Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-19 / 345. szám

2002. December 19., csütörtök 15. OLDAL PÁLÉ BEMUTATKOZIK Az egyutcás helységben szép néprajzi értékű házak sorakoz­nak, tucatnyi forrás táplál egy bő­vizű patakot. A meredek dombo­kon hajdani szőlők nyoma vehető ki. Magaslaton terül el a temető, amelyben jó pár öreg hársfa nő. A völgyben jól kivehető az egykori kenderáztató körvonala is. Nem egy régi kőkereszt magasodik a belterületen, valamint a határban is. Gesztenyefák emlékeztetnek a községbe vezető főút mentén az eltűnt kápolnára. Az első polgármester egy éven át Blaskovits István volt, akinek Pintérné Magyar Mária Gödre Meződ0 PÁLÉ • VT Sásd ✓ Tőkése" '^Tarós Vázsnok Száov o' Mindszentgodisa o'" Tormás % Varga Ligetq Kisbeszterce 0 Gyümölcsény' oroszió A falu gazdái A polgármesteri teendőket Pin- témé Magyar Mária (43 éves) boltvezető látja el, míg az alpol­gármester: Drahos Sándomé (47) banki ügyintéző. Képviselők: Héder Jánosné (45) szociális gondozó, Pintér Zsuzsanna (20) tanuló, Sala­mon Tibomé (40) üzletvezető, Szabó Tamás (35) villanyszere­lő. Manch Mária (41) hivatalse­géd. Az egyházi, vallási élet tiszta­ságáért felel Sonner Ádám (76) kanonok, plébános. _______________A FALU TÖRTÉNELME_____________ Először 1327-ben írtak róla, ekkori formája: Pauli. A hajdani Pál birtokos nevét őrzi a jelölés. Értelme: Pál területe. Ekkor Tolna megyéhez tartozott a helység. Egyes kutatók szerint Szent István alatt létezett már a plébániája. Az ekkori templom helyét azonban senki sem tudja. Az eltűnt falelődők nyomát sejtetik a követ­kező dűlőnevek: Pusztaerdő, Pusztaszőlőhegy, Rodung (Rotting). Az idősek állítják, hogy elhalt falu keresendő a hostelek északi végében is. A több mint tíz, napjaink­ban is élő forrás azt igazolja, a honfoglalók is megszáll­ták ezt a területet, és nincs kizárva, hogy az egyik sző­lőhegyi magaslaton nemzetségfői földvár lehetett. Víz­adói híresek voltak, hisz jártak ide vízért Gyümölcsény- ből is. Az egyik vize olajat mosott ki a mélyből. A ha­tárt birtokolta a somogyvári apátság és a fehérvári ke­resztesek lovagrendje. Római út vezetett a közelében, amelyet az Árpád-korban is használhattak. Idős ősla­kóktól értesültünk arról, hogy az első német telepesek a XVIII. század utolsó harmadában Elszász-Lotarin- giából érkeztek, egy másik csoport pedig Tolna megyé­ből kerekedett fel. A helység históriáját kutatta Szepa- her Ferenc főerdész és Vajda József, a sásdi honisme­reti szakkör vezetője. A falumúltat jól ismeri Geisz Jó­zsef 83 éves kitelepített néptanító, aki jelenleg a né­metországi Probachban él. Nincs csökkenés Most 120-an élnek a községben, egy évtizede ez a szám 141 volt. Úgy tűnik, megállt az elvándorlás jó öt esztendeje. A cigányok mint­egy 30-an vannak. Egy holland és egy német család érkezett az utób­bi időben a faluba. Régen a néme­tek kerültek többségbe, 1930-ban a számuk 199, a magyaroké 9. 1970-ben 126 a magyar, míg a né­met 48. A második világháborút követő kitelepítés után az ősi né­met családok közül csak a Peidl és a Lieb maradt helyben. A kitelepí­tettek helyébe Bihar megyéből és Baranyából érkeztek új lakók. Hí­res német famíliáknak számítot­tak: Deutsch, Stier, Blumeschein, Geibl, Geiger, Wunderlich, Schreibe«, Szépaher. A legidő­sebb lakók: Partos Péter (83), Fo- dor Lajosnéf 83). __________■ Em lékmű és hagyomány Jelenleg csak a második világ­háborúban elhunytak névsora olvasható a templomi emlék­táblán. Az első világháborúban meghaltak tiszteletére kegyeleti helyet alakítanak ki. Az 1848- 49-es szabadságharc három he­lyi honvédjének is díszhelyet létesítenek. A faluvezetés so­kat tesz azért, hogy a fiatalokat megnyerje a közösségi életnek. Ifjúságvédelmi felelősi posztot létesítenek. A sportlétesítmé­nyeket bővítik, hogy kézi- és röplabdázni, valamint kuglizni is lehessen. Családi estekre ke­rül sor, felelevenítik a szilvesz­teri, a farsangi és a húsvéti népi szokásokat, ismét megtartják a falunapot, a búcsút és a télapó- ünnepet.________________■ A T EMPLOM ÉS SZOMSZÉDSÁGA a község egyik legszebb pontja. Környékében látható egy öreg ke­reszt, a mindig fellobogózott világháborús emléktábla az imaház falán, a kereskedelmi egység, a sport- centrum, valamint a faluház. ■ Táj és turizmus A’hörnyéki erdőben sokan gom­básztak. Nemes borfajták érnek be a szőlőkben. A keresztekhez zarándokoltak könyörögve azért, hogy sok szénát adjon a legelő, bő termésű legyen a ku­korica és a szőlő. Sándor András lovasedző sátorhelyet biztosít, lovastúrákat is indít. Sásdi kollé­gájával festéklövészetet szervez történelmi kosztümökbe öltö­zött résztvevőkkel. ■ pale, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a pala önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János T A R R Ó S BEMUTATKOZIK Meződ0 Baranyaszentgyörcjy Paléo ^Tékeso Vázsnok TAfífíÓS Felsőegerszeg Sjm ifim Bakócacf Mindszentgodisa í o i Varga Liget Kisbeszterce Oroszió',­A község gazdái Polgármester: Bogdán Levente (28) erdőmérnök. Alpolgármes­ter: Wascher Zoltán (42) felszol­gáló. Képviselők: Szabó Károly- né (62) nyugdíjas, Nagy Imre (46) gépkezelő, Tóth Gyula (47) nyugdíjas asztalos, Varga Zoltán (23) állatgondozó. Falugond­nok: Vastag Zsoltné (53). Kör­jegyző: dr. Jónás István (44). Nem mennek most már el A tarrósi ifjak tervei A község el akarja érni, hogy helyben maradjanak a fiatalok. Ezért sokat fáradozik Kis Pál Dezsőné is. A fiatalok érdeké­ben például internet-lehetőséggel telekunyhót szeretnének berendezni, megőrzik a betlehemezés hagyományát, tovább­ra is készülnek a sásdi kistérségi terménybemutatóra. A ké­sőbbiekben megerősítik szőlőhegyi utat. A helységet U-alakban hegyek és dombok övezik. Az egyik csúcsán látható egy elpusztult török erődítés is. Jelentős az er­dőterület, amelyben sűrű az alj­növényzet. A temetőben külön részben találhatók a német és a magyar elhunytak földi marad­ványai. Idegenforgalmi érdekes­ségnek számítanak például a két harangláb, a lábas pajták és ólak, a volt bíróház, a kőkereszt a világháborús emléktáblákkal, a Kovács- és a Pap-ház is, az el­hagyott evangélikus iskola és imahely, valamint egy helytörté­nelmi és nép­rajzi témájú magángyűjte­mény. A korábbi esztendőkben a polgármeste­ri teendőket először Wa­scher Zoltán, majd felesége látta el. A helység mostani első embere: Bogdán Levente A múlt értékelése kapcsán megtudtuk, hogy saját községi kútról kapják a lakók a vizet. A bekötésnél a vízórákat ingyen adta a faluvezetőség. A szemét elszállításának költségét részben átvállalta az önkor­mányzat. Belterületi utcákat és bekötőutat aszfaltoztak le, csa­padékvíz-elvezetőt alakítottak ki. Tatarozták a boltot és a mű­velődési házat. Vizesblokkot lé­tesítettek, átadták az új orvosi rendelőt. Megszépült a mindegyik fe- lekezetnek helyet adó imaház, amelyben értékes kisszobrokat fedezhetünk fel. Rendezték a te­metőt, a hozzá vezető utat pe­dig szilárd burkolattal látták el. Átadták a halotthűtőt. Játszóteret létesítettek és el­ültettek csaknem félszáz fát, például ezüstjuhart, lucfenyőt és nyírt. _________________A FALU TÖRTÉNELME_______________ Ok irat először 1475-ben írt róla, a településmegnevezés alakja ekkor Tarros. Az alapszó lehet a tarló szavunk, míg mások Árpád fejedelem legidősebb fiának, Tarhosnak a nevét vélik benne felfedezni. A falu feltehetően a XII. század végéig viselte első bir­tokosa, vagyis az említett fejedelemfi nevét. Tán településnyomra utalnak a következő határrésznevek: Rogoncsa, Banizs, Bakonya, Pusztarét és a Taszár. A Kenderföldek-részben közép­kori cserepeket találnak a szántó és kapáló emberek. Éltek itt a hódoltság alatt is, a török várat emelt az egyik dombcsúcson. Napjainkban is használják a Várhegy és a Várhegy-karéj dűlő­nevet. Egy 1554-ben született összeírás szerint a falucskából adózott Tarrós Bálint, Papp István és Tóka Ambrus. A területet 1613-ban is lakták. A német temetőben pár évtizede, amikor Papp Mihály sírját ásták, egy zsugoritva elhelyezkedő csontvázat leltek Pandur Lajos és Papp Gyula sírásók. Tán kő-, vagy rézkori embert hántolták el üt. Azonban egy másik egykori sírásó, Wascher Zoltán ülve elhantolt emberi maradványokra is bukkant. Ugyanitt a fekvő csontváz bordázatán könyvet fedezett fel, de ez a levegő hatására perceken belül elporiadt. A könyvvel eltemetett embereket a néphit törököknek véli. A községmúltat kutatják Kis Pál Dezső és felesége, valamint Wascher Zoltánná. Utóbbi személy több száz fotót őriz egy szép albumban a jeles eseményekről, néprajzi és helytörténeti értékekről. A mostam népességszám 139, ami jó félévtizede nem változott. Nem költöznek már el az embe­rek. Korábban elsősorban Sásdot és Dombóvárt választották új la­kóhelyüknek az elvándorlók. Ör­vendetes, hogy költöznek is ide idegenek. Például öt német be­vándorló is érkezett. Az idősek aránya: 70 %. Az evangélikus val- lású telepes németek száma sose haladta meg az őslakos katolikus magyarokét. 1930-ban 245 ma­gyart és 30 németet tartottak nyil­ván. 1970-re a magyarok száma 184-re, míg a németeké 12-re csökkent. ■ tarros. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a tarrósi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A millennium A millennium tiszteletére meg­előzve a jubileum hivatalos ide­jét néprajzi és helytörténeti kiál­lítást nyitottak, s kistérségi ve­télkedőt tartottak. Nem egy csa­lád adott kölcsönbe ritkaságo­kat. Élen járt ebben Péter István, Dömse Jenő, Papp Tiborné, Illés István. A rendezvényekre eljöt­tek az elszármazottak is. Az ér­tékekről szakmai leltár készült fényképekkel kiegészítve. A ver­senyt szerteágazó helytörténeti kutatás előzte meg, amelynek témája volt egyebek között az öltözködés, a hitélet, a lakodal­mi szokás, a szórakozás, a gaz­daság és az egészségügy. A gyűj­temény anyaga sok régi és új fo­tóból, írásos feljegyzésből áll, alapja lehet egy majdani falu­monográfiának és állandó be­mutatónak. Akik szépítik a környezetet Erdős magaslatok között hosszan húzódik a település. Sok a népi stílusban fogant épü­let, gazdasági egység. A kirán­dulók által is kedvelt tájról Ger- dei Sándor nagy panoráma-fel­vételeket készített, amelyek a könyvtár falán láthatók. Kovács Ferenc gazda egy régi parasztko­csit ajándékozott a falunak, a népi közlekedési eszközt felújít­va és jól tartósítva hamarosan köztéren állítják ki a művelődé­si ház udvarán. A lakók gondo­san óvják a házuk előtti utcai részt, ahová elsősorban muskát­liféléket telepítenek. A muskátli kedvenc növénynek számit a te­lepülésen. Mini park található többek között Dömse Ernő, Sza­bó Károlyné, Kiss Jenőné, vala­mint Laza János otthona előtt. EGY RÉGI MAGYAR HÁZAT újított fel a mostani német tulajdonosa, aki az eredeti népi építészeti je­gyeket meghagyta. Az udvarában arborétumjellegű park található. Az épületek falait kívülről is régi pa- raszti eszközök díszítik, míg az istállóban és a pajtában magánmúzeum lett berendezve. __________■ /' "hv ’ 4 4 i Pálé turistákat fogadna A zselici kicsiny település egykor vonzotta a turistákat, erde­jébe főként sásdiak kirándultak. Ezt a hörnyéki zöld részt fél­tik is, mint tájkép-jellegzetességet és mint ritka növények élő­helyét. A majd tucatnyi forrást megtisztítják, várhatóan nyílik egy vendégszoba, felelevenítik az ünnepi, például a farsangi, húsvéti szokásokat. A sikeres vendégcsalogatás érdekében szennyvízhálózatot, építési telkeket alakítanak ki, idővel be­kötik a vezetékes gázt. ték, szilárd burkolatú út vezet a parkosított sírkerthez. Felújítot­ták a boltot, az egészség- és falu­házat. Tetőt cseréltek, korszerű­sítették a vizesblokkot, a rendez­vénytermet konyharésszel egé­szítették ki, berendeznek majd egy telekuckót. A parabolarend­szerrel 10 tévéadót lehet fogni. Energiatakarékosán működik az utcai világítás, külterületen új köztéri lámpákat szereltek fel. A fogyasztók vastalanítóval ellátott saját központi kútból kapják az ivóvizet. A szemetet Kökénybe hordják el. A későbbiekben a fa­luközpontban parkosítanak, ját­szóteret és sportpályákat létesí­tenek, ahol teniszezhetnek is a kikapcsolódni vágyó emberek. Bővül a temető területe. Öt szá­mítógéppel és internetlehe­tőséggel a jövőben teleház nyí­lik. _________________________■ la tkozónk a kérdésünkre elmondta, hogy a rend­szerváltás első egyévtizede alatt 25 millió forintot költöt­tek a helység fejlesztésére és a <?7nriá1is kn­rülmények javítására. A bel- és külterületi utakat másfél kilomé­ter hosszúságban megerősítét­i halála óta ezt a posztot Pin­ámé Magyar Mária tölti be. Nyi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom