Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)
2002-12-24 / 350. szám
VIII. OLDAL KAR A C S O N Y 2 0 0 2 Vendégségben a XIX. század legszebb asszonyánál Erzsébet testméretei Magassága: 172 cm Súlya: 50 kg Derékbősége: 50 cm (négy szülés után is) Ferenc József ebédje (Gödöllő, 1882. február 5.) Spárgakrémleves erőlevesgombóccal, rombuszhal homárszósszal, sült lazac, milánói krokett, aszpi- kos borjúmirigy, szárnyascomb skarlát módra, pulykafióka périgueux-i módra, marhaszelet Percil- szósszal, angolos bélszín, sült kacsa és csirke, articsóka olasz módra, Waldecki nudli, kávébomba, cipó paraszt módra. Sisi délutáni csemegéje Hozzávalók: 20 dkg liszt, 14 dkg vaj (margarin), 7 dkg cukor, 7 dkg darált mandula, 1 tojás, csokoládémáz; a habos masszához: 28 dkg cukor, 1,25 dl víz, 8 tojásfehérje, 15 dkg epervelő. A lisztet, vajat, mandulát, cukrot, tojást tésztává gyúrjuk, késfok vastagságúra kinyújtjuk és két, 8 cm széles csíkra osztjuk. A csíkokat zsírral kikent tepsiben 200 fokra előmelegített sütőben 10 percig sütjük. Közben a habos masszához a cukrot a vízzel felfőzzük úgy, hogy a cukrot először feloldjuk a vízben, majd keverés nélkül főzzük, a keletkező habot leszedjük. Tovább főzzük, amíg egy kanalat hideg vízbe, majd fövő cukorba, majd ismét hideg vízbe mártva a rátapadó cukorból selymes, nem törékeny golyót formázhatunk. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, a forró szirupba keverjük és az edényt jeges vízbe állítva addig keverjük, amíg a massza kihűl. Hozzáadjuk az epervelőt, majd a tésztacsíkokra simítjuk, utána né: hány percre a sütőbe toljuk, amíg a massza kissé megszilárdul. A sütőből kivéve csokoládémázzal bevonjuk. Anekdotázó Egy angol gyáros 1881 őszén kihallgatást kért Sisitől, hogy megmutassa neki a találmányát. A legszerencsétlenebb időpontban kereshette fel, mert a királyné épp lovagolni indult, ami nála szent dolognak számított.- Tud lovagolni? - kérdezte a gyárostól Erzsébet. Az igenlő válasz után azt javasolta neki, kérjen kölcsön megfelelő öltözéket, s majd lovaglás közben megbeszélnek mindent. Amikor jó félóra múlva visszatértek, az angol zihálva jegyezte meg a lovászfiúnak:- Ez volt a leggyorsabb negyven perc, amit eddigi életemben megtettem. *** Erzsébet nagyon szerette a kutyákat, kettőt közülük Gödöllőn is temettek el. Shadow kő emléktáblája máig látható a kastély előtt, a királyné kertjében. Egy másik jószágot, amelyik Farkas névre hallgatott, 1873-ban kapta a személyzettől. A kutyát kö- lyökkorától tanítgatta. Amikor Sisi 1874-ben Bécsbe utazott, útközben elveszett Farkas. Gödöllőtől Bécsig szinte tűvé tették érte a birodalmat, de csak nem került elő. Mit volt mit tenni, Erzsébet keservesen elsiratta. Néhány nap múlva Farkas lesoványodva, kimerültén besompolygott a Burgba. Gazdájára emelte fáradt tekintetét, aztán néhány perc múlva kilehelte lelkét. Később kiderült, a Buda- Bécs közötti utat a saját lábán tette meg a jószág. A második világháború után Gödöllőt is utolérte a magyar kastélyok végzete. Előbb a be- és továbbvonuló vagy menekülő hadseregek fosztogatták a magára hagyott palotát, majd nem éppen főúri szerepet álmodtak a csupasz falak közé azok, akik az idő tájt álmodhattak. A főépületbe szociális otthont telepítettek, a szárnyépületekbe pedig a Vörös Hadsereg kvártélyozta be magát ideiglenesen — közel ötven évre. Végűi győzött a józan ész: közhasznú társaság alakult a kastély helyreállítására'és későbbi működtetésére. A munkálatok javában folytak, amikor Vannak kastélyok Magyarországon - helyreállított paloták és romosak -, és van a Gödöllői Királyi Kastély. Ami a franciáknak Versailles, az nekünk Gödöllő. A város jelképét Mária Terézia , bizalmasa - a valóságosan és képletesen is jó nyelvérzékkel bíró - gróf Grassalkovich Antal építtette, a romlása előtti évtizedekben pedig Horthy Miklós kormányzó szolgálatában állt. A fénykorát Erzsébet királyné idején élte, ma is miatta járnak ide évente vagy háromszázezren, hogy a monarchia levegőjébe egy picit beleszippantsanak. a szovjet csapatok elhagyták Magyarországot, értelemszerűen Gödöllőt is. A kastély főépületét és a kaszárnyául szolgáló szárnyát elválasztó falon sokáig ott díszelgett egy félcipővé „átalakított” katonacsizma. Ma már nincs ott. Valaki elvitte, vagy az idő vasfoga rágta szét. Áll viszont a kastély, amelyet Szabó Margit kalauzolásával jártunk végig. A közhasznú társaság sajtófőnöke hosszú ideje kutatja Erzsébet királyné életét, itteni napjairól írott könyve „...gödöllői lakos vagyok...” címmel a közelmúltban jelent meg. Szóval háromszázezer - ennyi látogató keresi fel évente a kastélyt, a műemlék ezzel Magyarország hatodik leglátogatottabb múzeuma. Az érdeklődők többsége természetesen magyar, de szép számmal érkeznek Sisi-rajongók Ausztriából és - most csodálkozzanak - Japánból. A sógorokat meg az Erzsébet nyomdokain címmel meghirdetett - mit meghirdetett, kitalált - Sisi-út hozza ide, amely gödöllői kezdeményezésre jött létre, s a bajorországi Augsburg- nál, Erzsébet bátyja, Lajos Vilmos városánál kezdődik, s itt ér véget. Egyelőre, mert az öt nap alatt bejárható utat szeretnék meghosszabbítani, akár Gyuláig, ahol a királyné Ferenc József oldalán 1857-ben megszemlélte a Körösök szabályozási munkálatait. A mintegy húsz múzeum által összeadott festmény, bútor, s használati tárgy oly hűen idézi a 19. század második felét, hogy az ember elhiszi, a következő teremben ott ül Sisi, Erzsébet királyné, a magyarok kedvence, akinek a kiegyezést, majd a boldog századvéget köszönhetjük. Ő győzte meg Ferenc Józsefet, békül- jön ki a magyarokkal, különben darabjaira hullik a birodalom. Apró epizód csupán, de talán jellemző a magyarul kiválóan beszélő, Arany János verseit olvasó, és legkisebb lányának, Mária Valériának magyar dajkát fogadó Erzsébetre, hogy amikor egy olasz anarchista Genfben leszúrta, magyarul sóhajtott fel: „Hát most mi történt velem?” A gödöllői kastélyt Sisi szemelte ki még 1857-ben, de mivel a poroszosztrák háborúban elszenvedett vereség miatt Bécs megroggyant költségvetéséből nem tellett rá, a magyarok vásárolták meg koronázási ajándékként a királyi párnak. A kastély bejárata fölött az emeleten 165 négyzetméter alapterületű, 9,3 méter belmagasságú díszterem kápráztatja el a látogatót. Egyik oldalon a császár lakosztálya - gardrób, főhadsegédi szoba, hálószoba, dolgozószoba, szalon - csatlakozik hozzá, utóbbi kettő vörös falikárpittal borítva, a másik szárnyon pedig Sisié - szalon, írószoba, barokk szobák, öltöző- és Mária Terézia-szoba (háromnapos gödöllői látogatása alatt, 1751-ben itt lakott a császár, Ferenc József üknagyanyja) - ezeket lila szín uralja. A sort az Erzsébet-em- lékkiállításnak berendezett szobák zárják. Á visszaemlékezések szerint az uralkodópár - annak ellenére, hogy csak a díszterem választotta el egymástól a lakosztályaikat - nemigen zavarta egymást. Erzsébet különösen a mayerlingi tragédia, fia, Rudolf trónörökös halála után egyre többet utazott, de amikor otthon tartózkodott, akkor is a magányt kereste. Ez Gödöllőn sem volt másként. A sülteket inkább csak hidegen fogyasztotta, az édességből pedig csak keveset engedett meg magának, mert félt az elhízástól. Amikor rendesen étkezett, reggelijét - amelyhez teát vagy tejet, tojást, hideg húsokat tálaltak - kilenckor fogyasztotta el, ebédjét - egy kis sült zöldséget és az elmaradhatatlan fagylaltot - öt, fél hatkor. A napközbeni koplalást gyakran ellensúlyozta éjszakai nassolással. Hálószobájából titkos lépcső vezetett a földszinti konyhába, ahol édesség várta az éhségtől gyötört királynét. Gödöllőn az egyik barokk szobát alakították át „lépcsőházzá”, ami ma is látható. Erzsébet nem csak a súlyára, hanem a bőrére is vigyázott. Sokszor aludt vaságyon - miként a rideg, poroszos nevelésben részesült császár -, s fejé alá általában nem rakott párnát, hogy ne ráncosodjon a nyaka. Étkezési szokásait tekintve Ferenc József sokban hasonlított Erzsébetre. Nem volt válogatós és keveset evett. Reggelire általában tejeskávét és egy császárzsemlét fogyasztott. Ebédre gyakran tálalták fel kedvencét, a Tafelspitzet, a főtt marhahúst, amit a magyar étlapokon tányérhúsként kúráltak. A Tafelspitz szó szerinti fordításban asztalsarkot jelent. Nevét állítólag onnan kapta, hogy a kényszerből és gyorsan étkező uralkodó vendégeinek még fel sem szolgálták az ételt, amikor ő már befejezte. Miután illetlenség volt ilyenkor még enni, az asztalsarkon, a spitzen ülők gyakran maradtak éhen. A vendégek mi mást tehettek, a kiadósnak nem mondható császári lakoma után beültek egy közeli vendéglőbe. Borból a tokajit, sörből a bajort fogyasztotta, és kedvelte a brandyt, persze csak módjával. A sörből például általában egy pohárral fogyasztott. Visszatérve a gödöllői kastélyra, mint említettük, igazi, monarchiabeli hangulatot áraszt. Legyen bizonyság erre egy kedves történet Karlheinz Böhmről, aki a legendás - 1955-ben (!) forgatott - Sisi-filmben Romy Schneider oldalán Ferenc Józsefet alakította. A most 74 esztendős színész egy hétfői napon kopogtatott a kastély kapuján. Szün-' nap lévén, éppen takarítottak, a múlt századi hangulatot takarítónők nyüzsgése és porszívók zaja törte meg. Am Böhmöt ez cseppet sem zavarta, amikor a kastélyigazgató, Körösvölgyi László oldalán végigjárta a termeket. Sőt a fotós kedvéért Ferenc József bordó falikárpittal borított dolgozószobájában még az íróasztal mögé is leült. Azt mondta, olyan, mint az igazi. Márpedig ő tudhatja, hiszen a kor kutatói szerint a filmben minden a „helyén van”, annyira pontos és élethű valamennyi részlete. ÁRPÁSI ZOLTÁN Eugen Ketterl, Ferenc József hűséges inasa így emlékezett a királyi kastély mindennapjaira: „Gödöllőn a császárnak csak ritkán sikerült találkoznia feleségével, bár egy fedél alatt laktak. Ha Ferenc József reggel akarta felkeresni és bejelentés nélkül ment át hozzá, akkor azt mondták, hogy még alszik. A felséges asz- szony néha elment a hegyekbe, és onnan csak este tért vissza szerencsétlen udvarhölgyével, persze holt- fáradtan, ekkor meg már azért nem fogadta a császárt..." Az erdőben és vadban gazdag vidék alkalmas is volt sétákra, lovaglásokra és főúri vadászatokra. Sisi otthonosan mozgott ezeken az összejöveteleken, hiszen jó lovas hírében állott. A kastélyhoz tartozó lovardában még műlovaglást is tanult egy cirkuszi műlovarnőtől, később pedig egy skót kapitánytól, ők sok „kunsztra” megtanították. Pusztán történelmi érdekesség, hogy skót mesterével, aki Sisi kedvéért egy időre Gödöllőre költözött, Althorpban ismerkedett meg, ahol Diana walesi hercegnő alussza örök álmát. A szívek királynőjének üknagyapja, Earl Spencer hívta meg oda Erzsébetet 1876 márciusában vadászni. Erzsébet királyné mintegy kétezer napot töltött Gödöllőn, rövidre szabott életének hat évét. Általában ősszel érkezett, egyedül vagy a császár oldalán, s ha tehette, itt ünnepelte a névnapját, november 19-ét. Ilyenkor szerenáddal, fáklyás felvonulással köszöntötték a gödöllőiek, s még a legszegényebbek is égő gyertyát tettek vályogházaik ablakába. Sisi, ha tehette, karácsonyra is maradt, itt töltve születésnapját, amely szentestére esett. Üzennek a színek Szabó Margit szerint, ha a magyar nyelvben - mint a németben - lennének nemek, akkor a gödöllői kastély biztosan nőnemű lenne. Sisi miatt, míves gyertyatartója, elegáns cserépkályhája, barokk íróasztala, aranykeretes tükrei, a festmények, a családi képek és lakosztályának lila kárpitja miatt. Ezt a színt kedvelte, az édesség terén is ragaszkodott hozzá - az ibolyafagylaltot hozzá kötik. A fagylalt fölötte kedves csemegéje volt, szívesen fogyasztotta, annak ellenére, hogy szigorú diétát tartott. Csak így tudta megőrizni legendás karcsúságát. A hibásan alkalmazott diéta sokszor ödémás panaszokat okozott, ilyenkor néhány napig rendesen étkezett. Ám amikor az állandóan magával vitt mérleg akár fél kilóval is többet mutatott, képes volt napokig csak tejen élni, máskor meg csak narancsot enni. á /
