Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-19 / 345. szám

14. OLDAL 2002. December 19., csütörtök S2ÁGY BEM UTATKOZIK "o,, Gödre Baranyajenfo MezódO Tékes í oTarrós Baranyaszentgyörgy ^ . Felsőegerszeg SZAGY cf Mindszentgodisa Varga Ligete Magyarszék Kisbeszterce Bakóca : ó Oroszló A község gazdái Polgármester: Zima István (57 éves) energetikus. Alpolgármes­ter: Szentmiklósi Jenő (52) asz­talos. Képviselők: Laczó Sándor (32) villanyszerelő, Orsós Sán­dor (42) szobafestő és mázoló, Wágner János (30) fűtésszerelő. Falugondnok: Wágnemé Dudás Szilvia (28) fodrász. Plébános: Szonner Ádám (76) kanonok. Temetőgondnok: Hermann Jó­zsef (79) nyugdíjas bányász. Körjegyző: Dr. Keveyné dr. Bu- „ zássy Beáta (40). Háziorvos: dr. Nagy László (46). A helyi vörös­keresztes csoport vezetője: Tankovics Jánosné (64) háztar­tásbeli. Új letelepülők A mostani lélekszám: 216, ami napjainkra stabilizálódott. A je­lenkori bevándorlók főként Komlóról érkeztek. 1930-ban a magyarok száma 92, míg a né­meteké 309. A világháborút kö­vető kitoloncolás után 1970-re a németek 93-an maradtak, ekkor 186 magyart tartottak nyilván. A 40-es évek derekán felvidéki családok vándoroltak be Jó­káról, Síkabonyból és Nemes- abonyból. Ősi famíliák: Rudolf, Hermann, Moha, Szeitz, Scherdán. A mostani legidősebb lakók: Zseni Jánosné (89 esz­tendős), Csepregi Jánosné (85), Hermann József (79) és Szeitz József (76). A szágyi víztározó és a termálfürdő Az önkormányzat és csaknem tíz gazda a víztározó, valamint egy termálfürdő megépítését szorgalmazza. A 70 fokos meleg vízre még évtizedekkel ezelőtt az uránérckutatás során talál­tak rá. Fontos feladat a falusi turizmus fellendítése. Működik egy vendégház, vonzó az agancs- és a természeti témájú fest­mények állandó tárlata. A Templom téri nagy játszótér az ide­genek körében is népszerű. Erdők övezte mély völgyben bú­jik meg a falu, amely felett a kör­nyék legmagasabb pontján (170 méter) őrködik az évszázados méretes Rudolf-kereszt. A főut­cát övező magaslatokon tucat­nyi öreg fenyő társaságában díszük a temető, a romos kálvá­ria és egy felhagyott téglaégető is. Több mint tíz ódon kőkereszt áll, köztük egyik legszebb az 1892-ből való Német kereszt. Mindegyiket újra festette a köz­ségvezetőség megbízásából ifjú Szommer Nándor. Az egyházi értékek megóvására sokat költ a falu, tudtuk meg Zima István polgármestertől, aki a rendszer- váltás első évétől irányítja a tele­pülést. A faluküllem-szépítés je­gyében fák övezte úttal és sétá­nyokkal bővült a temető, előteret kapott a ravatalozó. Parkosítot­ták a községháza udvarát, magát az épületet úgy festik majd le, hogy az idézi a nemzeti lobo­gónk színeit. A portákhoz új lép­csők és kishidak vezetnek. A ki­rándulóhelynek számító Szent István-forrást és környékét rendezték. Nem egy falu­részben fásítot­tak, illetve par­kosítottak. A turistáknak pi­henőpadokat, valamint aszta­lokat tettek ki a csemetésnél. A belterületen utak és járdák épültek, utóbbiak mind­két utcaoldalon. A fejlődés ered­ményeit jó pár száz színes fotón örökítette meg a helység első em­bere. Földprogram és cseppkövek A gazdákat, az őstermelőket és a kis- kfftészkedőket menedzselő szociális földprogram gépparkja már 10 millió forint értékű. Az akció előnyét 45 család élvezi. A községi gépek segíte­nek a szállításban, a perméezésben és a műtrágyaszórásban is. Tápot, ve­tőmagot és műtrágyát kapnak a rá­szorulók ingyen, illetve jutányos áron. Hamarosan 4 tenyésznyúl- ketrecet helyeznek ki a már meglévő 10 mellé további portákon. Ké öreg pincében pedig laska és sampinyon gombatermesztés kezdődik. A Bramholtz-portán súlyos homokkö­veket találnak a földben. Az ún. Cse­pegőnél, a fonásoldalban méteres cseppkövek kéetkeztek az évezre­dek során. Óvják a természeti ritkasá­gokat, ugyanis vannak turisták, akik tördelik a köveket ■ A TEMPLOM előtti játszóteret Tóth Attila tervezte és kivitelezte. Az aszfaltos sportpályákon kosarazni és teniszezni is lehet. Két címerrel díszített kopjafa magasodik a millenniumi parkban. A megújult templom homlokzatán a világháborús áldozatok emléktáblája olvas­ható. Faragott tartón helyezték el a Hősök könyvét. Alkonykapcsolót szerelnek be, hogy a díszkivilágítás még szebb legyen. Kerítést kap a játszórész. _______________________________________ ■ _______A FALU TÖRTÉNELME_________ íráso s emlékben először 1554-ből szerepelt Aszágy formában, 1799-ből már a Szagy ismert. Az aszú és az ág szavak összetételéből alakult ki a falumegneve­zés. Az előtag értelme száraz, míg az utótagé folyóág. A régészek a Szent Istvárt-forrásnál római leletekről, így sírkövekről is tudnak. Az említett vízadóhoz egykor kimentek az Hjú házasok és sikeres gyermekáldásért könyörögtek e helyen, ahol a néphit szerint Szent István királyunk is megfordult. Árpád- és Anjou-kori falunyomokról a most élő idős ösla- kók nem tudnak, de a dűlőnevek közül a következők eltűnt faluhelyet sejtetnek: Kis- és Nagy Tótváros (ide a török után szlovén telepesek érkeztek, akik a szomszédos Tarrósra is eljutottak). A tarrósi határ- résznevek között nem egy ugyanis szláv eredetű. További határjelölé­sek, amelyek a középkort idézhetik: Dala-part, Burgyán, Komló, Ko- vácspuszta, Puszta Szabás. A mai templomot Kis előtaggal is mond­ták, ami feltételezi a Nagy jelöléspárt. Ez utóbbi tán a középkori kő­egyház lehet, bár helyét senki sem tudja. Az viszont köztudott, hogy a mai imahelytől alagút indult. A helység a hódoltság idején puszta, lett, de lakatlan a XVIII. század első felében is. Az első telepesek 1770-ben Lotaringiából érkeztek. A török kiűzése után dolgoztak itt kalamász (kocsikenőcs) készítők, valamint üvegfúvók is a Besenci- tanya dűlőben. Portékáikat elsősorban a mozsgói Biedermann báró­dinasztia tagjai vásárolták meg. A magyar népesség aránya csak az első világháború után nőtt meg. Múlt és jövő Az önkormányzati hivatalt mű­hellyel, raktárral, tüzelőtároló­val és garázzsal egészítették ki. Vízmű lett vastalanítóval. Ener­giatakarékossá alakították a köztéri világítást. Autóbusz- megállók készültek. Kialakítot­ták az orvosi rendelőt és könyv­tárat. Berendeztek egy kondi­termet. Felújították a tűzoltó­szertárt, a volt Volán-garázst és a kultúrházat. A jövőben helyreállítják a Kálvária-domb létesítményeit, a kivitelezésben közösségi mun­kát vállalt Rudolf Mihály. A községháza falfelületei megszé­pülnek. Internet-lehetőséggel telekunyhó működik majd. A főutca felső végébe is buszvárót terveznek, a lenti váró pedig előtérrel egészül ki. A megvásá­rolt áfész-bolt és -kocsma egy részében turistaházat rendez­nek be. Az utcai házrészek tata­rozásához a lakóknak támoga­tást nyújt a község. Elkészül a településrendezési terv. Önálló­an alakítják ki a szennyvíztele­pet biológiai tisztítóval. Az Aranyszkíta Vadásztársasággal együttműködve vadriasztó vil­lanypásztorokat helyeznek el. szagy. dunantnlinaplo. hu Az összeállítás a szágyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János BEZEDEK BE MUTAT K O Z I K Bezedek, Baranya ékszerdoboza A festői kis falu mintha egy tájszobrász keze munkáját viselné magán. A felújított épületek, a gondozott zöldte­rületek, hangulatos kis terek, parkok önmagukban is rendkívül mutatósak, így együtt azonban elrendezé­sükkel olyan harmóniát sugároznak, melyet kevés települé­sen látni. Annak, aki az elmúlt egy-két év­ben megfordult Bezedeken, üdí­tő látványban volt része. Kime­szelt lakóházak, felújított köz­épületek, gondosan nyírt pázsit, fák és bokrok, ízléses kis te­rek biztosítják a helybéliek jó közérzetét. Az önkor­mányzat 30 milliós éves költségvetés­éhez mérten pályázati se­gítséggel vagyonokat költ par­kosításra. Nem hiába: 2000-ben kulturált település, idén Kincses-Virágos Baranyáért díj­jal tüntették ki Bezedeket. A munkának nincs vége; a fa­lu fásítási programja jövőre folytatódik. A fafajták kiváloga­tásánál az utcarész jellegére, sőt, arra is ügyelnek, hogy a nö­vények minden évszakban har­monikus színhatást kölcsönöz­zenek a falunak.- A jövőben is folytatni sze­retnénk a megfelelő lakókör­nyezet kialakítását - mondta Hoffmann Antal, Bezedek pol­gármestere. - Jelenleg is folyik a temető rendbe tétele, itt csak fákra több mint kétmillió forin­tot költöttünk. A pazar környezethez egész­séges életmód is dukál. Az ön- kormányzat évek óta dolgozik egy egészségcentrum kialakítá­sán. A célt egy épület és egy hozzá tartozó terület szolgálja majd. A kéthektáros parkot idén fá­sították, itt játszótér, foci- és te­kepálya, KRESZ-park, valamint egy családi grillezésre is alkal­mas kis táborhely várja majd a jövőben a szórakozni vágyókat. Az épületben kondi- és aerobik- terem szolgálja rövidesen az Bóty­9u oBofjád ***& sátorhely . Kisbudmér Pócsa QTöttös cMajs Udvara •v, „•» fc Marok VÉtoyViráS0S iinr-,6 • BEZEDEK egészséges életmódnak hódoló­kat. A polgármesteri hivatalban működő információs iroda nem csak a helyi önkormányzat, de a vállalkozók munkáját is segíti pályázatok figyelésével, ezek­hez nyújtott tanácsokkal, eset­leg elkészítésükkel. Az iroda ké­szíti a falu honlapját is. ___________________________1 bezedek. dunantulinaplo. ha Az összeállítás a bezedeki önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Barabás Béla A jövő az agrár-ipari parké Bezedeken is tudják: a pazar környezet nem minden. Ahhoz, hogy a falu virágozzon, hosszú távon biztosítani kell a helybé­liek megélhetését. Az önkormányzat ezért agrár ipari park létrehozásába kezdett. A térségben, de talán a megyében is sokan felkapták a fejüket, ami­kor az önkormányzat leendő ag­rár ipari parkjáról tartott tavaly tá­jékoztatót. A tervek szerint a te­rületen helyben megtermelt alap­anyagokból biotermékeket állíta­nának elő. A nagyra törő vállalkozás a ter­vek szerint halad. Idén rendeződ­tek az ipari park területének tulaj­donviszonyai nem kevesebb, mint 21 földcserével és vásárlás­sal. Az összesen 12,5 hektáros te­rület már rendelkezésre áll, így az önkormányzat a Széchenyi terv keretében pályázhatott az agrár­ipari park címre. A parkban a he­lyi önkormányzatnak, és a kör­nyék legnagyobb mezőgazdasági vállalkozásának, az Agro-Lippó Rt-nek ötven-ötven százalékos ré­szesedése van. Szintén hosszú tá­vú gondolkodásra utal, hogy a határmenti területet a tervek sze­rint a közelben haladó M6-os au­tópálya teszi majd igazán vonzó­vá a befektetőknek. A FALU TÖRTÉNELME Bezedeken és közvetlen környékén régészeti leletet nem találtak, így csak valószínűsíthető, hogy neve az ótörök buzulduq, azaz romlott, megromlott szóból származik. írott forrás elő­ször 1296-ban említi a falut Buzuldegh változat­ban, de később előfordul Bezeldeg, Bezeuldeg, Wezeldeg alakokban is. A település területét kezdetben a baranyavári várjobbágyok, majd Bezeldegi Ipoly és fiai birtokolják, de volt a falu és kör­nyékének tulajdonosa Tamás erdélyi vajda is. Bezedeknek már 1349-ben volt vásártartási joga. A török hódoltság alatt népessége kicserélődik, zömében szerbek lakják. A falu a 17. századvégén elnéptelenedik, ismételt benépesedésére 1714- ig kell várni, ekkortól újra szerbek élnek a településen. Az első német lakók 1752 előtt érkeznek, de nagyobb számú német ajkú telepes csoport 1770-ben költözik Bezedekre. A falu első temploma 1843-ban épült, ám később elpusztult. A mostani templomot 1893-ban építették Szent Vendel tisztele­tére, az épületet 1994-ben újították fel. A falu gazdái Bezedek polgármestere, egyben a német önkormányzat elnöke Hoffmann Antal (67), nyugdí­jas, alpolgármestere Maul Zol­tán (44), rokkantnyugdíjas. A képviselő-testület tagjai: Kovács Barbara (25), kereskedő, Kovács Istvánná (42), vasúti alkalma­zott, Kresz László (44), mező- gazdasági vállalkozó és Tóth Im­re (22), gépkocsivezető. Bezedek körjegyzője Szabados­áé dr. Vargaity Ágnes, körzeti orvosa dr. Mervai Ilona. Lerich Antal a roma kisebbség szószó­lója, a falugondnok Kúszik Károlyné. A falu díszpolgára Kő­vágó János és néhai Bezedeki Márton. VARÁZSLATOS LÁTVÁNYT nyújt a polgármesteri hivatal udvara

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom