Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-15 / 282. szám

8. OLDAL SOMBEREK BEMUTATKOZIK 2002. Október 15., kedd SOMBEREK A FALU TÖRTÉNELME A település helye már a rézkor­ban, majd a rómaiak idején is lakott volt, mai nevén 1382-ben említi először írásos forrás. Lakói a török hódoltságig magyarok, alatta elnépte­lenedik Som­berek. A 18. század elején szerbek népe­sítik be, a né­metek 1740 után érkeznek ide. A közülük a második világhábo­rú után elmenekült családok he­lyére székelyek és felvidékiek érkeznek. Somberek gazdái A falu polgármestere Dombai Gyula (62), alpolgármestere Hoffmann Flórián (48), agrár­mérnök. A képviselő-testület tagjai: Csikosné Bischoff Katalin (48), pedagógus, Hehl Zoltán (42), vállalkozó, Jakab Boldi­zsár (45), mezőgazdasági ága­zatvezető, Kiss János (28), ága- zatvezető-helyettes, dr. Major Zoltán (49), háziorvos, Miche- lisz Ferenc (54), művelődési ház igazgató, Schauer Ferenc (54), vállalkozó és Szauer Ádámné (41), pedagógus. A falu körjegy­zője dr. Majomé dr. Szabó Zsu­zsanna. Az iskola igazgatója Hoffmann Flóriánná, a vezető óvónő Orbán Mártonná. a somberek, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a sombereki önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Babarbás Béla Szükség van az intézményekre Somberek az összes közművel rendelkezik, az elmúlt tíz év­ben gyakorlatilag minden fontos, addig hiányzó fejlesztés el­készült. A csinos falut látva senki nem gondolná, hogy az is­kola és óvoda fenntartása mekkora gondja a település vezeté­sének. récsváiad o 0 Lovasztietény pFeked ■Q Véménd 2000-ben elkészült a Palotabo- zsokkal közös szennyvíz-hálózat, amelynek kiépítése a tisztítómű­vel együtt több mint 500 millió fo­rintba került. Ezzel gyakorlatilag befejeződött Somberek közműve­sítése, mivel a víz-, a gáz- és a te­lefonvezetékek már korábban be­hálózták a települést. A többi be­ruházással párhuzamosan az ön- kormányzat folyamatosan csino­sította Somberekét: járdákat, uta­kat újított fel, lecserélték a régi buszvárókat, az összességében nagy felületet lefedő zöldterüle­tek gondozása is példás. A tavalyi év legnagyobb, 13 millió forintos beruházása a templom és a kul- túrház környékének csinosítása volt. A rendezett parkok és a tér­burkolat kellemes őszi hangula­tot kölcsönöz a barátságos falu centrumának.- Komoly beruházás volt a Gra- nárium megvásárlása és rekonst­rukciója, csak az utóbbi közel harmincmillió forintba került ­mondta Dombai Gyula, Sombe­rek polgármestere. - A patinás épületnek sajnos jelenleg nincs bérlője, de többen is érdeklődnek az étterem iránt. Dombai Gyula polgármester A fejlesztések mellett Sombe­rek rengeteget költ az iskola és az óvoda fenntartására, csak az előbbi intézmény évi tízmillió fo­rintjába kerül az önkormányzat­nak. Faakasboda Szebényo k 0 Palotabozsok Geresdlak o Szilágy o 0Kék8sd Szúró EMBEREK Erzsébet 0- Folyamatosan csökken a gyermekek létszáma, és hiába a nemzetiségi többletnormatíva, az állami fejkvóta nagyon kevés - mondta a polgármester. - Ugyan­akkor sem az intézményekről, sem a színvonalról nem mon­dunk le. A jövőbeni tervek között szere­pel egy orvosi, fogorvosi rendelőt is magában foglaló modern egészségház és egy új községhá­za építése. A mostani polgármes­teri hivatal kívülről igen hangula­tos ugyan, de szűkös, falai vize­sek, öregek, és a bútorzat is igen régi. Ahhoz, hogy az elmúlt évek­ben felújított intézmények közül ne lógjon ki a sorból, egy új épü­let kell. Szükséges ezenkívül az út- és a járdahálózat folyamatos karbantartása, valamint a vízelve­zetés kiépítése is. Sokan dolgoznak az agráraimban Somberek munkaügyi szempontból szerencsésnek mondhatja magát, hogy az egykori termelőszövetkezet részvénytársasági formában fennmaradt: itt csaknem kétszáz helyi és környék­beli polgár dolgozik. Az egykori téeszből kialakult Sombereki Mezőgazdasági Szö­vetkezeti Rt. ma mintegy 180 fő­nek ad munkát. Sokan közülük az átalakításkor nem vették ki földjüket a szövetkezetből, töb­bek között ennek köszönhető a magas létszám. A több mint ezer hektáron gazdálkodó cég búzát, kukoricát és takarmánynövényeket ter­meszt, de jelentős a sertés- és szarvasmarha-telepük is. Igaz, hogy a mohácsi önkormányzat tartja fenn, de 50-60 főt foglal­koztat az egykori kastélyból ki­alakított szociális otthon. A helyi önkormányzat intézményeiben közel 50 főnek ad munkát. Somberekén 60 vállalkozás mű­ködik, a jelentősebbek között tartják számon a két varrodát, a cipőkészítő, és a helyi ipari park jelenlegi egyetlen lakóját: a kár­pitosüzemet. Vannak mezőgaz­dasági családi vállalkozások, de a helybéliek zöme inkább saját fogyasztásra termel. Gazdag a kulturális élet A zömében németek, széke­lyek és felvidékiek lakta Somberekén minden nemze­tiség szívén viseli saját kultú­ráját. A település vezetése széles körű partnerkapcsolat­rendszert épített ki. A sombereki nemzetiségek ápolják hagyományaikat. Vannak felvidéki, székely, magyar és német tánccso­portok, dalkörök, az utóbbi nemze­tiség fiatalabb tagjai nemrég alapí­tottak saját táncegyüttest a felnőtte­ké mellett. A települési ünnepsége­ken természetesen minden népcso­port képviselteti magát, kivétele­zésről szó sem lehet, de állandó szereplői a térségi programoknak is. A falu gazdag néprajzi gyűjtemé­nyét is úgy alakították ki, hogy min­denki helyet kapjon benne. A kul­turális életet a Micheüsz Ferenc ve­zette kultúrház koordinálja. A barátságos baranyai falut már a nyolcvanas évek elején felfedez­ték a külföldiek. A németországi Langenau 1982-ben kezdeményez­te partnerkapcsolat létesítését, az akkori politika miatt ez csak 1989- ben jöhetett létre. Hivatalos és igen jó a kapcsolat a felvidéki Jókával, az ausztriai Sinabelkirchen a zene kapcsán lett Somberek testvérfalva. Hogy a helyi székelyek se maradja­nak honi kapcsolat nélkül, az ön- kormányzat most erdélyi testvérte­lepülés után kutat. A németországi Dossenheimmel nincs ugyan hiva­talos kapcsolat, de az ottani Schmich házaspárnak sok mindent köszönhet Somberek: az önkor­mányzat és intézményei számos járművel, berendezéssel, bútorral gazdagodtak önzetlenül gyűjtő­munkájuknak köszönhetően. A sportélet is élénk a települé­sen, hiszen nem csak a helyi fut­ballcsapat ténykedését övezi érdek­lődés, de az iskolában is nagy hang­súlyt kap a testnevelés. A MILLENNIUMI PARKBÓL jól belátható az egész falu. KETUJFAL U BEMUTATKOZ Kétújfalu mérföldes léptei Tótszentgyőrgy A falu jó egy évtizeddel ezelőtti arcát is látni kellene, mondja Farkas János polgármester, hogy a bekövetkezett változások nagyságrend­jéről fogalmunk legyen. A fejlődésről nem csupán új létesítmények árulkodnak, de vitákban kiérlelt alapelv, hogy az önkormányzat a kötelező feladatokon túl foglalkozáspolitikai segítséget is nyújtson.- Többszörösen is hátrányos hely­zetű település voltunk már a tanács- rendszerben is, a szerep nélküli, magára maradt falvak sorsával, ahol nem történtek fejlesztések. Rend­szerváltáskor vezetékes ivóvizünk volt ugyan, de azonkívül csak egy összedőlni készülő iskolát és egy hasonló polgármesteri hivatalt örö­költünk - idézi fel polgármestersége első éveit Farkas János. Ráadásul a gyenge adottságú földeken gazdál­kodó, de sok száz embert - köztük A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁMA 1930 1970 1996 2002 másfélszáz kétújhelyit - foglalkoz­tató téeszt rövidesen felszámolták, a nagy szigetvári munkaadók - ci­pőgyár, konzervgyár - is megszűn­tek, átalakultak. A térségben 35-60 százalékos a munkanélküliség - még mi vagyunk köztük a legjobb helyzetben. Ezért is van nagy je­lentősége az önkormányzat által létrehozott Kétújfalu Községi Szo­ciális Foglalkoztató és Szolgáltató Kft.-nek. Az önkormányzat a szo­ciális földprogram keretében is igyekszik munkát, jövedelmet biz­tosítani az itt élő munkanélkü­lieknek. A napokban hozunk dön­tést új, kedvezményesen kölcsö­nözhető munkagépek, szállítóesz­közök vásárlásáról.- Igen elmaradott infrastruktúrát örököltünk, ami az épületek mellett vonatkozik az utak állapotára is. Azóta megépült az út a temetőhöz, ahova kivittük a vizet, villanyt is; a Rákóczi utca 6000 négyzetméternyi aszfaltutat kapott, és az összes jár­dát újjá építettük. Megújult a sport­pálya, bővítettük az öltözőjét, ki­épült a telefonhálózat, felújítottuk a szolgálati lakásokat- az idén egye­bek közt a házi­orvosunk laká­sát, valamint a rendelő és a kör­jegyzőség épüle­tét is. A kábelté- •“sS*jjád vénk most épül MprJ át csillagpontos rendszerré, és most döntöt­tünk a kor- szerűsíett közvilágítás bővítéséről - lakossági igény alapján - egyedülál­lóan kedvező pénzügyi konstrukci­óban. A beruházásaink közül ki­emelkedik az általános iskola 100 millió forintos költségű rekonstruk­ciója - négy új tanterem már a diá­kok rendelkezésére áll, további négy szaktanterem és a könyvtár Nagypeterd o ö Botykapeterd A FALU TÖRTÉNELME Rózsafao ö d Bánfa •-0 ^ (jMolvány Kis(lobsza ONemeske „Hóból 0 Kistamási Pettendo::í 0Gyöngyösmellék Döncsházao KÉTÚJFALU rVárad o .'*• s,,„ • ö Bürüs Saente8át Zádor Szoré"'' oTeklafalu épül. Mindehhez pályázaton nyert milliókra volt szükség, és nem való­sulhattak volna meg a képviselő-tes­tület példaadó döntései nélkül.- Ma már a szolgáltatásaink mi­att sem kell szégyenkeznünk; tele- ház, védőnői szolgálat létesült, ki­emelkedő forgalmú a Szigetvári Ta­karékszövetkezet kirendeltsége, gyógyszertárunk, fodrászatunk, vendéglátó egységeink vannak. Négy éve létrehoztuk a környék egyik legszebb horgásztavát, amely újabb vonzerő a faluban megszálló külföldi vadászok és a turizmus számára, esélyt adva a falusi ven­déglátás megteremtésére. Számos cM szervezetünkre lehetünk büsz­kék, partnerkapcsolatunkra az ausztriai Eggersdorffal, és Shingo Minamuzika professzor révén a ja­pán Yamato városával is. A KÉTUJFALUN átvezető műút növekvő forgalma szerény de biztos megélhetést jelent Mészáros Ferencnek és családjának, akik 1994-ben nyi­tották meg kútjukat a gázcsereteleppel 6 milliós beruházással. ■ Esély az állástalanoknak A létrehozott Kétújfalu Községi Szociális Foglalkoztató és Szol­gáltató Kft. az önkormányzati tulajdonú 45 hektáron gyógy- és ipari növényt termeszt. A kft. által bérelt földeken az idén körömvirág- és ciroktermesztés fo­lyik, így 6-8 állástalannak biztosíta­nak munkát. A cirok szedése napo­kon belül megkezdődik. Mint Ha­lász Miklóstól a kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, Kétújhelyen és kör­nyékbeli falvakban a foglalkoztatást illetően drámai a helyzet, ezen kí­vánnak segíteni a szociális föld­program elindításával. A körömvi­rágnak biztos piaca van, a cirokter­mesztés pedig rövidesen egy 5-6 fős seprűüzem létrehozásával társul, melyet a téesz volt irodaházának földszintjén alakítanak ki. Egy-két éves tapasztalatuk alapján a ter­mesztési profil rugalmasan változ­hat - elsősorban az ipari mák és a kamilla táblás termesztését szeret­nék meghonosítani. Az elaprózott mezőgazdasági területeket szeret­nék integrálni. Az előzetes felméré­sek megtörténtek már a lakossági igényekről és szándékokról, egye­bek közt azzal a céllal, hogy a csalá­dokat segítő kedvezményes állattar- tásba is bekapcsolódjanak. _ ■ Magyar falu, melyet 1770-től laknak németek is. Németújfalut Szü­lőkről települt német családok hozzák létre 1799-ben, melyek foko­zatosan magyar anyanyelvúekké váltak. A két község 1940-ben egyesül Nagyújfalu néven, 1942-től Kétújfalu. A török hódoltság alatt kihaló Szentmihálypusztát 1770 után magyar és német bére­sek, zsellérek népesítik be - 1820 körül német üvegesek érkeznek a pusztára, amely ma a községhez tartozik. Az 1700 hektár külte- rületű, katolikus falu a rendszerváltás után indul jelentős fejlődés­nek, élénk közéletét számos egyesület, alapítvány, klub jellemzi. AZ ELMÚLT ÉVEKBEN hozták létre a szociális gondozói szolgála­tot is, melyet Tóth Lászlóné (balra) és Somogyi Józsefné lát el a fa- luban. ____________________________ ■ A község vezetői Polgármester: Farkas János (főállá­sú). Alpolgármester: Kis János (vál­lalkozó). Képviselők: Egréder János (nyugdíjas), Hintendorfer János (gyógyszerész), Kórsa Tibor (ta­nár), Keller Kálmán (mezg. kft.), Kovácsevicsné Tóth Marianna (pe­dagógus), Patai Jánosáé (postás). Kétújfalu körjegyzőség, amelyhez Bürüs, Várad, Gyöngyösmellék, Szörény és Zádor tartozik. Körjegy­ző Hajas Endre. Háziorvos: dr. Vil- jevác Ilona. Az önkormányzat cí­me: 7975, József Attila utca 34. Tel: 73/342-201. Testvértelepülése az ausztriai Eggersdorf. Barát kapcso­lat: Yamoto (Japán). A falunap Szén Mihály napjához, szeptember 29-hez kötődik. ketujfalu. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a kétújfalui önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert i A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom