Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-15 / 282. szám
•ftj 2002. Október 14., hétfő RIPORT 7. OLDAL K U L T U R A Lovagi nagykereszt Kocsi Lászlónak Giovan Battista Verderame (balról) köszönti Kocsi Lászlót, baranyai képviselőt Az Olasz Köztársasági Érdemrend Lovagi Nagykeresztjét kapta Kocsi László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára, Baranya megyei országgyűlési képviselő. A magas kitüntetést Olaszország magyar- országi nagykövete, Giovan Battista Verderame nyújtotta át tegnap délután az „Olasz Nyelv Hete a Világon” című rendezvénysorozat megnyitóján a budapesti Olasz Kulturális Intézet nagytermében. A Nagykereszt az ország második legmagasabb állami kitüntetése, ennél rangosabb Olaszországban csak államfőnek jár. Mint azt az államtitkár lapunknak elmondta, mindezt az olasz-magyar kulturális kapcsolatok terén végzett munkáért, köztük az Itáliában december végéig tartó magyar kulturális évad szervezéséért kapta, de azt tudni kell, hogy a kitüntetés nemcsak a múltról és a jelenről, de a jövőről is szól. A jövő pedig a kulturális kapcsolatokat tekintve a magyarok számára mindenképpen kívánatos, hiszen Olaszország az európai kultúra egyik bölcsőjének tekinthető. Kocsi László biztos abban is, hogy a megtisztelő díj nemcsak neki szól, hanem az egész minisztérium munkájának, és rajta keresztül voltaképpen a magyar államnak. ________________ CS. L Ős zi csillagászati hét A Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és csillagászati szakosztálya idén október 14. és 18. között rendezi meg az Őszi csillagászati hét program- sorozatát Pécsett, a Szőlő utcai Mecseki Planetáriumban. Az egyhetes rendezvény tegnap esti megnyitóján ár. Nagyváradi László, a PTE TTK egyetemi adjunktusa, a csillagászati szakosztály elnöke 3 és 1/2 meteoritkráterben jártam címmel tartott előadást. Ma este dr. Dán András igazságügyi optikai szakértő a távcsövekre vonatkozó ismereteket összegzi előadásában. Szerdán Üstökén az üstököst címmel lesz filmvetítés. Csütörtökön a földi életet veszélyeztető kozmikus hatásokról dr. Hegedűs Tibor, a Bajai Csillagvizsgáló igazgatója tart előadást. A program zárásaként pénteken a magyar csillagászat jeles fejezeteit veszi sorra Keszthelyi Sándor csillagász. Az előadások és a filmvetítés mindennap 18-tól 19 óráig tartanak. Utána derült idő esetén az égbolt távcsöves megfigyelésére is sor kerül. P.I. Fegyelmezett rend és a tér illúziója Kép, számítógépes animáció, film, mindez egy időben és egy helyen. A határon túli magyarok fesztiválján figyelemre méltó kiállítás nyílt Pécsett, a Baranya Galériában. A kassai születésű Fodor Pál idén végezte el a PTE vizuális nevelőtanár szakát, ám tavalytól már a Művészeti Kar informatikusaként is köze volt az egyetemhez. Abszolút természetes tehát, hogy a számítógép és a digitális videotechnika a meghatározó az eszköztárában. Síkokkal operáló grafikái, op- artos festményei fegyelmezett rendet, átgondoltságot sugároznak, mondta a tárlatot méltató Pandur József művészettörténész, aki leplezetlen kíváncsisággal figyelte a számítógép monitorán megelevenedő képeket, a megfestett tér végtelenített mozgását. Ezzel a flash-animációval az alkotó azt érzékelteti, miképpen lehet eljutni a nyers geometrián alapuló egyik térből a másikba. A bemutató közben a másik falon egy tízperces, digitális videotechnikával készített, a Négy tér című film pereg, Fodor Pál diploma- munkája, mellyel a legutóbbi Retina fesztiválról a legjobb kísérle- ti film díját hozta el. _________b. z. Hí mzett könyv, lebegő szobor Műfajában egyedülálló kiállítás a Parti Galériában Egy készülő hímzett könyvből láthatunk lapokat, Weöres Sándor gondolatait textilképekre varázsolva, valamint légies, mégis szó szerint lebilincselő kisplasztikák sorakoznak a hét végétől a Parti Galériában. A képzőművészetben napjainkra nem könnyű már eredeti formákkal és különleges, megkapó gondolatvilággal előállni. Két pilis- borosjenői művésznek azonban sikerült most meglepni a műértő, műszerető pécsi közönséget. A Parti Galériában szombaton megnyílt kiállításra Richter Sára textiltervező egy komplett tárlatot alkotott Weöres Sándor Holdaskönyv versciklusára, és a nagyméretű hímzett textilképeken a szavak úgy bomlanak ki a szövetrostok közül, mint ahogy a múlt korok értékei antik oszlopokként kibújnak a földből. Ollók, kulcsok kandikálnak ki a népies elemeket felvonultató hímzett alkotásokból múlt és jelen egyedi szövétnekét elénk tárva. A szentendrei születésű Richter Sára bemutatója Pécsett látható először az országban, és a képekből egyedülálló módon hímzett könyv is készül. A Weöres versciklust 16 x 17 centis könyvlapokként képekkel, szöveggel végighímezve is megjelentetik egy kötetben, és ennek a nyomtatott formája kerül majd a boltokba. Richter Sára negyedik kiállítása ez Pécsett, melyre egy földijét, Léderer Tamás szobrászt is meghívta. A szobrászművész ismert alkotó a fővárosban, köztéri szobrok, méretes kompozíciók vannak már a háta mögött, de a Parti Galéria méreteihez igazodva a művész most kisplasztikákkal érkezett. A köpeny, a földhöz láncolt, repülni igyekvő ember visszatérő motívumok ezeken az apró műremekeken. Léderer Tamás úgy fogalmaz, az elidegenedés, a közösségtől elzártság, az egyéni elkülönültség kifejezése ez, a bizonytalanságot, azt a labilis világot igyekezett formába önteni, ami körülvesz bennünket a hétköznapjaink során. A kompozíciókon emellett a ló mint a természet jelképe, és az ember kapcsolatának számtalan eredeti megfogalmazása figyelhető meg. Richter Sára és Léderer Tamás ötletgazdag, továbbgondolásra érdemes munkáit a Parti Galériában november 20-ig lehet megtekinteni. MÉSZÁROS B. E. Tv-jegyzet Válóper Anettka kis bőr mellytartóban. Anettka mosolya és Verebes szu- szogása a meüytartó és Monica Covet kis lelki szexkanálisa fölött. Anettka nem érti Verebest, nem érti, miért baj, ha valami a képernyőn egyszerűen gusztustalan. Vasárnap aztán maga Jumur- dzsák, illetőleg e századvégi utódja jelenik meg sokadszor a szívtipró android képében, bal szemén kendő helyett pislogó lézerherkentyűvel, valamint a hozzá tartozó billentyűvel. Nézzük az olcsót, olcsónak találtatva. Pedig milyen jó lenne, ha mi, nézők válópert nyújthatnánk be időnként: most a svéd-magyar elmaradása miatt. Hogy pénz és alkudozás közben leköptük magunkat. Régi intelem, hogy ki lehet kapcsolni ezt az ósdi dobozt, és kimondottan üdvös, ha puszta fantomként, ontológiai tüneményként fogjuk föl, amely időnként a képszerű és a szövegszerű információ igaz letéteményesének mutatja magát, és amely tudatunktól függetlenül is oly rendületlenül működik, mint egy nyögéseinket föltáró, szélviharban fölcsapódó budiajtó. Szorultságunk ellenére is bátran kinyitja, elénk tárja a nagyvilágot, ismeretlen számára az a szemérem, amit a társadalom aggatott ránk, és fizikai fölényben is van velünk szemben, hiszen mi ültőhelyünkből csak a gyümölcsfák színesedő leveleire és az ijedten a bokrok alá iramló kismacskánkra látunk. A globális folyamatokra kevésbé. Ám ha a készüléket végül dühünkben eladnánk, rádöbbenvén, hogy egy kis bőr meüytartó, meg Anettka mégsem mindig ér föl egy bokrok alá iramló kismacska hitelességével, bizony még pánikba is eshetünk utólag. Hiszen a szomszédhoz kell majd bekopogtatni gyufáért-sóért, hogy ki tudjunk lesni valamit Cicciolina és Husszein világbékéhez vezető nászából, és szét fog hullani nemzetünk alapegysége, kis családunk is, amit eddig a műsorokon való veszekedés, a nyomógombért folyó, tettlegességig fajuló küzdelem kovászolt egységgé. Lakásunk egycsapásra ijesztően üressé válik; és különösen, mi, férfiak, akik nehezebben viseljük a kínzó magányt, már csak a Jobb Mint Otthonban találunk majd menedékre. És noha már egy laza nagy- fröccstől is eleve megkönnyülhe- tünk, lelki vakarózásunk nem szűnik majd: hiszen elhessenthető-e az a kicsike felelősség, amely mégiscsak a képernyő tulajdonosaira tartozik, legyen az az állambácsi, legyen az egy hótt nagy kft., vagy maga Stück Jakab kép- emyőgyártó kisiparos a szomszédból, tízkerület, Kis-Zugló utca 5., második emelet bé, aki spedel itt ül velünk a kocsmában? BÓKA RÓBERT Hétvége a képernyőn H A LEGNÉZETTEBB NYOLC TÉVÉMŰSOR OKTÓBER 11-ÉN, PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1 RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1 934 241 2 TV2 Big Brother (valóságshow) 1 829 244 3 TV2 Activity 1 558 941 4 RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóságshowja) 1 517 477 5 TV2 Tények 1 490 412 6 RTL Klub Legyen Ön is milliomos! 1 439 657 7 TV2 Aktív (magazinműsor) 1 391 015 8 RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 315 101 A LEGNÉZETTEBB NYOLC TÉVÉMŰSOR OKTÓBER 12-ÉN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1 TV2 Big Brother (valóságshow) 2 314 522 2 RTL Klub Heti hetes 1 826 267 3 TV2 Tények 1 580 513 4 RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1 482 288 5 RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóságshowja) 1 360 200 6 TV2 Magellán (tv2 tudományos magazin) 1 339 733 7 TV2 Rex felügyelő (német-osztrák filmsorozat) 1 303 279 8 RTL Klub Beethoven (am. vígjáték) 1 299 357 A LEGNÉZETTEBB NYOLC TÉVÉMŰSOR OKTÓBER 13nÁN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1 TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 1 909 435 2 RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóságshowja) 1 761 652 3 TV2 Tökéletes katona (am. akciofilm) 1 640 958 4 TV2 Tények 1 593 651 5 RTL Klub Száguldó erőd (am. akciófilm) 1 560 566 6 RTL Klub Akták 1 471 251 7 TV2 Walker a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 453 056 8 RTL Klub Híradó 1 336 588 Jókai tér: műtéti beavatkozás Pécs város Közgyűlése ragaszkodik a rendeletében megfogalmazott felirathoz Elképzelhető, hogy a pécsi Jókai tér úgynevezett „írottkövét” lecsiszolják, és újravésik a szöveget, mert a mostani nem egyezik a közgyűlés által jóváhagyottal. A testület ugyanis elvetette a módosítást, amely a valósághoz idomítaná a rendeletet, így a jegyző kénytelen a sokkal bonyolultabb módszert választani: a valóságot hozzáigazítani egy leirathoz. Pécs városa 2001 júniusában alkotta meg azt a rendeletét, amelyben a Millennium tiszteletére a Jókai tér teljes felújításáról, és képző- művészeti alkotások elhelyezéséről döntött augusztus 20-i határidővel. A munkálatokat időben el is végezték, s Nemeskürty István kormány- biztos ünnepélyes keretek között adta át a teret a nagyközönségnek, amely azt birtokba vette, és azóta be is lakta. A térre azonban még egy objektum került, amelyet csak később állítottak fel, az úgynevezett „írottkő”. Ennek pontos tartalmát, valamint a szobrok elnevezését a fent említett rendelet tartalmazza. Mivel a felvésett szöveg eltér a rendeletben megfogalmazottól, a kulturális bizottság a legutóbbi közgyűlésen a meglévő állapotot szerette volna szentesíttetni, gondolván, hogy ez járhatóbb út, mint a kő szövegét átformálni. A kisebb gondot a szobrok elnevezése okozta, hiszen míg például az eredeti határozat szerint Pál Zoltán alkotásaként négy darab „Bútorszobor” szerepel, addig a valóságban öt készült el, s mindegyik konkrét elnevezést kapott: „Monostor”, „Forma”, „Trón”, „Páprád” és .Játék”. Bencsik István alkotása pedig az eredeti rendeletben csak „kőszoborként” kapott helyet, ám időközben „Békévé” nemesedett. Az igazi gondot az úgynevezett „írottkő” jelentette, ugyanis a rajta megjelenő vésett felirat lényeges eltérést mutat a határozatban rögzítetthez képest. A rendeletben „MAGYAR ÁLLAM”, a kövön „KERESZTÉNY MAGYAR ÁLLAM” szerepel, csupán három alkotó feltüntetését írták elő, őket is csupán a lépcsőfokokon és nem az „írottkőn”, a valóságban azonban rajtuk kívül szerepel még egy közgazdász, egy művészettörténész, két szobrász és két építész neve is, továbbá a „KÉSZÜLT TOLLER LÁSZLÓ POLGÁR- MESTERSÉGE IDEJÉBEN” felirat is rávésődött a kőre. A rendeletmódosítás tehát a meglévő állapot szentesítését irányozta volna elő, de ehhez a közgyűlés nem adta áldását. Mindebből pedig az következik, hogy az eredeti rendelet maradt érvényben, következésképpen ahhoz kellene a valóságot átműteni. A város jegyzője nem tehet mást mindezek után, minthogy felszólítja az alkotói közösséget, valósítsa meg az eredeti határozat szövegét, magyarázza dr. Papp Judit. 6 ugyan tiszteletben tartja az alkotói szabadságot, de a rendeletnek kénytelen érvényt szerezni. Hogy mindez technikai szempontból miképpen oldható meg, azt majd megmondja a szakértő. Másként vélekedik a kérdésről dr. Toller László polgármester, aki úgy gondolja, az eredeti rendeletük volt jogszabályellenes, mert a műalkotás elkészítőinek joguk van ahA kő belső oldalán található szöveg nehezen olvasható, és nem azonos az önkormányzati rendeletben leírtakkal fotó: müller a. hoz, hogy meghatározzák a szerzői kört, azt kívülállók nem szűkíthetik le önkényesen. Nem zavarja az sem, hogy neve rákerült az „írottkőre”, hiszen több százéves szokás feltüntetni különböző létesítményeken, alkotásokon azt, érvel, hogy azok mikor, melyik király vagy éppen polgármester idejében jöttek létre; s ez nem az aktuálpoli- tika, sokkal inkább a kultúrtörténet körébe tartozik. Hogy mindebből ügy lett, a mögött feltehetően pitiáner irigység lappang, véli a polgár- mester. A tér építész tervezője, Dévényi Sándor elmondása szerint nagyon meglepődött az alkotói kör az ön- kormányzati rendeletén, s közösen döntöttek úgy, hogy azt nem tartják be. A szöveget ugyanis nem ők változtatták meg önkényesen, hanem az önkormányzat, hiszen az alkotók által eredetileg megfogalmazott, s a hivatalba benyújtott tervezet előbb még egy hivatalos zsűrin is átment, melynek szakértői - Berták László, Babérkoszorús költő és Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője - stilisztikai változtatásokat is javasoltak, s ezt a finomított szöveget vésették a kőbe. A változások zöme a szakvélemény megszületése és a rendelet elfogadása közti mindössze hat nap alatt keletkezett a bizottságok jóvoltából. Több bizottság is tárgyalta a kérdést, mondja Pál Zoltán szobrász- művész. Akadt olyan politikus, aki azt állította, hogy nem államvallás a kereszténység, ezért került ki a „KERESZTÉNY” kifejezés, pedig az nem a mai, hanem az ezer évvel korábbi állapotokra utalt, mások pedig értetlenkedtek amiatt, hogy ott áll a polgármester neve, miközben ez is évezredes hagyományokon alapuló szokásrend. Pál Zoltán úgy véli, ha ezt a követ műtárgynak tekintjük, márpedig nem tekinthetjük másként, akkor rá a szerzői jogok érvényesek, így az önkormányzat rendelete, amely megváltoztatta az alkotók által megfogalmazott és megtervezett szöveget, magasabb jogot sért. Az „írottkőn” véleménye szerint nincs semmi, ami a közerkölcsöt vagy a politikai érdekeket sértené, ezért számára nehezen érthető, miért is kellene bármit meg- változtatni rajta. ______ cseri László t A 1 1
