Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-30 / 354. szám

Mi ü 2002. December 30., hétfő MOHÁCS B E MUTATKOZIK 13. OLDAL Töretlenül fejlődik Mohács Az amúgy az 1526-os csatáról és mediterrán hangulatáról is­mert Duna-parti város szédületes fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. A beruházásokra fordított önerő és az álla­mi támogatások százmilliókban mérhetők, az eredmények pedig kézzelfoghatóak: elkészült a sportcsarnok, a várost el­kerülő út és a régen várt bérház. Van, aki Mohács elmúlt négy­éves fejlődésének hallatán kajá­nul jegyzi meg: a vezetést bőke­zűen támogatta a jobboldali kor­mány. Azt azonban sokan elfe­lejtik, hogy a város korántsem volt rózsás helyzetben, amikor a mostanival sok személyt tekint­ve azonos önkormányzat 1998- ban felállt.- A munkát az eladóso­dott, csőd szélén álló vá­ros gazdaságának rendbe­hozatalával kellett kezdeni - mondta Szekó József pol­gármester. - Azt, hogy idén már a költségvetés közel harminc százalékát tudtuk fejlesztésre fordíta­ni, igen szigorú gazdálko­dással, nem mindig fájda­lommentes intézkedések­kel értük el. Az elmúlt évek minden beruházásának felsorolása messze meghaladja e ha­sábok terjedelmét. Az is­kolák, óvodák korszerűsí­tése végett mintegy negy­ven beruházást vitt végbe az önkormányzat, összesen 133 millió forintért. Hatvan helyszí­nen javítottak utakat, járdákat, A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA ti 20 486 80 121 19 900 összesen 555 millió forintért. Több kilométer kerékpárút szol­gálja a biciklisták kényelmét és biztonságát, ezek mára gyakorla­tilag az egész várost behálózzák. A legjelentősebb útfejlesztés mégis a városon kívül történt: idén megépült a Mohácsot elke­rülő útszakasz. A mintegy két­milliárdos munka elsődleges cél­1840 1845 1995 2000 2002 Szekó József polgármester ja az volt, hogy a Horvátország­ba és Bosznia-Hercegovinába tartó, egyre növekvő kamionfor­galom ne a város útjain folyjon. A munkahelyteremtést célzó leginkább előremutató beruhá­zás az ipari park kialakítása volt. A város 151 hektárnyi területet szerzett meg vásárlással vagy földcserékkel. A máris több tu­cat vállalkozásnak helyet adó park eddig két új beruházót von­zott a városba. q Kisnyárád :. Székelyszabaf P Bár q Babarc \ "V \ C . A , j \ ) Lányosok ,.ia 1 JÚimohács Sárhát MOHÁCS Homorúd Az elmúlt években Mohács la­káshelyzete is sokat javult. 150 millió forintból 20 lakásos bér­ház épült a Budai Nagy Antal ut­cában. Azon felül, hogy az impo­záns ingatlan a korábban kissé lelakott környék küllemére is igen jó hatással van, a fecskeház húsz fiatal párnak ad otthont, akik közben saját lakásra gyűjt­hetnek.- Idén vásároltunk több mint tíz szociális bérlakást is, az igazi áttörést a lakáshelyzetben mégis a Millenniumi Lakóparktól vá­rom - mondta Szekó József. A várakozások már most telje­sülni látszanak: a 110 telekből szeptember óta közel ötven el­kelt. Mohács igazi büszkesége a sportcsarnok. A mutatós csarno­kot húsz évnyi várakozás után vehették birtokba a helybéliek, ez összesen mintegy 300 millió forintba került. Nagyrészt idén az épület mellett megkezdődött, és részben be is fejeződött egy szabadidőpark kialakítása a ko­rábban elhanyagolt bányagödör helyén. Részben hasonló céllal kezdődött meg idén a Széchenyi Ifjúsági Centrum építése, a 400 milliós beruházás a város főtere látványának átalakításán túl sportolásra, tanulásra és szóra­kozásra nyújt majd lehetőséget. A kórházat az elmúlt években két ütemben korszerűsítették, szintén több száz millió forin­tért, befejezése az elkövetkező években várható. ■ A MOHÁCSIAK örömmel vették birtokba a sportcsarnokot Híd, út Logisztika nélkül nincs fejlő­dés, ezt a város vezetői is ha­mar felismerték. Hiába az ipari park, az új munkahe­lyek, ha a város zsákutca ma­rad, nem lehet számottevő. A kiutat, szó szerint, a híd, az M6-os út és a határkikötő biz tosíthatja. Mohácsot a kilencvenes évek ele­jétől sújtotta a délszláv háború. A határhoz közeli városból elma­radtak a befektetők, lelassult a fejlődés. Az önkormányzat és a város legendásan jól lobbizó or­szággyűlési képviselői több mint két éve dolgoznak azon, hogy az ipari parkot logisztikai beruházá­sokkal tegyék vonzóbbá. Talán a legfontosabb ezek kö­zül a leendő határkikötő. Mohács hazánk uniós csatlakozását köve­tően a schengeni határon fekszik majd, a Duna pedig, mint VII. számú európai közlekedési korri­dor óriási jelentőséggel bír. A ha­tárkikötő 2,6 milliárd forintba ke­rül, megépítéséről kormányhatá­kikötő rozat rendelkezik. A létesítmény­hez szükséges terület megszerzé­sét város vállalta és teljesítette, így közel 3,5 hektár áll rendelke­zésre. A várhatóan 2004-ben kez­dődő építkezés jelentőségét nö­veli, hogy az Európai Unió tervei között szerepel a hajózás komoly fejlesztése. Az észak-dél irányú járműfor­galom zöme néhány éven belül az M6-M56-OS úton zajlik majd, amely szintén európai fő közle­kedési útvonal lesz. A város min­dent megtett, hogy a Mohács szempontjából legszerencsésebb változat valósuljon meg. A jelen­legi állás szerint a főút a település határától mintegy 12-17 kilomé­terre haladna el. Az út nem csak Mohács, de az egész térség fejlő­désére hatással lehet. Nyugat-kelet irányban, főleg vasúti szempontból ma zsákutca Mohács. Ezen csak a tervezett Duna-híd segíthet. Felépülése 2012-ig várható, a híd az uniós fejlesztési terveknek is része. Vidám farsang A busójárás vitathatatlanul a vá­ros legkelendőbb látványossága, a maszkos-bundás kavalkád év­ről évre turisták mind nagyobb tömegét vonzza. A sokacok ha­gyományos télűző népszokása az évek során több napon át tar­tó fesztivállá nőtte ki magát. Ilyenkor nem csak a mohácsi szállók, kollégiumok telnek meg hazai és külföldi érdeklődőkkel, de a térség több településének szállásadói is kivehetik a részü­ket a bevételekből. A fesztivált több kulturális ese­mény is kíséri, mint a Schneider Lajos Népdaléneklési Verseny, táncházak, népzenei és néptánc­műsorok, a bálok és az egyre ní- vósabb népművészeti vásár. A legfőbb látványosságot mégis a busók vasárnapi felvonulása, csó­nakos átkelése és az elmaradha­tatlan máglyagyújtás jelentik. A szervezők az idei, minden tekin­tetben példásan sikerült rendez­vénnyel magasra tették a mércét, a cél, hogy jövő március 2-án megismételjék a sikert. A BUDAI NAGY ANTAL UTCAI húszlakásos bérház A VÁROS TÖRTÉNELME Mohács már az őskorban is lakott, kedvező fekvése miatt a rómaiak is letelepednek itt. Nevét írásos forrás először 1093-ban említi. A falu a honfoglaláskor elpusztul, de a la­kosság túléli a vészt, így a 13-14. század­ban jelentős fejlődésnek indul. A település a 15. századtól mezőváros, virágzó ipara és kereskedelme kiemelkedő jelentőséget biz­tosít a Dél-Dunántúlon. Mohács fejlődését a török hódítás töri meg: történetének legismertebb eleme, a gyászos emlékű 1526-os csata elpusztítja, újjáépítéséről a törökök gon­doskodnak. Viszonylagos nyugalmat a hódoltság alatt szandzsákközponti címe ad a lakosságnak. A török idők után magyarok, szerbek, németek és cigá­nyok, majd sokacok népesítik be a várost, a nemzetisé­gek más-más területeit foglalják el a településnek. 1868- ban nagyközséggé minősítik vissza, városi rangot 1924- ben kap újra. Újmohács és Sárhát létrehozásával ma a fővároson kívül Mohács az egyetlen magyar város, amely a Duna mindkét partján rendelkezik lakóterületekkel. Cél a megyei jogú városi cím elérése A városvezetők Mohács polgármestere Szekó Jó­zsef (48) közgazdasági szakokleve­les mérnök, műszaki tanár, alpol­gármestere Katona József (52), pe­dagógus. A képviselő-testület tag­jai: Bánki Erik (32), külkereskedő, Czita Mátyás (52), raktárvezető, Csollák István (48), mérnök, dr. Fa- ludi Ibna (61), fogszakorvos, He­gedűs Csilla (33), foglalkozásveze­tő, Héra Ferencné (62), nyugdíjas közgazdasági technikus, Kovács László (39), tanár, Köszné Lebő Zsuzsanna (34), tanár, TRÖ- vezető, Lajdi Antalné, (66), tanár, dr. Németh Elemér (64), mezőgaz­dasági mérnök-tanár, Panczáné dr. Dékány Klára (51), jogász, Pávko- vics Gábor (33), közgazdász, Rang Henriett (29), vállalkozó, dr. Torjay Gábor (33), ügyvéd, Varga Péter (48), agrár-közgazdász, Wintemitz Ferenc (62), fényképész, filmkészí­tő, Zimmermann Ferenc (60), köz­gazdász. A mohácsi roma kisebb­ségi önkormányzat vezetője Ko­vács István, a németé Rang Henri­ett, a horváté Bárácz Istvánná, a szerbé Máté Dusán. A város jegy­zője dr Bódis Mihály. ________■ mo hács, dunantulinaplo. hu Az oldal a mohácsi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Barabás Béla Mohács parlamenti képviselői idén ősszel kezdtek lob­bitevékenységbe a megyei jogú városi cím megszerzéséért, ti­zenkét másik település kezde­ményezéséhez csatlakozva. A rang megszerzésével nem csak Mohács szerepe nőhet a régió­ban, de a helyben maradó illeté­kek évi 40-80 milliós pluszbevé­telt jelenthetnek. A címnek je­lenleg egyetlen akadálya van: a törvény legalább 50 ezres lakos­ságszámot ír elő a megyei jogú városoknak. A szabályozás azonban idejétmúlt, hiszen a címmel már rendelkező városok közül több 50 ezernél kisebb lé­lekszámú. A BUSÓJÁRÁS évről évre nagyobb tömeget vonz a városba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom