Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)
2002-11-15 / 311. szám
Hl 2002. November 15., péntek KULTÚRA RIPORT 7. OLDAL A Kakukkfészek különös lakói Candy szerepében Nagy írisz, Billyét Nagy András táncolja a kép előterében fotó; laufer l. A világhírű regényből, a Száll a kakukk fészkére című Ken Kesey műből rendezett táncjátékot Keveházi Gábor, melynek ma este lesz a pécsi Kamaraszínházban a bemutatója. Egész életemben mindig az igazságot kerestem, ez volt a meghatározója cselekedeteimnek. Két nagy film határozta meg a fiatalságomat, a Rocco és fivérei, valamint a Száll a kakukk fészkére. Korunkban is az erőszak, a terrorizmus elleni harc az egyik legfontosabb kérdés, így a Kakukkfészek története igen aktuális - indokolta témaválasztását Keveházi Gábor, aki Ken Kesey művéből rendezett táncjátékot. Hamar kiderül, hogy ez nem egy szokványos balett. A táncosok a színpadi játékot is külön gyakorolták, és jónéhány rendkívüli élmény vár a nézőre. Maga a színpad is olyan, hogy a közönség részese, passzív szereplője a történetnek, mely a bolondok házában zajlik. Hogy ki a bolond, és ki kit használ ki, és ki alázza meg a másikat, az nézőpont kérdése, de az tény, hogy ez a könyv egy évtizedig vezette a hetvenes években a hazai olvasottsági listát. A kötet Amerikában kötelező olvasmány, a belőle készült film pedig öt Oscar-díjat nyert. Nem volt könnyű ebből táncjátékot csinálni, közel három hónapos munka áll a társaság mögött. Különleges a zene is, Weber Kristóf pécsi zeneszerző (és egyben az egyik szereplő) alkotása, aki saját kompozíciókat elegyített filmzenékkel, slágerekkel, valamint Vivaldi és Nagy Frigyes versenyműveivel. Balikó Tamás ebben a produkcióban új oldaláról mutatkozik be, mint díszlettervező. Keveházi Gábortól megtudtuk, a helyszín kialakítását illetően is volt egy saját élményanyag, a balett-táncos fiatalon egy bokasérülését a diliház speciális röntgenén vizsgálták,^ s ott lesett el érdekes pillanatokat. Új szerepben debütál Daczó Eszter balett-táncosnő is a rendező aszisztenseként. A jelmezeket pedig az a Tresz Zsuzsa készítette, aki a Nemzetiben bemutatott Szikora-féle Ember tragédiájának is a jelmeztervezője volt. A 70 perces tánc- és színjáték kettős szereposztással megy a pécsi Kamaraszínházban, és Keveházi Gábor szerint mindkét előadás más-más színét adja vissza a történetnek, érdemes a két változatot összevetni. Ez egy olyan színház,- amelyről órákat lehet majd vitázni, értelmezni a látottakat, az érzelmeket is mélyen felkavarja, másrészt a történet megjelenítéséhez a tánc minden sajátos figuráját felhasználják. A koreográfus-rendező úgy fogámaz, ha a darab alapján sokan elolvassák majd a könyvet, akkor már érdemes volt a táncestet létrehozni. mészáros b. e. Horvát vigalom heteken át Kiállításokkal, tudományos találkozóval és kórusfesztivállal ünnepli a pécsi August Senoa Horvát Klub és az asszonykórus fennállásának 20. évfordulóját. A Pécsi Napoknak jó ideje elmaradhatatlan része a horvát nemzetiségi nap, de a sétatéri mulatságok is színtelenebbek lennének horvát tánccsoportok és kórusok nélkül. A magyarországi horvát- ságot 70 ezres létszámúra becsülik, melynek fele Baranyában él. Ez a nemzetiség hagyományainak gyakorlására éppen húsz esztendeje hozta létre az August Senoa Asszonykórust, és az August Senoa Horvát Klubot, tudtuk