Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-24 / 350. szám

KARÁCSONY 2 0 0 2 VII. OLDAL Színházcsináló Jordán Nobel-díjas aforizmák Kertész Imre mondja Jordán Tamás január Tjétől a Nemzeti Színház vezetője. Nagy fába vágja a fejszé­jét. Pályázat útján nyerte el, pedig - szavai szerint - soha nem vágyott színidirektori babérokra. A Merlin Színházban sikereket sikerekre halmozott; itteni terveit-elképze- léseit, amelyek - mint mondja szinte kivé­tel nélkül - az egykori Egyetemi Színpa­don gyökereztek, a Ferencvárosban, a Duna partján is valóra kívánja váltani.- Január Tjén veszi át a Nemzeti Színhá­zat; évad közepén. Nehéz feladat?- Valahányszor igazgatói pályázatokról és kinevezésekről van szó - én magam is jó né­hányszor voltam kuratóriumi tag mindig az volt a véleményem: a legjobb időpont ja­nuár 1-je, tudniillik egy új szezon előkészí­téséhez nagyon sok munkára van szükség, márciusban már szerződtetni kell.- Tulajdonképpen vadonatúj színházat is kell csinálnia.- Igen, de annál több idő kell a felkészü­lésre. Zavarban is lennék, ha februárban - mint bűvésznek a cilinderből'- elő kellene varázsolnom a nyulakat. Amit én akarok, ahhoz nekem sok idő kell. Az Egyetemi Örülök, hogy van több mint Színpad nagyon fél év a felkészülésre. A pá- hamar értelmiségi ta- Izzatom szövege úgy kez- lálkozóhely lett, ahol dődik, hogy minden az a színházi esetné- Egyetemi Színpaddal indult nyék mellett sok min- e^: a színházat és a színház den egyéb is volt. környékét 18 éves Voltak koncertek, ott koromban kezdtem megis- lehetett Beatles-t elő- memi- Az Egyetemi Színpad szőr hallgatni, Sán- fogalommá vált. A kádári dór Gyurit közte erőteljes diktatúra kellős kö­Latinovitsot, zePén volt e§V helV>aho1 ~ Mensárost most mar világosan tudjuk, hogy szelepként működött; engedték, hogy az értelmi- ség ott kitombolja a maga szabadságérzetét, demokráciavágyát - lehetett olyanokat csi­nálni, mint más helyen nem. En oda úgy jártam be sokadmagammal, mint egy Wub- a.j^ba-. Tudtam azt, hogy mindig-vannak ott, ., akikkel találkozva eszmét lehet cserélni, együtt lehet poharazgatni, szóval a teljessé­get jelentette. Most már világosan látom, hogy a későbbi pályafutásom-alátf szakadat- lanul ezt kerestem. Szeretnék a Nemzeti Színházból jó munkatársakkal, megfelelő anyagi háttérrel olyan helyet csinálni, amely nemcsak színház, hanem sok egyéb is. A Nemzeti Színháznak találkozóhelynek és fellegvárnak kell lennie, amire netalán azt lehet majd mondani néhány év múlva, hogy ez bizony az ország vezető kulturális intéz­ménye. Nem mondok vezető színházat, mert azt a fene tudja, hogy sikerül-e elérni.- A globalizáció világában adódik a kér­dés: hol lehet elhelyezni a Nemzetit; sőt: egy­általán magának az elnevezésnek van-e lét- jogosultsága?- Joggal kérdezi meg, mert mindenki za­varban van, akitől azt kérik, hogy próbálja meg definiálni az odabiggyesztett nemzeti jelzőt. Már eleve azért is zavarban vagyunk, mert. van az országban még több nemzeti színház - például Pécsen, Miskolcon, Szege­den -, tehát már így sem lehet, hogy ez az egyetlen. Meg hát a legtöbb színház olyan műsortervvel rendelkezik és olyan feladato­kat lát el, amelyekről lehet gondolni, hogy nemzeti, hagyományokat őriz, keresi az újat, ápolja a magyar drámákat. Szóval sem­miféle olyan kitüntetettséget nem tudok mondani, amivel értelmezhetném a nemzeti jelzőt. Ám legyen ez a neve. Arról szólnak kimondott tervezetek, hogy az ország szín­háza legyen. A pályázatomban szerepel 19 rendkívül jól csengő rendezői név, akik ne­kem szándéknyilatkozatot adtak, hogy szí­vesen dolgoznak velem. Miután Kaposváron eltöltöttem 11 évet, egy picit mindig vidéki színésznek is tartom magam, miközben tős­gyökeres pesti vagyok, de hát oda kötnek a legértékesebb színészi évek, abba a fantasz­tikus csapatba tartoztam, amelyik szintén legenda, tehát én a vidék sorsát nem formá­lisan, hanem tartalmában is a szívemen vi­selem. Nem győzöm mondani, hogy Kapos­vár milyen sokat tett az én színészi pályafu­tásomnak, és hogy Pécs is mennyit számít nekem, hogy ott rendezek, játszok, és ott van az Országos Színházi Találkozó.- Ez időben is összeegyeztethető lesz?- Hogyne...- És ettől lesz a Nemzeti mindenkié?- Nem. Van elképzelésem, hogy miként akarom preferálni a vidéket, és mitől lesz a Nemzeti az ország színháza. A vonzáskör­zetnek számító Pest megyén kívül van 18 másik, és minden szezonban van 9 használ­ható színházi hónap. Amit most elmondok, az kétszer 9, tehát két évre szóló tervezet. Minden hónapban lesz egy hétvége, ame­lyik valamelyik megyéről szól. Mondjuk 2004. február valamelyik hétvégéjén So­mogy megye lesz a Nemzeti Színház vendé­ge. Feltérképezzük, hogy milyen értékekkel rendelkezik Somogy, és ebbe a három nap­ba beleöntjük a Nemzeti Színház falai közé Somogy értékeit, eljönnek a színház mellett a zene, a tánc, a képzőművészet, a népmű­vészet, a tudomány, a közélet, a költészet képviselői. A másik: én a Nemzeti Színház potenciális nézőjének tekintek mindenkit. Olyanokat is, akik esetleg 150-200 kilomé­terre laknak innen, nincs kocsijuk, esetleg "még a pénztárcájuk sem olyan vastag, de kí­váncsiak a Nemzeti Színházra, kíváncsiak a kultúrára. Megszervezzük, hogy minden szezonban minden megye kap egy elő­adást. Mondjuk, 2004. január 16-án Baranya megyéé a Bánk bán elő­adás délután ötkor. Az önkor­mányzatok segítségével ki­hirdetjük a templomban, a kocsmaajtón, hogy bárki je­lentkezhet; a jelentkezőket a legkisebb helyekről is el­visszük a megyeközpont­ba, onnan különvonat el­hozza Pestre, ahol szintén buszok szállítják a dél­utáni előadásra. Négy órakor megérkeznek, körülnézhetnek a szín­házban, egy órán ke­resztül mászkálhat­nak, ötkor beülnek a Bánk bánra, ha gye­rekeket hoztak ma­gukkal, akkor köz­ben gyerekelőadás­sal szórakoztatjuk, fél nyolckor vége az előadásnak, vissza busszal. A szponzorok segítsé­külföldön is otthon van Folytatás a VI, oldalról en - jól síel, ezért szívesen hódolunk ennek a téli sportnak.- Hogyan emlékezik vissza a gyerekkori ka­rácsony estékre? Falun éltek vagy városban?'- Koppenhágától mintegy száz kilométer­re, egy tízezres településen laktunk. A kará­csony mindig nagyon ünnepélyes volt, s a hagyományok szellemében zajlott le. Késő délután az egész család templomba ment, aztán pedig asztalhoz ültünk, amelyen a fő étel sült kacsa vagy sült liba volt.- Halat nem ettek?- Akkor nem, az egész évben jellemzi a dán konyhát. Mostanában pulyka is kerül a karácsonyi asztalra, vagy még inkább egy speciális, disznóhúsból készült dán étel, a flaeskestag, amit aligha lehet megtalálni a szakácskönyvekben. A vacsora utolsó fogása rizspuding volt tejszínhabbal, meggyszirup­pal és mandulával; ez szintén hagyományos dán édesség. Étkezés után kigyúrtak a gyer­tyák, a család kézen fogva körbetáncolta a karácsonyfát, énekeltünk, s végül átadtuk egymásnak az ajándékokat.- Az idén ez elmarad.- Az ausztriai sízés idején igen, de bizo­nyos vagyok abban, hogy visszaérkezés után bepótoljuk.- Az év végéhez közeledünk, ez a számve­tés ideje. Milyen volt az elmúlt esztendő a csa­lád számára, s mire számítanak, mire készül­nek a jövő esztendőben ?- 2002 nagyon mozgalmas év volt szá­munkra. Azzal, hogy Budapestre jöttem dol­gozni, a családnak is költözni kellett, a gyere­kek iskolát váltottak, be kellett illeszkedniük az új környezetbe. Januárra valószínűleg meglesz a ház, ahol lakni fogunk, ott beren­dezkedünk... ez is egyfajta kihívás. Nagyon remélem, hogy az otthonteremtés után az eg esz család:'.,:?: •„.-z alkalma arra, hogy módszeresen feltérképezzük Magyarorszá­és utazás is, hisze az új szakmai fel­adatok mellett az embernek lehetősé­ge nyílik arra, hogy találkozzon egy másik nép kultúrá­jával. Amikor Spa­nyolországban és Németországban Élni - az Istennek tett szívesség. Az élet; idő, amit nagyrészt fölösleges dolgokkal töltünk ki. Bármiben hiszel is, meghalsz; de ha semmiben sem hiszel, már élő-halott vagy. A Rákosi-korszakban nem újságot, leckét kellett írni. Ha létezik sors, nem lehetséges a szabadság; ha létezik szabadság, nem létezik sors. Okosak csak korlátoltságunk határain belül lehetünk. A vereségnél csak a győzelem megalázóbb. Az őszinte ember akkor is őszinte, ha hazudik. Az ember a saját legtitkosabb, legkéjesebb és legkényesebb tulajdonságait üldözi másokban. Hallom azt is, hogy a Sorstalanság kötelező iro­dalommá „süllyed” a középiskolában. Különös, hogy pénzt kapok azért, mert túlértem a koncentrációs tábor borzalmait. Időutazás A karácsony mai, közismert jelképe a feldíszí­tett fenyő, vagyis a karácsonyfa. Ebben a for­májában protestáns, német eredetűnek tekin­tik a kutatók és az 1800-as évek elejére veze­tik vissza. Alig száz esztende' a vajdasági Bástopolyán még nem volt riUa szentestén az életfa díszítése. Szegényebb dél-bácskai családoknál Szegedtől és Zombortól Titelig a néprajzosok feljegyzései sze­rint az édesanyák karácsony böjtjén díszítették az életfát. Bácstopolyán még az 1900-as évek elején is elterjedt volt ez az asztali dísz. Az életfa glédics, vagy más néven koronafaágból készült. Két ágat külön, egymást keresztezve úgy hajlítot­tak ovális alakúra, hogy ha alul az ágvégeket ösz- szekötötték, négylábú „koronára” hasonlított. Jó­kora hosszú töviseire piros almát, aszalt szilvát, szárított gombafejet, vadrózsabogyót vagy bagoly­tüdőnek is nevezett aszalt almát és szentjános­kenyeret tűzdeltek. Zsíros étel aznap sehol nem került az asztalra. Nyárson sült halat, törött pa- szulyt (sós vízben főtt péppé zúzott szárazbabot), savanyú káposztát, kenyeret vagy fonott kalácsot (mindig egészben rakták az asztalra, hogy kerek legyen az eljövendő esztendő), mézbe mártott fokhagymát és diót ettek. Evés előtt a szobában körbe állták a fehér abrosszal leterített asztalon álló életfát és sorban ittak abból a pohárból, amelyben ott volt az egészséget jelképező piros alma. Az almát később a kútba dobták, hogy a jó­szág is egészséges maradjon. Ott volt az életfa közelében az a ruhácska, faklumpa (fapapucs), esetleg csizmácska, amelyet a gyerekek levélben kértek a Jézuskától. Elvétve csuhéból font babát, vagy kukoricaszárból készült állatfigurákat is kaptak a gyerekek szentestére. Hazánkba a feljegyzések szerint a karácsonyfa­állítás szokását az arisztokrácia a bécsi udvar köz­vetítésével honosította meg. 1824-ben Brunswick Teréz, 1826-ban pedig József nádor harmadik neje, Mária Dorottya, illetőleg a Podmaniczky család dí- szíttetett fenyőfát Táján, majd pedig 1834-ben a Bezerédi család Fertőszentmiklóson. Jáki Ferenc osli plébános, a Hunyady család házi papja 1855- ben rendezte meg az első hazai karácsonyfa-ünne­pélyt a falusi iskolás gyerekek számára. Magyar nyelvterületen a karácsonyfa-állítás és -díszítés szokása fokozatosan terjedt nyugatról keletre. Az első közös karácsonyfákat az első világháborúban a katonák számára díszítették fel, míg a vidéki kis­városokban és a falvakban csak a két világégés közötti időszakban várt általánossá. Kezdetben selyempapírba csomagolt negyedelt kockacukorral és mézeskalácsból formázott csillaggal, majd angyalkadíszekkel, cserépcsengettyűkkel, színes papírláncokkal ékesítették a karácsonyi fenyőt, amelynek ágvégeire csipeszekkel erősítették fel az égő gyertyákat. Néhol gipszből és vattacsomókból készült karácsonyi báránykákat is felraktak a fenyőre, illetve raktak az asztalon lévő színes szalaggal ékesített lucabúza köré. KIRÁLY LÁSZLÓ Klaus Holgaar Rasmussen szeptembertől a Pannon GSM távközlési cég vezérigazgatója. Ezt megelőzően 1897 és 1996 között a dániai Thorn EMI Group munkatársa volt, a többi között a Fona cég marketing- és értékesí­tési alelnöke. got, megismerKeajunK az egyes tájegységete­kéi, az itteni szokásokkal, s esetleg átnéz­zünk a szomszédos országokba is. Én úgy tartom, hogy a külföldi munka mindig egyfaj­ta iutalom. kaland dolgoztam, ugyamtyen tudatosan nasznattuk ki az alkalmat, hogy ne csak turistaélménye­ink legyenek az adott országról. Mindent egybevetve: nagyon optimista vagyok a jövő esztendőt illetően, s ez egyaránt vonatkozik a családomra és a cégre is, amelyet vezetek. _______________________________________PÁK ILKMtR „S zeretnék a Nemzeti Színház­ból jó munkatársak­kal, megfelelő anya­gi háttérrel olyan he­lyet csinálni, amely nemcsak színház, hanem sok egyéb is. A Nemzeti Szín­háznak találkozó- helynek és fellegvár­nak kell lennie.” gével szeretnénk úgy megcsinálni, hogy rendkívül olcsó legyen a részvételi díj. Tehál így mégiscsak azt lehet gondolni, hogy min­denki eljuthat a Nemzeti Színházba, aki esetleg korábban nem tervezte, vagy nem is álmodhatott róla. Nagyon fontos feladatnak tekintem, és ahogy haladunk az idővel elő­re, egyre kevésbé lesz szlogenízű, luftbal- lonszerű az EU-csatlakozással kapcsolatos valamennyi kimondott szó vagy jelszó vagy terv. A tervezet abból indul ki, hogy az EU- tasorszáeok minden félévben cserélik az el­nököt, mi pedig minden félévben rendezünk egy EU-fesztivált, amely an­nak az országnak a művé­szetéről ad keresztmet­szetet, amely éppen az elnök.- Mi lesz a sorsa a Mer­lin Színháznak?- Nagyon szeretném, ha tudná folytatni azt a munkát, amit évek óta együtt csinálunk.- A kezét nem engedi el...- Hát a gyerekem végül is, nem? Tizen­egy év van mögöttem, és hát most, hogy így közeledik^ búcsú, egyre nehezebb a lel­kemnek. És érzem a falak szemrehányását, mert a falak azért dorgálnak engem, meg összeráncolják a homlokukat. ____________ ______________GYULAY ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom