségű és kertvárosias építkezési mód szerint bővülhet a település. Több mint 70 ház épülhet. Az üdülőházak száma jelenleg 200-ra tehető. A terv szerint új terület bevonásával, közművesítésével üdülőterület-bővítés valósulhat meg. Négy üdülőtanya megvalósítására rendelkezésre áll a terület. Jövőre szeretnék elkészíteni a szabadidő- és sportközpont tervét, aminek a részeként majd játszótereket, alkotótábort és parkokat alakítanának ki. Bel- és külföldiek egyaránt szívesen vásárolnak lakó- és üdülőingatlant.___ ■ A kapcsolatok Testvértelepülési kapcsolatot ápolnak a németországi Dannenfels és a svájci Knonau településekkel, az iskola pedig együttműködik Pfaffenhofen (Németország) egyik neves oktatási intézményével. Külföldön úgy mutatkoztak be a rendezvényeken, hogy más baranyai falvak érdekességeit is népszerűsítették. így ismertették már az ibafai mézet, vagy az alsómocsoládiak hegyháti táncait. Az eseményeken megcsodálhatták az érdeklődők Rack Viktória szárazvirág-remekeit, megkóstolhatták Pápai László szakács mecsek-hegyháti ételspecialitásait. Rack Barna fotós a festőtábor munkáit érzékeltető naptárt készített. Hagyományt teremtve a községvezetőség minden évben a helységet ismertető naptárt ad ki. ■ A KÖZSÉG EGYIK LEGMAGASABB pontján lévő és kőfallal körbe vett Hármas keresztet hangulatos kilátóvá alakították. A hódoltság alatt erről a hegyről tűzjelzésekkel figyelmeztették egymást a falurészek lakói, ha jött a török. A közelben található a szép telepítésű millenniumi parkerdő. _____________■ Lu gasok alatt Pápai László udvarán a négy tőkéről kifuttatott Baku szőlőlugas negyven négyzetméteres, a tőkék kora meghaladja az egy évszázadot. A Rózsa-dombon Kovács László szegedi tanár ún. Olasz futószőlőt nevel. A lugas befedi nemcsak a garázst, de a ház tetejét is. Az első alanyokat ősei hozták Olaszországból. A kuriózumnak számító fajtát másutt Daladinnak is nevezik. ■ abaliget. dunantalinaplo. hu Az összeállítás az abaligeti önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János M ÁG O C S BEMUTATKOZIK Mágocs őrzi vezető A történelem folyamán a térség vezető helységének számított, most sincs ez másképp. Városi rangra jelenleg nem vágyik, holott a település minden ehhez szükséges adottsággal rendelkezik. Csak a besorolással járó költségek akadályozzák az átminősítést. A falu akkor indult fejlődésnek, amikor a németek idetelepültek. Munkakultúrájuk, szakmai felkészültségük magasan felette állt az akkor itt lakó, mezőgazdaságból tengődő magyar lakosságnak. A bevándorlók fő- foglalkozása is a növénytermesztés és állattenyésztés volt, ám már társult hozzá ipari termelés is, főként szerszámkészítő és mező- gazdasági terméket feldolgozó szakmák terjedtek el. A 19. században járási székhely is volt, a falu fejelődésében akkor következett be törés, amikor ezt a rangot elvették tőlük. Mert ki tudja mivé fejlődhettek volna, ha a Pécs-Bu- dapest vasútvonal nem Sásdon, hanem Mágocson megy keresztül - teszik fel önmaguknak is a kérdést még ma is a lokálpatrióta falubéliek. Szerencsére a 70-es években volt még egy korszakuk, amikor egy igen jól működő termelőszövetkezet is élt, felhozta a falut, volt pénzük az évtizedek alatt elmaradt infrastruktúra fejlesztésére is. Ekkor épült ki a vízvezeték- és telefonhálózat, az A művelődési ház felújításával is elkészültek szerepét MekényesO Nagyhajmás MAGOCSm Bikalo Vásárosdombó Alsómocsolád Egyházaskozár Hegyhátmaróc M?5d Tékes. "A8 Szaiatnak. b.Kisvaszar Kárásza;;::... ...a' Vékériy Felsőegerszeg Magyaregregy ? OS OTarrós pVázsnok utak szilárd burkolatot kaptak, felépült az új iskola, a tornaterem, az öregek napközi otthona, később a gázvezeték is erre kanyarodott, a szennyvízcsatorna is megépült. Pénzünk kevés, általában magunkra vagyunk utalva, éppen ezért jobbára csak a szin- tentartást tervezhetjük - mondja a polgármester, Czinege Imre. A helyzetünk miatt azonban nem vagyunk elkeseredve, hiszen a történelem folyamán volt már ilyen időszakunk. Arra törekszünk - és erre az itt lakók munkabírása, szakértelme, egészséges lokálpatriotizmusa is alapot biztosít -, hogy továbbra is őrizzük a térségben vezető szerepünket. Van lehetőségünk a fejlődésre, a vállalkozások letelepedését is segíteni tudja az önkormányzat, úgyhogy az egyik legnagyobb gondunk, a munkanélküliség is csökkenhet. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 3825 3800 ’80 u ’77 i 700 1930 1942 1980 2000 2002 Hasznosítják a termálvizet A településen az elmúlt években megoldották a középületek tatarozását és felújítását. Legutóbb a művelődési ház rekonstrukciójára került sorra, az átadás után impozáns épület ad helyet a rendezvényeknek, a klubok pedig az emeleten kaplak helyet. Felújították a kábeltelevíziós hálózatot. Az utak, járdák rendben vannak, az elkövetkező években néhány helyen viszont karbantartást kell elvégezni. A középületekben is van még javítanivaló, többek között az akadálymentes közlekedést kell megteremteni a mozgássérülteknek, a gondozási központban pedig liftet kellene építeni. A közműellátás teljes, ám a szennyvíztelep hamarosan bővítésre szorul, ugyanis már most teljes kapacitással dolgozik, újabb felhasználók rákötését már nem bírná el. Az üdülőövezet részletes rendezési tervét is el kell készíteni, ugyanis a falu közelében talált és bemért termálvíz hasznosítása is elérhető közelségbe került. Az üdülőövezet benépesülése várhatóan megváltoztatja majd az egész falu életét, hiszen a várhatóan több száz vendég kiszolgálása, programjainak megszervezése az infra- struktúra fejlesztését, a szolgáltatások bővítését és a jelen- A falu főtere díszburkolatot kap A FALU TÖRTÉNELME Már a bronzkorban is éltek ezen a környéken nomád törzsek, a rómaiak is hagytak itt maguk után nyomokat. Nevével először a ta- tárdúlás utáni időkben találkozhatunk: 1251- ben bukkan fel az Írott forrásokban Maguch formában. Ekkor a Szente-Magócs nemzetség birtoka volt, később a Laskai-család tulajdonába került. Az akkori falunév alapjául szolgáló Maguch személynév a magyar mag szó főnévi származéka. Valamikor bencés apátság is létezett e helyen. A Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett, majd 1718-tól magyarok telepedtek itt le. A településre első ízben 1743-ban 30 német család, majd az ezt követő évtizedekben ennél is több nyugatról érkezett vándorló telepedett meg a faluban. A népesség hosszú időn keresztül változatlan összetételét a második világháború utáni bevándorlás változtatta meg: 106 kiskundorozsmai család települt az akkori községbe. A falu határában 1969-ben 38,5 fokos termálvizet találtak, hasznosítására az elkövetkező években kerül sor. A TELEPÜLÉS GAZDÁI. A polgár mester dr. Czinege Imre (59 éves, főfoglalkozású), alpolgármester Szívd Mátyásné (57, nyugdíjas). A képviselők Csasznyilstván (59, kft. ügyvezető), Jäger József (48, kft. ügyvezető), ifi. Enyedi Gábomé (42, iskolaigazgató), Vágai József (66, nyugdíjas), Heisz József (45, nyugdíjas), Nagy János (43, benzinkútkezelő), Rózsa Antal (53, nyugdíjas) és Hrotkó Imre (52, kisiparos). A német kisebbségi önkormányzat elnöke Strasszer Ja- kabtié, tagjai: Hausmann Sebestyén, Marx Józsefbe, Koller Gábor és Síimé gi Krisztina. ______________■ ma gocs. dunantalinaplo. hu Az összeállítás a mágocsi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor v < i 1 legiek javítását is megköveteli. Az ipar fejlesztését nem erőltetik, ám kisebb üzemek letelepedésére van lehetőség, számukra az ön- kormányzat közműves területet biztosít. ■