meg Hepp Mihály klubvezetőtől. A klub évente nyolcvan rendezvényen mintegy negyvenezer emberhez juttatja el a horvát kultúra értékeit, táncokat, dalokat, dokumentumokat. Olyan sikerrel, hogy a régióban már nem csak a horvát nyelvet beszélők tartoznak a rajongóik táborába, a programjaikon mulatozók között a magyar, német,vagy éppen szerb ajkú emberek is ott találhatók. A Horvát Klub december 11-ig extra programmal ünnepli fennállásának húszesztendős jubileumát. A Barbakán-bástyával átel- lenben, a klubhelyiségben kiállítások sora váltja egymást, most éppen a húsz esztendő klubtörténésein lehet nosztalgiázni fotók és írások segítségével. Ezt a tárlatot . november 19-ig lehet megtekinteni, akkor a Senoa család és a Horvát Nemzeti Színház című kiállítás kerül a helyére. A hónap végén gyermekrajz-kiállítás lesz ugyanitt, majd december 11-től horvát borokból és turisztikai plakátokból állítanak össze bemutatót. Az asszonykórus alakulásában időrendben egy hónappal megelőzte a klubot, ők most novemberben lettek húszesztendősek, és a jeles dátumot november 23-án este koncerttel ünnepük meg. Ezen az énekes találkozón a pogányi, a kökényi, a siklósi asz- szonykórusok is fellépnek, a zenei kíséretről a Vízin és a Baranya együttesek gondoskodnak, és a Tanac tánccsoport tagjai is beszállnak a vigalomba. A jubileumnak lesz egy tudományos eseménye is, mely november 20-án azzal foglalkozik, hogy miként éltek á baranyai hor- vátok a török hódoltság idején. Ennek keretében emléktáblát is avatnak az Ágoston téri templomban Don Simun Matkovic tiszteletére. MÉSZÁROS B. E. Hírek MÁSODIK HELYEZÉST ért el a Felsőrácegresi Iskolamúzeumban megrendezett XIV. Illyés Gyula Szavalóversenyen Bagoly Katinka, a siklósi Batthyány Káz- mér Általános Iskola VIII. osztályos tanulója. A versenyen Baranya, Tolna, Fejér és Somogy megye legjobb általános iskolás korú versmondói vettek részt. A Bitskey Tibor, Kossuth-díjas színművész által vezetett zsűri nem adott díjat az egyébként szépen teljesítő többi baranyainak, a pécsi Dombai Roxánának, a komlói Lassan Csillának és a mohácsi Lerch Szilviának, (d) „FRISS KUTATÁSOK a rofnológia körében” címmel rendez konferenciát ma 10 órai kezdettel a Pécsi Tudományegyetem BTK Romológia Tanszéke, melyen kutatók, oktatók és hall- gatók tartanak előadásokat. idi Hova mennek a kőteknősök? Böszörményi István szobrász variációi egy témára A Pécsi Galéria pincegalériájában mutatta be Böszörményi István szobrászművész hat darabból álló, kisméretű szoboregyüttesét. A „kötelékben” felállított kőteknősök nagyharsányi mészkőből készültek. Egyiküket a pécsi gyermekklinika udvarán állítják fel. Valaki áll a kőteknősön. Az pedig tart valahova. A kép olyan információkkal persze már nem szolgál, hogy például az egyszerű mocsári teknős több mint száz évig él. Hüllő, de melegszívű gyermeki képzetek övezik alakját. A teknős ősi kultúrtörténeti szimbólum. Böszörményi István geometrikus szobrászatéba mintha nem is igazán illene. A teknősökkel most egészen más nyelven szólal meg. Szerinte azonban erről szó sincs. Ugyanaz a munka, csak sokkal több a részlet, a felületi motiváció, a megmunkálás is ennek megfelelően körülményesebb. Az egyedi daraboknak tekinthető plasztikák, azaz a teknősök egyikét hamarosan a PTE Orvostudományi Karának Gyermekklinikája udvarán állítják fel köztéri alkotásként. Másik köztéri alkotása elhelyezéséről is döntés született. Böszörményi Istvánnak, Bencsik István Kossuth-díjas szobrász egykori tanítványának a 2001-ben befejezett doktori diplomamunkáját az egyetem területén állítják fel a közeljövőben. A gránitból, kemény mészkövekből, különféle szibériai, carra- rai és egyéb márványokból formálódott életművet eddig mintha csak geometrikus formák határolták volna. Ritka a művekben az organikus mozzanat.- Mi történt? - kérdezzük a teknősök láttán.- Ha úgy vetjük föl a kérdést a munkával kapcsolatban, hogy szobor-e vagy teknős, azt lehet mondani: sem ez, sem az - mondja a szobrás2. - Ha azonban a környezetet is figyelembe vesszük, látható, hogy egy részük gyerek. Bennük föl sem merül, hogy ez egy szobor. Számomra ez egy téma és annak variációi. Az egyik teknős lába, uszonya helyén például görcsös ujjú emberi kéz van. A megszelídült őslény, ősszörny, őskövület világunkban való jótékony, cselekvő jelenlétére utal. Az esendő szörnyeteg, a szörnyeteg esendősége, megszelídíthetősége is benne van az egyébként apai szerepre készülő művész munkájában. Ezzel együtt azt mondja, nem a biológiai-pszichológiai hajlam föléledése vagy valami rácsodál- kozás késztette eme művészi „megszólalásra”, hanem egyszerűen a teknős páncélzatának plasztikája. Úgy érzi az ember, a teremtmények eleve elementáris esztétikumot hordoznak a megjelenésükben. Böszörményi teknősei a kő és a biologikum sok millió éves világát hozzák közelünkbe. Jönnek valahonnan. És valahova tartanak. Hova? Meg kellene talán kérdezni a gyerekektől. BEBESSI K. Szűkebb Kispál-koncert? Veszélybe került a Kispál és a Borz együttes szombati, pécsi 15 éves jubileumi koncertjén a kiemelt vendégsztár szereplése. Rátgéber László basszusgitárosról és a magyar női kosárlabda-válogatott szövetségi kapitányáról van szó, a koncertet megelőzően ugyanis edzése van Budapesten a válogatottnak, havasi András lapunknak elmondta, próbálják már a közös (Iggy Pop) számot, és a „Mester” azt ígérte, megpróbál egy sofőrrel hazaszaladni a bulira. Az viszont bizonyos, hogy Csülök, a csapat korábbi dobosa visszamondta tegnap a fellépést, mert túl frissen él még benne a sza- kítás fájdalma.____________m. b. e. Tényi, a nyughatatlan közegészségvédő Ha fogadni kellene a korára, biztosan elbuknám. Szinte rugó löki a székéből, a tartása semmit nem változott az eltelt húsz évben, a hangja sem öregedett. Akkor meg hogyan lett hetvenéves?!- Van aki azt mondja, hogy fia- talabbnak nézek ki, meg hogy jól tartom magam, viszont a belgyógyászok, amikor a lábamat vizsgálják, mert cukorbeteg vagyok, azt mondják: az biztosan hetvenéves. Tényi Jenő orvoskari profesz- szor közelgő születésnapja és nyugdíjba vonulása tiszteletére jubileumi tudományos ülést szervezett az egyetem. Ez a nyugdíjba vonulás külön megér egy misét: ott a négy unoka, szeret olvasni, kertészkedni, tehát igencsak le tudná magát kötni. Csak egy a bökkenő: ha példának okáért nem tudná, hogy a jövő májusi WHO- közgyűlés mivel foglalkozik és milyen álláspontot foglal el, akkor biztosan rendetlenkedni kezdene a vérnyomása és a cukra... Nyilván tudja ezt Ember István professzor is, a munkahelyi közvetlen főnöke, aki - nyilván nemcsak ezért - továbbra is számít az előadásaira, a kutatásaira, a részvételére a szakorvosképzésben.- Elvileg most a fölmondási időmet töltöm - mosolyodik el a szokottnál is szélesebben Tényi Jenő -, mert kaptam ugye a rektor úrtól a papírt: tekintettel arra, hogy december 20-án születtem, augusztus 21-től „sétálón” vagyok. De mint látja, nem változtattam a munkarendemen, fél nyolckor menetrendszerűen itt vagyok, belebújok a folyóiratokba, tartom az előadásokat. Kétségkívül igaz viszont: ahogy az idő múlik, az ember teherbírása csökken, két óra angol nyelvű előadás után már muszáj egy kis levegőt vennem. Maradok tehát, amíg az erőm engedi és amíg a közösség igényt tart rám. Negyven éve dolgozik az úgynevezett közegészségtan területén, jelen nevén a Humán Közegészségtani Intézetben. Előtte öt évig „belgyógyászkodott”, mert azt tartotta olyan átfogó tudománynak, ami nem elsősorban manualitást, hanem gondolkodást igényel. S - mondja - ezért hálás a sorsnak, mert nagyon sokan dolgoznak olyanok a nép- egészségügy területén, akik klinikán eddig legfeljebb betegként fordultak meg, gyógyító orvosként sok mindenről egészen más az ember vélekedése. Hogy miért lépett át? Jobbára azért, mert úgy vélte: egy osztályon egy gyakornok vagy tanársegéd tíz-tizenöt emberrel tud foglalkozni. Ellenben, ha neveli a hallgatót, megpróbálja érzékennyé tenni a megelőzés kérdései iránt, ha valamilyen módon alakíthatja a közvéleményt, akkor százakra, esetleg ezrekre tud hatást gyakorolni. Népegészségügy. Ha lehet ilyent mondani, ez az a területe az orvostudománynak, amelyik emberközpontúbb a többinél.- Az egészségről harminc évvel ezelőtt úgy vélekedtek, hogy ha a doktor, miután megvizsgálta a pácienst, nem talált semmit, azt a diagnózist állította föl: betegség nélküli. Aki pedig betegség nélküli, az egészséges. Ma már azt mondjuk, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a szociális, szellemi és lelki jólét állapota, vagyis messze komplexebb valami. Az egészség és a betegség nem az orvoslás kérdése. A medicina rendkívül fontos szerepet játszik, de szerepet játszik a pedagógus, aki megtanítja a gyereket egészségesen és normálisan élni, a közlekedésmérnök, aki elfogadható utat tervez, az élelmiszeripar, a kereskedő, a polgár- mester. Tehát az egészség valahol ennek az egésznek az együttes ügye, a jó egészségpolitika jó közpolitikán alapul, ahol a törvényhozást, a végrehajtó hatalmat, mindent áthat az, hogy egy- egy lépésnek vajon mi lesz a következménye az egészségre nézve? Az egészséggel való törődés tehát kilépett a rendelő ajtaján, tár- sadalmasodott, és a népegészségügy a nevében is jelzi, hogy e területnek nem csupán a természet- tudományi, hanem a társadalomtudományi vetületeit - a szociológiát, a demográfiát, a közgazdaságtan néhány részterületét - is fölvállalja, és megpróbálja adaptálni az egészség problémáira. A genetika biztosan ad valamilyen alapot, de a magas vérnyomás, a szívbetegség, a daganatok, az úgynevezett krónikus betegségek életmódbetegségek. Falun közülük a magas vérnyomás dominál, ez a kulcsprobléma - ezért is vállalta föl a nyolcvanas évek vége felé a hipertónia elleni országos fellépés szervezését. Az utóbbi két évben úgy változott a szemlélete, hogy egyszerre mindenkin nem lehet segíteni, ezért a legel- maradottabbakat kell megnézni: a kisfalvakban lakókat, a hátrányos helyzetűeket. Úgyhogy van mit bepótolni, mondja Tényi Jenő. BALOGH ZOLTÁN * f í A * A
