Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-15 / 311. szám

6. OLDAL DRAVASZABOLCS BEMUTATKOZIK 2002. November 15., péntek • p Garé ,/Túronyö '■■■■■■ct oCsWtta < ...Máriagyűd. Vökány , \ 'X> fvaríb.attyan0 Palkonya •-a VHlánykövesd cxj » / Sikiós Nagytótfalu ö......-oT«r|hegy Márfa óflárkány | ---- N Si klósnagyfalu Kistapolca .,,.o.......-o m DRÁVA SZABOLCS OEgyházasharászti vq oípaoöfa Kovácshida Nagyharsány A község gazdái Polgármester: Ambach László (54 éves) szövetkezeti elnök. Alpol­gármester: Maros István (52) isko­laigazgató. Képviselők: Baráth Attilámé (45) adócsoport-vezető, Lőrincz Istvánná (47) banki alkal­mazott, ifjú Györkő Jenő (42) munka- és vagyonvédelmi vezető, Jakab Istvánná (48) adminisztrá­tor, Hegyi Gyula (51) postai belte­rületi kezelő, Teszárik Sándor (47) vállalkozó. Körjegyző: Dr. Zsolt Tamás (40). A cigány ki­sebbségi önkormányzat tagjai: Jovánovics László (43) közalkal­mazott, Gyurgyovics Ibolya (41) irodavezetőhelyettes, Henczler Gyulámé (53) nyugdíjas.______■ Kö zösségek és hagyomány Élénk a közösségi és a kulturális élet, erősödik a vállalkozói kedv. Az idén húszesztendős nyugdí­jasklub tagjait Ruzsicska Zsu­zsanna fogja össze. A kondi­terembe csaknem harminc fiatal jár. Újjáalakult a sportkör, amely­nek elnöke Csoszor Csaba. A sportbarátok leginkább a fut- ballozás szenvedélyének hódol­nak. A község felújította az öltö­zőt, támogatta a sportklub létre­jöttét. Az ún. Rendezvény téren évente két falunapot, valamint egy majálist tartanak. Két nagy si­kerű és agilis mezőgazdasági szakember raktárát, illetve szárí­tót épít segítendő a többi mező- gazdasági vállalkozót is. ______■ Dr ávaszabolcs fejlődik A rendszerváltás kezdete óta csaknem 80 mil­lió forintot költöttek olyan fejlesztésekre, amelyek főként a lakosság életkörülményeit javították. Jelenleg díszburkolattal kiegészí­tett buszváró és szökőkút készül. Éjjeli megvi­lágítást kap a templom. A községet korábban Maros István és Varga Fe­renc polgármesterek irányították. A mostani első ember: Ambach László immár másodszor áll a te­lepülés élén. A múlt elemzése kapcsán megtud­tuk, hogy egészséges ivóvízhez jutottak a harká­nyi hálózatról, a vezetékes gázt a közintézmé­nyekbe is bekötötték. Kialakították a régi tűzoltó­szertárból a faluházat és a könyvtárat. A faluházat azóta már fel is újították a művelődési házzal és az orvosi rendelővel együtt. Az iskola hat tanteremmel, aulával, könyvtár­ral és tornateremmel gazdagodott. Az oktatási in­tézmény és az óvoda tetőzetét felújították. Utakat aszfaltoztak, járdák és vízelvezető padkák készül­tek. Vállalkozóval együttműködve egy útszakasz alapjait hozták rendbe. AZ ISKOLÁBAN MŰKÖDIK egy számítástechnikai és ének-zenei szaktanterem. Cél az internethálózatra csatlakozás. Az intézményben tágasak a termek, szélesek a folyosók, az osztályok kis létszámúak. Tervezik, hogy a tornateremben nyári diákszállást rendeznek be. ■ Továbbra is kínálnak közművesített községi telkeket. Köztéri padokat helyeztek ki és mutatós útjelző táblák teszik könnyebbé a közlekedést. A parkgondozást fűnyíró és kis- traktor segíti. A Lengyári lakótelepen kiépí­tették a vízhálózatot, új trafót kapcsoltak be az elektromos rendszerbe, modernizálták a közvilágítást. Túrázókat fogad a Dráva-parti pihenőhely, ahol tisztálkodni is lehet. Hamarosan megszületik a településrendezési terv, vala­mint újabb utca nyitását fontolgatják. Tervezik köszöntő táblák kihelyezését, korszerűsítik a közvilágítást, renoválják a körjegyzőség épületét. Kitisztítják a belvízelvezető árkokat, rendbe teszik a járdákat, igyekeznek a szennyvízelhelye­zés gondját megoldani. Amennyiben sikerül a szükséges pénzt előte­remteni, ifjúsági klub és játszótér létesül. Több letelepülő A lélekszám idén 745, egy évti­zede 702 volt. Harkány közelsé­ge miatt többen költöznek ide. A cigányok száma 80. 1910-ben a magyarok száma 558, a néme­teké 51, a horvátoké 14, a szer- beké 8. Az első világháború ide­jén a lakosság száma 112-vel csökkent. Régi családok: Kurucz, Jaksa, Gergely, Iványi, Dávid, Somogyvári, Varga, Ja­kab, Víg, Váradi, Kiss, Kovács, Szopka, Örlős, Sólyom, Beckei. dravaszabolcs. dunantuUnapb. hu Az összeállítás a dmvaszabolcsi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti jános A FALU TÖRTÉNELME Oklevél először 1216-ban említette Zobolsu alakban, amely magyar személynév. Eredeztetése nem biztos. Feltehetőn Szabolcsnak volt erre területe. A település tagja a Szabolcs Községek Társaságának. Határában középkori helységek léteztek: Dázson, Iszró, Telek, Szent Pál (Páli). Mindezt a még használatos népi föld­rajzi nevek is igazolják. A fejlődést segítette az a tény is, hogy gőzmalom és kenderfonó épült. 1917-ben határrendőr-különít- ményt szerveztek, hogy elejét vegyék a takarmánycsempészetnek. A Tavasz ébredése fedőnevű német világháborús hadi akció során súlyos harcok zajlottak a községben bolgár és szovjet erők részvételével. A he­vességre jellemző, hogy az épületek majdnem 100 °/<ra elpusztult. A la­kókat az ütközetek előtt kitelepítették a környékbeli falvakba. A háború befejezése után a vendégfogadó családok tagjai mind eljöttek, hogy el­takarítsák a romokat és segítsenek az újjáépítésben. A határban most is látszanak az egykor tankokat rejtő betonbunkerek, melyeket az 1950-es években építettek tartva egy jugoszláviai támadástól. Néprajzi értékű portát csak elvétve fedezhetünk fel. Szép látványosság a Kurucz család kovácsoltvas kapuja, valamint disznóól és góré gazdasági egysége. A helytörténelem egyik kutatója Maros István iskolaigazgató. MA ILYEN a régi, parkjellegű játszótér, de egy újabbat is terveznek a Fenyves utca végében. ______________________ ■ DRAVA PALKONYA BEMUTATKOZIK A FALU TÖRTÉNELME W Az első okiratos említés 1336-ból való. Ekkori alakja: Palkanya. Északi szláv szó, de értelme tisztázatlan. Létezik egy népi névmagyarázat is, ami szerint egy Podgaiczi Schlavoniai Pál nevű pap erre járva lovaival belesüllyedt a mocsárba. Az állatok elpusztultak. A földrajzi jelölésben tehát a Pál személynév, valamint a I ló jelentésű ugyancsak szláv konya maradt fenn. A ....... kö zépkori falunyom feltételezhetően az Avét utca, a Sereg, illetve az Ó lázok nevű helyen keresendő, a mai helység mellett nyugatra. A Drá- vaszabolcsról ismert ősi Páli faluelöd egy része Palkonyán is megtalál­ható, azon Dráva-parton, ahol megyénk egyik legfontosabb réve műkö­dött. Röpülő néven komp is dolgozott, amely 1906-ban szűnt meg, amikor a szabolcsi hidat átadták. Az Óbecsér és a Telek nevű dűlőkben is valószínű középkori település helyezkedett el. A Sereg-részben épü­letalapozáskor majd négy méter mélyről őskori törött cserepek kerültek elő, míg a mai temetőnél bronzkori lakottságot igazoltak a régészek a mészbetétes edények népe korszakából. A faluhistóriát kutatták néhai Rafa Gyovai Lajos és Kovács Sándor, napjainkban pedig Dani Lajos, Pál Dezső és Kuti Zoltán folytatja ezt a munkát. A második világháború­ban összedőlt a harcok idején a házak 90 Va. Az Öreg eperfánál nem­rég német katonasírokat exhumáltak. Egy még áll a Hősök nyárfái kö­zül, melyeket 1918 után ültettek a fronton elesettek emlékére. Drávapalkonya összefog Az utóbbi 12 esztendőben az önkormányzat 50 millió forintot költött elsősorban fejlesztésre és községcsinosításra. Dráva- csehi és Drávaszabolcs irányából két megyei jelentőségű tu­ristaút találkozik a határban és vezet a határfolyóhoz. A köz­ségvezetőség az elkövetkezőkben ifjúsági klubot, játszóteret és falumúzeumot hoz létre pályázati pénzek bevonásával. A HÁBORÚBAN SZÉTLŐTT templom romjaiban is misztikusnak hat, történelmi hangulatot áraszt, ahogy a földön a tartógerendákra erősített bronzharang is. Megkonditják, ha valaki meghalt._______■ A falut a rend­szerváltás első hónapjában né­hai Rafa Gyovai Lajos; irányítot­ta. Őt követte 1991-től a pol­gármesteri posz­ton Kuti Zoltán, akit most ne­gyedszer válasz­tottak meg. A múltat pozitívan értékelte a hely­ség első embere, Kuti Zoltán polgármester aki különösen a lokálpatrióták lelkes hozzáállásá­nak, példamutató közösségi munkavégzésének örül. Sokat köszönhetnek többek között Ju­hász Antalnak, Nagy Jánosnak, Hűek a faluhoz Most 311-en élnek a községben, amiből 35% a beás és a köszö­rűs cigány. Az utóbbi népcso­port már a XIX. században lete­lepedett, holtjaikat külön teme­tőben helyezték el. 1900-ban 601 magyar, 6 német, 11 horvát és 98 cigány lakta a falut. Az utóbbi években tapasztalni, hogy főként pécsiek költöznek ki ide, és hétvégi házat alakíta­nak ki. Napjainkban a legidő­sebb lakók: Hanák Kálmánná (91 éves), Karsa István ás Varga Jenő, akik 79 évesek. Ősi famí­liák: Dávid, Kásádi, Dani, Pál. Az utóbbiak csaknem 10 csalá­dot alkotnak. Soós Gyulának, Pál Dezsőnek és Németi Sándor­nak. A helyi kö­zösségi életre jellemző, hogy szinte vala­mennyi lakó az első kérő szóra részt vállal a fel­adatok teljesíté­séből. Ilyen for­mában született például a világ- háborús, hősi emlékmű, amelynek egyik ékessége a hófe­hér turulmadár. A kivitelezésben közreműködött Dávid János, Brunner Rezső és ifj. Németi Sándor. A lakók keze munkáját dicséri például a hűtővel ellátott temetői ravatalozó, amely egy mini templomot utánoz. A vízelvezető árkok megerősí­tése a későbbiekben folytatódik. Új járdarészeket építettek csak­nem fél kilométer hosszúságban, míg két kilométernyi járda meg­újult. A kisházra emlékeztető mutatós küllemű buszmegálló­hoz váró és járdasziget csatlako­zik. A faluház egy korszerűsítés során előtérrel, teakonyhával, vi­zesblokkal és három fűtésre al­kalmas kemencével bővült. Utób­biak mellett lócaszerű ülőalkal­matosságot helyeztek el. Reno­válták a polgármesteri hivatalt és az orvosi rendelőt. Dr. Pálné dr. Tóth Beatrix naponta rendel. Korszerűsítették a kereskedel­mi egységeket. A létesítmények gazdája a község. Üzemelteti és a település alapellátását biztosítja egy helyi bt. A falu kútja jó minő­ségű vizet ad, melyből bőven jut a szomszédos Drávacsehinek. SZAMOS NÉPI ÉPÍTÉSZÉT! EMLEK áll a településen, így például az ősi Kovács-portán. Képünkön közülük a legszebb látható, az ún. L-betfls ház. Nevét az említett írásjelre hasonlító alakjáról kapta. ■ •'-Öfijósviszló Rád,^/ ,Te,ehe8'' Dráva- Márta /-a \J~ Orávapiski szertahely ; ■ Vi. Kémp* j Dráva- o ulpacsí '^Tésenfat:Sepel¥ K3vSs3hfca ö o . Drávacsels . -----------­BR ÁVAPALKOm* lÉÍ DRAVAPALKuNtA Szabolcs x V,o marton "G, Nagytótíaiu "v" iqii Harkány Siklós Egyházas­A falu gazdái A polgármester: Kuti Zoltán (49 éves) művezető. Alpolgármes­ter: Szabó László ( 53) okleveles építészmérnök. Képviselők: Dávid Jánosné (39) boltvezető, Dávid János (41) vállalkozó, Németi Sándor (45) lakatos, Pallag Dezső (36) traktoros és szerelő. Körjegyző főállásban: dr. Zsolt Tamás (40). A cigány kisebbségi önkor­mányzat tagjai: Pápai Csaba (50) állattenyésztő, Orsós János (40) mutatványos, Orsós Mari­ann (19) tanuló. A közért teszik A jeles rendezvényeken nem­egyszer énekel Szilágyi Gyön­gyi és Orsós Mariann, míg Pin­tér Tamás és Pintér Kitti szaval. A kislány furulyázik is. A köz- intézményeknek ez idáig ková­csolt dísztárgyakat és faragott márvány berendezési tárgya­kat ajándékozott Németi Sán­dor, Dávid János és Németi Ró­bert. draixpalkonyadunantulinapb.hu Az összeállítás a diúvapalkonyai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János I ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom