Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-24 / 350. szám

VIII. OLDAL KAR A C S O N Y 2 0 0 2 Vendégségben a XIX. század legszebb asszonyánál Erzsébet testméretei Magassága: 172 cm Súlya: 50 kg Derékbősége: 50 cm (négy szülés után is) Ferenc József ebédje (Gödöllő, 1882. február 5.) Spárgakrémleves erőlevesgombóccal, rombuszhal homárszósszal, sült lazac, milánói krokett, aszpi- kos borjúmirigy, szárnyascomb skarlát módra, pulykafióka périgueux-i módra, marhaszelet Percil- szósszal, angolos bélszín, sült kacsa és csirke, arti­csóka olasz módra, Waldecki nudli, kávébomba, cipó paraszt módra. Sisi délutáni csemegéje Hozzávalók: 20 dkg liszt, 14 dkg vaj (margarin), 7 dkg cukor, 7 dkg darált mandula, 1 tojás, csoko­ládémáz; a habos masszához: 28 dkg cukor, 1,25 dl víz, 8 tojásfehérje, 15 dkg epervelő. A lisztet, vajat, mandulát, cukrot, tojást tésztává gyúrjuk, késfok vastagságúra kinyújtjuk és két, 8 cm széles csíkra osztjuk. A csíkokat zsírral kikent tepsiben 200 fokra előmelegített sütőben 10 percig sütjük. Közben a habos masszához a cukrot a vízzel felfőz­zük úgy, hogy a cukrot először feloldjuk a vízben, majd keverés nélkül főzzük, a keletkező habot leszedjük. Tovább főzzük, amíg egy kanalat hideg vízbe, majd fövő cukorba, majd ismét hideg vízbe mártva a rátapadó cukorból selymes, nem törékeny golyót formázhatunk. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, a forró szi­rupba keverjük és az edényt jeges vízbe állítva ad­dig keverjük, amíg a massza kihűl. Hozzáadjuk az epervelőt, majd a tésztacsíkokra simítjuk, utána né: hány percre a sütőbe toljuk, amíg a massza kissé megszilárdul. A sütőből kivéve csokoládémázzal bevonjuk. Anekdotázó Egy angol gyáros 1881 őszén kihallgatást kért Sisitől, hogy megmutassa neki a találmányát. A leg­szerencsétlenebb időpontban kereshette fel, mert a királyné épp lovagolni indult, ami nála szent dolog­nak számított.- Tud lovagolni? - kérdezte a gyárostól Erzsébet. Az igenlő válasz után azt javasolta neki, kérjen köl­csön megfelelő öltözéket, s majd lovaglás közben megbeszélnek mindent. Amikor jó félóra múlva visszatértek, az angol zihál­va jegyezte meg a lovászfiúnak:- Ez volt a leggyorsabb negyven perc, amit eddigi életemben megtettem. *** Erzsébet nagyon szerette a kutyákat, kettőt közü­lük Gödöllőn is temettek el. Shadow kő emléktáblá­ja máig látható a kastély előtt, a királyné kertjében. Egy másik jószágot, amelyik Farkas névre hallga­tott, 1873-ban kapta a személyzettől. A kutyát kö- lyökkorától tanítgatta. Amikor Sisi 1874-ben Bécsbe utazott, útközben elveszett Farkas. Gödöllőtől Bécsig szinte tűvé tették érte a birodalmat, de csak nem került elő. Mit volt mit tenni, Erzsébet keser­vesen elsiratta. Néhány nap múlva Farkas lesová­nyodva, kimerültén besompolygott a Burgba. Gaz­dájára emelte fáradt tekintetét, aztán néhány perc múlva kilehelte lelkét. Később kiderült, a Buda- Bécs közötti utat a saját lábán tette meg a jószág. A második világháború után Gödöl­lőt is utolérte a magyar kastélyok végzete. Előbb a be- és továbbvonuló vagy menekülő hadseregek foszto­gatták a magára hagyott palotát, majd nem éppen főúri szerepet ál­modtak a csupasz falak közé azok, akik az idő tájt álmodhattak. A fő­épületbe szociális otthont telepítet­tek, a szárnyépületekbe pedig a Vö­rös Hadsereg kvártélyozta be magát ideiglenesen — közel ötven évre. Vé­gűi győzött a józan ész: közhasznú társaság alakult a kastély helyreállí­tására'és későbbi működtetésére. A munkálatok javában folytak, amikor Vannak kastélyok Magyarorszá­gon - helyreállított paloták és ro­mosak -, és van a Gödöllői Kirá­lyi Kastély. Ami a franciáknak Versailles, az nekünk Gödöllő. A város jelképét Mária Terézia , bizalmasa - a valóságosan és képletesen is jó nyelvérzékkel bíró - gróf Grassalkovich Antal építtette, a romlása előtti évtize­dekben pedig Horthy Miklós kormányzó szolgálatában állt. A fénykorát Erzsébet királyné idején élte, ma is miatta járnak ide évente vagy háromszázezren, hogy a monarchia levegőjébe egy picit beleszippantsanak. a szovjet csapatok elhagyták Ma­gyarországot, értelemszerűen Gö­döllőt is. A kastély főépületét és a ka­szárnyául szolgáló szárnyát elválasz­tó falon sokáig ott díszelgett egy fél­cipővé „átalakított” katonacsizma. Ma már nincs ott. Valaki elvitte, vagy az idő vasfoga rágta szét. Áll viszont a kastély, amelyet Szabó Margit kala­uzolásával jártunk végig. A közhasz­nú társaság sajtófőnöke hosszú ideje kutatja Erzsébet királyné életét, itte­ni napjairól írott könyve „...gödöllői lakos vagyok...” címmel a közelmúlt­ban jelent meg. Szóval háromszázezer - ennyi látogató keresi fel évente a kastélyt, a műemlék ezzel Magyarország hatodik leglátogatottabb múzeuma. Az érdeklődők többsége természete­sen magyar, de szép számmal érkez­nek Sisi-rajongók Ausztriából és - most csodálkozzanak - Japánból. A sógorokat meg az Erzsébet nyomdo­kain címmel meghirdetett - mit meg­hirdetett, kitalált - Sisi-út hozza ide, amely gödöllői kezdeményezésre jött létre, s a bajorországi Augsburg- nál, Erzsébet bátyja, Lajos Vilmos városánál kezdődik, s itt ér véget. Egyelőre, mert az öt nap alatt bejár­ható utat szeretnék meghosszabbíta­ni, akár Gyuláig, ahol a királyné Ferenc József oldalán 1857-ben meg­szemlélte a Körösök szabályozási munkálatait. A mintegy húsz múzeum által összeadott festmény, bútor, s hasz­nálati tárgy oly hűen idézi a 19. szá­zad második felét, hogy az ember el­hiszi, a következő teremben ott ül Sisi, Erzsébet királyné, a magyarok kedvence, akinek a kiegyezést, majd a boldog századvéget köszönhetjük. Ő győzte meg Ferenc Józsefet, békül- jön ki a magyarokkal, különben da­rabjaira hullik a birodalom. Apró epizód csupán, de talán jellemző a magyarul kiválóan beszélő, Arany János verseit olvasó, és legkisebb lá­nyának, Mária Valériának magyar dajkát fogadó Erzsébetre, hogy ami­kor egy olasz anarchista Genfben le­szúrta, magyarul sóhajtott fel: „Hát most mi történt velem?” A gödöllői kastélyt Sisi szemelte ki még 1857-ben, de mivel a porosz­osztrák háborúban elszenvedett ve­reség miatt Bécs megroggyant költ­ségvetéséből nem tellett rá, a magya­rok vásárolták meg koronázási aján­dékként a királyi párnak. A kastély bejárata fölött az emele­ten 165 négyzetméter alapterületű, 9,3 méter belmagasságú díszterem kápráztatja el a látogatót. Egyik olda­lon a császár lakosztálya - gardrób, főhadsegédi szoba, hálószoba, dol­gozószoba, szalon - csatlakozik hoz­zá, utóbbi kettő vörös falikárpittal borítva, a másik szárnyon pedig Sisié - szalon, írószoba, barokk szobák, öltöző- és Mária Terézia-szoba (há­romnapos gödöllői látogatása alatt, 1751-ben itt lakott a császár, Ferenc József üknagyanyja) - ezeket lila szín uralja. A sort az Erzsébet-em- lékkiállításnak berendezett szobák zárják. Á visszaemlékezések szerint az uralkodópár - annak ellenére, hogy csak a díszterem választotta el egy­mástól a lakosztályaikat - nemigen zavarta egymást. Erzsébet különö­sen a mayerlingi tragédia, fia, Rudolf trónörökös halála után egyre többet utazott, de amikor otthon tartózko­dott, akkor is a magányt kereste. Ez Gödöllőn sem volt másként. A sülteket inkább csak hidegen fo­gyasztotta, az édességből pedig csak keveset engedett meg magának, mert félt az elhízástól. Amikor ren­desen étkezett, reggelijét - amelyhez teát vagy tejet, tojást, hideg húsokat tálaltak - kilenckor fogyasztotta el, ebédjét - egy kis sült zöldséget és az elmaradhatatlan fagylaltot - öt, fél hatkor. A napközbeni koplalást gyakran ellensúlyozta éjszakai nas­solással. Hálószobájából titkos lép­cső vezetett a földszinti konyhába, ahol édesség várta az éhségtől gyö­tört királynét. Gödöllőn az egyik ba­rokk szobát alakították át „lépcső­házzá”, ami ma is látható. Erzsébet nem csak a súlyára, hanem a bőrére is vigyázott. Sokszor aludt vaságyon - miként a rideg, poroszos nevelés­ben részesült császár -, s fejé alá ál­talában nem rakott párnát, hogy ne ráncosodjon a nyaka. Étkezési szokásait tekintve Fe­renc József sokban hasonlított Er­zsébetre. Nem volt válogatós és ke­veset evett. Reggelire általában tejes­kávét és egy császárzsemlét fo­gyasztott. Ebédre gyakran tálalták fel kedvencét, a Tafelspitzet, a főtt marhahúst, amit a magyar étla­pokon tányérhúsként kúráltak. A Tafelspitz szó szerinti fordításban asztalsarkot jelent. Nevét állítólag onnan kapta, hogy a kényszerből és gyorsan étkező uralkodó vendégei­nek még fel sem szolgálták az ételt, amikor ő már befejezte. Miután illet­lenség volt ilyenkor még enni, az asztalsarkon, a spitzen ülők gyakran maradtak éhen. A vendégek mi mást tehettek, a kiadósnak nem mondha­tó császári lakoma után beültek egy közeli vendéglőbe. Borból a tokajit, sörből a bajort fogyasztotta, és ked­velte a brandyt, persze csak módjá­val. A sörből például általában egy pohárral fogyasztott. Visszatérve a gödöllői kastélyra, mint említettük, igazi, monarchia­beli hangulatot áraszt. Legyen bi­zonyság erre egy kedves történet Karlheinz Böhmről, aki a legendás - 1955-ben (!) forgatott - Sisi-filmben Romy Schneider oldalán Ferenc Józsefet alakította. A most 74 esz­tendős színész egy hétfői napon ko­pogtatott a kastély kapuján. Szün-' nap lévén, éppen takarítottak, a múlt századi hangulatot takarítónők nyüzsgése és porszívók zaja törte meg. Am Böhmöt ez cseppet sem zavarta, amikor a kastélyigazgató, Körösvölgyi László oldalán végigjár­ta a termeket. Sőt a fotós kedvéért Ferenc József bordó falikárpittal bo­rított dolgozószobájában még az író­asztal mögé is leült. Azt mondta, olyan, mint az igazi. Márpedig ő tudhatja, hiszen a kor kutatói sze­rint a filmben minden a „helyén van”, annyira pontos és élethű vala­mennyi részlete. ÁRPÁSI ZOLTÁN Eugen Ketterl, Ferenc József hűséges inasa így emlékezett a kirá­lyi kastély mindennap­jaira: „Gödöllőn a csá­szárnak csak ritkán sikerült találkoznia feleségével, bár egy fedél alatt laktak. Ha Ferenc József reggel akarta felkeresni és bejelentés nélkül ment át hozzá, akkor azt mondták, hogy még alszik. A felséges asz- szony néha elment a hegyekbe, és onnan csak este tért vissza szerencsétlen udvar­hölgyével, persze holt- fáradtan, ekkor meg már azért nem fogad­ta a császárt..." Az erdőben és vadban gazdag vidék alkal­mas is volt sétákra, lovaglásokra és főúri vadászatokra. Sisi ott­honosan mozgott eze­ken az összejövetele­ken, hiszen jó lovas hírében állott. A kastélyhoz tartozó lovardában még mű­lovaglást is tanult egy cirkuszi műlovarnőtől, később pedig egy skót kapitánytól, ők sok „kunsztra” megta­nították. Pusztán törté­nelmi érdekesség, hogy skót mesterével, aki Sisi kedvéért egy időre Gödöllőre költö­zött, Althorpban is­merkedett meg, ahol Diana walesi hercegnő alussza örök álmát. A szívek királynőjének üknagyapja, Earl Spencer hívta meg oda Erzsébetet 1876 márciusában vadászni. Erzsébet királyné mintegy kétezer napot töltött Gödöllőn, rövid­re szabott életének hat évét. Általában ősszel érkezett, egye­dül vagy a császár oldalán, s ha tehette, itt ünnepelte a név­napját, november 19-ét. Ilyenkor szere­náddal, fáklyás felvo­nulással köszöntötték a gödöllőiek, s még a legszegényebbek is égő gyertyát tettek vályogházaik ablaká­ba. Sisi, ha tehette, karácsonyra is ma­radt, itt töltve szüle­tésnapját, amely szentestére esett. Üzennek a színek Szabó Margit szerint, ha a magyar nyelvben - mint a német­ben - lennének nemek, akkor a gödöllői kastély biztosan nő­nemű lenne. Sisi miatt, míves gyertyatartója, elegáns cserép­kályhája, barokk íróasztala, aranykeretes tükrei, a festmé­nyek, a családi képek és lakosztályának lila kárpitja miatt. Ezt a színt kedvelte, az édesség terén is ragaszkodott hozzá - az ibolyafagylaltot hozzá kötik. A fagylalt fölötte kedves cseme­géje volt, szívesen fogyasztotta, annak ellenére, hogy szigorú diétát tartott. Csak így tudta megőrizni legendás karcsúságát. A hibásan alkalmazott diéta sokszor ödémás panaszokat oko­zott, ilyenkor néhány napig rendesen étkezett. Ám amikor az állandóan magával vitt mérleg akár fél kilóval is többet muta­tott, képes volt napokig csak tejen élni, máskor meg csak narancsot enni. á /

Next

/
Oldalképek
Tartalom